Az egyetemeken tanított főáramú neoklasszikus közgazdaságtan szerint az emberek racionális homo oeconomicusok. Ismerik legjobb gazdasági érdekeiket, azt folyamatosan követik is, és a gazdasági racionálitáson kívül semmi más nem érdekli őket. A valóságban ettől nagyon távol vagyunk. Olyannyira távol, hogy ez komolyan megkérdőjelezi a főáramot. Ezt mutatja be a viselkedés (behaviourista) közgazdaságtan. Miért bánunk rosszul a pénzzel? Mi térít el minket a racionalitástól? Dan Ariely & Jeff Kreisler 'Dollars and Sense' című könyvét tárgyalja Pogi.

Az Orbán-kormány társadalompolitikai célja több mint egy évtizede a "középosztály" megerősítése. A G7 portálon Hajdú Miklós és Kasnyik Márton uniós adatokból készült elemzéséből azonban az látszik, hogy európai összehasonlításban egyszerűen nem létezik középosztály Magyarországon. A magyar társadalom közepe ma is úgy él, mint a nyugati társadalmak szegényei. Eközben a legszegényebb magyarok egyben Európa legszegényebbjei is, a leggazdagabb magyarok pedig felzárkóztak a leggazdagabb európaiakhoz.

Az elmúlt egy-két hétben pánikkeltő clickbait cikkek cunamija jelent meg arról, hogy visszatért a magas infláció. Valójában azonban nincs miért aggódni. Nagyon messze vagyunk még a tényleg káros magas, vagy éppen hiperinflációtól. A mostani adatok valószínűleg a gazdaság újraindulása okozta egyszeri korrekciót jelentenek. Ráadásul az infláció nem is mindig káros. És nem igaz, hogy a "szegények adója". Az inflációs pánikkeltés okairól és történetéről szól az új epizód.

Miközben a világsajtó a Dogecoin nevű viccnek indult kriptovaluta csodás szárnyalására koncentrál, illetve arra, hogy Elon Musk hogyan manipulálja a híveit (ezeket is tárgyaljuk), a háttérben egy hatalmas botrány bontakozik ki a Tether nevű másik kripto körül, amely a bitcoint is magával ránthatja. Manipulálják-e a bitcoin árfolyamát? A történetben van egy japán kutya, két kecske, és egyre több bálna.

A rendszerváltás óta az összes kormány alulfinanszírozta az oktatást, ezen belül pedig különösen a felsőoktatást. Ha költöttek is valamire, az az épületek, az infrastruktúra volt. Az ott dolgozók bére, kutatási és publikációs kiadásai mindig is messze alatta voltak az érdemi működőképességnek. Ma ott tartunk, hogy egyedül a Koppenhágai Egyetemnek, vagy egyedül a sokat emlegetett Fudannak nagyobb a költségvetése, mint a teljes magyar felsőoktatásnak. Tanársegédeket pedig a szegénységi küszöb környéki bérekkel kellene fognia az egyetemeknek. Eközben a kormányzat továbbra is épületekbe ölné a pénzt. Illetve a Fudanba.Pogi ebben az adásban Gál Zoltán professzorral (Pécsi TE) beszélget.

A Momentum javasolja a programjában a négynapos munkahét lehetőségét. Franciaországban már régóta létezik. Mik lennének az előnyei? Mik a hátrányai? Lehetséges-e? Ki járna jól vele? Ezekről beszélget Pogi az adásban Ilyés Mártonnal, a Momentum gazdaságpolitikusával.

A világ összes nagy jegybankja tervezi a digitális jegybankpénz bevezetését. A kínai azonban már jövőre, a téli olimpia idejére. A digitális jegybankpénz sok szempontból feleslegessé teszi a kereskedelmi bankokat, és teljesen átalakítja a megtakarításainkat, a betéteinket, de még az állam monetáris politikájának mozgásterét is. Illetve szembeszáll a kriptovalutákkal. És úgy néz ki, megint Kína jön ki jól belőle. Részletes magyarázat az alapoktól.

Matolcsy György is rendszeresen példaként hivatkozik rá, Orbán Viktor is dicsérte, még sem követjük a szingapúri modellt. Miért nem? Miben nem? Hogyan jutott el Szingapúr a harmadik világból az elsőbe bő egy generáció alatt? Távol-keleti fejlesztőállam, oktatás, zöldítés, magas életminőség, korrupciómentesség, stratégiai gondolkodás. Valamint autoriter elnyomás és offshore központ. John Curtis Perry Singapore: Unlikely Power (Oxford University Press, 2017)

Milyen lenne Magyarország, ha a Momentum lenne kormányon? A Pogi Podcast hallgatói régóta kérik, hogy tárgyaljuk a párt programját. Ebben a részben erre vállalkoztunk - Ilyés Márton közgazdásszal, a Momentum gazdaságpolitikusával. Magas hozzáadott értékű hazai vállalatok létrehozása, oktatás, egészségügy, adórendszer, antikorrupció. Mi legyen a multik alacsony adózásával? És néhány meglepő új javaslat.

A New York Times újságírója egy sima, mindenki által online ingyen elolvasható cikkét feltette a blockchainre, és elárverezte. Megdöbbenésére kapott érte 219 millió forintnak megfelelő etherum kriptovalutát. Hogyan lehetséges ez? A Non Fungible Tokenek világába látogatunk el.

A megelőző epizódban foglalkoztunk Mariana Mazzucato amerikai sztárközgazdász korábbi könyveivel, most pedig legfrissebb kötetét, a 2021-es Mission Economyt elemezzük. A központi kérdés: milyen szerepet vigyen, vihet az állam a kapitalizmus keretein belül a globális és közösségi problémák megoldása érdekében?

Mariana Mazzucato amerikai sztárközgazdász The Value of Everything című könyvét elemezzük. Hogyan torzítja a GDP mutató azt, hogy ki teremt értéket a gazdaságban, és mennyit? Miért nem jelenik meg értékteremtőként a gondoskodás, a házimunka és az állam? Miért túlárazott a pénzügyi szektor? Miért kéne annak minél kisebbnek lennie? Hogy árazzuk be helyesen az innovációt?

A Tax Justice Network kétévente megjelenő listája. Az élén brit koronafüggő területek és EU-s tagországok. Magyarország a legnagyobb vesztesek között, a magyar kormányok még sem tesznek semmit. Biden terve jó, az ENSZ-é is, az Európai Unió fellépése azonban komolytalan. Mit tud tenni egyetlen ország az offshore ellen? A közhiedelemmel szemben sokat.

Hszi Dzsinping elnök belejentette, hogy Kína teljes egészében felszámolta a szegénységet. Elhihetjük-e ezt? És ha igen, minek köszönhető ez az elképesztő eredmény?

Egy elmélet szerint 40 évente jelentős paradigmaváltás van a gazdaságpolitikában. Könnyen lehet, hogy most ennek lehetünk tanúi Joe Biden hatalmas csomagjaival: közvetlen szociális támogatások, infrastruktúra fejlesztés, minimálbér emelés, adóemelés a gazdagoknak, deficitfinanszírozás. Minden, ami az elmúlt negyven évben tabunak számított.

Közkeletű nézet, hogy a Kádár-rendszer külföldi adósságból finanszírozta a fogyasztást, hogy ne ismétlődjön meg '56. Makacsul tartja magát ez a vélekedés, de hamis. Az államadósság Fekete János (MNB) katasztrófális árfolyam-manővereinek volt köszönhető, és nagy része a rendszer utolsó pár évében jött csak össze. Viszont drámaian korlátozta a rendszerváltó kormányokat. Fel kellett volna mondani az adósságot, mint a lengyelek tették? Ezekről beszélget Pogi Szabó Gergely közgazdásszal, egy erről szóló tanulmány szerzőjével.

Jelenleg csak multik gyártanak vakcinát, pedig a kutatás állami pénzből folyt. Drága, nincs belőle elég, a gazdag országok túljegyezték, de ők sem jutnak hozzá megfelelő mértékben. A 130 legszegényebb ország pedig még el sem kezdhette az oltást. Egyre többen követelik, hogy a vakcina képletét világszerte használhassák szabadon a gyógyszergyártó cégek. Így sokkal hamarabb átolthatnánk a teljes emberiséget, rengeteg életet menthetnénk meg, és hamarabb visszaállhatna a normális élet, a gazdaság.

Izrael egyike azon kevés országnak, melyek sikeresen zárkóztak fel a globális perifériáról a centrumba. De hogyan? Erősen baloldali kezdeti évtizedek után egy jobboldali fordulat következett, ami máig tart. Viszont nagyon sokat költenek oktatásra és kutatás-fejlesztésre. Jonathan Nitzan és Shimshon Bichler könyve alapján elemezzük az országot.

A magyar közoktatás évtizedek óta cserbenhagyja a szegény családi háttérből származó diákokat. A magyar közoktatás inkluzivitási indexe ma már rosszabb a híresen rossz amerikainál is. A koronavírus járvány miatti digitális átállás az oktatásban ezen az eleve szomorú helyzeten csak tovább rontott. A magyar társadalom ettől igazságtalanabb és versenyképtelenebb is. Pogi ebben az epizódban Radó Péter oktatáskutatóval beszélget. Az epizódban tárgyalt tanulmány letölthető innen: https://cps.ceu.edu/sites/cps.ceu.edu/files/attachment/publication/3300/cps-working-paper-educ-institutional-conditions-hungary-2021.pdf

A ma létező pénzrendszert a többség állami pénzrendszernek hiszi. A valóságban azonban a gazdaságban forgó pénz túlnyomó többsége a kereskedelmi bankok magánpénze. Ez káros, mert ráerősít a válságokra, és fenntarthatatlan gazdasági növekedési kényszert hoz létre. Ez ellen lép fel a szuverén pénz / állampénz /közpénzrendszer / igazságos pénzrendszer neveken ismert irányzat. De miben más ez, mint a Modern Monetáris Elmélet (MMT), amivel jelen podcast legelső epizódjában foglalkoztunk részletesebben? Erről beszélget Pogi a mostani epizódban Bexley Zoltánnal (ausztrál MMT mozgalom) és Joób Márkkal (svájci igazságos pénz mozgalom).

A TI magyar tagozatának vezetőjével beszélgetünk arról, hogy mire jó a korrupciós percepciós indexük, és mire nem? Hogy készül az index? Ki csinálja? Miért csak az államot vizsgálja, a magáncégeket miért nem? Miért nincs benne, ha egy állam adóparadicsomként működik? Kik finanszírozák magát a Transparencyt? Átlátható-e a Transparency?

Tamás Gáspár Miklós új könyve, az Antitézis azt a központi üzenetet hordozza, hogy a ténylegesen létező szovjet típusú társadalom minden marxizáló önlegitimációs kísérlet ellenére nem volt sem marxista, sem szocializmus. Államkapitalizmus volt, amely a nyugati szocdemektől koppintott jóléti rendszerrel igyekezett legitimálni magát, ha már az eredeti marxi célt, az elidegenedés és a kizsákmányolás felszámolását nem tudta vagy akarta megvalósítani. Azaz a jobboldal kísérlete, hogy a lenini-sztálini rendszerrel diszkreditálja a demokratikus szocializmus eszméjét, hamis. De akkor mi maradt a baloldalnak a jövőre nézve?

A Tax Justice Network nemzetközi adóigazságossági civil szervezet szerint Magyarország egyike a világ 20 legnagyobb offshore vesztesének. Hogy jött össze ez a hatalmas elszivárgás? Ezt vizsgálja Borvendég Zsuzsanna történész. Offshore lopások már a hatvanas-hetvenes években is voltak, együttműködésben a titkosszolgálatokkal. Mégis: eddig egyetlen rendszerváltás utáni kormány sem vizsgálta ezt a rendkívüli horderejű kérdést. 

A radikális motoros bőrdzsekis görög pénzügyminiszter szerint mivel a bitcoin az aranystandard logikájára épít, ugyanaz a probléma vele, mint az aranystandarddal. A pénz nem lehet depolitizált, mindig is elosztási kérdésekről fog szólni. Ehhez viszont demokratikus ellenőrzés alá vont jegybankra van szükség. 

Az új olasz technokrata kormányfőt, Draghit az euró megmentőjének nevezik. Ez azonban hamis. Draghi a Goldman Sachsból eladta azokat az adósság swapokat Olaszországnak és Görögországnak, amellyel azok becsapták az Eurostatot. EKB elnökként megbuktatott egy olasz és egy görög demokratikusan megválasztott kormányt. Majd "alkotmányoztatta" azt a Fiskális Kompaktot, amely a megszorításokról szólt, és tönkretette az eurozónát. Most, hogy miniszterelnök lesz, ennek pont az ellentétét kell majd csinálnia: költeni, költeni, költeni!