Az 1936-os ötkarikás játékokat Berlinben tartották meg. Amikor a város megkapta a rendezési jogot, még senki nem sejtette, hogy időközben Németországban Adolf Hitler nemzetszocialista pártja kerül hatalomra, és ez az olimpiára is rányomja majd a bélyegét. Több ország a bojkottálást fontolgatta, a nácik ellehetetlenítették a zsidó sportolókat, Berlinben monumentális építkezésbe fogtak, a propaganda pedig a németek erejét és dicsőségét harsogta. A nácik lebonyolítottak egy minden korábbinál grandiózusabb világversenyt, az olimpia eszménye mögé rejtve valódi nézeteiket és szándékaikat.

A második világháborúban az amerikaiak egy különleges egységet vetettek be a csendes-óceáni hadszíntéren: navahó őslakosokat, akik a saját nyelvükön alkottak megfejthetetlen kódokat - azon a nyelven, amit az amerikaiak korábban erőszakkal akartak megszüntetni. A taktika bevált: az indiánok kódjait senki nem tudta megfejteni, az amerikaiak pedig jóval gyorsabban tudtak üzeneteket váltani, mint az addigi kódfejtési módszereikkel. A navahó indiánokat már gyermekkoruktól fogva arra nevelték, hogy hagyják el őseik kultúráját és “asszimilálódjanak” a fehérek társadalmába. Az adásban elmeséljük, hogy milyen inzultusok érték a népcsoportot, és hogy mindezek ellenére miért segítették az őslakosok az amerikai hadsereget a második világháborúban. Bemutatjuk, hogyan készültek fel az éles bevetésekre az indián kódbeszélők és hogyan vettek részt a legádázabb csatákban. Ismerjétek meg a történetüket!

Mi volt Adolf Hitler titka, amivel a társadalom tömegeit állította a maga oldalára? A válasz a gátlástalan, de hatásos propaganda, aminek ördögi mestere Joseph Goebbels volt. A propaganda mindenütt jelen volt: plakátokon, a rádióban, a sajtóban, a kultúrában, az oktatásban, a művészetekben... És sajnos tudjuk, hogy hova vezetett mindez. Adásunkban Csekovszky Annával, a Tervezd magad újra podcast pszichológus szerkesztőjével járjuk körbe a témát: bemutatjuk a goebbelsi propaganda propagandagépezet módszereit és a propaganda működésének pszichológiáját. Szó lesz még ehhez kapcsolódó pszichológiai kísérletekről, és persze arról is, hogy mi magunk hogyan tudunk védekezni a manipuláció ellen.

Történetünk a második világháborút követő évtizedekben, Európában játszódik - néhol a vasfüggöny keleti, máskor a nyugati oldalán. Főszereplőnk egy holland misszionárius, akit mindenki Brother Andrew-ként ismert. A fiatal férfi életfeladatának tekintette, hogy Bibliákat csempésszen a kommunista országokban élő keresztényeknek. Világoskék Volkswagen Bogarával évekig járta a vasfüggöny mögötti országokat, így személyesen tapasztalta meg, hogy az államhatalom milyen sokféle módon igyekezett megsemmisíteni a keresztény egyházakat. Adásunkban az ő történetén keresztül mutatjuk be a kommunisták egyházüldözését, külön kitérve a magyarországi történésekre.

Elérkeztünk az ötvenedik, egyben utolsó TöriFaktunkhoz! Ebben az adásban a magyarországi rendszerváltoztatást járjuk körbe: beszélünk az előzményekről, az 1989-es év fő eseményeiről, az első szabad választásról, az Antall-kormányról és az új pártokról is. Itt is köszönjük szépen, hogy követtétek az érettségi felkészítő sorozatunkat! A végzős diákoknak sok sikert kívánunk az érettségi vizsgákhoz és mindenhez, ami azután következik! :)

A Kádár-korszak a mai érettségizőknek már történelem, ám szüleitek, nagyszüleitek biztosan sokat meséltek arról, hogy milyen volt ebben a rendszerben élni, felnőni. Kádár János az '56-os forradalom után lépett színre, a róla elnevezett korszak pedig több mint 30 évig tartott. Az adásban beszélünk a kezdetekről, a pártállam kiépítéséről, téeszesítésről, gazdaságról, és arról, hogy hogyan teltek a mindennapok ebbe az időben.

Összeszedtünk mindent, amit az 1956-os forradalomról tudni kell az érettségin: milyen történések előzték meg a kirobbanását, mik voltak a közvetlen kiváltó okok, hogyan zajlottak az események és végül milyen következményei voltak a rendszer elleni felkelésnek. Érdekességeket is csempésztünk az epizódba - például tudtátok, hogy észak-koreai diákok is részt vettek a harcokban?

30 éve, 1994 májusában a Dél-Afrikai Köztársaság elnökévé választották Nelson Mandelát. Ezzel egy korszak zárult le: az apartheid rendszer sötét évtizedei. Ebben az időszakban az ország fehér kisebbsége jelentősen csorbította a fekete lakosság jogait; a feketék nem rendelkeztek szavazati jogokkal, korlátozták a szabad mozgásukat, nem házasodhattak a fehérekkel - és ez csak néhány példa a sokból. A feketék helyzete egyre csak romlott, ezért idővel ellenálló mozgalmak születtek - a következmény pedig véres erőszak lett. Az események meghatározó szereplője volt Nelson Mandela, akit évtizedekig tartottak börtönben, ám a végén az ő elnökké választása hozta el a változást. Az epizódban bemutatjuk az apartheid rendszer előzményeit, kiépülését, viszontagságos évtizedeit, majd a rendszer bukását is.

A hidegháború a végéhez közeledett: a Szovjetunió ereje meggyengült, a szocialista országok válságba kerültek. A keleti blokk gazdasága messze elmaradt a nyugati országok fejlettségétől. A rendszer fenntarthatatlanná vált, majd elindult egy eseményláncolat - a Szovjetunió felbomlott, a berlini falat lebontották, Németország újraegyesült, a közép-európai kommunista diktatúrák megbuktak. Az adásban ezeket a történéseket vesszük végig részletesen.

Németország kettészakadása a mai témánk: részletesen körbejárjuk az NSZK és az NDK létrejöttét, a két országrész közti különbségeket, és természetesen a berlini falról is lesz szó.

A második világháborút követően a korábbi szövetségesek hamar egymás ellen fordultak. A két szuperhatalom, a Szovjetunió és az USA érdekei ütköztek egymással. Ebben az adásban beszélünk a konfliktus kialakulásáról, a gazdasági- és politikai érdekekről, valamint a fegyverkezési-, és űrversenyről.

Fekete autó, csengőfrász és Andrássy út 60. Ebben az adásban a Rákosi korszakról lesz szó. Beszélünk a pártállam kiépítéséről, a személyi kultuszról, a tervgazdálkodásról és az állami terrorról. Zárásként pedig azt nézzük meg, hogy milyen volt a mindennapi élet ebben a korszakban.

Adásunkban a holokausztot mutatjuk be, külön kitérve a német és a magyar történésekre is. Megvizsgáljuk a 20. századi antiszemitizmus eredetét, és végigvesszük azokat eseményeket, amik elvezettek ahhoz a tragédiához, aminek több millió ember esett áldozatául.

A hitleri Németország a 30-as évek második felében folyamatosan újabb és újabb területekhez jutott, miközben Magyarország a revíziós igényeinek egy részét sikeresen érvényesítette. Mai adásunkban azt nézzük meg, hogy miként sikerült visszacsatolni az elveszett területeink egy részét és hogy végül mi vezetett ahhoz, hogy Magyarország is belépett a második világháborúba.

A Szovjetunió után egy másik 20. századi diktatúrát mutatunk be: az Adolf Hitler vezette náci Németországot, avagy a Harmadik Birodalmat. Az adásban végigvesszük az eseményeket Hitler színre lépésétől kezdve az antiszemitizmuson és náci terroron át a második világháború küszöbéig.

Ebben az adásban végigvesszük azt a folyamatot, ami a szovjet totális állam kiépítéséhez vezetett. Bemutatjuk Lenin és Sztálin uralmát, a kommunista propagandát és a szovjet gazdaságot; ezek mellett beszélünk még a terrorról, amivel több millió lakost tartottak megfélemlítve a birodalomban.

A trianoni békét követően az ország gazdasági helyzete katasztrofális, miközben az egymást sűrűn váltó politikai rendszerek nem képesek kezelni a helyzetet. Sokak szerint az országnak egy erős politikai pártra és vezetőkre van szüksége ahhoz, hogy helyes pályára álljunk. A mai adásunkban azt nézzük meg, hogy IV. Károly miként igyekezett visszaszerezni a magyar trónt, valamint hogy Bethlenék milyen (néhol kevésbé demokratikus) rendelkezésekkel szilárdították meg az ország gazdaságát.

Itt a Trianon adásunk második része! 1920.június 4. - ezen a napon írták alá a trianoni békediktátumot, ami megfosztotta területe kétharmadától a történelmi Magyarországot, és 3,3 millió magyar lakost elszakított az országtól. A 100. évforduló kapcsán, 2020-ban készítettünk egy kétrészes adást a témában, amelyben igyekeztünk több szemszögből körüljárni ezt az eseményt. Épp ezért úgy gondoltuk, hogy ha már van egy részletes elkészült anyagunk, akkor nem vesszük fel újra - ebben és a következő, folytatásos epizódban tehát a korábban felvett adásunkat hallhatjátok, azután pedig ismét a megszokott formában megy tovább a TöriFakt. :)

1920.június 4. - ezen a napon írták alá a trianoni békediktátumot, ami megfosztotta területe kétharmadától a történelmi Magyarországot, és 3,3 millió magyar lakost elszakított az országtól. A 100. évforduló kapcsán, 2020-ban készítettünk egy kétrészes adást a témában, amelyben igyekeztünk több szemszögből körüljárni ezt az eseményt. Épp ezért úgy gondoltuk, hogy ha már van egy részletes elkészült anyagunk, akkor nem vesszük fel újra - ebben és a következő, folytatásos epizódban tehát a korábban felvett adásunkat hallhatjátok, azután pedig ismét a megszokott formában folytatódik a TöriFakt. :)

A háborút követő évek meglehetősen viharosak voltak a magyar politikai életben. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett, a király lemondott, a kommunisták átvették a hatalmat, az emberek rettegték a "vörösterrort", a románok megszállták az országot, majd jött az ellenforradalom és a megtorló "fehérterror"... Ezeket az eseményeket mutatjuk be részletesen az epizódban, tartsatok velünk!

Előző TöriFakt adásunkban (#35) részletesen beszéltünk az első világháború jellemzőiről - most pedig ismerjük meg Magyarország helyzetét/szerepét az eseményekben! Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a központi hatalmak oldalán lépett be a háborúba. Az adásban átbeszéljük a háború magyar előzményeit, az osztrák-magyar hadsereg jellemzőit; részletesen megnézzük azokat a frontokat, csatákat, amikben magyar katonák harcoltak; végül kitérünk a Monarchián belüli nemzetiségi kérdésekre is.

Hoppá, már el is érkeztünk a világháborúk korához! A témakör nyitó epizódjában egy átfogó képet adunk az első világháborúról: felvázoljuk a kitörés előzményeit és okait, bemutatjuk a hadviselő feleket, az erőviszonyokat, a frontokat; beszélünk a haditechnikai újításokról, hadigazdaságról, háborús propagandáról, társadalmi hatásokról... Egyszóval szinte mindenről! A következő adásokban pedig Magyarország helyzetét nézzük meg alaposabban.

A kiegyezést követően gyorsvonatként dübörgött a gazdaság - nem véletlen a hasonlat, ekkor jött létre többek közt a Magyar Királyi Államvasutak, azaz a MÁV is! :) A közlekedés fellendülése mellett gyorsan fejlődött az ipar és a mezőgazdaság is. Hogy mik voltak a legjelentősebb változások, azt az adásban elmondjuk nektek!

Amazóniában évtizedek óta folyik a nagybirtokos állattenyésztők és a környezetvédők harca - a tét pedig nem kevesebb, mint Földünk legnagyobb esőerdejének, több ezer állat- és növényfaj otthonának sorsa. Az elmúlt évtizedekben több ezer környezetvédelmi aktivistát gyilkoltak meg az erdőirtások elleni tiltakozásuk miatt. Egy közülük Chico Mendes, aki a halálos fenyegetések ellenére élete végéig harcolt az esőerdő megóvásáért - az ő történetét mutatjuk be az adásban. Április 22. a Föld napja. Vigyázzunk a bolygónkra, mert nincs másik hely, ahol lakhatunk!

A szabadságharc leverését követően a megtorlás nehéz évei következtek. A magyarok és a Habsburgok közti ellentét azonban egyik félnek sem kedvezett, így idővel terítékre került a kiegyezés kérdése. Ferenc József, Andrássy Gyula és Deák Ferenc tárgyalóasztal mellett rendezte a régóta húzódó ellentéteket, és habár a társadalom egy része fenntartásokkal fogadta az új rendszert, 1867-ben az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság egyesülésével létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. Ennél azért részletesebben kell majd kifejteni az érettségin, úgyhogy hallgassátok meg az epizódot! :)