A rendszerváltás után a nyugati, mindenekelőtt német multik alacsony hozzáadott értékű, alacsony bérezésű hátországa lett Magyarország. A Fidesz azt ígérte, hogy fellép a "német gazdasági imperializmus ellen". Ehelyett kiegyezett a német multikkal, akiket bőkezűen támogat. A hazai szektorokban pedig állami segédlettel kormányzközeli holdingokat hoz létre. Ezt, és a rendszerváltás utáni előzményeket nézzük át Gerőcs Tamással (Binghamptoni Egyetem), akinek friss könyve jelent meg a témában: "Magyarország függő fejlődése".

Ez volt a világ legproblémásabb és legtitokzatosabb bankja. Csalók, bűnözők, titkosszolgálatok, terroristák, pénzmosók, minden volt benne. Amerikaiak, arabok, pakisztániak, kínaiak, dél-amerikaiak. Ahol ugyanúgy volt számlája a CIA-nak, mint a Medellín Drogcartellnek, vagy az Abu Nidal csoportnak. Amíg be nem záratták. A Bank of Credit and Commerce International története.

Király Júlia (Márki-Zay Péter gazdasági tanácsadója) és Ilyés Márton (a Momentum gazdaságpolitikusa). Csinálnának-e tényleg megszorításokat? Hogyan rendeznék át a költségvetést? Mit csinálnának az orosz gázzal? Meglepő módon a Fidesz adópolitikáját alapvetően utólag rendbenlévőnek találják, bár itt is lennének változások. Ám a lényegi módosítanivalókat a kiadási oldalon látják. Mikorra lehetne magyar euró? Szerintük a Fidesz alatt lehetett volna.

Milyen gazdasági rend kell ahhoz, hogy visszafordítsuk a klímaváltozást? Lehetséges-e ez növekvő gazdaság mellett? Megoldás-e a körkörös gazdaság, vagy egy újabb illúzió? Az egyén felelőssége mindez, vagy rendszerszintű probléma? Mit gondoljunk a különböző technooptimista megoldásokról? Ürge-Vorsatz Diana klímakutatóval (CEU), a Nobel-békedíjas ENSZ Klímapanel tagjával.

Egyszerre politikai, gazdasági és társadalmi modell. Mitől működik? Mik az elemei? Miért lehetetlen nélküle működő demokráciát csinálni? Miért lenne égetően fontos nálunk is? Miért nem igaz a legtöbb félreértés vele kapcsolatosan?

Hogyan vezetett az elhibázott orosz privatizáció Putyin hatalmához? Hogyan jöttek létre az oligarchák? Hogyan lépett fel ellenük népszerű módon Putyin? De oligarcha ellenes-e valójában?

Mire jó? Miből lehet finanszírozni? Milyen emberkép áll mögötte? Hogyan cáfolhatók az ellenérvek? Miért lesz elkerülhetetlen? Mi köze az automatizációhoz és a Modern Monetáris Elmélethez?

A jótékonykodásra általában pozitívan gondolunk. Ám igazából rettentően sokszor káros. Miért? Mi a gazdagok valódi célja vele? Hogyan használható adóelkerülésre, önérdekű lobbyzásra és a demokrácia eltérítésére?

Az első világháború környékén Finnország és Magyarország még körülbelül egy fejlettségi szinten voltak. Ma háromszor olyan gazdagok. Mikor és miért előztek meg minket ennyire? Ezt boncolgatja Pogi az epizódban Szegő Iván történésszel.

Egyeseknek mumus, másoknak önzetlen mecénás. De honnan származik Soros György vagyona? Volt-e szakszervezeti vezető? És taxis? Hogyan döntötte be a brit jegybankot? Mit gondol a globalizációról és a szabadversenyes kapitalizmusról valójában? Offshoreozik-e?

Mi okozza a jelenlegi magas inflációt? (Kínálati problémák.) És mi nem, annak ellenére, hogy ezt hirdetik? (A túl sok pénz.) Átmeneti-e, vagy évekig velünk marad? Mitől alakult ki a kapitalista hiánygazdaság? Mit lehet ellene tenni? A magyar inflációnak elsősorban hazai okai vannak, vagy nemzetközi? Segít-e a kamatemelés? Segít-e a hatósági ár?

Miközben a magyar versenyképesség javításához minden elemzés szerint az állami szolgáltatásokat kellene javítani, az uniós pénzek nagyobbik része a cégekhez megy. Ráadásul az is hatékonytalanul. Azok a cégek, amelyek kapnak ilyen támogatásokat, lassabban nőnek. Ráadásul kevesebb társasági adót fizetnek be, mint amennyi uniós támogatást kapnak. Ez így biztos nem éri meg. Olyan cégek is kapnak bőven támogatást, amelyek senkit nem foglalkoztatnak, és/vagy bevételük sincs. Bucsky Péter (G7) elemzését tárgyalja meg a szerzővel Pogi.

Mennyiben magyarázzák a genetikai különbségek az emberek társadalmi előremenetelét, illetve lemaradását? Mekkora a hatása a társadalmi környezetnek? Érdemes-e megpróbálni kompenzálni a genetikai örökséget? Léteznek-e genetikailag alsóbbrendű osztályok, nemek, fajok? Ezeket a kérdéseket vizsgáljuk Kathryn Paige Harden amerikai genetikus kutató The Genetic Lottery: Why DNA Matters for Social Equality című könyve alapján. https://www.patreon.com/pogipodcast

A L'Oréal alapítójának náci múltja. A világ leggazdagabb örökösnőjének intim kapcsolata egy magyar származású meleg fotóművésszel. Egy dúsgazdag család belvitája. Illetve Franciaország legnagyobb kampányfinanszírozási pere, Nicolas Sarkozy elnökkel. Tom Sancton The Bettencourt Affair: The World's Richest Woman and the Scandal that Rocked Paris (Dutton Books, 2017)

A legszegényebb magyar településeken gyakorlatilag nincs jelen a magyar állam. Pedig óriási szükség lenne rá. Hogyan lehetne dinamizálni őket úgy, hogy az belső erőforrásokra támaszkodjon és fenntartható legyen? Egyáltalán kell-e, vagy az ott lakók óhatatlanul be fognak költözni a jobb munkapiacú nagyobb helyekre? Erről beszélget Pogi az ezeket a településeket évtizedek óta fejlesztő Nun Andrással (Autonómia Alapítvány) és Németh Nándorral (Máltai Szeretetszolgálat). https://www.patreon.com/pogipodcast

Orbán Viktor szerint Magyarország sokat tesz a klímaváltozás ellen, egyenesen "klímavilágbajnok". Így van-e ez, vagy ennek pont az ellentéte igaz? Erről beszélget Pogi Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal és Jávor Benedek volt zöld EP-képviselővel.

Hogyan konvertálják a gazdagok anyagi tőkéjüket szimbolikus tőkévé, kapcsolati tőkévé, társadalmi tőkévé, majd onnan vissza még több anyagi tőkévé?

A koronavírus eredeteként a jól ismert piaci denevérleves sztori helyett ma már nem csak hogy valószínű a wuhani laborszivárgás, hanem azt is tudjuk, hogy a wuhani víruslaborban denevérkísérleteket végeztek amerikai gyógyszeripari kutatók, amerikai állami pénzekből. Ráadásul Dr. Anthony Fauci (az ottani Müller Cecília) finanszírozásából.

Mitől van globális chiphiány? Mit csinál egy chip egyáltalán? Miért nehéz gyártani? Miért lett Tajvan szinte globális monopol? Európában miért nincs chipgyártás? Mikor lesz a kínaiaknak olyan chipje, amivel mindenkit lenyomnak technológiában? Pogi Bizó Dániel Londonban élő tech elemzővel beszélget.

Hogyan manipulálta a Világbank a befolyásos 'Doing Business' listáját? Miért volt az eleve káros? Hogyan készülnek valójában az ilyesfajta globális országlisták? Miért csalódnak a választók a szakértőkben világszerte?

A Vatikán sötét gazdasági háttérvilága. Adóelkerülés, offshore, titkos számlák, nácik és zsákmányuk rejtegetése, szabadkőművesek, gyilkosságok, maffia, gazdasági és politikai befolyásszerzés, lebukás és botrány. Gerald Posner: God's Bankers - A History of Money and Power at the Vatican (Simon and Schuster, 2015)

Milyen típusú emberek mennek el külföldre? Milyen lelkiállapot az? Rajongás, megcsömörlés, megszokás a kiválasztott országban. Segít-e a beilleszkedésben a 'városi család'? Lehet-e valaki tényleg kozmopolita? Reális-e a magyarok Kína-képe? Pogi beszélgetőtársa a Sanghájban élő tanácsadó, Holch Gábor, az 'Ez a város egy távoli bolygó' című könyv szerzője.

Mit várhatunk reálisan a most kezdődő COP26 globális klímacsúcstól? Hogyan harcol az Extinction Rebellion? Mi a baj Gretával, Attenboroughval, Ferenc Pápával? Összefér-e a felmelegedés leállítása és a gazdasági növekedés folytatása? Mit tudunk tenni a globális népességnövekedés ellen? Hogyan előzhető meg a sok százmilliós globális klímamigráció? Indokolható-e az erőszakos fellépés a klímavédelemben? Elérhetünk-e enélkül bármit? Pogi vendége Hulesch Bors klímavédő.

Már ma akut tanárhiány van a közoktatásban, szakmai becslés szerint 12000 tanárral van kevesebb, mint kéne. Az elkövetkező években pedig konkrétan össze fog omlani a rendszer, de már ma durván alulteljesít a túlterheltség és a szakmai és anyagi megbecsültség hiánya miatt. Totyik Tamással, a Pedagógus Szakszervezet alelnökével beszélget Pogi.

Az idei úgynevezett közgazdasági Nobel-díjat három olyan közgazdász, David Card, Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens kapták, akiknek a munkássága kifejezetten pro-szociális. Tanulmányaik egyben bemutatják, hogy a főáramú neoklasszikus közgazdaságtan piaci fundamentalista alapvetései tarthatatlanok. Az általuk vizsgált egyik ilyen kérdés a minimálbér emelése.