Ebben az adásban végigvesszük azt a folyamatot, ami a szovjet totális állam kiépítéséhez vezetett. Bemutatjuk Lenin és Sztálin uralmát, a kommunista propagandát és a szovjet gazdaságot; ezek mellett beszélünk még a terrorról, amivel több millió lakost tartottak megfélemlítve a birodalomban.

A trianoni békét követően az ország gazdasági helyzete katasztrofális, miközben az egymást sűrűn váltó politikai rendszerek nem képesek kezelni a helyzetet. Sokak szerint az országnak egy erős politikai pártra és vezetőkre van szüksége ahhoz, hogy helyes pályára álljunk. A mai adásunkban azt nézzük meg, hogy IV. Károly miként igyekezett visszaszerezni a magyar trónt, valamint hogy Bethlenék milyen (néhol kevésbé demokratikus) rendelkezésekkel szilárdították meg az ország gazdaságát.

Itt a Trianon adásunk második része! 1920.június 4. - ezen a napon írták alá a trianoni békediktátumot, ami megfosztotta területe kétharmadától a történelmi Magyarországot, és 3,3 millió magyar lakost elszakított az országtól. A 100. évforduló kapcsán, 2020-ban készítettünk egy kétrészes adást a témában, amelyben igyekeztünk több szemszögből körüljárni ezt az eseményt. Épp ezért úgy gondoltuk, hogy ha már van egy részletes elkészült anyagunk, akkor nem vesszük fel újra - ebben és a következő, folytatásos epizódban tehát a korábban felvett adásunkat hallhatjátok, azután pedig ismét a megszokott formában megy tovább a TöriFakt. :)

1920.június 4. - ezen a napon írták alá a trianoni békediktátumot, ami megfosztotta területe kétharmadától a történelmi Magyarországot, és 3,3 millió magyar lakost elszakított az országtól. A 100. évforduló kapcsán, 2020-ban készítettünk egy kétrészes adást a témában, amelyben igyekeztünk több szemszögből körüljárni ezt az eseményt. Épp ezért úgy gondoltuk, hogy ha már van egy részletes elkészült anyagunk, akkor nem vesszük fel újra - ebben és a következő, folytatásos epizódban tehát a korábban felvett adásunkat hallhatjátok, azután pedig ismét a megszokott formában folytatódik a TöriFakt. :)

A háborút követő évek meglehetősen viharosak voltak a magyar politikai életben. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett, a király lemondott, a kommunisták átvették a hatalmat, az emberek rettegték a "vörösterrort", a románok megszállták az országot, majd jött az ellenforradalom és a megtorló "fehérterror"... Ezeket az eseményeket mutatjuk be részletesen az epizódban, tartsatok velünk!

Előző TöriFakt adásunkban (#35) részletesen beszéltünk az első világháború jellemzőiről - most pedig ismerjük meg Magyarország helyzetét/szerepét az eseményekben! Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a központi hatalmak oldalán lépett be a háborúba. Az adásban átbeszéljük a háború magyar előzményeit, az osztrák-magyar hadsereg jellemzőit; részletesen megnézzük azokat a frontokat, csatákat, amikben magyar katonák harcoltak; végül kitérünk a Monarchián belüli nemzetiségi kérdésekre is.

Hoppá, már el is érkeztünk a világháborúk korához! A témakör nyitó epizódjában egy átfogó képet adunk az első világháborúról: felvázoljuk a kitörés előzményeit és okait, bemutatjuk a hadviselő feleket, az erőviszonyokat, a frontokat; beszélünk a haditechnikai újításokról, hadigazdaságról, háborús propagandáról, társadalmi hatásokról... Egyszóval szinte mindenről! A következő adásokban pedig Magyarország helyzetét nézzük meg alaposabban.

A kiegyezést követően gyorsvonatként dübörgött a gazdaság - nem véletlen a hasonlat, ekkor jött létre többek közt a Magyar Királyi Államvasutak, azaz a MÁV is! :) A közlekedés fellendülése mellett gyorsan fejlődött az ipar és a mezőgazdaság is. Hogy mik voltak a legjelentősebb változások, azt az adásban elmondjuk nektek!

Amazóniában évtizedek óta folyik a nagybirtokos állattenyésztők és a környezetvédők harca - a tét pedig nem kevesebb, mint Földünk legnagyobb esőerdejének, több ezer állat- és növényfaj otthonának sorsa. Az elmúlt évtizedekben több ezer környezetvédelmi aktivistát gyilkoltak meg az erdőirtások elleni tiltakozásuk miatt. Egy közülük Chico Mendes, aki a halálos fenyegetések ellenére élete végéig harcolt az esőerdő megóvásáért - az ő történetét mutatjuk be az adásban. Április 22. a Föld napja. Vigyázzunk a bolygónkra, mert nincs másik hely, ahol lakhatunk!

A szabadságharc leverését követően a megtorlás nehéz évei következtek. A magyarok és a Habsburgok közti ellentét azonban egyik félnek sem kedvezett, így idővel terítékre került a kiegyezés kérdése. Ferenc József, Andrássy Gyula és Deák Ferenc tárgyalóasztal mellett rendezte a régóta húzódó ellentéteket, és habár a társadalom egy része fenntartásokkal fogadta az új rendszert, 1867-ben az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság egyesülésével létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. Ennél azért részletesebben kell majd kifejteni az érettségin, úgyhogy hallgassátok meg az epizódot! :)

Talpra magyar, hí a haza! Ebben az epizódban minden részletet a helyére teszünk, ami az 1848-as szabadságharccal kapcsolatos; szót ejtünk többek közt a nemzetiségi kérdésről, a Batthyány-kormány kihívásairól, Erdély és a Délvidék helyzetéről, a téli- , tavaszi- és nyári hadjáratról, és végül a szabadságharc leveréséről is - és még sokkal többet is elmondunk a harcokról, úgyhogy hallgassátok meg az adást, ha képbe akartok kerülni a témában! :)

1848 - ha meghallod ezt az évszámot, fogadni mernénk, hogy a márciusi forradalom, Petőfi és a kokárda jutnak először eszedbe! Hagy tegyünk hozzá pár dolgot: népek tavasza, márciusi események Budapesten, áprilisi törvények, első felelős magyar kormány... Hallgasd meg az adást, hogy teljes legyen a kép! A következő epizódban pedig részletesen beszélünk majd a szabadságharcról!

Kossuth Lajos a "legnagyobb magyarnak" nevezte Széchenyit, ezzel együtt a két államférfi komoly ellentétbe került egymással. Habár céljaik nagyrészt azonosak voltak, a politikai módszereik jelentősen különböztek egymástól: Széchenyi a megfontolt haladást, Kossuth a radikális, gyors változást képviselte. Az adásban részletesen beszélünk kettejük vitájáról és ellentéteikről.

"Haza és haladás" - ez volt a magyar reformkor jelszava. Széchenyi István látta, hogy az ország sok tekintetben lemaradt a nyugati államokhoz képest, ezért változást sürgetett. A reformerek gazdasági, társadalmi és kulturális területen is megfogalmazták a programjukat - hogy pontosan milyen kérdésekben hoztak döntéseket, az az epizódban kiderül!

Liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, szocializmus - ismerős fogalmak? Adásunkban annak járunk utána, hogy honnan erednek ezek a politikai eszmék.

Ipari forradalom... A gépek lázadása! - adnánk ezt a címet, ha kicsit elrugaszkodva a valóságtól rendeznénk egy mozifilmet a témában. Azonban szigorúan a tények talaján maradva itt egy podcast epizód róla, ráadásul kettő az egyben: az ipari forradalom első és második hullámát is elhoztuk nektek! Bemutatjuk a legjelentősebb találmányokat, fejlesztéseket, illetve segítünk átláthatóvá tenni az egész folyamatot. Tartsatok velünk! ;)

Édesanyja, Mária Terézia halála után II. József került a trónra. Célul tűzte ki, hogy egységesíti a birodalmat és megteremti a közjót - hogy ezt mennyire komolyan gondolta, jól jelzi, hogy élete során több ezer rendeletet hozott, amik azonban nem nyerték el mindenki tetszését, és hamarosan kivívta a magyar nemesek haragját. Hogy mit tartalmaztak ezek a rendeletek, azt pedig az adásban elmondjuk nektek!

Nő a trónon! Méghozzá egy erős kezű uralkodó: Mária Terézia! Az adásban bemutatjuk, hogyan került az uralkodói trónra, majd a családi élet mellett hogyan irányította az országot: beszélünk a felvilágosult abszolutizmusról, Mária Terézia rendeleteiről és az uralkodó reformjairól is.

A törökök kiűzése után a magyaroknak szembe kellett nézniük a pusztítással és a károkkal, amit a hódítók hagytak maguk után. A lakosság száma drasztikusan lecsökkent. Hatalmas népmozgások indultak meg országon belül és kívül is; sokan kerekedtek fel, hogy új lakóhely után nézzenek. Az uralkodó betelepítésekkel kívánta orvosolni a kialakult demográfiai helyzetet, miközben más nemzetek is megjelentek az országhatáron belül.

Rákóczi-szabadságharc A-Z-ig: az adásban beszélünk az előzményekről, amik kiváltották a jobbágyok és a nemesek haragját; II. Rákóczi Ferencről, aki a szabadságharc élére állt; a szabadságharc sikeres és kudarcos küzdelmeiről és a szatmári békéről, ami pontot tett a felkelés végére.

A török hódítás nyomán a Magyar Királyságtól különváló Erdélyi Fejedelemségben kialakult egy sajátos vallási és etnikai helyzet. A korszakra jellemző vallásháborúk elkerülték a térséget: több egyház és nemzet élt együtt - össze kellett tartaniuk, hogy a kis fejedelemség átvészelje a török hódoltság viharos éveit.

"Több is veszett Mohácsnál!" - de mégis mi és mennyi? Mai adásunkban a törökellenes küzdelem áll a középpontban; olyan legendás eseményekről lesz szó, mint az egri vár ostroma vagy a mohácsi csata, és a hősies várvédőkről is megemlékezünk. Tartsatok velünk ma is!

Mai történetünk igencsak mozgalmas: van benne polgárháború, kivégzés, politikai mozgolódások és még sok minden más… Angliából indulunk, végül a függetlenedett Egyesült Államokban kötünk ki. Tartsatok velünk ma is!

"A fény százada." A felvilágosodás korszaka jelentős változásokat hozott a filozófia, tudományok, gazdaság- és társadalomelmélet, valamint a politika színterén is. Érdemes megismernünk a kor jeles gondolkodóit! Csatlakozzatok hozzánk ebben az utazásban is!

Idén már 10 éve annak, hogy a Malaysian Airlines MH370-es, Pekingbe tartó repülőgépe felszállt a Kuala Lumpur-i reptérről, majd kisvártatva nyomtalanul eltűnt a radarokról, a földi irányítás minden kapcsolatot elveszített vele. A repülőgép megtalálására nemzetközi keresőakció indult: repülőgépek, hadihajók, műholdak pásztáztak át óriási területeket, de hiába: a repülőgép - vagy annak roncsa - soha nem került elő. Az MH370-en utazók hozzátartozói máig nem találtak békére és válaszokra, a kerek évforduló alkalmából többen közülük azt sürgetik, hogy indítsák újra a kutatást. Az adásunkban elmondjuk, amit tudni lehet a rejtélyes eltűnésről és az azt követő kutatásról, valamint bemutatunk pár elméletet arról, hogy mi okozhatta a tragédiát, és végül a legvalószínűbb szcenáriót is végigvesszük.