Ayn Rand ideológiát csinált a kíméletlen emberi önzésből. Az elmúlt évizedek meghatározó gondolkodásmódjának papnője lett. Egy új könyv megvizsgálja Rand önellentmondásokkal teli életpályáját, kudarcos emberi kapcsolatait, látens és néha explicit rasszizmusát, saját életútjával ellentétben álló feminizmus utálatát, leküzdetlen szerfüggőségét.

Elterjedt mítosz, hogy Kína adósságcsapdába kergeti azokat az országokat, amelyeknek hitelez az Új Selyemút kezdeményezés keretein belül. Több nyugati akadémiai elemzés azonban egybehangzóan kimutatta, hogy ez általánosan nem igaz. Amikor pedig mégis ez a helyzet, az inkább a hitelt felvevő ország korrupt elitjének felelőssége. Matura Tamás Kína-kutatóval beszélget Pogi.

Alig múlt el a Covid válság, máris itt az újabb baj. Háromszorosára, történelmi rekord magasságba emelkedett a gáz ára. Ez minden másra is hatással van, pörgeti az inflációt. Átmeneti hatása-e ez a válság utáni kilábalás extra keresletének, vagy tartósan magas energiaárakkal kell-e számolnunk? Hogyan viszonyul mindez a klímaválsághoz, a fosszilis energiák kivezetéséhez? Pletser Tamással, az Erste gáz- és olajipari elemzőjével beszélget Pogi.

A leköszönő Angela Merkel értékelése. Lengyel származású apja, fiatalkora, szaunázásai és kávéfőzései. Szembefordulása Kohl kancellárral. Hatalomra jutása. Az euró válság, a menekültválság és a Covid válság. Milyen lesz Európa "Muttija" nélkül a világ?

Tamás Gáspár Miklós előadása az egyenlőtlenségekről a Magyar Filozófiai Társaság rendezvényén. Felkért hozzászólók: Kapelner Zsolt filozófus (CEU) és Pogi. Vita a hierarchiákról, a jóléti államról, a kizsákmányolásról, a kívánatos társadalomról, az oda vezető útról, a jelenlegi helyzetről.

A Monopoly társasjáték a kapitalizmus legismertebb reprezentációja. Fair verseny, ahol mindenki ugyanannyi kezdőpénzzel indul, és elvileg a döntéseinek köszönhető a sikere, sikertelensége. A kapitalizmus médiareprezentációja is hasonló. Pedig a Monopoly hamis analógia. A Monopoly járadékvadász ingatlanspekuláció. A sakkra sem hasonlít, mert ott is egyenlő a kiindulópont, és végig nyíltan feltártak az erőforrások. Leginkább a pókerre hasonlít a tényleges kapitalizmus, ahol a meghatározó a szerencse, nem egyenlőek a kezdeti erőforrások, ráadásul azok rejtve maradnak végig, és döntések helyett inkább találgatásokról beszélhetünk.

A magyar kormány szerint nem. De valóban igaz-e ez? Minél alacsonyabb adókkal kell versenyeznie Magyarországnak, vagy minél képzettebb, egészségesebb emberekkel, jó infrastruktúrával? Ez két külön modell, amelyek közül egyértelműen a második lenne a nyerő. Ehhez viszont szükség lenne a Biden elnök által kezdeményezett globális minimáladóra. Erről beszélget Pogi Kiss Ambrus politológussal. A végére még egy kis euró is befért: mikorra tudnánk bevezetni?

Mihályi Péter liberális közgazdásszal, a Corvinus Egyetem makroökonómia tanszékének vezetőjével vitázik Pogi arról, hogy kudarc volt-e a rendszerváltás, létezik-e többféle kapitalizmus, miért lett Kína sikeresebb nálunk, és mi vezetett az Orbán rendszerhez.

A kínai új szuperkapitalizmus egyik legsikeresebb cége az Alibaba, az arca pedig Jack Ma, aki a Kínai Kommunista Párt tagja. Ami nem található meg az Alibabán, az nincs is. De miért pont Jack Ma lett ez a szimbólum? Minek köszönhető a siker? Tényleg az egyszemélyes hős története? Az Alibaba storyt vizsgáljuk meg. https://www.goodreads.com/book/show/25817524-alibaba?from_search=true&from_srp=true&qid=XYErCEVI7a&rank=1

A piaci fundamentalisták szerint a kapitalizmusban mindenkinek egyenlő esélye van sikeresnek lenni, meggazdagodni. A viselkedésközgazdaságtan - köztük az epizódban tárgyalt Nobel-díjas szerzők - viszont bemutatja, hogy a szegények jelentős hátrányban vannak a már gazdagokhoz képest, a pálya feléjük lejt. A szegények gazdálkodása sokkal nehezebb, mint a gazdagoké. https://www.goodreads.com/book/show/10245602-poor-economics?from_search=true&from_srp=true&qid=XUwTiGoz57&rank=2https://www.goodreads.com/book/show/17286670-scarcity?from_search=true&from_srp=true&qid=B6JqzvkAoy&rank=1

Milyen gazdasági érvek szólnak mellette illetve ellene? Miért nem szabad politikai kérdésként kezelni gazdasági helyett? Hol megy félre a magyar euró vita? Az euró közgazdaságtana érthető nyelvezetben.

Miért nem stimmelnek a "lusta korrupt görögök / szorgalmas egyenes németek" típusú kulturalista magyarázatok? Hogyan működik ténylegesen egy nagy pénzügyi multi? Hogyan viszonyul a nyugati gazdasági elit a diktatúrákhoz? Hogyan segítette a Deutsche Hitlert, Putyint, Trumpot, oligarchákat, diktátorokat és szexuális bűnözőket? Hogyan mentették ki az eurózóna válság idején a mediterrán országok kárára? https://www.goodreads.com/book/show/45730424-dark-towers?ac=1&from_search=true&qid=D3PLKNsfTV&rank=1

Kornai János világhírű magyar közgazdász professzor mostanában sokszor megbánását fejezi ki, hogy a nyolcvanas években tanácsokkal segítette Kínát, amely azóta a Nyugat erős, első számú illiberális kihívójává vált. Két új amerikai könyv szerint azonban Kornainak nincs mit megbánnia. Kezdetben ugyan hallgattak rá, abból azonban a Tienanmen tér lett. Ezt követően már nem hallgattak rá és a többi nyugati tanácsadóra, és így jöhetett létre a kínai gazdasági csoda. https://www.goodreads.com/book/show/29940893-unlikely-partners https://www.goodreads.com/book/show/56279741-how-china-escaped-shock-therapy

Galen Strawson brit filozófus szerint nem létezhet szabad akarat. Nem csak minden tudásunk jön ugyanis kívülről, szocializáció útján. De az ezen egymással versengő alternatív tudások, erkölcsi kódok közötti választás szempontrendszere is bizony kívülről jön. Azaz minden. Ha pedig mi magunk nem hozunk létre semmit, akkor nem is lehet rajtunk ezeket számonkérni. Ebből pedig egyenesen következik, hogy az, hogy ki mennyire tud előrejutni a társadalomban, nem egyéni teljesítményének, hanem annak függvénye, hogy milyen lehetőségeket kap a társadalomtól. Mindez erős filozófiai alap a jóléti állam gondolatához.

Sokak számára nehezen megemészthető, de további gazdasági növekedés mellett nem leszünk képesek visszafordítani a klímaváltozást. Ezt mutatják a nyers adatok. El kell fogadjuk, hogy nem nőhet tovább a GDP. De mi lesz akkor azokkal világszerte és Magyarországon, akik méltatlanul rossz életszínvonalon élnek? A nemnövekedés minden korábbinál erőteljesebben fókuszálja a gondolkodásunkat az elosztási kérdésekre. Jason Hickel 'Less is More' című könyvét elemezzük.

Ismét viselkedés közgazdaságtan! Miért dolgozik az ember tulajdonképpen? Tényleg csak pénzért? Lehetséges, hogy valamit ingyen szívesebben megcsinálnak, mint (kevés) pénzért? Milyen a jó munkahely? Mi motiválja a munkavállalókat? Hány százalék jár be csupán kényszerből? Lehet-e szabályokkal helyettesíteni a kollegák azonosulását a cég céljaival? Tényleg erénytelen, aki a Feltétel Nélküli Alapjövedelem miatt nem akar dolgozni? Félni kell-e az automatizációtól? Barry Schwartz "Why we work" című könyvét tárgyaljuk.

Dél-Korea produkálta a világtörténelem leggyorsabb gazdasági felzárkózását. De hogyan? A távol-keleti fejlesztőállami modellel, amely szöges ellentéte mindennek, amivel Kelet-Európa - és ezen belül Magyarország - próbálkozott az elmúlt évtizedekben. Mire alapozódott a dél-koreai gazdasági csoda? Irodalom: https://www.libri.hu/konyv/murakozy_laszlo.a-koreai-rejtely.html https://www.goodreads.com/book/show/7072468-the-korean-economy-beyond-the-crisis?from_search=true&from_srp=true&qid=VY6qHqPXlS&rank=3https://www.goodreads.com/book/show/706499.Asia_s_Next_Giant?from_search=true&from_srp=true&qid=ffAUCQpH4K&rank=1https://www.goodreads.com/book/show/11004023-south-korea-in-the-fast-lane?from_search=true&from_srp=true&qid=18wTgyw6Qg&rank=2

Az egyetemeken tanított főáramú neoklasszikus közgazdaságtan szerint az emberek racionális homo oeconomicusok. Ismerik legjobb gazdasági érdekeiket, azt folyamatosan követik is, és a gazdasági racionálitáson kívül semmi más nem érdekli őket. A valóságban ettől nagyon távol vagyunk. Olyannyira távol, hogy ez komolyan megkérdőjelezi a főáramot. Ezt mutatja be a viselkedés (behaviourista) közgazdaságtan. Miért bánunk rosszul a pénzzel? Mi térít el minket a racionalitástól? Dan Ariely & Jeff Kreisler 'Dollars and Sense' című könyvét tárgyalja Pogi.

Az Orbán-kormány társadalompolitikai célja több mint egy évtizede a "középosztály" megerősítése. A G7 portálon Hajdú Miklós és Kasnyik Márton uniós adatokból készült elemzéséből azonban az látszik, hogy európai összehasonlításban egyszerűen nem létezik középosztály Magyarországon. A magyar társadalom közepe ma is úgy él, mint a nyugati társadalmak szegényei. Eközben a legszegényebb magyarok egyben Európa legszegényebbjei is, a leggazdagabb magyarok pedig felzárkóztak a leggazdagabb európaiakhoz.

Az elmúlt egy-két hétben pánikkeltő clickbait cikkek cunamija jelent meg arról, hogy visszatért a magas infláció. Valójában azonban nincs miért aggódni. Nagyon messze vagyunk még a tényleg káros magas, vagy éppen hiperinflációtól. A mostani adatok valószínűleg a gazdaság újraindulása okozta egyszeri korrekciót jelentenek. Ráadásul az infláció nem is mindig káros. És nem igaz, hogy a "szegények adója". Az inflációs pánikkeltés okairól és történetéről szól az új epizód.

Miközben a világsajtó a Dogecoin nevű viccnek indult kriptovaluta csodás szárnyalására koncentrál, illetve arra, hogy Elon Musk hogyan manipulálja a híveit (ezeket is tárgyaljuk), a háttérben egy hatalmas botrány bontakozik ki a Tether nevű másik kripto körül, amely a bitcoint is magával ránthatja. Manipulálják-e a bitcoin árfolyamát? A történetben van egy japán kutya, két kecske, és egyre több bálna.

A rendszerváltás óta az összes kormány alulfinanszírozta az oktatást, ezen belül pedig különösen a felsőoktatást. Ha költöttek is valamire, az az épületek, az infrastruktúra volt. Az ott dolgozók bére, kutatási és publikációs kiadásai mindig is messze alatta voltak az érdemi működőképességnek. Ma ott tartunk, hogy egyedül a Koppenhágai Egyetemnek, vagy egyedül a sokat emlegetett Fudannak nagyobb a költségvetése, mint a teljes magyar felsőoktatásnak. Tanársegédeket pedig a szegénységi küszöb környéki bérekkel kellene fognia az egyetemeknek. Eközben a kormányzat továbbra is épületekbe ölné a pénzt. Illetve a Fudanba.Pogi ebben az adásban Gál Zoltán professzorral (Pécsi TE) beszélget.

A Momentum javasolja a programjában a négynapos munkahét lehetőségét. Franciaországban már régóta létezik. Mik lennének az előnyei? Mik a hátrányai? Lehetséges-e? Ki járna jól vele? Ezekről beszélget Pogi az adásban Ilyés Mártonnal, a Momentum gazdaságpolitikusával.

A világ összes nagy jegybankja tervezi a digitális jegybankpénz bevezetését. A kínai azonban már jövőre, a téli olimpia idejére. A digitális jegybankpénz sok szempontból feleslegessé teszi a kereskedelmi bankokat, és teljesen átalakítja a megtakarításainkat, a betéteinket, de még az állam monetáris politikájának mozgásterét is. Illetve szembeszáll a kriptovalutákkal. És úgy néz ki, megint Kína jön ki jól belőle. Részletes magyarázat az alapoktól.

Matolcsy György is rendszeresen példaként hivatkozik rá, Orbán Viktor is dicsérte, még sem követjük a szingapúri modellt. Miért nem? Miben nem? Hogyan jutott el Szingapúr a harmadik világból az elsőbe bő egy generáció alatt? Távol-keleti fejlesztőállam, oktatás, zöldítés, magas életminőség, korrupciómentesség, stratégiai gondolkodás. Valamint autoriter elnyomás és offshore központ. John Curtis Perry Singapore: Unlikely Power (Oxford University Press, 2017)