A háborút követő évek meglehetősen viharosak voltak a magyar politikai életben. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett, a király lemondott, a kommunisták átvették a hatalmat, az emberek rettegték a "vörösterrort", a románok megszállták az országot, majd jött az ellenforradalom és a megtorló "fehérterror"... Ezeket az eseményeket mutatjuk be részletesen az epizódban, tartsatok velünk!

Előző TöriFakt adásunkban (#35) részletesen beszéltünk az első világháború jellemzőiről - most pedig ismerjük meg Magyarország helyzetét/szerepét az eseményekben! Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a központi hatalmak oldalán lépett be a háborúba. Az adásban átbeszéljük a háború magyar előzményeit, az osztrák-magyar hadsereg jellemzőit; részletesen megnézzük azokat a frontokat, csatákat, amikben magyar katonák harcoltak; végül kitérünk a Monarchián belüli nemzetiségi kérdésekre is.

Hoppá, már el is érkeztünk a világháborúk korához! A témakör nyitó epizódjában egy átfogó képet adunk az első világháborúról: felvázoljuk a kitörés előzményeit és okait, bemutatjuk a hadviselő feleket, az erőviszonyokat, a frontokat; beszélünk a haditechnikai újításokról, hadigazdaságról, háborús propagandáról, társadalmi hatásokról... Egyszóval szinte mindenről! A következő adásokban pedig Magyarország helyzetét nézzük meg alaposabban.

A kiegyezést követően gyorsvonatként dübörgött a gazdaság - nem véletlen a hasonlat, ekkor jött létre többek közt a Magyar Királyi Államvasutak, azaz a MÁV is! :) A közlekedés fellendülése mellett gyorsan fejlődött az ipar és a mezőgazdaság is. Hogy mik voltak a legjelentősebb változások, azt az adásban elmondjuk nektek!

Amazóniában évtizedek óta folyik a nagybirtokos állattenyésztők és a környezetvédők harca - a tét pedig nem kevesebb, mint Földünk legnagyobb esőerdejének, több ezer állat- és növényfaj otthonának sorsa. Az elmúlt évtizedekben több ezer környezetvédelmi aktivistát gyilkoltak meg az erdőirtások elleni tiltakozásuk miatt. Egy közülük Chico Mendes, aki a halálos fenyegetések ellenére élete végéig harcolt az esőerdő megóvásáért - az ő történetét mutatjuk be az adásban. Április 22. a Föld napja. Vigyázzunk a bolygónkra, mert nincs másik hely, ahol lakhatunk!

A szabadságharc leverését követően a megtorlás nehéz évei következtek. A magyarok és a Habsburgok közti ellentét azonban egyik félnek sem kedvezett, így idővel terítékre került a kiegyezés kérdése. Ferenc József, Andrássy Gyula és Deák Ferenc tárgyalóasztal mellett rendezte a régóta húzódó ellentéteket, és habár a társadalom egy része fenntartásokkal fogadta az új rendszert, 1867-ben az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság egyesülésével létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. Ennél azért részletesebben kell majd kifejteni az érettségin, úgyhogy hallgassátok meg az epizódot! :)

Talpra magyar, hí a haza! Ebben az epizódban minden részletet a helyére teszünk, ami az 1848-as szabadságharccal kapcsolatos; szót ejtünk többek közt a nemzetiségi kérdésről, a Batthyány-kormány kihívásairól, Erdély és a Délvidék helyzetéről, a téli- , tavaszi- és nyári hadjáratról, és végül a szabadságharc leveréséről is - és még sokkal többet is elmondunk a harcokról, úgyhogy hallgassátok meg az adást, ha képbe akartok kerülni a témában! :)

1848 - ha meghallod ezt az évszámot, fogadni mernénk, hogy a márciusi forradalom, Petőfi és a kokárda jutnak először eszedbe! Hagy tegyünk hozzá pár dolgot: népek tavasza, márciusi események Budapesten, áprilisi törvények, első felelős magyar kormány... Hallgasd meg az adást, hogy teljes legyen a kép! A következő epizódban pedig részletesen beszélünk majd a szabadságharcról!

Kossuth Lajos a "legnagyobb magyarnak" nevezte Széchenyit, ezzel együtt a két államférfi komoly ellentétbe került egymással. Habár céljaik nagyrészt azonosak voltak, a politikai módszereik jelentősen különböztek egymástól: Széchenyi a megfontolt haladást, Kossuth a radikális, gyors változást képviselte. Az adásban részletesen beszélünk kettejük vitájáról és ellentéteikről.

"Haza és haladás" - ez volt a magyar reformkor jelszava. Széchenyi István látta, hogy az ország sok tekintetben lemaradt a nyugati államokhoz képest, ezért változást sürgetett. A reformerek gazdasági, társadalmi és kulturális területen is megfogalmazták a programjukat - hogy pontosan milyen kérdésekben hoztak döntéseket, az az epizódban kiderül!

Liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, szocializmus - ismerős fogalmak? Adásunkban annak járunk utána, hogy honnan erednek ezek a politikai eszmék.

Ipari forradalom... A gépek lázadása! - adnánk ezt a címet, ha kicsit elrugaszkodva a valóságtól rendeznénk egy mozifilmet a témában. Azonban szigorúan a tények talaján maradva itt egy podcast epizód róla, ráadásul kettő az egyben: az ipari forradalom első és második hullámát is elhoztuk nektek! Bemutatjuk a legjelentősebb találmányokat, fejlesztéseket, illetve segítünk átláthatóvá tenni az egész folyamatot. Tartsatok velünk! ;)

Édesanyja, Mária Terézia halála után II. József került a trónra. Célul tűzte ki, hogy egységesíti a birodalmat és megteremti a közjót - hogy ezt mennyire komolyan gondolta, jól jelzi, hogy élete során több ezer rendeletet hozott, amik azonban nem nyerték el mindenki tetszését, és hamarosan kivívta a magyar nemesek haragját. Hogy mit tartalmaztak ezek a rendeletek, azt pedig az adásban elmondjuk nektek!

Nő a trónon! Méghozzá egy erős kezű uralkodó: Mária Terézia! Az adásban bemutatjuk, hogyan került az uralkodói trónra, majd a családi élet mellett hogyan irányította az országot: beszélünk a felvilágosult abszolutizmusról, Mária Terézia rendeleteiről és az uralkodó reformjairól is.

A törökök kiűzése után a magyaroknak szembe kellett nézniük a pusztítással és a károkkal, amit a hódítók hagytak maguk után. A lakosság száma drasztikusan lecsökkent. Hatalmas népmozgások indultak meg országon belül és kívül is; sokan kerekedtek fel, hogy új lakóhely után nézzenek. Az uralkodó betelepítésekkel kívánta orvosolni a kialakult demográfiai helyzetet, miközben más nemzetek is megjelentek az országhatáron belül.

Rákóczi-szabadságharc A-Z-ig: az adásban beszélünk az előzményekről, amik kiváltották a jobbágyok és a nemesek haragját; II. Rákóczi Ferencről, aki a szabadságharc élére állt; a szabadságharc sikeres és kudarcos küzdelmeiről és a szatmári békéről, ami pontot tett a felkelés végére.

A török hódítás nyomán a Magyar Királyságtól különváló Erdélyi Fejedelemségben kialakult egy sajátos vallási és etnikai helyzet. A korszakra jellemző vallásháborúk elkerülték a térséget: több egyház és nemzet élt együtt - össze kellett tartaniuk, hogy a kis fejedelemség átvészelje a török hódoltság viharos éveit.

"Több is veszett Mohácsnál!" - de mégis mi és mennyi? Mai adásunkban a törökellenes küzdelem áll a középpontban; olyan legendás eseményekről lesz szó, mint az egri vár ostroma vagy a mohácsi csata, és a hősies várvédőkről is megemlékezünk. Tartsatok velünk ma is!

Mai történetünk igencsak mozgalmas: van benne polgárháború, kivégzés, politikai mozgolódások és még sok minden más… Angliából indulunk, végül a függetlenedett Egyesült Államokban kötünk ki. Tartsatok velünk ma is!

"A fény százada." A felvilágosodás korszaka jelentős változásokat hozott a filozófia, tudományok, gazdaság- és társadalomelmélet, valamint a politika színterén is. Érdemes megismernünk a kor jeles gondolkodóit! Csatlakozzatok hozzánk ebben az utazásban is!

Idén már 10 éve annak, hogy a Malaysian Airlines MH370-es, Pekingbe tartó repülőgépe felszállt a Kuala Lumpur-i reptérről, majd kisvártatva nyomtalanul eltűnt a radarokról, a földi irányítás minden kapcsolatot elveszített vele. A repülőgép megtalálására nemzetközi keresőakció indult: repülőgépek, hadihajók, műholdak pásztáztak át óriási területeket, de hiába: a repülőgép - vagy annak roncsa - soha nem került elő. Az MH370-en utazók hozzátartozói máig nem találtak békére és válaszokra, a kerek évforduló alkalmából többen közülük azt sürgetik, hogy indítsák újra a kutatást. Az adásunkban elmondjuk, amit tudni lehet a rejtélyes eltűnésről és az azt követő kutatásról, valamint bemutatunk pár elméletet arról, hogy mi okozhatta a tragédiát, és végül a legvalószínűbb szcenáriót is végigvesszük.

A katolikus egyház elvilágiasodásának következménye volt a reformáció; a "mozgalom" sok hívet nyert magának, egyre többen csatlakoztak az újonnan alapított protestáns gyülekezetekhez. A katolikus egyházi vezetők nem nézhették tétlenül az eseményeket, és belátták, hogy változásra van szükség az egyházon belül. Hogy mik voltak a legjelentősebb lépéseik, azokat az adásban elmeséljük nektek!

A kora újkor kezdetére a katolikus egyház komoly válságba került: a keresztény tanításoktól elforduló pápák a saját vagyonukat, hatalmukat akarták növelni, a hit útjai helyett a gazdagság csillogását keresték. Az erkölcsi romlást sokan nem nézték jó szemmel és az egyház megújulását követelték. Luther Márton 95 tételt sorolt fel, amiben változást sürgetett, a listát pedig kiszögelte a wittenbergi vártemplom kapujára - innentől pedig nem volt megállás: a protestánsok tanításai gyorsan terjedtek Európában, amihez a pápának is volt egy-két szava...

Van-e izgalmasabb annál, mint amikor belevágunk az ismeretlenbe? Elindulni úgy, hogy nem látjuk, hol van az utunk vége? A régmúlt korok hajósai biztosan tudnának erről mesélni! Mivel sajnos ők már nem tehetik, így megtesszük mi: bemutatjuk nektek, hogyan találtak rá a Föld távoli kontinenseire az elszánt portugál, spanyol, majd később angol, holland és francia felfedezők. Az újonnan nyílt lehetőségek pedig jelentős következményeket vontak maguk után, mind társadalmi, mind gazdasági téren - az adásban ezekről is szó esik.

Mai főszereplőnk a legendás Mátyás király, vagyis Hunyadi Mátyás. Igazán nem szívesen rombolunk le gyermekkori meséket, de sajnos azt el kell árulnunk, hogy szó sem lesz álruhás országjárásról, sőt, az "igazságos" jelzőt is megkérdőjelezzük kissé; annál több szó esik bel- és külpolitikájáról, amivel sokaknál kihúzta a gyufát. Tartsatok velünk ma is, és ismerjétek meg híres királyunk uralkodói éveit!