Míg a mi generációnk jelentős része olyan verbális visszajelzésekre vágyott tiniként, mint: „szép vagy, okos vagy, ügyes vagy, büszke vagyok rád”, addig a mostani kamaszok számokat néznek. Hány like van egy kép alatt, hányan nézték meg a videót vagy éppen hányan kommentelték a közösségi médiás tartalmaikat. Persze a komment milyensége sem mindegy. Egyetlen picit negatív visszajelzés is felülírhat több száz szívecskét és indíthat el egy lavinát. A Dove Önbizalom Program Magyarországon 2019 óta próbál segíteni a fiataloknak, hogy boldogok legyenek a testükben, hogy úgy szeressék magukat, ahogy vannak. A mai lányok 12 évesen kezdenek el képszerkesztő alkalmazást használni. 12 évesen... A leggyakrabban retusált testrészeik a bőr, az arc és a has. Miről szól a Dove-nak a problémán segíteni próbáló „Fordított szelfi” és a #digitalistorzitasmentes kampánya? Mit tehetünk mi, szülők annak érdekében, hogy olyan gyermeket neveljünk, akinek van önbizalma? Aki magabiztos a testében? Erről beszélgetünk a mai részben, Kovács Orsolya pszichológussal, a Bebalanced Pszichológiai Pont-tól.

Június 15-én véget ér a tanév. Szeptember 1-ig, vagyis a következő év első napjáig ez azt jelenti, hogy 11 hét felügyeletét kell megoldaniuk a szülőknek..... 11 hét. Azaz 77 nap. Azaz 1848 óra. De ki számolja. :D Hát ki? Minden szülő. Aki dolgozik, azért, aki nem, azért. Akinek egy gyereke van, azért, akinek több, azért. Akinek bölcsibe megy azért, akinek oviba, azért, akinek iskolába, azért. De ki hogy oldja meg a nyarat? Ki és miért választ ügyeletet, tábort? Hol mennyit tudnak bevállalni rokonok, nagyszülők? Hogy vesznek ki szabit a szülők, hogy egész nyárra meg legyen biztosan oldva a felügyelet? És ki kényszerül a következő három hónapban újra home office-ra, és a napközben állandó készültség és kiszolgálás miatt éjszakai műszakra? Vagyis:

Néhány adással korábban arról beszélgettünk hármasban, hogy ma anyának lenni mennyivel nehezebb, mint mondjuk 20-30-40 évvel ezelőtt volt. Azzal, hogy fejlődött a technika, és bármiről információhoz juthatunk két kattintás segítségével, sokunkban szül bizonytalanságot a gyermekeink ellátásával, ápolásával, fejlődésével kapcsolatban, különösen a koragyermekkorban. Ilyen esetekben hihetetlen nagy segítséget tud nyújtani egy olyan szakember, aki objektíven látja kívülről a helyzetet, aki tudja, hogy nincs két egyforma gyerek, mindenki más ütemben fejlődik, és nem szabad gyerekeket egymáshoz hasonlítani, ugyanakkor azt is látja, ha további segítségre van szükségünk, és útbaigazít minket, hogy merre indulhatunk. A mai adásunk vendége Dr. Kereki Judit, a Családbarát Magyarország Központ Gyermekút Projektjének szakmai vezetője, aki abban segít nekünk, hogy az ellátórendszerben bolyongó családokat milyen szolgáltatások és ellátások támogathatnak a várandósságtól a kisiskoláskorig.

Valahogy nekünk, nőknek sosem elég, amik vagyunk. Óriás elvárások közepette várunk el magunktól valami még többet. Amit valljuk be: sosem tudunk elérni. Amióta világ a világ, nem volt ekkora teher a nőkön, mint most. Egyedül, segítség nélkül vagy minimális segítséggel dolgozunk, gyereket nevelünk, szexi feleségek vagyunk, táplálkozástudósok, orvosok, lelki segélynyújtók, mindent is megoldó nők vagyunk. Aztán este magunkba fordulunk és nem értjük, hogy miért nem tettünk meg még többet. Hogyan tudnánk jobbak lenni? Jön az önostorozás, meg a bűntudat, hogy holnap jobbak leszünk. Holnap talán elég jók leszünk. Mert Vekerdy is megmondta: elég, ha elég jó vagy. De miért küzd ezzel rengeteg anya? Miért nem engedünk az elvárásainkból? Miért kell nekünk elég jónak lenni? És miért nem hisszük el, hogy elég jók vagyunk? Erről beszélünk ma, hatszemközt.

A fenntarthatóság és a tudatosság 2022-ben már nem csak egy divathullám. Az életünk, a jövőnk. A gyerekeink élete, a gyerekeink jövője. De hogyan öltözködhetünk csinosan, divatosan, egyedien, kényelmesen, alkalomhoz illően fenntarthatóan mi magunk? És hogyan tehetjük ezt meg a gyerekeinkkel? Miért szükségtelen 20 garnitúra új ruha egy újszülöttnek és miért fontos, hogy jó minőségű ruhákat vegyünk ovis vagy iskolás korú gyerekeinknek? Miért válasszunk olyan márkákat, akik tudatosan előállított termékeket árulnak? Mit jelent az organikus pamut és mit az újrahasznosított poliészter? És miért ezek mellett tegyük le voksunkat? Alaposan körbejárjuk az öltözködési témát és a fenntarthatóság fontosságát a divatiparban a mai adásban, amelyet az az F&F támogat, akiknek új, Kids névre hallgató gyerekruha kollekciójuk kiváló minőséget biztosít pénztárcabarát árakon.

A láthatatlan munka az, ami csak akkor tűnik fel, amikor nem végezzük el. Mert egyébként természetes, hogy tiszta a lakás, mindig van tiszta tányér és pohár, amiből lehet enni és inni, a gyerek megkapta az összes oltást, mindig van főtt étel a hűtőben és friss pékáru a spejzban. Hogy mindig van mindenkinek tiszta alsóneműje - is, hogy a szemét nem büdösödik hetekig a kukában, hogy a kedvenc ruha tisztán, kivasalva várja azt, aki másnap azt venné fel, legyen szó kockás ingről vagy csillogós tüllszoknyáról. Hogy szép növények díszítik otthonunk milliőjét és tisztítják a levegőjét, hogy reggelre mindenkit a kedvenc szendvicse várja a konyhapulton, becsomagolva. Hogy minden számla be van fizetve, senki születésnapja nincs elfelejtve és mindenki, még az anyós is azt kapja karácsonyra, amit szeretne. A láthatatlan munkában bátran kijelenthetjük, hogy a legjobbak az édesanyák. Mégis nekik teszik fel – valami hihetetlen érzékkel általában a legnehezebb napok végén, hogy: És mégis mit csináltál ma egész nap? Miben fáradtál el? Hogy miben? Hát a szürke melegítőnadrágunkban.

Kisfiú vagy kislány? Mindegy, csak egészséges legyen - hangzik a válasz. Igen, végső soron azt gondolhatjuk, hogy tényleg csak az a fontos, hogy egészséges legyen. De ez valóban így van? Tényleg tudjuk magunkat függetleníteni attól, hogy szeretnénk fiús vagy lányos anyukák lenni? Tényleg tudjuk őszintén mondani, hogy mindegy a neme a születendő gyermekünknek? És ha mi el is fogadjuk teljes szívvel a gyermekünk nemét, miért kell meghallgatni a nagyapától, hogy ember lesz vagy szolga? Mi az, ami odáig vezetheti az anyósunkat, hogy nem tartja velünk a kapcsolatot, mert kislány unokái születtek? És mi, anyák, ezzel az érzéssel és helyzettel mit tudunk kezdeni? Vendégünk Frankó Betta, szakpszichológus, a @lelkisugo instaoldal megálmodója, aki segít nekünk átbeszélni ezt az abszurd helyzetet, avagy, negyedikre végre lány lett, maradhat?

Egy hallgatónk ültette el a bogarat a fülünkben, aki a kiemelésről mesélt nekünk. Arról, hogy néha nagyon vágyik rá, hogy kicsit kiemelődjön a jelenlegi életéből, az anya szerepéből. Hogy újra az a nő legyen, aki régen, a szülés előtt, az anyává válása előtt. Aki átalussza az éjszakát. Aki nem agyal szakadatlan azon, hogy mi van a gyerekeivel. Akinek nem kell egész nap gyerekeket szórakoztatnia. Akinek nem kell fejből tudnia, hogy melyik gyereket, mikor, milyen oltásra kell vinni. Akinek nem akkor ér véget a munkaidő, amikor a gyerekeiért kell menni. Akinek nem kell újra engedélyt kérnie az anyjától, hogy elmenjen bulizni, csak elmegy. Spontán, bárhova. Vagy aki ha akarja, egész hétvégén ki sem kel az ágyból, sorozat maratont tart és pizzát rendel. Szóval, a kiemelésről beszélgettünk. Nagyon őszintén.

Azt ígértük, hogy a harmadik évadban világkörüli útra indulunk és havonta egyszer egy külföldön élő magyar édesanyával fogunk beszélgetni a világ más-más tájáról. Eddig viszont csupán egy édesanyával sikerült beszélgetnünk, a Balin élő Tóth Mesivel. Kárpótlás gyanánt azonban most rögtön duplázunk. Ezúttal egy testvérpárt, a Mamák külföldön podcast két házigazdáját, az Olaszországban élő Mártit és az Angliában élő Lucát fogjuk kifaggatni arról, hogy milyen babát várni, szülni, családot alapítani, anyának lenni és gyereket nevelni ebben a két országban.

A Mennyibe kerül egy gyerek? kérdésre adott összegszerű válasz akkor, amikor még picik, rövid számolgatás után, pár spórolási trükköt is belekalkulálva, nem lesz egy annyira nagy összeg. Még több gyermek esetén sem feltétlenül, mert bár több az éhes száj, de sok mindent nem kell újra megvenni, tudja a kisebb testvér is használni, hordani, 3 gyerektől pedig sok minden lesz kedvezményes, akár ingyenes.De akkor ugorjunk most picit egyet előre az időben. 10 év múlva vagyunk. Amikor már nem jó a tesó levetett ruhája. Amikor már telefon és laptop kell mindenkinek – nem csak anyának és apának. Amikor már mindenki iskolába jár, amikor már továbbtanulási tervek vannak, különórák tömkelege. Amikor hívogatnak a külföldi tanulási lehetőségek és lehet, hogy még távolinak tűnik a gyerek vagy gyerekek kirepülés, valójában tudjuk, hogy egy szempillantás és itt van. Miből fogjuk fizetni az egekbe szökött albérlet árakat? Az egyetemi oktatást? Vagy hogyan tudunk, tudunk-e majd segíteni gyermekeinknek saját lakáshoz jutni? És egyáltalán abban, hogy ne üres zsebekkel vágjanak bele a nagybetűs életnek?És akkor még fel se tettük azt a kérdést, ami minden szülő rémálma: a „Mi lesz velük akkor, ha velünk történik valami?” De most feltesszük, mert ez a beszélgetésünk arról fog szólni, hogyan gondoskodhatunk a gyermekünk jövőjéről most és az elkövetkezendő években. Segítségünkre Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja érkezett, aki pontosan érti, miről beszélünk, hiszen maga is két gyermek édesanya.

Ebben a 70 percben a Mesélj, Anyukám! 2022-es februári 'hogy vagyunk?' különkiadását hallgathatjátok meg. Egészen pontosan február 28-án, éjjel vettük fel ezt a beszélgetést, online, amit vágatlanul adunk le. Nincs bevezető szignál, mi itt most elkezdünk egy beszélgetést, a tőlünk megszokott őszinteséggel. Ha szeretnétek folytatni, ti is megosztani velünk a gondolataitokat, érzéseiteket, várunk titeket bármelyik platformunkon, akár az Instagramon, akár a zárt Facebook csoportunkban.

Nincs jobb a házi kosztnál – ezt bátran kimondhatjuk. De hogy főz Anya egy szeparációs szorongással, fogzással, növekedési ugrással vagy éppen mindhárommal egyszerre küzdő baba mellett? Pláne a hozzátáplálás kezdetekor, amikor nem csak az alig pár hónapos babának kell bevezetni az új ízeket, megszerettetni vele az ételeket, de ott van egy vagy akár több tesó, na meg Apa és ugye egyáltalán nem utolsó sorban Anya is, aki szívesen enne valami meleget is néha ebédre. Sokan kérdezitek, hogyan oldjuk meg mi a főzést, a család étkeztetését gyerekek mellett? Pláne úgy, hogy ... khm... van köztünk olyan, aki a háta közepére nem kívánja gyereknevelés és munka mellett még a konyhában való robotolást? Erről fogunk nektek mesélni, őszintén, ismét újra hatszemközt.

Pár adással ezelőtt már foglalkoztunk azzal, hogy mi lesz a gyerekünk, ha nagy lesz. Ezért azóta már tudjuk, hogy valószínűleg nem tudjuk, hiszen 10-ből 7 gyerek olyan szakmában fog dolgozni, ami ma még nem létezik. Akkor megígértük, hogy folytatjuk a témát, és most így is teszünk. Az Edisonplatform 21 leckéje kapcsán itt van velünk két nő: Tomsits Tímea, az Éva magazin főszerkesztője, pszichológus, egy felnőtt gyermek anyukája és Herner Dorka, szintén pszichológus, coach, 5 gyermekes édesanya, akikkel a 21-ből egy konkrét leckéről, egy nagyon fontos témáról fogunk beszélgetni. Ez pedig az önismeret. De mit is jelent ez pontosan? Hogyan segíthetünk gyermekeinknek elindulni a magukhoz vezető úton? És miben kell ennek érdekében először nekünk változnunk? Erről beszélgetünk ma vendégeinkkel.

Sajnos a statisztikákból tudjuk: nem kell, hogy egy párnak gyermeke legyen, hiszen 10-ből 7 házasság végződik válással. Ha van gyerek, ha nincs. Ám az előző adás óta azt is tudjuk, hogy nagyjából ugyanilyen arányban viseli meg a párok kapcsolatát az, hogy gyermekük lesz. Szülővé válni önmagában is nagyon nehéz. És egy boldog, jól működő párkapcsolatot fenntartani is szintén az. A kettő együtt viszont életünk egyik legnagyobb kihívása. Sok, túl sok párkapcsolat nem bírja ki a gyermekáldás próbáját. Elmegyünk egymás mellett, és néha olyan távolra kerülünk, hogy nem is tudunk már újra visszatalálni a másikhoz. Valentin-nap lévén azonban egy sikertörténetet hoztunk. Szilágyi Virág, az IkerSiker könyv írója, két ikerfiú anyukája a vendégünk, aki hamarosan ünnepli majd férjével a 10. házassági évfordulójukat, és ez alkalomból újra IGEN-t mondott a férfi lánykérésére és egy újbóli esküvőre. Pedig 1 éve majdnem véget ért a közös történetük. Hogy mi történt? Hogy találtak vissza egymáshoz? Hogyan találhatunk vissza egymáshoz? Illetve mit tehetünk, hogy ne jussunk el idáig? Erről beszélgettünk Virággal.

A család olyan, mint egy ház – amelynek alapjai a szülők. És jól tudjuk, hogy ha az alap rossz, a ház előbb vagy utóbb összedől. A gyerek az első – mondják... mondjuk... de biztos, hogy ez a hozott minta a helyes sorrend? Nem lehet, hogy még ha csak egy hajszállal is, de a gyerekek érdekében a szülőtársunkat és magunkat kellene picit előrébb helyezni? A szülői jóllét elengedhetetlen a gyerekek fejlődéséhez - vallja a Hintalovon Alapítvány, akik Párkapcsolat vagy Szülőség? című kiadványukat azzal a céllal állították össze Yelon programjuk munkatársaival, hogy megpróbáljanak segíteni a szülőknek, hogyan ne csak szülőtársként, hanem újra párként tekintsenek egymásra. Hogyan készült a kiadvány, kik ihlették és miért kifejezetten fontos ez a téma? Arról Ruttner Zsóka pszichológus, a Yelon szakmai vezetője jött mesélni nekünk.

Dobok, harsonák, fanfárok tűznyelők! Ez itt a Mesélj, Anyukám! podcast 100. epizódja! Hisszük, hogy meg kell állni egy-egy mérföldkőnél, és meg kell adni a módját az ünneplésnek.  Éppen ezért a ebben, a szám szerint századik adásban ezt fogjuk tenni. Megállunk, nosztalgiázunk és egy kicsit játszunk.

A tömegközlekedési járművekért rajongó totyogóst már buszvezetőként könyveli el a család, a babák haját ollóval megigazító ovist meg fodrászként. Aztán az iskolába kerülve a lényeg már csak az, hogy jól tanuljon a gyerek, de legalább jó jegyei legyenek, hogy aztán majd egyetemre mehessen és minimum ügyvéd vagy orvos váljék belőle. De 15, 20, 25 év múlva még vajon lesznek ezek a szakmák? Hiszen amikor például én voltam gyerek, ha édesanyámat kérdezték, mi lesz ebből a lányból, biztos nem azt mondta, hogy social media szerkesztő, hiszen még híre hamva sem volt a közösségi médiának. Az Edisonplatform 21 lecke elnevezésű 21 leckéje azoknak a 21. századi szülőknek szól - és segít -, akik szeretnének megismerkedni a jövőben fontos kompetenciák és tudás világával, és a hogyan továbbal. Ennek kapcsán mai vendégeink Veres Rita, az Edisonplatform vezetője és Frankó-Csuba Dea, jövőkutató, a Spark Institue volt vezetője és az Edisonplatform Gondolkodó körének oszlopos tagja, valamint szakértőjük, például a 21 leckében is.

Ha az internet keresőjébe begépeljük, hogy fejlesztés, száz fajta, különböző szakembert és lehetőséget találunk, de, hogy merre induljunk tovább, azt maximum a Google jólirányzott reklámai segíthetik. Ha nem lenne elég anyaként a rengeteg nyomás, itt van nekünk ez is: ismerd fel, hogy a gyermekednek fejlesztésre van szüksége. De hogyan? Merre induljunk? Hogyan igazodjunk el a rengeteg fejlesztési lehetőség között? Ebben az óriási labirintusban segít nekünk kiutat találni Nébald Alexandra 'Torna néni', TSMT terapeuta es mozgásfejlesztő, aki maga is édesanya.

Ha újév, akkor újévi fogadalmak. Vagy mégse? 2022 első Mesélj, Anyukám! adásában arról beszélgetünk, hogy egyéni és műsorszinten milyen fogadalmaink vannak, min változtatnánk, illetve min nem. Ezúttal tízszemközt, Mersével és Fridával. Előre is bocsi.

Hát megint itt vagyunk. Eltelt egy év, és ismét az év utolsó epizódját rögzítjük. Mintha csak néhány hónapja zendült volna fel Michael Bublé albuma. Mintha egy gyorsvonatra pattantunk volna fel 2021-ben. Felnőtt életünk talán legnehezebb évét zárjuk néhány héten belül. Nagy mélységeket és magasságokat éltünk meg együtt, és külön-külön is. Talán éppen ezért várjuk már annyira, hogy lecsukhassuk a laptopunkat, repülőüzemmódra állítsuk a telefonunkat, elfelejtsük, hogy az otthonunkon kívül van más hely is a földön, és a családunknak, a csillagszórónak, a beiglinek és a töltött káposztának adjuk át magunkat teljesen. Hogy vagyunk most? Erről beszélgetünk hatszemközt.

Tervezés, lopakodás, surranás, suttogás, tejivás, kekszevés. Ezek mind-mind a decemberi hónapunk teendőlistájának részei. Hiszen az év végével nem csak anyák, de Mikulások, angyalkák és Jézuskák is leszünk. Aztán egyszer csak megérkeznek a jól értesült kortársak, és huss oda az egész család csoda-várós mesevilága, és vehetjük le a piros jelmezt, mert kiderül, hogy a Mikulás nem is létezik. Csalódás lesz a csemetéinknek, ha rádöbbennek a valóságra? Elkerülhető a kiábrándultság? A mai adásban ismét Bojti Andrea gyerekpszichológus látogatott el hozzánk azért, hogy segítsen tisztán látunk, mi zajlik a kis fejekben?

Már csak kevesebb, mint 1 hónap van hátra karácsonyig. Bár a nagy többség mostanra elvileg már beszerezte az összes ajándékot, 10-ből 1 család az utolsó pillanatra hagyta a bevásárlást. Nekik próbálunk segíteni ezzel az adással, amelyben a tökéletes karácsonyi ajándékok nyomába próbálunk járni. Olyan ajándékok nyomába, amik remélhetőleg még jövő karácsonykor is meglesznek és örömmel fognak visszaemlékezni rá gyermekeink. Segítségünkre ezúttal egy apuka érkezett, méghozzá 3 gyermek büszke édesapja, aki nem is akárki, mint Gyaraki Dávid, a REGIO JÁTÉK marketingvezetője. Ha valaki, hát ő tud mesélni nekünk a tökéletes karácsonyi ajándékokról.

A legfrissebb adatok szerint Magyarországon közel 250 ezer nő él bántalmazó kapcsolatban és minden ötödik nőt ért már élete során fizikai bántalmazás a partnere részéről. Ez nagyjából 760 ezer nőt jelent. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy bántalmazottá válhatnak férfiak, idősek, gyermekek, egészségi állapotuk miatt kiszolgáltatott emberek is. Bár nem kifejezetten adventi időszakhoz illő téma, ám mégis aktuális, hiszen pár napja, november 25-én volt a Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Meg, úgy egyébként is... De mit nevezünk kapcsolati erőszaknak? Kiket érinthet? Hol, kitől és milyen segítségre számíthatnak az áldozatok? Többek közt ezeket fogjuk megkérdezni Boglacsik Tímeától, a Családbarát Magyarország Központ szakmai igazgatójától ebben az adásban.

A szülők számára autóvásárláskor a két legfontosabb kérdés, hogy befér-e egy babakocsi a csomagtartóba és hogy biztonságban lesznek-e a gyerekeink abban a bizonyos járműben. Ám a biztonságosság nagyjából miden más területre is igaz. Biztonságos a játszótér? Az emeletes ágy? A polcok a falon? A biciklije? Az iskola, ahova jár? A közössége? A telefon, amit vettünk neki? Az applikáció, amibe regisztrált? Biztonságban van egyáltalán a gyerekem az online téren? A koronavírus járvány okozta karantén helyzetben sajnos a gyermekek elleni erőszak is felerősödött, ráadásul az online oktatás miatt sokkal korábban vannak jelen már a picik is a digitális világban, a nagyobbak pedig többet, mint valaha. Ennek veszélye pedig, hogy sokkal kevésbé látunk rá mi is, de akár a pedagógusok is a problémákra, konfliktusokra, esetleges bántalmazásokra. Ez a jelenség hívta életre az UNICEF Magyarország és a Magyar Suzuki Zrt. közös kampányát, a KiberKRESZ-t, melynek központi témája a gyermekbántalmazás felismerése és az ellene való küzdelem. Ezért van itt velünk a mai adásban Tari Annamária, klinikai szakpszichológus és Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki vállalati kommunikációs vezetője, hogy alaposan átbeszéljük: hogyan lehet biztonságban a gyermekünk az online térben?