A legújabb részben arról beszélgettünk, ki hogyan közlekedik, mennyire figyelmes és tartjuk be a szabályokat és hogyan viselkedünk út közben – üljünk autóban, közlekedjünk biciklivel vagy akár gyalogosan. Meglepően sokan nem tartják be ugyanis a szabályokat, rengeteg az agresszív vezető, és ahogy az élet más területén is, úgy a gyermekeink a mintát ebben is tőlünk tanulják, viszik tovább. Tehát annak érdekében, hogy ez változzon, nekünk is változtatni kell. A Magyar Suzuki Zrt. Együtt az utakon kampánya ezt a témát járja körbe kutatásával és megoldásával is. Mi az E-KRESZ? Miért fontos, hogy úgy vezessünk, hogy az anyukánk is büszke lehessen ránk? Erről beszélgettünk Bonnár-Csonka Zsuzsannával, a Magyar Suzuki Zrt. vállalati kommunikációs vezetőjével és Csörgő Lászlóval, a Driving Camp vezető trénere is, aki az Együtt az utakon kampány egyik szakértője.

Egy igazán különleges vendég ült a stúdióba ebben az adásban, ugyanis a ZÖLD Mesélj, Anyukám házigazdája, Földi Barbara az édesanyját kérdezte arról, hogyan is kell felnevelni gyerek(eket), akik számára fontos a fenntarthatóság. "Neki egészen jól sikerült és én is szeretnék majd a nyomdokaiba lépni. Nem tudom, van-e rá recept, de szeretném elkérni, ha esetleg megmaradt volna neki és ebben az adásban veletek is megosztani." - mondta Barka. Medvácz Éva, aki ma már a főállású nagymamaság mellett vállalkozó is, tanárként dolgozott negyven évig. Mellette pedig az előző adáshoz hasonlóan a mostani alkalommal is velük lesz Erdős Anita Eperke a Whirlpooltól és kikérdezzük, hogyan segítettek az anyáknak, szülőknek a háztartási gépek abban, hogy tudatosabb szülők lehessenek régen és ma.

Ez itt a ZÖLD Mesélj, Anyukám! különkiadás első része, melyben Földi Barbara, az ÉvaMagazin.hu szerzője, társadalmi vállalkozó, kétgyermekes édesanya a műsorvezető. Barka elkötelezettje a Földünknek, aki arra törekszik mindennap, hogy élhetőbb és fenntarthatóbb életet hagyjunk hátra a felnövekvő generációnak. Egy kisgyerek érkezésével sok minden borul az eddigi életünkhöz képest. Van, aki ilyenkor költözik, újít fel, alakít át vagy minimum átrendez, hogy az új családtag egy tágasabb, rendezettebb és remélhetőleg tudatosabban és fenntarthatóbban kialakított élettérbe érkezzen. Hogyan lehet élhetőbb és fenntarthatóbb életet hátrahagyni az utánunk következő generációknak? Te is sokkal többet tudsz tenni, mint gondolnád – hiszen mindennapi apró tettek, döntések és lépések fogják alakítani hosszútávon a bolygónk jövőjét. Mindezt hol tudod elkezdeni? A lakásodon belül – és mindjárt el is mondjuk hogyan. A mai adás vendége a tudatos hedonista Kabelácsné Jónás Erika, aki háromgyermeks vállalkozó édesanya – akinek a tudatosság életszemlélet, akárcsak a hedonizmus. A kettő ötvözete teljesen átjárja a mindennapjait és nőknek, édesanyáknak segít megtalálni kettő összhangját. Őt fogjuk kérdezni, hogyan illeszthető be a tudatosság a mindennapokba és neki miért fontos, hogy fentartható(bb) módon éljünk. Mellette Bach Kata színésznő, két gyermekes édesanya is velünk beszélget, aki különösen nagy hangsúlyt fektet a fenntartható életvitelre, mióta édesanya lett. És itt lesz velünk Erdős Anita Eperke is, aki a Whirlpool képviseletében van jelen és segít nekünk majd kiigazodni a háztartási gépek hatékonysága és energiatakarékossága körül.

Az unokáinkról, a gyerekeinkről is gondoskodunk, amikor nyugdíjbiztosítást kötünk - mondta Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja, aki maga is két gyermek édesanyja. Erika mellett Illyés Kata kolléganőnk volt még a vendégünk, aki évek óta takarékoskodik a nyugdíjas éveire, amelyek reményei szerint a NŐK 40 programnak hála hamarosan be is köszöntenek. Aktív, segítő nagymamaként ez hatalmas megkönnyebbülés neki. De miért fontos még a nyugdíjbiztosítás? Mikor kezdjük el, és mekkora összeget spóroljunk? És mi derül ki a magyarok takarékoskodási szokásairól a Generali kutatásából? Minderről beszélgettünk a Mesélj, Anyukám! legújabb részében!

JÁTÉKIDŐ 6. epizód: Segítség! Irigy a gyerekem! Kovács Orsolya pszichológus válaszol: több áll a viselkedés mögött, mint gondolnánk

A 47. Mesélj, Anyukám! adás felvételekor kezdődött minden, aminek a témája: Milyen volt anyának lenni évszázadokkal ezelőtt?, amely epizód vendége Budai Lotti történelmi regényíró, hobbi nőtörténész volt. Aztán ebből a találkozásból pár hónappal később az ÉvaMagazin.hu következő nagysikerű műsora született meg, a Micsoda nők voltak! Budai Lotti és Zubor Rozi közös podcast műsora. És a dolog itt még mindig nem ért véget, a műsorvezetők fejéből ugyanis a Micsoda anyák voltak! könyv gondolata is kipattant, amely könyv október 19-től a könyvesboltokban is megvásárolható. Hogy miről szól a könyv? Miért pont az anyaság? És mely "micsoda nők" anyaságát, és miért pont az övéket dolgozták fel a szerzők? Erről mesélt Lotti és Rozi ebben a részben, néhány kulisszatitkot és érdekességet is elárulva a könyv készültéről és arról, miről is olvashatunk majd benne.

Milyen mesekönyvet válasszunk a gyermekeinknek? Mit olvassunk nekik? Miért olvassunk nekik? Szerencsére számtalan jobbnál jobb mesekönyv található a piacon, ám pont ezért nehéz választani is és megtalálni a nekünk, a mi gyerekünknek, a család épp aktuális élethelyzetéhez illő olvasmányt. A Bookline Kids ebben segít. Az oldalra ugyanis egyrészt csak zsűrizett kötetek kerülnek fel, másrészt a website-on a könyvek korosztályilag és tematikailag is szét vannak válogatva a még könnyebb tájékozódás miatt. Farkasházi Rékával, három gyermek anyukájával, a Tintanyúl zenekar énekesnőjével, a Bookline Kids szakmai zsűri tagjával beszélgettünk mesékről, mesekönyvekről, a mesélésről és az olvasás fontosságáról. És még nagyon sok minden másról is. 

Sokan várjuk remegve a szeptember elsejét a két és fél hónapnyi nyári szünet után, hogy a gyerekeink végre intézményben legyenek. Aztán megtörténik, elkezdődik a szeptember, és még egy hét sem telik el... sőt, valójában 3 nap sem telik el és.... és nem hiszem el, már köhögnek és folyik az orruk! Persze, nagy bajuk nincs, senki nem lázas, huncutkodni, zsiványkodni, és anya idegein táncolni mindenkinek van ereje – otthon, hiszen köhögnek, és folyik az orruk, ergo betegek, így amíg teljesen meg nem gyógyultak, nem mehetnek közösségbe. Úgyhogy kezdődik az ősztől tavaszig ismétlődő sorminta: 1 hét ovi/bölcsi/iskola-2 hét otthon. Az ember bevethet mindent: mézes teát, C-vitamint, illóolajat, gyógynövényeket, könyöröghet és imádkozhat bárkihez, akiben hisz, a sorminta akkor sem változik. Elő az orrszívóval, elő a vízforralóval és bízzunk a legjobbakban. De hogy mégis hogy telnek ezek az időszakok? Hogy készülünk fel ezekre a beteges hónapokra? Mit teszünk, hogy a lehető legtovább maradjanak egészségesek gyerekeink? És hogy próbálunk meg a lehető legkevesebb lábon kihordott agyvérzéssel túlélni egy taknyos, köhögős, influenzás szezont? A legújabb adásban erről beszélgetünk a Nosiboo sales asszisztensével, Garamvölgyi Adéllal, aki maga is három gyermekes édesanya.

132 - Ha jön a baba, ha nem jön a baba

Legújabb (ITT előjegyezhető) könyvét írja Harmincz Rita, amelyről azt mesélte, hogy egyrészt élete főműve, másrészt pedig terápiás jellegű a számára. Írás közben ugyanis a közben édesanyává vált utazó blogger visszarepül a régi időkbe, amikor még nem volt édesanya, sem feleség, csak egy lány, egy nő, akinek mindene az utazás. És aki akkor utazott, amikor akart. Egy traumatikus szülésélmény után 3 nehéz év várt rá, és sok munka saját magán. Megtanulni anyának lenni és elfogadni például olyan dolgokat, hogy már anyaként nem csinálhatja azt, amit akar, nem utazhat akkor, oda és úgy, ahogy ő akar. Ekapcsán a Mesélj, Anyukám! felvétele során egy olyan vallomást tett nekünk, amelyet még azelőtt soha, senkinek. Rita olyat mondott ki, ami sok édesanyában felmerül, kiben többször, kiben kevesebbszer. A sárga ruhás lány azonban azért beszélt erről, mert elege lett abból, hogy a közösségi médiától kezdve mindenhol az anyaság pozitívumairól beszélnek csak - a "színfalak" mögött rejlő kemény lelki folyamatokról, és munkáról azonban már nem igazán. A legújabb Mesélj, Anyukám! vendége Harmincz Rita, utazó blogger, a sárga ruhás lány volt.

130 - Mi lesz velünk a gyerekek után? Csalfa ösvény, ha a párunkkal a régi időkbe vágyunk vissza

JÁTÉKIDŐ 5. epizód: Fenntarthatóság a gyerekszobában

A negyedik Mesélj, Anyukám! évadot elindító legelső epizódunkban egy gyönyörű, hibrid, napszélsárga Suzuki Vitarában mentünk egy jó nagy kört, Urbán-Váradi Szandrával ( @forherszandra ) kiegészülve és arról beszélgettünk, hogy valóban mi anyák, meg tudunk-e oldani mindent. De mindezek előtt azt, hogy egyáltalán tényleg nekünk kell-e megoldanunk mindent?

127 - A baby brainről, vagyis az anya agyról

126 - Őszintén az anyaság első napjairól

JÁTÉKIDŐ 4. epizód: Mit játsszunk? Szakértő válaszol! Társasjáték ajánló mindenkinek

Miután megnéztük és meghallgattuk az anyukák autós videocastja, bevalljuk őszintén, nekünk is megjött a kedvünk egy ilyen beszélgetéshez. Ezért arra gondoltunk, hogy ha most ők úgyis a műsorral nyári szünetre mentek, meglepetésből mi is beülünk egy Suzukiba, megyünk vele egy kört és beszélgetünk az autókról, vezetésről, autóválasztásról és vásárlásról és minden másról, ami ezzel kapcsolatos – apa, illetve férfi szemmel. Míg a lányok egy napszélsárga, automata Suzuki Vitarában vették fel az évad két utolsó záró epizódját, addig mi egy Suzuki S-CROSS-t próbálunk ki és beszélgetünk egy nagyot közben. Jó szórakozást hozzánk!

JÁTÉKIDŐ 3. epizód: Tatár Csilla vallomása az anyaságról

Azt mondják, hogy a magyar nagyon panaszkodós nemzet. Náluk többet csak az anyák panaszkodnak. „Minek szült az ilyen, ha állandóan panaszkodik?” „Bezzeg más a tíz ujját odaadná, ha legalább egy gyereke lenne.” Mind tudjuk, milyen sokat tud segíteni már az is, ha bizonyos dolgokat, gondolatainkat, szavak formájában kiadjuk magunkból. Ha kimondjuk, ami bennünk van. De lássuk: mennyit panaszkodunk mi? Miről, kinek és mikor szoktunk panaszkodni? Jó-e a panaszkodás – ha mi vagyunk a panaszkodók, vagy akár a panaszt hallgatók? Mennyire káros, ha bent tartjuk a negatív gondolatokat? De mennyire káros az is, ha beindul a panasz cunami? És mégis: mi lehet a panasz leghatékonyabb ellenszere? Erről beszélgetünk ma, a harmadik évadunk utolsó, záróepizódjában.

Hány lóerős a kocsitok? És hány literes a csomagtartója? Még feltehetnénk pár kérdést az autótokkal kapcsolatban, amire valószínűleg a legtöbbünk nem tudja a választ. Nyugi, mi sem. Az viszont tagadhatatlan, hogy a modern, 21. századi anyák nagy többségének elengedhetetlen használati eszköze az autó. Mennyi időt töltünk átlagosan a kormány mögött, anya taxi üzemmódban? Milyen sofőröknek tartjuk magunkat? Mekkora beleszólásunk van az autóválasztásba és vásárláskor melyek a legfőbb szempontok, ami hatására mi letesszük a voksunkat egy adott márka vagy típus mellett? Erről beszélgetünk ma.

Egyre többször foglalkozunk a fenntarthatósággal mi is. Nem véletlen. Ez már nem divathóbort, nem egy jópofa közösségi médiás kihívás. A változásra való hajlandóságunkon a mi és a gyermekeink, utódaink jövője múlik. És ahogy mi tanuljuk (sok esetben újra), hogyan legyünk fenntarthatóak, úgy tanítjuk gyermekeinket is. Legalábbis próbáljuk. Mert a folyamat közben sok a kérdés – a mi részünkről is, de tapasztalat, hogy a legjobb kérdéseket a gyerekek teszik fel. 2021 szeptemberétől már 218 iskolában tanulhatják a diákok a fenntarthatóságot, mint tantárgyat. 2024 májusában pedig akár választott érettségi tantárgyuk is lehet. Az új tárgyról, amelyhez a Zöld Föld névre hallgató tankönyvcsomag és kerettanterv is készült, a tantárgy bevezetését kezdeményező Kék Bolygó Alapítvány munkatársa, Krakkó Ákos mesél.

JÁTÉKIDŐ 2. epizód: Fiús vs. lányos játékok – van egyáltalán ilyen? Szakértőnk, Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus válaszol

Már több adásban is beszélgettünk a koraszülésről és a koraszülött babákról. Nem véletlen, túl sok mindenkit érint, hiszen a statisztikák szerint minden 11. csecsemő jön világra koraszülöttként. Ám eddig mindig a család, de leginkább az anya és a baba oldaláról közelítettük meg a témát. Nem is kérdés, mennyire nehéz lehet a PIC-en töltött időszak a szülők számára. De vajon mi történik a másik oldalon? Kik azok, akik a nap 24 órájában, az év 365 napján küzdenek a PIC-en a sokszor élet-halál között lebegő, sokszor alig pár száz grammos babákért? Mi történik egyáltalán a koraszülött intenzív osztályon? Hányan, kik, hogyan dolgoznak és mit tesznek azért, hogy minél több kisbaba élve és egészségesen hagyja el az osztályt? És mi játszódik le bennük akkor, ha ez nem sikerül? A Generali The Human Safety Net programja a hazai koraszülött-ellátás fejlesztését segíti. Minden számít: a korszerű gépek, a szülők aktív bevonása, a családközpontú módszerek. A The Human Safety Net nemrég egy pályázatot hirdetett, amelyben koraszülők oszthatták meg történeteiket, hogy azokkal olyan szülőket támogassanak, akik éppen most vannak ebben a helyzetben. A beküldött történetekből is kiderült: a PIC-en eltöltött hetek, vagy akár hónapok átvészeléséhez elengedhetetlen az orvosok és nővérek elkötelezett és embert próbáló kemény munkája. Amiért az érinettek rendkívül hálásak. A mai részben ezért két „stábtag” érkezik: Dr. Nádor Csaba neonatológus, osztályvezető főorvos, aki a Semmelweis Egyetem Szülészeti Klinikájának az Üllői úti részlegén vezeti a Perinatális Intenzív Centrumot és Acél Beáta intenzív terápiás szakasszisztens, hogy a PIC kulisszatitkairól meséljenek nekünk.

Nagylabor: vér és vizeletvizsgálat, fogászati ellenőrzés, bőrgyógyászati szűrés, tüdőszűrés, mellellenőrzés, méhnyakrákszűrés. Csak néhány azok közül a vizsgálatok közül, amikre illene évente eljárnunk az egészségünk megőrzése érdekében. Évente közel 1200 nő betegszik meg, és hozzávetőleg 470 halálos áldozatot követel a méhnyakrák Magyarországon. Az ilyen jellegű daganatos megbetegedés nem csak öröklődés alapján alakulhat ki. A humán papillómavírus - közismertebb nevén HPV - felelős lehet olyan rosszindulatú daganatos megbetegedésekért, mint a méhnyakrák, a hímvessző, a hüvely vagy a szeméremtest daganatos elváltozása, bizonyos szájüregi daganatok, valamint a végbélnyílás daganatos elváltozása. A mai adásunk vendége Dr. Krasznai Zoárd szülész-nőgyógyász, egyetemi docens, a debreceni nőgyógyászati klinika igazgatója, akivel egészségről, betegségről és megelőzésről beszélgetünk.