Sarukat és tógákat felkötni, indulunk egy képzeletbeli sétára az ókori Görögországba és Rómába! Gyönyörű oszlopcsarnokok, szobrok, szentélyek, színházak, hatalmas amfiteátrumok... Nekünk nagyon bejön az antik építészet, el is meséljük, mit érdemes tudni róla!

A királyok elűzésével megszületett az arisztokratikus köztársaság Athénban, ám a köznép, vagyis a démosz nem volt elégedett: az állam ügyeiben az arisztokrácia döntött, a démosz tagjainak nem voltak politikai jogaik. A fokozódó elégedetlenség hatására elindult egy hosszú út, Drakóntól kezdve Szolónon, Kleiszthenészen át Periklészig, melynek végén a démosz végül elnyerte az uralmat, a Kr. előtti V. század közepén virágzott az athéni demokrácia. Az adásban bemutatjuk ezt az utat, beszélünk az athéni társadalomról és a politikai intézményekről.

3,2,1, éééés… Elstartolt a TöriFakt, a Hihetetlen Történelem podcast érettségi felkészítő sorozata! Heti három adással jövünk (H,Sze,P), április végéig átvesszük a teljes középszintű érettségi anyagot. Bevezető adásunkban bemutatkozunk nektek és átbeszéljük, mit érdemes tudni a történelem érettségiről, valamint hozunk nektek pár hasznos tippet is a felkészüléshez.

Az első részt a nyilasok hatalomátvételénél hagytuk abba, innen folytatjuk Raoul Wallenberg történetét. Október 15-e után a zsidó üldözöttek kilátásai tovább romlottak: a nyilasok nem voltak tekintettel arra, hogy ki áll diplomáciai védelem alatt, a védett házakban élőket és a védettségi igazolásokkal rendelkezőket is elhurcolták. Wallenberg személyesen ment el a gettókba, gyűjtőtáborokba, vasútállomásokra, hogy megvédje az embereket, miközben az ő élete is egyre inkább veszélyben forgott. A szovjetek érkezése pedig hamis reménnyel kecsegtetett… Raoul Wallenberg bátorságával, elkötelezett szolgálatával több ezer ember életét mentette meg. Mi egy kétrészes adással szeretnénk emléket állítani neki és azoknak a - sokszor ismeretlen - hősöknek, akik a második világháború idején részt vettek az üldözöttek megmentésében.

1944 tavaszán - a német megszállást követően - megkezdődött a magyar zsidóság deportálása. Az aggasztó fejleményeket külföldön is feszült figyelemmel kísérték; Svédország vezetői elhatározták, hogy segítséget nyújtanak az üldözötteknek. 1944 júliusában egy fiatal svéd diplomata érkezett Budapestre, hogy megszervezze a magyar zsidók mentőakcióját: Raoul Wallenberg, történetünk főszereplője. A svéd nagykövetséget rengeteg kétségbeesett ember kereste fel védelem reményében. Wallenberg és a követség munkatársai feszített tempóban dolgoztak azon, hogy minél több embert megóvjanak a deportálástól. Útleveleket, védelmi igazolásokat állítottak ki, védett házakat hoztak létre és ha kellett, a megvesztegetésektől sem riadtak vissza… Mindezt egy cél érdekében: annyi embert megmenteni, amennyit csak lehet. Raoul Wallenberg több ezer embert mentett meg a haláltól. Kétrészes adásunk első felében bemutatjuk Raoul Wallenberget, és a nyilas hatalomátvételig követjük a munkáját. A második részben pedig innen folytatjuk!

Idén 70 éves a “hathárom”; az Aranycsapat történelmi győzelmet aratott a Wembley stadionban az angol válogatott felett. Ennek apropóján beszélgettünk Csillag Péter újságíróval arról, hogy milyen volt a magyar foci 1945 és 1956 között, mik előzték meg és mik követték az Aranycsapat máig legendás londoni mérkőzését. Az adásban szó esik a háborús hadibajnokságról, a politika és a futball kapcsolatáról, külföldre szökő játékosokról - és az ÁVH-s megfélemlítésről, az Aranycsapat tagjairól, az olimpiai győzelemről, az angolok elleni felkészülésről, és persze magáról az “évszázad mérkőzéséről”. Az adás meghallgatását nem csak futballrajongóknak ajánljuk! ;)

Almásy László neve sokaknak Az angol beteg című filmből lehet ismerős, de azt kevesebben tudják, hogy a magyar Afrika-kutató élete sokkal kalandosabb volt, mint azt a film sejteti. Még nem volt harminc éves, de már túlélt egy zuhanást a saját készítésű repülőgépével, a légierőnél szolgált az első világháborúban és IV. Károlyt segítette a puccskísérletében - de ez mind elhomályosult, amikor megismerte élete szerelmét, az afrikai sivatagot. Szenvedélyesen kutatta a kietlen tájat, ősrégi barlangrajzokat fedezett fel, túlélt egy újabb repülőbalesetet… majd a második világháborúban Rommel seregében találta magát, egy veszélyes hadművelet vezetőjeként. Többedmagával autóval vágott neki a Szaharának, hogy átszelve a sivatagot az ellenséges vonalak mögé juttasson két német kémet… Almásy László izgalmas életéről András mesél nekünk, akinek ezúton is köszönjük a történetet! Hallgassátok az Ismeretlen Szahara podcastet, amiből még többet megtudhattok a magyar Afrika-kutató kalandjairól!

Az adásban bepillantunk a Disney Studio működésébe: a vállalat gyakran táncolt a csőd szélén, miközben Walt Disney-nek dolgozni közel sem volt mesés; végeláthatatlan túlórák, sztrájkok, kirúgások és sok-sok stressz jellemezte az álomgyár atmoszféráját. Megnézünk pár rajzfilmet, amik ma már nem mennének át a PC-szűrőn és végigkövetjük Disneyland megépítését az álomtól a valóságig. Szó esik még a Disney Studio háborús propagandafilmjeiről, és végül utánajárunk, hogy Walt Disney holtteste hibernálva Disneylandben pihen-e. Tartsatok velünk Disney izgalmas világába!

A Walt Disney Company már 100 éve szórakoztat kicsiket és nagyokat, mi pedig a kerek évforduló alkalmából bemutatjuk a társaság ugyancsak mesébe illő történetét, sok-sok érdekességgel. Azt például tudtátok, hogy több magyar származású ember is fontos szerepet játszott Disney sikerében? Az első részben megismerkedünk Walt Disney-vel, a céltudatos, munkamániás emberrel, akinek a szemei előtt mindvégig a siker lebegett; bemutatjuk a stúdió megalapítását és a kezdeti évek nehézségeit, az üzleti konfliktusokat, az első karaktereket (helló, Mickey!) és végül az első egész estés rajzfilm, a Hófehérke gyártási folyamatainak körülményeit. Tartsatok velünk a legnagyobb mesegyár kulisszái mögé! A második rész hamarosan érkezik, amiben többek közt a Disney rajzfilmek háborús propagandájáról, Disneylandről és Walt Disney haláláról is szó esik. Stay tuned! ;)

Mai történetünk az 1848-49-es szabadságharc idején játszódik - Erdélyben. A pesti márciusi forradalom hírére nagy mozgolódások támadtak a térségben, kiéleződött a magyar nemesség és a román jobbágyság közötti feszültség. A román jobbágyokat a bécsi udvar is hergelte, és hamarosan kezdetét vette egy vérengzéshullám, amelynek több ezer magyar esett áldozatul. A történteket Gál Vilmos, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-muzeológus munkatársa mesélte el nekünk, aki egy izgalmas történelmi regényt is írt a témában, Latrok ideje címmel.

Ti szeretitek a történelmi filmeket? Ebben az adásban bemutatunk nektek hármat - méghozzá három különleges vendéggel! A Filmbarátok Podcast szerkesztői, Freddy, Gergő és Sorter elhozták a kedvenc történelmi filmjeiket, amikről ők mesélnek nekünk, mi pedig a filmek történelmi hátterét vizsgáljuk meg alaposabban. Terítéken a Trója, Az utolsó szamuráj és A nagy szökés!

A guyanai dzsungel mélyén több mint 900 ember együtt követett el tömeges öngyilkosságot 1978 novemberében. Mindannyian a Peoples Temple nevű egyház - vagy inkább szekta - tagjai voltak, és vezetőjük, Jim Jones szavára vetettek véget az életüknek. A hír gyorsan bejárta a világot, és mindenki értetlenül kérdezte, hogy mi vehette rá ezeket az embereket, hogy elkövessék ezt a szörnyűséget? Az egyik túlélő, Deborah Layton történetéből választ kapunk a miértekre: megismerjük Jim Jonest és az egyházát, a vallási vezető manipulációs taktikáját, a tagok életét a szektán belül, és bepillantunk a dzsungel mélyén lévő kommunába is, ahol gyakorlatilag fogvatartották az embereket, és csak a legszerencsésebbek jutottak ki onnan élve… Felkavaró tartalom, az adás meghallgatását csak felnőtt hallgatóinknak ajánljuk!

Az első világháború utáni béketárgyalások fontos napirendi pontja volt Lengyelország helyzetének stabilizálása, azaz egy független lengyel állam létrehozása. A lengyelek feje azonban fájhatott szomszédaik, Németország és Oroszország miatt. Egyértelmű volt számukra, hogy a lengyel hírszerzésnek időben értesülnie kell a két ország terveiről. Rá is álltak a titkosított üzenetek elfogására és megfejtésére, azonban egyszer csak mintha falnak ütköztek volna - a németek üzeneteit nem tudták többé dekódolni. Hamarosan kiderült, miért: egy új géppel, az Enigmával titkosították azokat. Elindult egy több mint egy évtizeden át zajló kemény munka, ami arra irányult, hogy mihamarabb megfejtsék az Enigmát. A legkiválóbb matematikusok dolgoztak a feladványon, idővel a brit, a francia és a lengyel hírszerzés együttműködésével. Ma már tudjuk, hogy siker koronázta a kriptográfusok törekvéseit - hallgassátok meg a történetüket!

Budapest 150. “születésnapja” alkalmából összegyűjtük nektek az elmúlt 150 év legérdekesebb híreit. Tartsatok velünk, ismerjük meg együtt a főváros történelmét! A második rész tartalmából: Bemutatjuk a Tabán őskorig visszanyúló történetét - oké-oké, csak röviden -, majd kiderül, hogy milyen építkezési terveket húztak keresztbe a világháborúk; megismerjük a Szabadság-szobor modelljét, és egy nemzetközi bűnbanda nyomába eredünk, akik felbecsülhetetlen értékű festményeket loptak a Szépművészeti Múzeumból.

Tudtátok, hogy már nem Kína a Föld legnépesebb országa? A kínai lakosság száma ugyanis egyre csökken, amiben jelentős szerepet játszik az 1980 és 2015 között érvényben lévő ún. egygyermekes politika - vagyis a törvény, ami meghatározta, hogy egy családban csak egy gyermek születhet meg. A rendeletet kegyetlen szigorral tartatták be, amivel sok százezer ember életét tették tönkre. Adásunkban beszélünk a törvényen kívüli gyermekek sorsáról, a külföldi örökbefogadásokról, a születésszabályozási biztosok kegyetlenkedéseiről, a családok tragédiáiról, és arról, hogy milyen jövőt jósolnak Kínának a társadalomtudósok. FIGYELEM: a téma érzékenysége és egyes felkavaró részek miatt az adás meghallgatását csak felnőtteknek ajánljuk.

Budapest 150. “születésnapja” alkalmából elindítjuk új sorozatunkat, a Budapesti Sztorikat! Összegyűjtük nektek az elmúlt 150 év legérdekesebb híreit. Tartsatok velünk, ismerjük meg együtt a főváros történelmét! Az első adás tartalmából: Ha Reitter Ferencen múlt volna, ma hajókáznánk a 4-es/6-os útvonalán; egyesítették Pestet, Budát és Óbudát, de mint kiderül, már korábban is ez volt a terv; megtudjuk, miért 896 a honfoglalás hivatalos dátuma, és Osztyapenkó haláláról is lerántjuk a leplet.

A XIX. század végén a vasút fejlődésével és a gőzhajók elterjedésével fellendült az utazás. Egy bátor, fiatal riporter, Nellie Bly elhatározta, hogy megdönti Phileas Fogg, Jules Verne hősének rekordját, és kevesebb mint 80 nap alatt megkerüli a Földet. Nekivágott a kalandnak, ám nem sejtette, hogy akad egy versenytársa, méghozzá egy másik riporternő személyében, aki vele ellentétes irányban indult útnak… Hogy milyen akadályok és kalandok vártak a fiatal nőkre, sikerült-e legyőzniük Phileas Foggot, és egyáltalán: melyikőjük ért hamarabb célba, az az adásból kiderül!

A napokban egy baráti beszélgetés során szóba került a ChatGPT és a benne rejlő lehetőségek. Egy adás erejéig vendégül láttuk “őt” és elbeszélgettünk vele az 1959-es moszkvai világkiállításról, ahol egy amerikai mintakonyhában verbálisan összecsapott egymással Hruscsov és Nixon, majd a szovjet vezető megivott egy pohár Pepsit, aminek következményeként a kólagyártó cég egy kis időre a világ egyik legerősebb hadiflottáját mondhatta magáénak… A történet nem egy április elsejei vicc - hallgassátok meg a ChatGPT előadásában! :)

Az utóbbi években sokat cikkezett a sajtó Harry herceg, Meghan Markle és a brit királyi család megromlott kapcsolatáról. A Royal Family történelmében azonban nem ők az első pár, akik botrányok közepette hátat fordítanak az uralkodói közegnek. A sussexi herceget sokszor hasonlítják egy korábban élt uralkodóhoz, aki szintén egy elvált, amerikai nőbe szeretett bele, majd boldogsága érdekében lemondott királyi kötelességeiről. VIII. Eduárd élettörténete azonban nem csak házassága miatt érdekes: szerelmi kalandjaival, celebkedésével és náci kapcsolataival számos alkalommal okozott fejfájást a királyi családnak. Vendégünk, Török Zoltán meséli el nekünk VIII. Eduárd izgalmas életútját.

Az akkumulátorgyártásról sokat olvasni mostanában; hazánkban több gyár is működik és a hírek szerint további óriáscégek érkezésére lehet számítani. A gyártáshoz kobaltra van szükség. Ezt az értékes fémet a legnagyobb mennyiségben a Kongói Demokratikus Köztársaságban termelik ki - embertelen körülmények között. Férfiak, nők és gyerekek százezrei ásnak 10-12 órán keresztül kézi szerszámokkal a hatalmas bányákban, napi 1-2 dollár bevételért. Mindennaposak a halálesetek, alagút-beomlások, balesetek. A dolgozók maradandó egészségi károsodásokat szenvednek a felszálló, mérgező por miatt, ami a bányák közeli települések házait is belepi. A kobalt iránti megnövekedett igény a gyermekkereskedelem és -munka fellendülését is magával vonta a térségben. Adásunkban bemutatjuk Kongó népének évszázados tragédiáját. Az országot hajdani gyarmatbirodalomként kizsákmányolta a fejlett nyugati világ - és sajnos teszi ezt napjainkban is. Figyelem: felkavaró tartalom, az adás meghallgatását csak felnőtteknek ajánljuk.

Ebben az epizódban Johanna nőpápa legendájának járunk utána. A történet szerint a 9. század közepén a pápa - akiről senki sem sejtette, hogy nő - egy körmenetben vett részt, amikor egyszer csak összeesett és mindenki nagy megdöbbenésére gyermeket szült. A felháborodott tömeg meglincselte a nőt, aki életét vesztette. Ahol meghalt, ott el is temették, a helyet pedig ezek után messziről elkerülték a további pápák. Az adásban utánajárunk a forrásoknak és a sokféle elméletnek, ami a nőpápa történetének valódiságát boncolgatja. Figyelem, erősen elrugaszkodunk a tények talajától!

Mai történetünk egy kettős ügynökről szól, akinek a második világháborúban döntő szerepe volt: az ő munkássága nagyban hozzájárult a szövetségesek normandiai partraszállásának sikeréhez. Juan Pujol Garcia - vagy ahogy a világ megismerte, Garbo - egy nap besétált a madridi brit nagykövetségre, hogy felajánlja szolgálatait, mint kém. A britek elküldték, ezért felkereste a német nagykövetséget, hogy ott próbálkozzon - ezúttal sikerrel. Egy egész ügynökhálózatot alkotott meg, akik jelentettek a németeknek, erre pedig hamarosan a brit MI5 is felfigyelt. Hogy hogyan került kapcsolatba Juan Pujol Garcia a szövetségesekkel, kik voltak az ügynökei és hogyan vezette az orruknál fogva a nácikat, az az adásból kiderül!

Épp egy európai ország nevezetességeit csodáljuk meg, majd egy órával később már Ázsiában járunk, a nap végén pedig elugrunk egy afrikai étterembe. Hihetetlennek hangzik? A világkiállításokon - expókon - mindez lehetséges! Ezekre az eseményekre a világ minden tájáról érkeznek kiállítók, hogy bemutassák az országuk büszkeségeit, érdekességeit. 1851-ben rendezték meg az első világkiállítást Londonban, amit az elmúlt 170 évben számos másik követett. A magyarok a kezdetektől fogva jelen voltak, hogy bemutassák találmányaikat, kultúrájukat, műkincseiket. A rengeteg díj mellett pedig sok-sok érdekes történet is született az évek során! Vendégünk, Gál Vilmos történész, muzeológus mesélte el nekünk a magyar kiállítók legérdekesebb történeteit. Az adásból többek közt az is kiderül, hogy min sértődött meg Szinyei Merse Pál, melyik magyar festőt tartotta a legtehetségesebbnek Picasso, melyik magyar kiállítási tárgy nyerte el Viktória királynő tetszését és miért nem rendeztek még Magyarországon világkiállítást. Miután pedig meghallgattátok az epizódot, látogassatok el a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol a Magyar EXPO sikerek c. kiállításon megtekinthetitek a magyar kiállítók legérdekesebb tárgyait!

Kétrészes epizódunkban bemutatjuk a XX. század egyik legjelentősebb régészeti felfedezését, Tutanhamon fáraó sírjának feltárását. A jeles esemény pontosan 100 éve történt. Ha még nem hallgattad meg az első részt, akkor előbb azzal kezdj! A második rész tartalmából: Howard Carter és kis csapata egy érintetlennek tűnő sírra bukkant. Óvatosan behatoltak a kamrába, és elámultak attól, amit láttak - rengeteg műkincset, de ami még izgalmasabb volt: a fáraó szarkofágját. Carter könyvében részletesen beszámolt a felfedezésről, de kiderült, hogy nem mindennel kapcsolatban volt őszinte… Hogy miben hazudott Carter, milyen csatákat vívott az egyiptomi régészeti osztállyal, hogyan hatott az óriási felfedezés a párizsi divatra és egyáltalán, ki volt Tutanhamon - ez mind kiderül az epizódból!

Kétrészes epizódunkban bemutatjuk a XX. század egyik legjelentősebb régészeti felfedezését, Tutanhamon fáraó sírjának feltárását. A jeles esemény pontosan 100 éve történt. Az első rész tartalmából: A 20. század elején lázas régészeti kutatások folytak az egyiptomi Királyok Völgyében. Külföldi régészcsoportok reménykedtek abban, hogy még nagy felfedezések várnak rájuk a sivatagban. Azonban ahogy teltek az évek, a lelkesedés megcsappant, mert néhány kőkorsón kívül nem sok minden került elő a homok alól. Howard Carter azonban nem arról volt híres, hogy feladja az álmait. Szerzett magának egy dúsgazdag támogatót, és kitartóan, éveken keresztül végezte az ásatásokat, abban reménykedve, hogy kincsekre bukkan. A sorsdöntő fordulatot egy vízhordó fiú hozta el, aki rátalált egy titokzatos lépcsőfokra, ami a mélybe vezetett… Adásunkban megismerhetitek az ásatási munkák kihívásait, egy mindenre elszánt régészt és egy műkincstolvaj családot is. Tartsatok velünk, vár minket a fáraók földje!