Miért omlik össze a török gazdaság? Miért hamis szinte az összes ezzel kapcsolatos narratíva? Volt-e valaha Erdogan-i gazdasági csoda? Hogyan tette azt lehetővé az IMF és a Világbank által erőltetett nemzetközi tőkeliberalizáció? Miben hasonlít illetve miben különbözik Orbán gazdasági modellje Erdogánétól? Hogyan áll mindkét piacellenesnek mondott vezető valójában a tőke és nem pedig a munkavállalók oldalán? Miért nem lesz ezzel a modellel egyik országból sem fejlett gazdaság?

Hogyan lehet a pénzmennyiség növelésével sikeresen beindítani egy gazdaságot? Hogyan működik Shinzo Abe meggyilkolt miniszterelnök gazdaságpolitikája, az Abenomics? Pozitívumok és kritika.

A mostani EURHUF krízisben gyakran elhangzik, hogy ha bevezettük volna az eurót, ma nem lenne gond. De bevezethettük volna-e valaha? És ha olyan stabil lenne a magyar gazdaság, hogy képesek lettünk volna bevezetni, akkor egyáltalán szükségünk lenne-e rá?

Magyarországon nem volt elég kockázati tőke. Az Európai Unió és a magyar állam úgy döntöttek, hogy belépnek a piacra. Ám masszív közpénzégetés lett belőle. Hogyan finanszírozzuk akkor a startupokat? Egyáltalán: mi kell ahhoz, hogy legyenek? Bucsky Péterrel, a G7 újságírójával.

A cseh-kanadai klímatudós szerint az a civilizáció, amelyik betonra, műtrágyára, acélra és műanyagokra épít, és amelyik repülőn, konténerhajón és kamionokkal szállít, képtelen arra a gyors megfordulásra, amihez a klímakatasztrófa elkerüléséhez szükség lenne.

Stephanie Kelton "Deficitmítosz" című könyvének könyvbemutatóján. A magyar fordítást kiadta a Napvilág Kiadó. A könyvbemutató vita az Andrássy Egyetemen, a Heller Farkas Szakkollégium és az Andrássy Egyetem közös szervezésében jött létre. Moderátor: Szőnyi Dávid.

Mi is valójában a profit? Mitől van egyáltalán? Mit gondolnak erről a különböző közgazdaságtani iskolák? Létezik-e extraprofit?

Bár az unió explicit célja a gazdasági-társadalmi-területi konvergencia, ténylegesen azonban három Európa van: egy nyugati, egy keleti és egy déli. Ez rajzolódik ki az Európai Bizottság rendszeresen kiadott jelentésének legfrissebb kiadásából, annak adataiból. Ráadásul nincs konvergencia, lassú divergencia van.

Mi okozza a jelenlegi inflációs hullámot? Hazai vagy globális okok dominálnak? Milyen arányban? Kínálati oldali szűk keresztmetszetek okozzák, a pénzmennyiség bővítése, a költségvetés túlköltekezése, vagy a gyenge forint? Eredményes-e a hatósági árkorlátozás? És a kamatemelés? Mivel lehetne erősíteni az eurót? Kiss Ambrus kérdezi Pogit.

Miért vált Magyarország kirívóan függővé az oroszoktól? Miért nem váltott fenntarthatóra? El tudják-e zárni az oroszok a gázt és az olajat? Le tud-e válni az orosz gázról az EU? Milyen időtávon? Mi lesz helyette? Mennyibe fog az kerülni? Minden, amit az energiánk jövőjéről tudni akartál, Holoda Attila volt helyettes államtítkárral, a MOL Eurázsia üzletágának volt vezetőjével.

Mit tud ő a közgazdaságtanból, mit ért a kapitalizmussal kapcsolatosan, amit a kritikusai nem? Miért fontos, hogy Amerikában és nem Magyarországon nőtt fel?

Scheiring Gábor közgazdász-szociológus azt elemzi Pogival, hogy a magyar ellenzéki elit azért nem képes legyőzni a Fideszt, mert a 2010 előtti gazdaság- és társadalompolitkája miatt a mai napig elutasított. Magyarországon mélyebb volt a rendszerváltás utáni neoliberalizmus, mint a térség többi országában, és az erre adott immunreakció adja a Fidesz hegemóniáját.

A rendszerváltás után a nyugati, mindenekelőtt német multik alacsony hozzáadott értékű, alacsony bérezésű hátországa lett Magyarország. A Fidesz azt ígérte, hogy fellép a "német gazdasági imperializmus ellen". Ehelyett kiegyezett a német multikkal, akiket bőkezűen támogat. A hazai szektorokban pedig állami segédlettel kormányzközeli holdingokat hoz létre. Ezt, és a rendszerváltás utáni előzményeket nézzük át Gerőcs Tamással (Binghamptoni Egyetem), akinek friss könyve jelent meg a témában: "Magyarország függő fejlődése".

Ez volt a világ legproblémásabb és legtitokzatosabb bankja. Csalók, bűnözők, titkosszolgálatok, terroristák, pénzmosók, minden volt benne. Amerikaiak, arabok, pakisztániak, kínaiak, dél-amerikaiak. Ahol ugyanúgy volt számlája a CIA-nak, mint a Medellín Drogcartellnek, vagy az Abu Nidal csoportnak. Amíg be nem záratták. A Bank of Credit and Commerce International története.

Király Júlia (Márki-Zay Péter gazdasági tanácsadója) és Ilyés Márton (a Momentum gazdaságpolitikusa). Csinálnának-e tényleg megszorításokat? Hogyan rendeznék át a költségvetést? Mit csinálnának az orosz gázzal? Meglepő módon a Fidesz adópolitikáját alapvetően utólag rendbenlévőnek találják, bár itt is lennének változások. Ám a lényegi módosítanivalókat a kiadási oldalon látják. Mikorra lehetne magyar euró? Szerintük a Fidesz alatt lehetett volna.

Milyen gazdasági rend kell ahhoz, hogy visszafordítsuk a klímaváltozást? Lehetséges-e ez növekvő gazdaság mellett? Megoldás-e a körkörös gazdaság, vagy egy újabb illúzió? Az egyén felelőssége mindez, vagy rendszerszintű probléma? Mit gondoljunk a különböző technooptimista megoldásokról? Ürge-Vorsatz Diana klímakutatóval (CEU), a Nobel-békedíjas ENSZ Klímapanel tagjával.

Egyszerre politikai, gazdasági és társadalmi modell. Mitől működik? Mik az elemei? Miért lehetetlen nélküle működő demokráciát csinálni? Miért lenne égetően fontos nálunk is? Miért nem igaz a legtöbb félreértés vele kapcsolatosan?

Hogyan vezetett az elhibázott orosz privatizáció Putyin hatalmához? Hogyan jöttek létre az oligarchák? Hogyan lépett fel ellenük népszerű módon Putyin? De oligarcha ellenes-e valójában?

Mire jó? Miből lehet finanszírozni? Milyen emberkép áll mögötte? Hogyan cáfolhatók az ellenérvek? Miért lesz elkerülhetetlen? Mi köze az automatizációhoz és a Modern Monetáris Elmélethez?

A jótékonykodásra általában pozitívan gondolunk. Ám igazából rettentően sokszor káros. Miért? Mi a gazdagok valódi célja vele? Hogyan használható adóelkerülésre, önérdekű lobbyzásra és a demokrácia eltérítésére?

Az első világháború környékén Finnország és Magyarország még körülbelül egy fejlettségi szinten voltak. Ma háromszor olyan gazdagok. Mikor és miért előztek meg minket ennyire? Ezt boncolgatja Pogi az epizódban Szegő Iván történésszel.

Egyeseknek mumus, másoknak önzetlen mecénás. De honnan származik Soros György vagyona? Volt-e szakszervezeti vezető? És taxis? Hogyan döntötte be a brit jegybankot? Mit gondol a globalizációról és a szabadversenyes kapitalizmusról valójában? Offshoreozik-e?

Mi okozza a jelenlegi magas inflációt? (Kínálati problémák.) És mi nem, annak ellenére, hogy ezt hirdetik? (A túl sok pénz.) Átmeneti-e, vagy évekig velünk marad? Mitől alakult ki a kapitalista hiánygazdaság? Mit lehet ellene tenni? A magyar inflációnak elsősorban hazai okai vannak, vagy nemzetközi? Segít-e a kamatemelés? Segít-e a hatósági ár?

Miközben a magyar versenyképesség javításához minden elemzés szerint az állami szolgáltatásokat kellene javítani, az uniós pénzek nagyobbik része a cégekhez megy. Ráadásul az is hatékonytalanul. Azok a cégek, amelyek kapnak ilyen támogatásokat, lassabban nőnek. Ráadásul kevesebb társasági adót fizetnek be, mint amennyi uniós támogatást kapnak. Ez így biztos nem éri meg. Olyan cégek is kapnak bőven támogatást, amelyek senkit nem foglalkoztatnak, és/vagy bevételük sincs. Bucsky Péter (G7) elemzését tárgyalja meg a szerzővel Pogi.

Mennyiben magyarázzák a genetikai különbségek az emberek társadalmi előremenetelét, illetve lemaradását? Mekkora a hatása a társadalmi környezetnek? Érdemes-e megpróbálni kompenzálni a genetikai örökséget? Léteznek-e genetikailag alsóbbrendű osztályok, nemek, fajok? Ezeket a kérdéseket vizsgáljuk Kathryn Paige Harden amerikai genetikus kutató The Genetic Lottery: Why DNA Matters for Social Equality című könyve alapján. https://www.patreon.com/pogipodcast