Szendrey Júlia megfejthetetlen titok volt kortársai számára. Stílusában és gondolkodásmódjában is kitűnt a környezetéből; nem véletlen, hogy Petőfi Sándor azonnal beleszeretett, amint meglátta. Csak néhány év adatott kettejüknek: a viharos szerelmet a forradalmi láz követte, ám végül csak gyász és fájdalom maradt utánuk. Júlia a forradalom múzsájából a nemzet özvegyévé vált, majd ismét férjhez ment, ami miatt árulónak és csalfának kiáltották ki. Azt azonban nem tudta senki, hogy a fiatal nő szenvedései ekkor kezdődtek meg igazán. Júlia - dacolva a korszellem nőképével, Petőfi utáni gyászával, második házassága borzalmaival, a társadalom megvetésével, halálos betegségével - mindvégig erős nő maradt; nemcsak forradalmár, de író, költő és műfordító is volt, akinek szellemi öröksége ma is releváns - tudtad például, hogy elsőként fordította magyarra Andersen meséit? Hallgasd meg adásunkat és ismerd meg (még jobban) Szendrey Júliát!

2010 augusztusában egy súlyos bányabaleset rázta meg Chilét: az Atacama-sivatagban beomlott egy bánya, 33 férfi rekedt a mélyben. Habár szinte semmi esély nem volt rá, hogy életben találják őket, megkezdődött utánuk a kutatás - kiderült, hogy csodával határos módon mindannyian túlélték a balesetet! Kezdetét vette egy olyan mentési munka, amire korábban még soha nem volt példa: nemzetközi összefogással, mérnöki bravúrral és óriási hittel álltak neki, hogy kimentsék a 700 méterrel a föld alatt várakozó bányászokat.

Űrrepülés témában már több adást is készítettünk, de most a nőké a főszerep! Az epizódban végigvesszük a csillagászattal, matematikával, fizikával foglalkozó nők útját, amit a nemi megkülönböztetés nehézségei szegélyeztek, ám végül mégis a végtelen csillagos égig vezetett.

Az adás első felében a Guinness rekordok történetét mutatjuk be: elmondjuk, kik és hogyan alkották meg az első Guinness Rekordok Könyvét, milyen súlyos politikai mellékszál vetett véget egy ikerpár közös munkájának, milyen rekordok kerültek be az első könyvbe, és hozzájuk képest kik/mik tartják ezeket a rekordokat napjainkban, és még azt is eláruljuk, hogyan lehettek ti is Guinness rekorderek! A második felében rendhagyó módon személyesebb témákról beszélünk: megosztjuk veletek, milyen kihívásaink voltak az elmúlt évben és mik az idei terveink a csatornánkat illetően.

Óz, a csodák csodája - amikor gyerekként láttuk a filmet, mit sem sejtettünk róla, hogy a való életben a sárgaköves utat szenvedés, életveszélyes balesetek és a hollywoodi filmipar könyörtelensége szegélyezték. Alkoholista forgatókönyvírók, háborgó zeneszerzők, okoskodó producerek, kizsákmányolt színészek, életveszélyes sminkek és jelmezek, orgiák, korszakalkotó ötletek és vakmerő kísérletezések, sok-sok ember megfeszített munkája… És az eredmény? Egy film, ami bevonult az örök klasszikusok sorába - kérdés, hogy milyen áron. Az adásban a film készítésének kulisszái mögé tekintünk be, ami által képet kapunk arról is, hogy milyen volt a filmgyártás a ‘30-as évek Hollywoodjában. 3-2-1… Csapó!

A Tanácsköztársaság kikiáltását követően a Forradalmi Kormányzótanács kihirdette: “Mindennemű szeszes ital kimérése, forgalomba hozatala és fogyasztása tilos.” A rendelet betartatása persze lehetetlen volt - de azért megpróbálták. Az adásban bemutatjuk, hogy ittak az országban ebben a 133 napban, illetve a korábbi alkoholfogyasztást befolyásoló törvényekről is beszélünk. Egészségetekre!

Kádár János három évtizeden át volt Magyarország miniszterelnöke. Az ‘56-os forradalom leverése után az ország egyik leggyűlöltebb embere volt, nem sokkal később mégis a társadalmi jólét megtestesítőjévé vált. Az adásban arról beszélgetünk, hogyan építette fel a politikai imidzsét, miben volt más elődjénél, Rákosi Mátyásnál és a többi 20. századi diktátornál, és milyen a megítélése napjainkban.

Minden idők egyik legsikeresebb együttese a Beatles. A négy liverpooli srácért megőrültek a rajongók, és a “Beatlemánia” még ma is él: dalaikat már a sokadik generáció hallgatja töretlenül. Vendégeink, Peterdi Gábor és Deák Billy Zoltán, az Egri Road Beatles Múzeum munkatársai bevezetnek minket ebbe a világba: a Beatles-anekdoták mellett megtudhatjuk, hogyan jutott el a zenekar népszerűsége Magyarországra, valamint a múzeum kulisszái mögé is beleshetünk. Tartsatok velünk!

Egy amatőr, de annál elszántabb, fiatalokból álló bűnbanda elrabolta a milliárdos sajtómágnás unokáját, Patricia Hearst-öt. Miközben a kétségbeesett családtagok igyekeztek eleget tenni az emberrablók különös követeléseinek, az elrabolt lány kezdte megkedvelni a fogvatartóit… olyannyira, hogy be is állt a bandába! A fiatal terroristák akciófilmekbe illő tűzpárbajokba keveredtek, bujkáltak a rendőrök és az FBI elől, és a végén… Na ez majd az adásból kiderül!

“Boszorkányok márpedig nincsenek” - mondta ezt egyáltalán nem így Könyves Kálmán. De azért mégiscsak hosszú évszázadokig a köztudatban éltek a boszorkányok, beszéljünk hát róluk mi is! Marci készült nektek egy kis boszorkány történelemmel: kiket bélyegeztek meg boszorkánysággal, hogyan viszonyult hozzájuk az egyház, majd a híres-neves salemi boszorkánypert is kiveséztük.

Ha azt hallod: vámpír, ki jut eszedbe először? Fogadjunk, hogy Drakula! Valószínűleg azt is tudod, hogy ki alakította őt az első róla szóló hangosfilmben: Lugosi Béla! És azt tudod, hogy a világhírű magyar színész milyen utat járt be Magyarországtól Hollywoodig? Vendégünk Gyurkovics Tamás, aki Akcentus címmel írt könyvet Lugosi Béláról. Vele beszélgettünk a színész életéről: a Tanácsköztársaságban vállalt szerepéről, az emigrációjáról, karrierje mérföldköveiről, a Drakula-film forgatásáról, drogfüggőségéről és Lugosi halhatatlan emlékezetéről.

Lódobogás hallatszik az alföldi pusztában. Kisvártatva megjelenik egy alak: fején pörge kalap, bő gatyája lobog a szélben, inge felett posztómellényt visel. Egyik kezében egy karikás ostor, öve alól egy revolver kandikál ki. Aki látja, jobb, ha menekül - egy betyár közeledik! A leghíresebb magyar betyár Rózsa Sándor volt, akiről már életében legendák terjedtek. A nép hősként tisztelte, a hatóságok tűzzel-vassal üldözték - bűnlajstroma ugyanis igencsak hosszú volt: gyilkosságok, rablások száradtak a lelkén. A betyár élete 180 fokos fordulatot vett, amikor Kossuth Lajos megbízatására 150 fős seregével csatlakozott a szerbek elleni harcokhoz. A története azonban itt nem ért véget: szerelem, gyilkosságok, börtön, árulás, bujkálás… De tudjátok mit? Hallgassátok meg az adást és ismerjétek meg az alföldi betyárkirály életét, amiről sok minden elmondható, de hogy unalmas lett volna, az biztosan nem!

A valaha volt legnagyobb árvíz 1838 márciusában csapott le Pest-Budára. Az egyik nap még a járókelők mit sem sejtve nézték a Dunán sodródó hatalmas jégtömeget, a következő nap már mindent elborított a víz: az utcákon csak csónakokkal lehetett közlekedni, tízezrek váltak hajléktalanná, több ezer ház dőlt romba pár napon belül. Az események krónikájából kiemelkedik Wesselényi Miklós alakja: a báró hajójával elszántan szelte a habokat Pest utcáin, hogy annyi embert mentsen meg, amennyit csak lehetséges; így vált a legendás árvízi hajóssá. Naplóját olvasva megelevenednek előttünk a hátborzongató napok. Az adásban beszélünk az árvíz előzményeiről, a védekezés hibáiról, a kritikus napokról, a pusztítás mértékéről és a város újjáépítéséről.

A lány egy éjjel arra riadt, hogy a szobájában két idegen férfi áll. A férfiak közölték, hogy azonnal velük kell mennie és kirángatták az ágyból. A lány segítségért kiabált, de hiába: az idegenek magukkal vonszolták, le a lépcsőn. A bejárati ajtóban a lány megpillantotta a szüleit - de ők nem szóltak semmit. Később megtudta: a szülei kérésére történt mindez. A férfiak egy bentlakásos magatartásjavító-intézetbe vitték a lányt, ahol hosszú hónapokon keresztül testi-lelki megalázásnak és bántalmazásnak volt kitéve a “nevelők” részéről. Ez a lány Paris Hilton volt - de ez nem csak az ő története. Ez sok ezer tinédzser története: az 1950-es évektől napjainkig(!) működtek és működnek olyan intézmények, szervezetek, táborok, ahol azt ígérik a szülőknek, hogy segítenek megoldani gyermekük viselkedési problémáit - ehelyett a kamaszok a legrosszabb rémálmaikat élik át. Adásunkban a “Troubled Teen Industry”, vagyis a “zűrös tinédzser iparág” hátterének néztünk utána. Egy túlélő történetén keresztül bepillantunk a zárt falak mögé, és azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy honnan származnak ezek a programok, miért indították őket, hogyan terjedtek el az Államokban és mi a helyzet napjainkban.

Az 1936-os ötkarikás játékokat Berlinben tartották meg. Amikor a város megkapta a rendezési jogot, még senki nem sejtette, hogy időközben Németországban Adolf Hitler nemzetszocialista pártja kerül hatalomra, és ez az olimpiára is rányomja majd a bélyegét. Több ország a bojkottálást fontolgatta, a nácik ellehetetlenítették a zsidó sportolókat, Berlinben monumentális építkezésbe fogtak, a propaganda pedig a németek erejét és dicsőségét harsogta. A nácik lebonyolítottak egy minden korábbinál grandiózusabb világversenyt, az olimpia eszménye mögé rejtve valódi nézeteiket és szándékaikat.

A második világháborúban az amerikaiak egy különleges egységet vetettek be a csendes-óceáni hadszíntéren: navahó őslakosokat, akik a saját nyelvükön alkottak megfejthetetlen kódokat - azon a nyelven, amit az amerikaiak korábban erőszakkal akartak megszüntetni. A taktika bevált: az indiánok kódjait senki nem tudta megfejteni, az amerikaiak pedig jóval gyorsabban tudtak üzeneteket váltani, mint az addigi kódfejtési módszereikkel. A navahó indiánokat már gyermekkoruktól fogva arra nevelték, hogy hagyják el őseik kultúráját és “asszimilálódjanak” a fehérek társadalmába. Az adásban elmeséljük, hogy milyen inzultusok érték a népcsoportot, és hogy mindezek ellenére miért segítették az őslakosok az amerikai hadsereget a második világháborúban. Bemutatjuk, hogyan készültek fel az éles bevetésekre az indián kódbeszélők és hogyan vettek részt a legádázabb csatákban. Ismerjétek meg a történetüket!

Mi volt Adolf Hitler titka, amivel a társadalom tömegeit állította a maga oldalára? A válasz a gátlástalan, de hatásos propaganda, aminek ördögi mestere Joseph Goebbels volt. A propaganda mindenütt jelen volt: plakátokon, a rádióban, a sajtóban, a kultúrában, az oktatásban, a művészetekben... És sajnos tudjuk, hogy hova vezetett mindez. Adásunkban Csekovszky Annával, a Tervezd magad újra podcast pszichológus szerkesztőjével járjuk körbe a témát: bemutatjuk a goebbelsi propaganda propagandagépezet módszereit és a propaganda működésének pszichológiáját. Szó lesz még ehhez kapcsolódó pszichológiai kísérletekről, és persze arról is, hogy mi magunk hogyan tudunk védekezni a manipuláció ellen.

Történetünk a második világháborút követő évtizedekben, Európában játszódik - néhol a vasfüggöny keleti, máskor a nyugati oldalán. Főszereplőnk egy holland misszionárius, akit mindenki Brother Andrew-ként ismert. A fiatal férfi életfeladatának tekintette, hogy Bibliákat csempésszen a kommunista országokban élő keresztényeknek. Világoskék Volkswagen Bogarával évekig járta a vasfüggöny mögötti országokat, így személyesen tapasztalta meg, hogy az államhatalom milyen sokféle módon igyekezett megsemmisíteni a keresztény egyházakat. Adásunkban az ő történetén keresztül mutatjuk be a kommunisták egyházüldözését, külön kitérve a magyarországi történésekre.

Elérkeztünk az ötvenedik, egyben utolsó TöriFaktunkhoz! Ebben az adásban a magyarországi rendszerváltoztatást járjuk körbe: beszélünk az előzményekről, az 1989-es év fő eseményeiről, az első szabad választásról, az Antall-kormányról és az új pártokról is. Itt is köszönjük szépen, hogy követtétek az érettségi felkészítő sorozatunkat! A végzős diákoknak sok sikert kívánunk az érettségi vizsgákhoz és mindenhez, ami azután következik! :)

A Kádár-korszak a mai érettségizőknek már történelem, ám szüleitek, nagyszüleitek biztosan sokat meséltek arról, hogy milyen volt ebben a rendszerben élni, felnőni. Kádár János az '56-os forradalom után lépett színre, a róla elnevezett korszak pedig több mint 30 évig tartott. Az adásban beszélünk a kezdetekről, a pártállam kiépítéséről, téeszesítésről, gazdaságról, és arról, hogy hogyan teltek a mindennapok ebbe az időben.

Összeszedtünk mindent, amit az 1956-os forradalomról tudni kell az érettségin: milyen történések előzték meg a kirobbanását, mik voltak a közvetlen kiváltó okok, hogyan zajlottak az események és végül milyen következményei voltak a rendszer elleni felkelésnek. Érdekességeket is csempésztünk az epizódba - például tudtátok, hogy észak-koreai diákok is részt vettek a harcokban?