Az első világháború utáni béketárgyalások fontos napirendi pontja volt Lengyelország helyzetének stabilizálása, azaz egy független lengyel állam létrehozása. A lengyelek feje azonban fájhatott szomszédaik, Németország és Oroszország miatt. Egyértelmű volt számukra, hogy a lengyel hírszerzésnek időben értesülnie kell a két ország terveiről. Rá is álltak a titkosított üzenetek elfogására és megfejtésére, azonban egyszer csak mintha falnak ütköztek volna - a németek üzeneteit nem tudták többé dekódolni. Hamarosan kiderült, miért: egy új géppel, az Enigmával titkosították azokat. Elindult egy több mint egy évtizeden át zajló kemény munka, ami arra irányult, hogy mihamarabb megfejtsék az Enigmát. A legkiválóbb matematikusok dolgoztak a feladványon, idővel a brit, a francia és a lengyel hírszerzés együttműködésével. Ma már tudjuk, hogy siker koronázta a kriptográfusok törekvéseit - hallgassátok meg a történetüket!

Budapest 150. “születésnapja” alkalmából összegyűjtük nektek az elmúlt 150 év legérdekesebb híreit. Tartsatok velünk, ismerjük meg együtt a főváros történelmét! A második rész tartalmából: Bemutatjuk a Tabán őskorig visszanyúló történetét - oké-oké, csak röviden -, majd kiderül, hogy milyen építkezési terveket húztak keresztbe a világháborúk; megismerjük a Szabadság-szobor modelljét, és egy nemzetközi bűnbanda nyomába eredünk, akik felbecsülhetetlen értékű festményeket loptak a Szépművészeti Múzeumból.

Tudtátok, hogy már nem Kína a Föld legnépesebb országa? A kínai lakosság száma ugyanis egyre csökken, amiben jelentős szerepet játszik az 1980 és 2015 között érvényben lévő ún. egygyermekes politika - vagyis a törvény, ami meghatározta, hogy egy családban csak egy gyermek születhet meg. A rendeletet kegyetlen szigorral tartatták be, amivel sok százezer ember életét tették tönkre. Adásunkban beszélünk a törvényen kívüli gyermekek sorsáról, a külföldi örökbefogadásokról, a születésszabályozási biztosok kegyetlenkedéseiről, a családok tragédiáiról, és arról, hogy milyen jövőt jósolnak Kínának a társadalomtudósok. FIGYELEM: a téma érzékenysége és egyes felkavaró részek miatt az adás meghallgatását csak felnőtteknek ajánljuk.

Budapest 150. “születésnapja” alkalmából elindítjuk új sorozatunkat, a Budapesti Sztorikat! Összegyűjtük nektek az elmúlt 150 év legérdekesebb híreit. Tartsatok velünk, ismerjük meg együtt a főváros történelmét! Az első adás tartalmából: Ha Reitter Ferencen múlt volna, ma hajókáznánk a 4-es/6-os útvonalán; egyesítették Pestet, Budát és Óbudát, de mint kiderül, már korábban is ez volt a terv; megtudjuk, miért 896 a honfoglalás hivatalos dátuma, és Osztyapenkó haláláról is lerántjuk a leplet.

A XIX. század végén a vasút fejlődésével és a gőzhajók elterjedésével fellendült az utazás. Egy bátor, fiatal riporter, Nellie Bly elhatározta, hogy megdönti Phileas Fogg, Jules Verne hősének rekordját, és kevesebb mint 80 nap alatt megkerüli a Földet. Nekivágott a kalandnak, ám nem sejtette, hogy akad egy versenytársa, méghozzá egy másik riporternő személyében, aki vele ellentétes irányban indult útnak… Hogy milyen akadályok és kalandok vártak a fiatal nőkre, sikerült-e legyőzniük Phileas Foggot, és egyáltalán: melyikőjük ért hamarabb célba, az az adásból kiderül!

A napokban egy baráti beszélgetés során szóba került a ChatGPT és a benne rejlő lehetőségek. Egy adás erejéig vendégül láttuk “őt” és elbeszélgettünk vele az 1959-es moszkvai világkiállításról, ahol egy amerikai mintakonyhában verbálisan összecsapott egymással Hruscsov és Nixon, majd a szovjet vezető megivott egy pohár Pepsit, aminek következményeként a kólagyártó cég egy kis időre a világ egyik legerősebb hadiflottáját mondhatta magáénak… A történet nem egy április elsejei vicc - hallgassátok meg a ChatGPT előadásában! :)

Az utóbbi években sokat cikkezett a sajtó Harry herceg, Meghan Markle és a brit királyi család megromlott kapcsolatáról. A Royal Family történelmében azonban nem ők az első pár, akik botrányok közepette hátat fordítanak az uralkodói közegnek. A sussexi herceget sokszor hasonlítják egy korábban élt uralkodóhoz, aki szintén egy elvált, amerikai nőbe szeretett bele, majd boldogsága érdekében lemondott királyi kötelességeiről. VIII. Eduárd élettörténete azonban nem csak házassága miatt érdekes: szerelmi kalandjaival, celebkedésével és náci kapcsolataival számos alkalommal okozott fejfájást a királyi családnak. Vendégünk, Török Zoltán meséli el nekünk VIII. Eduárd izgalmas életútját.

Az akkumulátorgyártásról sokat olvasni mostanában; hazánkban több gyár is működik és a hírek szerint további óriáscégek érkezésére lehet számítani. A gyártáshoz kobaltra van szükség. Ezt az értékes fémet a legnagyobb mennyiségben a Kongói Demokratikus Köztársaságban termelik ki - embertelen körülmények között. Férfiak, nők és gyerekek százezrei ásnak 10-12 órán keresztül kézi szerszámokkal a hatalmas bányákban, napi 1-2 dollár bevételért. Mindennaposak a halálesetek, alagút-beomlások, balesetek. A dolgozók maradandó egészségi károsodásokat szenvednek a felszálló, mérgező por miatt, ami a bányák közeli települések házait is belepi. A kobalt iránti megnövekedett igény a gyermekkereskedelem és -munka fellendülését is magával vonta a térségben. Adásunkban bemutatjuk Kongó népének évszázados tragédiáját. Az országot hajdani gyarmatbirodalomként kizsákmányolta a fejlett nyugati világ - és sajnos teszi ezt napjainkban is. Figyelem: felkavaró tartalom, az adás meghallgatását csak felnőtteknek ajánljuk.

Ebben az epizódban Johanna nőpápa legendájának járunk utána. A történet szerint a 9. század közepén a pápa - akiről senki sem sejtette, hogy nő - egy körmenetben vett részt, amikor egyszer csak összeesett és mindenki nagy megdöbbenésére gyermeket szült. A felháborodott tömeg meglincselte a nőt, aki életét vesztette. Ahol meghalt, ott el is temették, a helyet pedig ezek után messziről elkerülték a további pápák. Az adásban utánajárunk a forrásoknak és a sokféle elméletnek, ami a nőpápa történetének valódiságát boncolgatja. Figyelem, erősen elrugaszkodunk a tények talajától!

Mai történetünk egy kettős ügynökről szól, akinek a második világháborúban döntő szerepe volt: az ő munkássága nagyban hozzájárult a szövetségesek normandiai partraszállásának sikeréhez. Juan Pujol Garcia - vagy ahogy a világ megismerte, Garbo - egy nap besétált a madridi brit nagykövetségre, hogy felajánlja szolgálatait, mint kém. A britek elküldték, ezért felkereste a német nagykövetséget, hogy ott próbálkozzon - ezúttal sikerrel. Egy egész ügynökhálózatot alkotott meg, akik jelentettek a németeknek, erre pedig hamarosan a brit MI5 is felfigyelt. Hogy hogyan került kapcsolatba Juan Pujol Garcia a szövetségesekkel, kik voltak az ügynökei és hogyan vezette az orruknál fogva a nácikat, az az adásból kiderül!

Épp egy európai ország nevezetességeit csodáljuk meg, majd egy órával később már Ázsiában járunk, a nap végén pedig elugrunk egy afrikai étterembe. Hihetetlennek hangzik? A világkiállításokon - expókon - mindez lehetséges! Ezekre az eseményekre a világ minden tájáról érkeznek kiállítók, hogy bemutassák az országuk büszkeségeit, érdekességeit. 1851-ben rendezték meg az első világkiállítást Londonban, amit az elmúlt 170 évben számos másik követett. A magyarok a kezdetektől fogva jelen voltak, hogy bemutassák találmányaikat, kultúrájukat, műkincseiket. A rengeteg díj mellett pedig sok-sok érdekes történet is született az évek során! Vendégünk, Gál Vilmos történész, muzeológus mesélte el nekünk a magyar kiállítók legérdekesebb történeteit. Az adásból többek közt az is kiderül, hogy min sértődött meg Szinyei Merse Pál, melyik magyar festőt tartotta a legtehetségesebbnek Picasso, melyik magyar kiállítási tárgy nyerte el Viktória királynő tetszését és miért nem rendeztek még Magyarországon világkiállítást. Miután pedig meghallgattátok az epizódot, látogassatok el a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol a Magyar EXPO sikerek c. kiállításon megtekinthetitek a magyar kiállítók legérdekesebb tárgyait!

Kétrészes epizódunkban bemutatjuk a XX. század egyik legjelentősebb régészeti felfedezését, Tutanhamon fáraó sírjának feltárását. A jeles esemény pontosan 100 éve történt. Ha még nem hallgattad meg az első részt, akkor előbb azzal kezdj! A második rész tartalmából: Howard Carter és kis csapata egy érintetlennek tűnő sírra bukkant. Óvatosan behatoltak a kamrába, és elámultak attól, amit láttak - rengeteg műkincset, de ami még izgalmasabb volt: a fáraó szarkofágját. Carter könyvében részletesen beszámolt a felfedezésről, de kiderült, hogy nem mindennel kapcsolatban volt őszinte… Hogy miben hazudott Carter, milyen csatákat vívott az egyiptomi régészeti osztállyal, hogyan hatott az óriási felfedezés a párizsi divatra és egyáltalán, ki volt Tutanhamon - ez mind kiderül az epizódból!

Kétrészes epizódunkban bemutatjuk a XX. század egyik legjelentősebb régészeti felfedezését, Tutanhamon fáraó sírjának feltárását. A jeles esemény pontosan 100 éve történt. Az első rész tartalmából: A 20. század elején lázas régészeti kutatások folytak az egyiptomi Királyok Völgyében. Külföldi régészcsoportok reménykedtek abban, hogy még nagy felfedezések várnak rájuk a sivatagban. Azonban ahogy teltek az évek, a lelkesedés megcsappant, mert néhány kőkorsón kívül nem sok minden került elő a homok alól. Howard Carter azonban nem arról volt híres, hogy feladja az álmait. Szerzett magának egy dúsgazdag támogatót, és kitartóan, éveken keresztül végezte az ásatásokat, abban reménykedve, hogy kincsekre bukkan. A sorsdöntő fordulatot egy vízhordó fiú hozta el, aki rátalált egy titokzatos lépcsőfokra, ami a mélybe vezetett… Adásunkban megismerhetitek az ásatási munkák kihívásait, egy mindenre elszánt régészt és egy műkincstolvaj családot is. Tartsatok velünk, vár minket a fáraók földje!

Ki ne hallott volna Atlantiszról, az elsüllyedt birodalomról? A történet több mint kétezer évre nyúlik vissza - vagy esetleg még sokkal régebbre? Az adásban utánajárunk, hogy honnan ered Atlantisz mítosza, mi lehet a valóságalapja, és a történészek hol fogják a fejüket a sztori hallatán. Csatlakozunk azokhoz a kalandorokhoz is, akik megkísérelték, hogy megfejtsék Atlantisz titkait. Tartsatok velünk, vár minket az óceán és a meghökkentő elméletek mélye!

Az 1930-as években több tízezer ember hagyta el hazáját - Németországot, Ausztriát, Csehországot és Magyarországot - az egyre erősödő antiszemitizmus miatt. Történetünk szereplői Angliába menekültek, ahol kezdetben befogadták és támogatták őket - de kitört a második világháború, és ezzel minden megváltozott. A bevándorlókra a britek immár ellenségként tekintettek és internáló táborokba zárták őket - de hamar kiderült, hogy a foglyok akár segíthetnek megnyerni a háborút. A több nyelven beszélő, jó fizikumú, többnyire zsidó származású fiatal fiúk legjavát választották ki arra, hogy a titkos X alakulat tagjai legyenek. Megkezdődött az elit kiképzés, aminek a végén a fiúk profi kommandósokká váltak, és olyan helyzetekben vetették be őket, mint pl. a normandiai és szicíliai partraszállásoknál és harcoltak a fronton is. Az X alakulatnak magyar tagjai is voltak, akik álnéven küzdöttek a nácik ellen - de nem szaporítjuk tovább a szót, hallgassátok meg az adást és ismerjétek meg az izgalmas történetüket!

Csunderlik Péter történész volt a vendégünk, aki a múlt századi ateista-szabadgondolkodó, baloldali diákegyesületről, a Galilei Körről mesélt nekünk. A galileistákat Ady Endre “a Láznak ifjú seregének” nevezte, Jászi Oszkár pedig úgy gondolta, hogy ezek a diákok vezetik majd át Magyarországot a Balkánból Nyugat-Európába. A Horthy-korszakban démonizálták a szervezet megítélését, a Kádár-rendszerben újra felmagasztalták őket, majd a rendszerváltás után leverték a kör Anker közi emléktábláját. Az adásban - többek közt - szó esik az egyetemi hallgatók összecsapásairól, kultúrharcról, a galileisták szociálpolitikai törekvéseiről és a szabadkőművesek szerepéről is.

Minden idők leghíresebb gladiátora alighanem Spartacus, aki Kr.e. 73-ban társaival együtt lázadást robbantott ki a capuai gladiátoriskolában. A lázadók egy csoportja kitört a falak mögül; maguk közé szervezték az elnyomott rabszolgákat, a létszámuk egyre csak nőtt, míg a felkelők csoportja több ezer fősre duzzadt - kezdetben még az ellenük küldött római sereget is megverték. A római szenátus azonban nem hagyta annyiban: megerősített sereget szerveztek Spartacusék ellen, aminek az élére a hataloméhes Crassus került. Spartacusék helyzete egyre kilátástalanabbá vált…

2012 októberében egy amerikai anyuka épp a halloweeni dekorációt bontotta ki, amikor egy levél esett ki a csomagolásból. Az üzenet írója segítséget kért: leírta, hogy egy kínai kényszermunkatáborban dolgozik és kínozzák őt és a társait. Ebben az epizódban az üzenet írójának, Sun Yi-nak az életét mutatjuk be, miközben megismerkedhetünk a Kínai Kommunista Párt által betiltott Falun Gong mozgalommal és a kínai kényszermunkatáborok szörnyű világával. Az biztos, hogy az adás meghallgatása után másként tekintünk majd a hétköznapi tárgyainkon szereplő ismerős feliratra: MADE IN CHINA …

Ebben az adásban Somogyváry Géza a vendégünk, aki elmesélte nekünk azt a hihetetlen utazást, amit a második világháború alatt élt át. A kőszegi katonaiskola növendékeként 1945 januárjában iskolatársaival és tanáraival együtt vonatra szállt, hogy az előrenyomuló oroszok elől Németországban találjanak menedéket és az iskola ott működjön tovább. Az út azonban sokkal kalandosabb volt, mint azt előre sejtették. A gyerekek többször kerültek hadifogságba, pajtákban, szénapadlásokon, falusiak házaiban aludtak, és előfordult, hogy több száz kilométert kellett gyalogolniuk, hátukon cipelve a felszerelésüket. Több mint egy évet töltöttek távol a hazájuktól, ez idő alatt pedig nem tudták, hogy az otthon maradt szeretteik biztonságban vannak-e. Amikor pedig végre hazamehettek… nos, a hazaút során sem maradtak izgalmak nélkül! Ismerjétek meg Géza bácsi és a kőszegi növendékek kalandos történetét!

Folytatódik a recski munkatáborról szóló adásunk. Ebben az epizódban bemutatjuk, milyen túlélési stratégiákat dolgoztak ki a rabok, kik voltak a tábor besúgói és milyen kreatív szökési terveket ötlöttek ki a fogvatartottak. A magyar történelem sötét időszaka volt az, amikor bárkit bármikor internálhattak, kényszermunkára foghattak, kínozhattak és megölhettek a hatalom emberei. A sok szenvedés között mégis mindig utat tört magának az emberség és a remény, még ha nagyon erős is volt az ellenszél. Kétrészes epizódunkkal emléket szeretnénk állítani azoknak az embereknek, akik a recski kényszermunkatáborban szenvedtek és akár életüket is vesztették ott.

1945 után a kommunista párt egyre nagyobb hatalmat szerzett magának, ezzel együtt pedig kezdetét vette a leszámolás a rendszer vélt vagy valós ellenségeivel. Az ország különböző pontjain munkatáborokat hoztak létre, sok ezer embert küldtek kényszermunkára, ahol a rabok kegyetlen körülmények között tengették napjaikat. Az utókor számára a legismertebb tábor Recsk volt, kétrészes adásunkban a tábori életét, a rabok helyzetét mutatjuk be, emléket állítva a több ezer embernek, akik ezen a helyen szenvedtek.

Budapest létrejöttével a főváros társadalmi összetétele is megváltozott; sokan beköltöztek vidékről a munkalehetőségek miatt. Az egyre népesebb városban nőtt a bűnözés és a prostitúció mértéke. Vendégünkkel, Apró Bernadettel a századforduló prostituáltjairól beszélgettünk. Az adásból kiderül, mi volt a közvélemény az örömlányokkal kapcsolatban, hogyan vált valakiből prostituált, milyen körülmények között kellett dolgozniuk, és a törvények, szabályozások milyen módon igyekeztek mederbe terelni ezt a tevékenységet.

1972 októberében egy vidám, fiatal fiúkból álló csapat Uruguay-ban felszállt egy repülőgépre, hogy Chilébe utazzon egy rögbi meccsre. Nem sejtették, hogy az a nap örökre megváltoztatja az életüket. Az úticéljukat nem érték el - a gép lezuhant az Andok hegyei között. Csodával határos módon többségük túlélte a katasztrófát - de az igazi borzalmak csak ezután következtek...

1944 márciusában a németek megszállták Magyarországot, majd októberben a támogatásukkal a nyilasok átvették a hatalmat. Vendégünkkel, Bartha Ákossal, a Véres város című könyv szerzőjével arról beszélgettünk, hogy a budapesti lakosság miként szállt szembe a németekkel és a nyilasterrorral. Ha kíváncsiak vagytok, hogy milyen ellenálló csoportok alakultak Budapesten, milyen drámai események történtek a Teleki téren és Szent-Györgyi Albertnek mi volt a szerepe az ellenállásban, hallgassátok meg az adást!

Sztehlo Gábor evangélikus lelkész munkásságát mutatjuk be, aki a második világháború alatt elszántan, halált megvető bátorsággal mentette a zsidó származású gyerekeket a németek és a nyilasok elől. Sőt, még egy gyerek-köztársaságot is alapított! Tartsatok velünk, ismerjétek meg ezt a rendkívüli embert!