Szertár

Belépő az ismeretlenbe - Beszélgetések azokkal, akik előrébb viszik a világot. Zsiros László Róbert műsora.

Science
Natural Sciences
Technology
201
XLIX. Az axion az új Higgs-bozon?
A mai adásban az axionra, egy hipotetikus részecskékre vadászunk, megzenésítjük a fehérjekutatást, megünnepeljük A fajok eredetét, Belső-Ázsiába révedünk és beteg mókusokat vizsgálunk. Az axion az új Higgs-bozon? – 1. rész 1:03 A mostani adás témája: a részecskefizika. Vendégünk Kovács Tamás, az MTA debreceni Atommagkutató Intézetének (ATOMKI) egyik kutatója volt a vendégünk. 2:20 Milyen egy részecskefizikus munkája a hétköznapokban? 3:40 Mi az a standard modell a részecskefizikában és milyen részei vannak? A neutrínók tömegéről és a szuperszimmetriáról is ejtünk pár szót. 7:30 A Higgs-bozon megtalálása és más részecskék észlelésének nehézségei. Közeleg az évforduló! 9:30 Rövidesen jön az 52. adás! Osszátok meg velünk azokat az élményeiteket, amik a Szertár Podcasthez kapcsolódnak, bármilyen vonatkozásban. Lehet írásban, de jobb, ha egy rövid hangüzenetet küldtök nekünk a bazis[kukac]szertar[pont]com címre. Az axion az új Higgs-bozon? – 2. rész 10:45 Tamásék legújabb cikke az axion részecskéről szól. Ha megtalálják az axiont, több fontos kérdést is megoldhat a fizikában. Például kiderülhet, hogy miből van a sötét anyag. 15:10 Hányan foglalkoznak azt axion részecske kutatásával és detektálásával a világon? 16:10 Tamásék kutatása egy jóslatot adott az axion tömegére, ami valószínűleg nagyon pici. Hogyan vesszünk észre nagyon-nagyon-nagyon kicsi részecskéket? 18:10 Mi lesz a gyakorlati haszna az axionnak, ha lesz egyáltalán? Az egyik haszonról már hosszan beszéltünk a hatodik adásban. 21:21 A Google álláshirdetése valahol a Szilícium-völgyben. Hírkvíz 1. 22:40 Első kérdés: melyik esemény történt november 24-én, ami alapjaiban rengette meg a tudományos gondolkozást? Darwin, Newton vagy Koch? 27:20 Második kérdés: milyen kutatásban használnak zenét, illetve mire jó? Az axion az új Higgs-bozon? – 3. rész 32:00 Nem csömörlik bele a fizikus a szakmájába? 33:30 Hol tart most a részecskefizika kutatás Magyarországon. 35:50 Milyen a debreceni intézetben az élet és miket csinálhatnak a diákok a kutatásokban? 38:15 Hol dolgozott még Tamás a világban és hol volt a legjobb a kutatói légkör? Hírkvíz 2. 40:20 Harmadik kérdés: Stein Aurélnek, vagyis Sir Marc Aurel Steinnak mi köze van Magyarországhoz? 46:00 Negyedik kérdés: Milyen kór ütötte fel a fejét az angol mókusok között mostanság? Felhasznált zenék: Morgan TJ – Café Connection Podington Bear – Graduation
49 min
202
XLVIII. Élelmiszer-biztonságtól a bioterrorizmusig
A mai adásban sokat megtudunk a bioterroristák technikáiról, az élelmiszerláncról és a libatömésről. Megemlékezünk Wigner Jenőről, patkányokat csikizünk, átadjuk a Lomonoszov-gyűrűt, és a vastaps jelenségét is elemezzük. 01:25 Egy régebbi műsor kapcsán érkezett témajavaslatnak teszünk most eleget! Élelmiszer-biztonságtól a bioterrorizmusig – 1. rész 02:05 A vendégünk Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöki megbízottja és a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának címzetes egyetemi tanára. (A podcastben tévesen oldottuk fel a NÉBIH rövidítést. Elnézést érte.) 03:00 Mi a NÉBIH és mi a volt a feladata az elmúlt 130 évben? 07:20 Élelmiszerbiztonsági botrányok a médiában és ezek kezelése. 08:15 Az élelmiszerminőség, mint az élelmiszertudomány egyik fő aktuális témája. 10:55 Az élelmiszerek változatossága a rendszerváltás idején és ma. 12:30 Támogassatok minket Patreonon! www.patreon.com/szertar Élelmiszer-biztonságtól a bioterrorizmusig – 2. rész 14:00 Élelmiszerbiztonsági rangsorok és Magyarország helyzete, valamint a külföldi hatóságok szerepe. 17:30 A libatöméssel kapcsolatos illúziórombolás és egyéb társadalmi vonatkozásai: lehet-e őket tömni, és ha igen akkor hogyan? 21:10 Robotok, szenzorok a NÉBIH rendszerében és más modern technológiák az élelmiszeriparban. 27:20 Mi a helyzet a hagyományos piacokkal és a kistermelőkkel élelmiszerbiztonsági szempontból? Hírkvíz – 1. forduló 31:00 Első kérdés: 1902-ben november 17-én született Wigner Jenő. Hogyan került barátságba Neumann Jánossal? 36:30 Második kérdés: Mennyire csikis egy patkány és mutat-e hasonló tüneteket, mint az ember egy csikizés esetén? Élelmiszer-biztonságtól a bioterrorizmusig – 3. rész 41:10 A bioterrorizmus jelensége: mi ez valójában és milyen példák voltak már rá? Szalmonellás salátapult és higannyal befecskendezett narancs. 49:00 Aktuális kutatási téma az élelmiszerhulladék kérdése. Mi és mennyi kajaszemét keletkezik Magyarországon? 51:30 Egy újabb mítosz lerombolása: az ételeket nyugodtan fogyaszthatjuk a lejárati dátum után is! 53:00 Jelentkezzetek az új élelmiszerhulladékos kutatásba Gyula e-mail címén: gyula[pont]kaszas[kukac]gmail[pont]com Hírkvíz – 2. forduló 58:10 Harmadik kérdés: Mi az a Lomonoszov-gyűrű? 1:03:00 Negyedik kérdés: Milyen tudományos modell áll a vastaps jelensége mögött? Felhasznált zenék: Morgan TJ – Café Connection Podington Bear – Graduation
69 min
203
XLVII. Pornográf disztichonok Apple-re
"Soha ne bízz meg egy olyan számítógépben, amit fel bírsz emelni!" - az informatikatörténet mélyére ásunk a mai adásban. Képes Gábor, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság főmunkatársa sztorizgatott nekünk. Vigyázat! Erős szóviccekkel tűzdelt adás következik. 0’53” Köszönjük Árpinak és Süninek a megerősítést: bizony sikerült feltörni a Teslát! Pornográf disztichonok Apple-re – 1. rész 01’35” Képes Gábor a vendégünk, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság főmunkatársa. Minden egy Sinclair ZX Spektrummal kezdődött. 05’36” Kovács Győző, az első magyar számítógép egyik tervezője és a Mikroszámítógép Magazin egyik alapítója, szerkesztője. 06’44” Visszaemlékezünk a Műszaki Tanulmánytárban előttünk álló kihívásra. 08’11” A jövő múltja kiállítás. 09’41” A legnagyobb hazai informatikatörténeti gyűjteményekről. 12’38” A Flippermúzeumról. Pornográf disztichonok Apple-re – 2. rész 16’10” A Nem esett messze az alma a fájától kiállítás Szegeden. 18’14” Egér szappanos dobozból és golyós dezodorból. 19’33” Disztichonok Apple gépre: Papp Tibor és az első magyar versgenerátor, valamint az ez alapján készült verseskötet, a Disztichon Alfa. 24’23” Az adás apropóján én is írtam két disztichont. Első: Pornográf üzenettel kattintásra vadászunk. Éltet a lájk igazán, osszad hát szaporán! Második: Hallgasd, hogyha pedig már várod az új epizódunk, Patreon oldalon, óh, légy te ma támogatónk! 25’12” A számológépes “okosórákról”. Hogyan gyűjtenek a múzeumi szakemberek régi gépeket? A lengyel autószerelő műhely, ahol még ma is Commodore 64 dolgozik. 27’54” Példabeszéd az abakuszról. Megfontolandó! Hírkvíz – 1. forduló 29’47” Első kérdés: Milyen anyagot használ vasmagként az új szenzorában a Hackaday Prize 2016 egyik magyar nyertese, a 17 éves Molnár Áron? 33’02” Második kérdés: Hogyan jósolja meg Barabási-Albert Lászlóék új együtthatója egy kutató publikációinak várható hivatkozási számát? Pornográf disztichonok Apple-re – 3. rész 37’47” Visszaemlékezés Kovács Mihályra, a hazai kibernetika egyik úttörőjére. A kibernetika mint tiltott áltudomány? Hogyan kezdtek kibernetikát tanítani az ötvenes években egy egyházi középiskolában Magyarországon? Az akkori Didaktomat és a mai IKT oktatási eszközök. 46’23” A kibernetika és az informatika viszonya. Hírkvíz – 2. forduló 49’56” Harmadik kérdés: Milyen témát dolgoz fel Farkas Róbert mesekönyvtrilógiája, aminek kiadásához most gyűjt közösségi forrásokat? 53’04” Negyedik kérdés: Miről és milyen színekben alkottak képet az első színes elektronmikroszkóppal? Felhasznált zenék: Morgan TJ – Café Connection Podington Bear – Graduation
56 min
204
XLVI. Honnan tudjuk, hogy a kettő kisebb, mint ...
Milyen az a pszihológiai kísérlet, ahol a résztvevők felét azért kell kizárni, mert elalszik? Hogyan változik a számok megértéséhez való viszonyunk? Felírhatja-e az orvos terápiaként a hullámvasutat? Ilyen kérdésekkel foglalkozunk a mai adásban. Honnan tudjuk, hogy a kettő kisebb, mint a kilenc? – 1. rész 01’20” Már YouTube-ra is felkerülnek a Szertár Podcast adások! Így még több helyen elérhetitek őket. 02’20” Kommentek a múltkori adáshoz. Köszönjük a helyesbítéseket! 03’30” A mostani témánk a számok megértésével kapcsolatos. A vendégünk Krajcsi Attila, az ELTE Kognitív Pszichológia tanészékének docense, akinek a kutatócsoportja egy forradalmi felfedezéssel állt elő. 08’00” Már a néhány napos csecsemők is részt vettek különböző számok megértésével kapcsolatos vizsgálatokban, de néhányukat sajnos kizárták, mert elaludtak közben. 14’00” Az arányok fontossága a számok megkülönböztetésében. Távolsághatás, arányhatás és más nyalánkságok. Ajánló 18’22” Támogassátok a podcastet a Patreon oldalunkon: www.patreon.com/szertar Honnan tudjuk, hogy a kettő kisebb, mint a kilenc? – 2. rész 19’20” Milyen teszteket és vizsgálati módszereket használnak a számok megértésével kapcsolatban és mik ezeknek a nehézségeik? 22’30” Mentális számegyenesek, hálózatok és szótárak szerepe a számok megértésében. 30’00” Az egyetemisták, mint a pszichológiai tesztek legfőbb résztvevői, illetve a vizsgálatok nehézségei. Hírkvíz – 1. forduló 35’00” Az első kérdés: melyik dinoszaurusz szerv első fosszilizálódott leletét találták meg nemrég a paleontológusok? 36’40” A második kérdés: mely közel rokon fajok esetén fedezték fel a géntranszfer lehetőségét? Honnan tudjuk, hogy a kettő kisebb, mint a kilenc? – 3. rész 42’00” Lehet-e ezért az elméletért Nobel-díjat kapni, illetve hogy fogadta a szakma a felfedezést? 48’00” Hogy jelenhetnek meg ezek felfedezések a gyakorlatban? 51’00” A diszkalkulia és más tanulási zavarok esetében hogyan használható fel ez a tudás? Hírkvíz – 2. forduló 54’00” A harmadik kérdés: a HIV vírus honnan került Amerikába és melyik részéről terjedt el a betegség? 59’00” A negyedik kérdés: milyen módszer segít a kisebb vesekövek spontán távozásában? Felhasznált zenék: Morgan TJ – Café Connection Podington Bear – Graduation
65 min
205
XLV. Fotelből a csillagokig, üstökösrajtól az i...
Ha bedöglött az űrtávcsöved, adunk pár tippet, mire lehetne még felhasználni. Szabó Róbert csillagásszal beszélgettünk. Fotelből a csillagokig, üstökösrajtól az idegenekig – 1. rész 00’55” A harmincadik adás statisztikai rejtélye. 02’20” Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Csillagászati Intézetének tudományos igazgatóhelyettese a vendégünk 03’55” Miért blogolnak annyit a csillagászok? Az amatőr csillagászok aktivitása és a hirek.csillagaszat.hu. Ajánló 10'58" Megjelent Mitch Moffit és Greg Brown könyve, az ASAP Science magyarul Instant tudomány címen. Ezt értékeltük. Ha kíváncsiak vagytok rá, az Európa Könyvkiadónál tudjátok megrendelni. Fotelből a csillagokig, üstökösrajtól az idegenekig – 2. rész 16’58” Új európai űrtávcső. Kepler és PLATO. Naprendszeri objektumok kutatása. 21’50” Hogy működika peer review (a szakcikkek lektorálási folyamata). 23’15” A harmadik legnagyobb törpebolygó, a 2007 OR10. 26’19” A citizen science a csillagászatban: a fotelcsillagászok dicsősége. Planet hunters. 29’28” Az univerzum legrejtélyesebb csillaga: a Kepler megtalálta az idegeneket? 34’00” Átlépünk a filozófiai kérdésekkel a tudomány kapuján. Hírkvíz – 1. forduló 37’58” Első kérdés: Hogy érzik az egerek a társaik fájdalmát? 41’19” Második kérdés: Hogy csöppent David Elliott a dinoszauruszkutatás világába? Fotelből a csillagokig, üstökösrajtól az idegenekig – 3. rész 44’20” Mitől halványodik a csillag fénye? A csillagszeizmológia. 52’40” A magyar csillagászok szerepe a nemzetközi viszonylatban. A Torino Workshop. Hírkvíz – 2. forduló 59’30” Harmadik kérdés: Mit ábrázol a Nikon idei Photomigrography versenyének győztes képe? 60’02” Negyedik kérdés: Mire figyeljenek az amerikai autógyártók egy új irányelv szerint? Felhasznált zenék Morgan TJ – Café Connection Podington Bear – Jester
66 min
206
XLIV. "Tudunk-e olyan robotot építeni, ami tud ...
Fenyegetheti a mesterséges intelligencia az újságírók munkáját? A médiagazdasági helyzet persze nem fekete-fehér, ezért hívtunk meg egy olyan újságírót, aki a gyakorlatban is összerakott már egy “robotújságírót”. A robotújságíró – 1. rész 01’12” Erdélyi Péter, a 444 újságírója a vendégünk. Az idei Internet Hungary konferencia előtt indított Algoritmus Feri projektről beszélgetünk. Egy meg(nem)valósult gondolatkísérlet korlátai és fogadtatása. 07’39” Ahogy a kereskedelmi alapon használt algoritmus működik az újságírásban – már most is. Mire képes a mostani gyakorlat? 10’47” Médiagazdaságossági sajátosságok – milyen mechanizmusok útján veszélyeztetheti érintheti az újságírók munkáját a mesterséges intelligencia? Újraélesztés képzés – sorsolás 12’31” Az elsosegely.hu felajánlásával a Patreon támogatóink között újraélesztés képzést sorsoltunk ki. Erről bővebben a www.szertar.com/ujraelesztes oldalon olvashattok. A robotújságíró – 2. rész 13’34” Péter tumblr-ező algoritmusa. Egy egyéves kísérlet tervezése: Miért cuki állatok és miért nem mondjuk pornó? 17’15” Az if-this-then-that eszköz működése. Hogyan használta Péter a kísérlethez? Hashtag és promóció. 22’21” Az indulástól az eredményekig. Mikrosikerek, sikerek, és a hús-vér újságíró megsemmisítése. Hírkvíz – 1. forduló 26’36” Első hír: Miben különböznek egymástól az amerikaiegér (Peromyscus spp.) fajok hímivarsejtjei? 30’01” Második hír: Hogy hívják az új “űrállamot”? Itt válhattok büszke asgardiaivá. A robotújságíró – 3. rész 34’49” A tumblr kísérlet két meglepő hozadéka: reklámfelajánlás és etikai kérdések. 38’37” A kísérlet következtetései a tényleges újságírói munkára vonatkoztatva: az oknyomozó cikkek, publicisztikák és a cuki kis hülyeségek harca. 40’43” Meddig mehetnek az újságíró algoritmusok? Algoritmusok válogatják majd az algoritmusok által előállított tartalmat? Ja, már most is ez történik! 43’30” Nemzetközi kutatási eredmények: hogy fogadják az emberek a robotújságírókat? 46’33” Mekkora az esélye, hogy valamelyik magyar hírportál a közeljövőben bevet egy robotújságírót? A Startlap big data módszerekre épülő sikerei és a személyre szabott e-commerce (elektornikus kereskedelmi) megoldások. 51’10” A világ talán eddigi legnagyobb hatású robotújságírói ténykedése: A Homicide Project. Hogyan segíthet a pozitív társadalmi változásokban a robotújságíró? 54’11” Magyar példa: a redflags.eu közbeszerzés-tisztaság figyelő. Hírkvíz – 2. forduló 56’06” Harmadik hír: Mégsem olyan univerzálisak az arckifejezések által tükrözött érzelmek, mint azt eddig hittük? 59'56" Negyedik hír: Mely tudományterület kutatói csempészik be legszívesebben Bob Dylan dalszövegeit a tudományos publikációikba? Felhasznált zenék: Morgan TJ – Café Connection Podington Bear – Jester Bob Dylan – The Times They Are A-Changin’
65 min
207
XLIII. A kutya tényleg megértheti azt, hogy ő a...
Miklósi Ádám, az ELTE Etológia tanszékének vezetőjével beszélgettünk kutyákról, farkasokról, etorobotikáról és arról, hogy miben hasonlít a mobiltelefon a szakócához. Az e heti hírkvízben pedig az ország legcukibb állatának megmentésére kérdeztünk rá. Hallgatói kérdés a gluténról 01’42” Laci kérdezte, hogy miért mondtam egy korábbi adásban, hogy agyfrászt kapok a nagy gluténozástól. Cöliákia, Duhring-betegség, és hogy miért eszem gesztenyés paleo sütit. Kutyaetológia – 1. rész 05’40” Miklósi Ádám, az ELTE Etológia tanszékének tanszékvezetője a vendégünk. 07’00” Lorenzék miért nem a kutyákkal kezdték az etológiai kutatásokat? A lenézett állatok? 09’15” A kutyákkal kapcsolatos kutatások fő szempontjai. Mit jelent a kötődés? Hogy néz ki a kutya-ember szociális egysége? 10’35” Kutyakiképzők vs. etológusok 13’10” Mi is részt vettünk az egyik vizsgálatban Kumisszal. Felismerjük a kutya érzéseit az ugatásuk alapján? Megmutatjuk, milyen, amikor Kumisz “énekelve” üdvözli Hapcit. 16’15” A kutya fenyítése. Felfogásbeli különbségek, és fájdalomokozás a farkaspopulációkban. 18’50” A tanszék és a gazdik kapcsolata. Ki jöhet velünk az újraélesztés képzésre? Sorsolás! 19’50” Kisorsoljuk a Patreon-támogatóink közül, hogy kik jöhetnek velünk az újraélesztés képzésre az elsosegely.hu felajánlásával. Kutyaetológia – 2. rész 22’25” Miért vannak előnyben az ELTE kutatói? Értik a kutyák az emberi beszédet? Az intonáció számít vagy a semlegesen mondott szavakra is aktiválódik a blöki agya? "A magyar kutyák tartják a nyugton maradás világrekordját." De hogyan lehet elérni, hogy ne mozduljon meg a kutya 6 percen át az MR szkennerben? 30’29” Mennyire elterjedtek a kutyás etológia kutatások világszerte? 33’00” Az ELTE Etológia tanszéke a közösségi médiában: facebook.com/FamilyDogProject, twitter.com/famdogproject 33’11” Élet egy eléggé diverz tanszéken. Mit keres egy közgazdász a csapatban? 35’02” Hogy állnak a farkaskutatások? Vannak még farkasok az ELTE Déli Tömbjében? 36’50” Miklósi Ádám könyve angolul: Dog Behaviour, Evolution, and Cognition, és magyarul: A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója. Hírkvíz – 1. forduló 39’24” Első hír: Miért csak most született sörényes hangyász a Fővárosi Állat- és Növénykertben? 44’07” Második hír: Miért az ember, a teve és a kutya ásít a leghosszabban? Etorobotika – új kutatási irány az ELTÉ-n 49’20” Mi az az etorobotika? Etológiai koncepciók a robotok építésében. 55’16” Történelmi pillanat előtt állunk? Hogyan alakul a mobiltelefonokkal való viszonyunk? 57’52” Mi történik, ha megvonják valakitől a mobiltelefont? Így vált ki függőséget a mobiltelefon. Tudatosítsuk magunkban, hogy hogy hat ránk a mobil! Hírkvíz – 2. forduló 60’45” Harmadik hír: Hogyan mentették meg a Nyíregyházi Állatpark szupercuki fehér oroszlánkölykét, miután az anyja nem szoptatta tovább? 66’30” Negyedik hír: Melyik állat nyírja ki legszívesebben a fajtársait? (A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
73 min
208
XLII. Ne kapj szívrohamot! Nem lesz, aki megment.
Fogadjunk, hogy nem találod ki, hol vagy a legnagyobb biztonságban, ha baleset ér. Jó ezt tudni abban az országban, ahol a laikus lakosság fél százaléka tud valamilyen szinten elsősegélyt nyújtani. Hát, nem egy életbiztosítás! Elsősegélynyújtás – 1. rész 01’52” Marsi Zoltán az Elsősegélynyújtás Oktatásáért Alapítvány elnöke, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanára a vendégünk. 03’30” A jogosítvány paradoxon: ha a jogsihoz kell elsősegély vizsga, hogy lehet az, hogy "aki elméletben megtanulta az elsősegélynyújtást, a gyakorlatban nem tud semmit tenni." A balesetszimulációs oktatás. A bystander hatás: mindenki segítene, de semmit nem tesz. Miért? 05’35” Az újraélesztés. Légzésmegállás. Hirtelen szívhalál. Újraélesztési protokoll. 07’57” Miért ilyen kaotikus Magyarországon az elsősegélynyújtás oktatása? 09’40” Miért avulnak el a protokollok? 12’18” Vigasz, hogy Nyugat-Európában sem (feltétlenül) rózsás a helyzet? Hol van elősegélynyújtás a közoktatásban? 13’10” Szeptember második szombatja az Elsősegélynyújtás világnapja. Nyerj újraélesztés képzést! 14’40” Az elsosegly.hu felajánlásával a következő hetekben alapszintű újraélesztés képzéseket sorsolunk ki a patreonos előfizetőink között. A részleteket a www.szertar.com/ujraelesztes oldalon találjátok. Elsősegélynyújtás – 2. rész 15’54” Szimulációs elsősegély versenyek, elsősegély szakkör az AKG-ban. Nem egyszerű imitátornak lenni. 19’38” Milyen lenne az ideális elsősegély-oktatási módszertan? Hogyan értékeld a diák munkáját? 22’15” Mit tegyen egy laikus baleset esetén? Helyszín biztosítása, tájékozódás, mentő hívása és ezután jöhet az elsősegélynyújtás. 25’32” Személyes tapasztalatok. Több ezer baleseti szituáció megírása után… Hírkvíz – 1. forduló 27’49” (Etikus) csalás a múlt heti hírkvízben 29’20” Első hír: Mit talált még fel Bíró László József a golyóstoll mellett? 33’25” Második hír: Miért csapódott a Rosetta űrszonda a 67P/CSurjomov-Geraszimenko (Csuri) üstökös felszínébe? Elsősegélynyújtás – 3. rész 37’35” Milyen élményei vannak a “prémium kategóriás” elsősegélynyújtó diákoknak? 39’55” Szoftveres újraélesztés. Magyarország legbiztonságosabb helye. 42’37” Egy tömött plázában vagy egy repülőtéren vagyunk nagyobb biztonságban, ha hirtelen leáll a szívünk? 45’40” Hol szerezhetsz gyakorlatot, ha felfrissítenéd a tudásod? Például az elsosegely.hu szervez képzéseket. 50’30” Ki tanítson? És miből? "Egyetlen olyan tankönyv sincs [Magyarországon], amiből meg lehet tanulni ezt jól." Hírkvíz – 2. forduló 53’30” Harmadik hír: Milyen kényelmi szerkezet teljesít jól a Kickstarteren? Egy okossapka, egy nanotechnológiás aerogél mamusz vagy egy formatartó párna? 58’32” Negyedik hír: Melyik a legkeresettebb agyrész? A következő adásban Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője lesz a vendégünk. Kutyákról, farkasokról, etorobotikáról és a mobiltelefon-megvonásról fogunk beszélgetni. (A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
63 min
209
XLI. Nem beteg ló az, hanem unikornis!
A mai adásban lesznek: Földre (nem) veszélyes kisbolygók, beteg lovak helyett unikornisok, felugrunk a Piszkéstetői Obszervatóriumba, tesztelünk egy magyar bacis appot, mesterséges intelligenciával írunk horrorfilmet, és kávéval szűrjük az ólmot, satöbbi. Csillagászati helyreigazítás 01”56” Vida Krisztián, a MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának csillagásza reagált két korábbi kvízkérdésünkre. 03’02” A Torino-skála: milyen veszélyesek a Földre nézve a kisbolygók? Bár, legfeljebb majd felküldjük Bruce Willist. 06’02” Miért Piszkéstetőn van az ország legnagyobb csillagvizsgálója? "A csillagok nem ismerik a piros betűs ünnepeket." Ajánló 09’15” Baktériumok Interaktív 3D alkalmazás. A Mozaik fejlsztette, mi pedig élőben elemezgettük a funkcionalitását, zenéjét, grafikáját, meg úgy általában az első benyomásainkat. Az ocelot csillagok és az unikornis 16’19” Krisztián a foltos felszínű csillagokról mesél nekünk. Csillagok mágneses aktivitása. Csillagfoltok (napfoltok). Elnyelési vonalak. Az optikai távcsövek határai. 22’26” Szerencsések vagyunk, hogy láthatunk napfoltokat. Vagy mégsem? A napkitörések hatásai. 22’37” A csillagász egy napja. Mármint napja, nem Napja. "Egy háromórás mérésért azért nem repül át az ember a Föld másik oldalára." 27’00” A Piszkéstetői Obszervatórium látogatása. 27’35” Hogy lesz valakiből csillagász? Hírkvíz 29’10” Első hír: Milyen kutatásért kaptak magyar kutatók az idén IgNobel-díjat? És hogy jön ehhez a vizelés és a döntéshozás? 34’41” Második hír: Milyen műfajban készül az első, mesterséges intellitencia segítségével írt egész estés film? 40’18” Harmadik hír: Kik tudtak leghatékonyabban molekulákat hajtogatni a Folditben? Kutatók, a mesterséges intelligencia vagy gémerek? 43’00” Negyedik hír: Mivel kötnek meg ólmot és higanyt az ivóvízből olasz kutatók? (A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
48 min
210
XL. Erre szavazz, ha meg akarod szívatni a geol...
Tudod, miért fáj, ha beletörik a tengeri sün tüskéje a lábadba? És azt, hogy mit tesznek a törött kezedre gipszeléskor? De ezután az adás után a termoszokra is másképp fogsz majd gondolni, mint eddig. A teknősökről nem is beszélve. Az ősvány – 1. rész 02’24” Bevezetünk egy új fogalmat: az ősvány. Az idén is lesz az Év ásványa és az Év ősmaradványa szavazás. Virág Attila az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa és Weiszburg Tamás, az ELTE Ásványtani Tanszékének tudományos főmunkatársa volt a vendégünk. 04’55” A gyerekkorunk geológiai emlékei: ásványok és bányák. 06’48” A terepi munkához kifogást kell keresni. Hogyan vesszük észre az ásványokat? A Földtani Társulat sárospataki vándorgyűléséről. "Ásvány megnevezése: Trachit. Gyűjtés helye: Mád, két kocsma között az árokban" 09’12” Hogy kapcsolódik az őslénytan a geológiához? Magyarország és a kőolaj. Félrement olajkutak. “Ami nem a vulkánból jön ki, és nem a Föld legmélyén képződik, abban mindig van valami dög.” 11’18” A legősibb szakma… nem az, amire te gondolnál. Tudod, hogy kell szakócát és nyílhegyet pattintani? Próbáld ki a Geotóp napokon október 1-én az országban több helyszínen. Ajánló 13’03” A TudÁShow és a Szertár közös kutatók éjszakai projektje, a Naprendszer futás. A központi helyszínen beteltek a helyek, de csináltunk egy kézikönyvet, ami alapján ti is könnyen szervezhettek egyet a saját közösségetekben. A szertar.com/naprendszerfutas oldalon letölthetitek. Az ősvány – 2. rész 16’50” Hogy tisztogass sivatag rózsáját (gipszet) otthon? 18’20” Tavaly volt az első Év ősmaradványa verseny. Akkor a Nummulites nyert. Egy kis történeti vonatkozás: mi köze az ősi egysejtűeknek Szent Lászlóhoz és a piramisokhoz? És Pénzesgyőrnek mi köze ennek az egészhez? 24’06” Geológia a közoktatásban? 25’17” A tavalyi Év ásványa a gránát volt. 26’41” A Metró Kövei kiállításról merengünk. Hírkvíz – 1. forduló 28’30” Első hír: Miért tartóztatták le a Promobot IR77 nevű robotot Moszkvában? 32’35” Második kérdés: Miért vezették bele a Galileo űrszondát a Jupiterbe? Az ősvány – 3. rész 36’09” Az év ősmaradványai verseny jelöltjei: a barlangi medve (amit régen sárkánykoponyának véltek), a Congeria kagyló (ami nem kecskeköröm), és a Parascutella tengeri sün. 39’50” Ki nem találnád, mit hoztak el ládaszámra az Örs vezér téri lakótelepépítésről: tengeri sünöket! (Vagyis az ősmaradványait.) Kiderül az is, hogy miért váj, ha a tengeri sün tüskéje beletörik az ember lábába. 42’27” Az év ásványai jelöltek: gipsz, kvarc és az azurit-malachit koalíció. Tudod, hogy milyen ásványtani okai vannak annak, hogy egyes festmények miért változtatják meg a színüket az évszázadok során? És hogy gipsz-e az, amit a törött végtagra raknak? Mi a különbség a porcukor és a kristálycukor között? Honnan jön a kristály név? 48’40” Elmondjuk, mi mire szavazunk. És azt is, hogy ti mire szavazzatok, ha meg akarjátok szívatni a geológusokat. Hírkvíz – 2. forduló 54’28” Hány fiat nemzett Diego, a galapagosi óriásteknős az elmúlt hatvan évben? 57’14” Mit talált fel James Dewar, skót fizikus, amit a mai napig használunk? (A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
61 min
211
XXXIX. „Nagyobb eséllyel bíznak meg benned, ha ...
Mai menü: Startupok, gazdagabb környékek szokatlan mutatói, Google WaveNet, kuruttyoló halak, észt e-residency, robotműtét. Szakértő vendégünk: Biás Csongor (Mosaik startup közösség) 01’25” Mi volt a házunk táján mostanság? Ericsson SzerCODE Challenge és Naprendszer futás a Kutatók Éjszakáján! Startup 1.01 05’46” Hogy lesz az ötletedből sikeres vállalkozás? Bevezetés a startupok világába. 07’30” A vendégünk Biás Csongor, a Mosaik startup közösség és coworking tér ügyvezetője. 08’21” Egy startup létrehozásának az elején nem az ötlet a fontos, hanem hogy milyen emberekkel veszed magad körül, és hogy milyen problémát próbálsz megoldani. 09’42” Mit nevezünk egyáltalán startupnak? 14’10” Kérdések és hozzászólások, amik a Facebookon érkeztek hozzánk a témával kapcsolatban. Ajánló 16’00” Az e heti ajánló: a FACE-Entrepeneurship. Startup 1.02 19’24” Folytatódik a beszélgetés: a FACE kérdőíve arról, hogy mitől tartanak az emberek, ha a vállalkozások beindításáról van szó. 21’06” Mit szól mindehhez a szakértő? Kiderül, hogy napjainkban a legkönnyebb IT startupot indítani. 22’18” A Flappy Bird kapcsolata a vállalkozásokkal és a „job-to-be-done” hozzáállással. 24’52” A klöni Pirate Summit konferenciáról. Fixed mindset és growth mindset. 26’06” Egy kicsit mindenkinek polihisztorrá kell válni, ha sikeres vállalkozást akar építeni. Hírkvíz – első összecsapás 29’26” A hírkvíz első kérdése: vajon melyik gépi hang a Google WaveNet szüleménye és hogy működik? 33’41” A második kérdés: vajon melyik összefüggés igaz egy gazdagabb környékre? Korábbi cikk hasonló témában itt található. 39’45” Hányféle növény van RbLc erkélyén? Startup 1.03 40’30” Mennyire tech állam Észtország? Hát, meglehetősen. Az elektronikus tartózkodási engedély (e-residency). 43’20” Hol érdemes startupot indítani a Földön? Budapest elég jó helyen áll. Na de mi a helyzet a 22 ezer betöltetlen informatikai állással? 46’56” És vajon miért érdemes egyáltalán új startup építésébe fogni? 49’50” Milyen tanácsokkal látja el Csongor a kezdő vállalkozókat? 51’30” A vesting megállapodás 52’23” A lean management. A build-measure-learn ciklus. 54’20” Milyen programokkal lehet találkozni a Mosaikban mostanság? Hírkvíz – visszavágó 55’36” A hírkvíz harmadik kérdése: milyen állat adja ki ezt a furcsa, kuruttyuló hangot? 59’44” A negyedik kérdés: milyen területen műtött először robot mostanság? 64’30” Hallgassátok meg Meskó Bercivel készült műsorunkat az orvoslás jövőjéről (XXXI. adás). (A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
66 min
212
XXXVIII. Mi köze a pizzának és a levesnek az él...
01:15 – Laci az olaszországi Isola di Einstein science fesztiválon járt, erről mesélt kicsit. 05:40 – Nagyon köszönjük a támogatásokat a Patreonon! Aki még hozzá szeretne járulni valamilyen összeggel az itt teheti meg. 06:20 – Új rendszer szerint működik majd a podcast: a támogatók már csütörtökön hozzájutnak a műsorhoz egy privát linken keresztül, a többieknek pedig szombaton tesszük elérhetővé ugyanazt. 7:11 – Balázs megjegyzése a hírkvízek kapcsán. Reméljük másoknak is függőséget okoz! 8:21 – Kezdődik az interjú Czárán Tamás, elméleti biológussal. 10:00 – Mi is az elméleti biológia és mivel foglalkoznak, akik ezt űzik? 12:00 – Minden természettudományos területen szükség van a matematikára! 13:32 – Hogy jön a leves és a pizza az élet keletkezéséhez és mi az a prebiotikus evolúció? 15:11 – Az RNS molekulák, mint az élet első képviselői. 18:11 – Bár az élet keletkezésére sok okosat empirikusan nem lehet mondani, mert nem volt ott senki, de azért meg kell próbálni mondani valamit. 19:40 – Vége az interjú első részének, de semmi baj, mert kezdődik az ajánló. Ezúttal Randall Munroe – Mi lenne, ha? c. nagyszerű könyvét járjuk kicsit körül. Az xkcd blog és a könyv. 21:40 - Az említett TED előadás. 23:25 – Folytatódik a beszélgetés, középpontban Laci kedvenc témája a quorum sensing! Mi is ez és hol jelenik meg az élővilágban? 27:20 – Hogy kapcsolódik a quorum sensing az élet keletkezéséhez? Hát, leginkább sehogy. 29:15 – Az emberi nyelv kialakulását leíró elmélet alapja az volt, hogy el tudtuk magyarázni, hol van a döglött mammut. 31:10 – A kommunikáció nehézségei jó pár ezer évvel ezelőtt és a displacement kommunikáció. 33:28 – Hogy hangozhatott a proto-nyelv? 34:38 – Vége az interjú második részének, a hírkvíz első két része következik. 35:10 – Az első kérdés: mit talált egy lány Ausztrália egyik partján sétálgatva? A hír itt olvasható itt pedig hallgatható. 39:10 – A második kérdés: mi a nemrégiben felfedezett hatodik íz? 43:00 – Folytatódik az interjú. 44:30 – Hol tart itthon az elméleti biológia kutatás és mik a hot topic-ok külföldön? Az említett Szathmáry Eörs könyv. 46:05 – A baktériumok és bakteriofágok koevolúciójáról és arról, hogy miért és kinek jó ez. 49:35 – Hogyan kooperálunk mi emberek a baktériumokkal? 52:30 – Az interjú vége. 53:05 – Folytatódik a hírkvíz, a harmadik kérdés: pletyka az olaszországi fesztiválról. Vajon mit csinált egy szemtelen múzeológus hölgy? 58:25 – Negyedik kérdés: Milyen állat volt társszerző egy 1975-ös fizikai cikkben? 1:02:35 – Küldjetek nekünk anekdotákat kutatókról, amiket megoszthatunk a műsorban. Az üzeneteket a bazis@szertar.com címre várjuk. 1:03:26 – A következő rész tartalmából. (A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
64 min
213
XXXVII. Mégis milyen érzés, amikor felfedezed a...
Bakos Gáspár asztrofizikus, a Princeton Egyetem kutatója volt a vendégünk. A HATNet távcsőrendszerről, exobolygókról és arról a generációról beszélgettünk, akik már nem látták a Tejutat. 00’55” Kicsit átszabjuk az adást a visszajelzéseitek alapján. Továbbra is várjuk persze az észrevételeiteket a bazis [kukac] szertar [pont] com címre. Kitérünk a közösségi finanszírozós kísérletünkkel kapcsolatos tapasztalatainkra is. Köszönjük az eddigi támogatásokat. 05’55” Bakos Gáspár jelenleg a Princeton Egyetemen tanít és az exobolygó kutatás a specialitása. 07’45” A HATNet és a HATSouth hálózatok robottávcsöveinek megszületéséről és arról, hogy ezeket mire használják. 08’56” Az exobolygók kutatása nem egyszerű feladat, de sokféle trükk létezik a megtalálásukra. Különösen a fedési exobolygók esetében. 10’30” Megnyugodhat mindenki, a kopernikuszi elv szerint nem vagyunk kivételesek! 12’00” Lehet-e élet más bolygókon, és ha van, akkor milyen? Akár 100 év múlva kiderülhet. 12’50” Az 1990-es éveken elején detektálták az első exobolygókat mindenféle módszerekkel. 14’08” Egy korábbi adásban Sik Andrással is beszélgettünk már arról, hogy hogyan lehet megállapítani távoli exobolygók légkörének az összetételét. 18’00” Exobolygót nem egyszerű találni. Gáspár és csapata ennek ellenére már 67-nél jár a HATNet és 35-nél a HATSouth segítségével. A kis csillagok előnyei. Mitől függ a lakhatósági zóna? Hogyan nevezik el az új bolygókat? 20’15” Milyen élmény felfedezni egy új bolygót és mennyi macerával jár? 21’58” Hogy zajlik a munka egy szó szerint lélegzetelállító helyen, Hawaii egyik szigetén, a Mauna Kea-n? 4200 méteren nem túl egyszerű boldogulni. 24’30” Öt helyen vannak HATNet és HATSouth távcsövek. Legalább az egyikük mindig sötétben van, így folyamatos az észlelés. Mi alapján jelölik ki a helyszíneket? Néha kifejezetten kalandos jó helyet találni. A távcsövek Pécelen készültek Sári Pál gépészmérnök műhelyében. 31’22” A távcsövek karbantartása és a békák elzavarása. 34’48” A távcsöves észlelés nehézségei. Kik használhatják a HATNetet? 37’34” Sok ember egyáltalán nem ismeri az eget. Hogy lehet ezen változtatni? 42’27” A fényszennyezést lehet csökkenteni. Ez leginkább hozzáállás kérdése. 43’49” Itthon több olyan helyet is lehet találni, ami észlelésekre alkalmas lehet. Ilyen például a Polaris Csillagvizsgáló Óbudán, a Zselici Csillagpark és a Bakonybélben található Pannon Csillagda. 46’34” Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Farkaskölykök Egyesület közös projektje a Madárhatározó mobil alkalmazás. 51’16” Új rovatunk, a Hírkvíz, amelyben aktuális tudományos hírek alapján teszünk fel egymásnak kérdéseket. 52’37” Első hír: Minden ötödik genetikai folyóiratcikkben előfordulhat egy típushiba. Mi okozza ezt? 55’37” Második hír: Hogy kommunikáltak a Mars szimulációban részt vevő kutatók a külvilággal? 58’50” Harmadik hír: Akár kétszer nagyobb eséllyel is válhatnak el azok, akik pornót néznek. De vajon milyen erős a kapcsolat a felnőtt tartalmak és a bontóperek között a vallásos embereknél? 64’10″Negyedik hír: A DuoSkin tetoválás matrica elektronikai kütyük irányítására használható. De mire nem? 67’55” Ötödik hír: Az Upward Sun River régészeti lelőhelyen követték a táplálkozási szokások változását a késő pleisztocénben. Mit ettek az alaszka közepén élő elődeink? Ha tetszik, amit csinálunk, támogassatok minket a Patreonon. www.patreon.com/szertar Köszönjük.
74 min
214
XXXVI. Vajon mit csinál Orbán Zoltán éjjel-nappal?
“Az ember egy ilyen kattanással születik” – mondja, mi pedig azon gondolkodunk, hogy sokan örülnének, ha a szenvedélyük lenne a munkájuk. Madarakról, tiltott praktikákról, és sok olyan dologról, amiről nem is gondolnád, hogy körülötted történik. Orbán Zoltán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megszállott szóvivője volt a vendégünk. 01’20” A kérdéseitekre válaszoltunk. Például, hogy mi Androidon Podcast Addictet használunk, az RSS-ünk pedig bit.ly/szertarpodcast. Más podcastek közül Freakonomics-ot, RadioLabet és Ciência do Povot (RbLc), Égéstért és Startalkot (Hapci) hallgatunk. Egy hobbipodcast vágásához meg tök jó az Audacity, ami ingyenes, és viszonylag egyszerű is kezelni. 06’42” Pár kulisszatitok a Szertár Podcast készítéséről. Ha szeretnétek segíteni, osszátok a tartalmainkat, javasoljatok témákat, programokat, amiket ajánlóba tehetünk, vagy, ha cégként örökbefogadnátok egy-egy adást vagy rovatot, netán játékhoz ajánlanátok fel nyereményeket, írjatok nekünk: bazis[kukac]szertar[pont]com. Vagy pedig támogassátok a Szertárt egy jelképes összeggel. A Patreon oldalunkon “előfizethettek” az adásainkra. Feltéve persze, ha úgy ítélitek meg, hogy az, amit csinálunk, hasznos, és megér nektek havonta párszáz forintot. 09’50” Kapolcsi emlékek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) foglalkozásairól. 10’38” Mit csinál Orbán Zoltán éjjel-nappal? A biológus képzés és a terepi “3D biológia” között feszülő ellentét. 14’54” Az MME youtube csatornája most lesz 6 éves. 16’33” Galambokkal már foglalkoztunk egy korábbi adásban, de Orbán Zoltánnak is megmutattuk, mit szól az utca emberének galambviszonyához. 21’00” Könyvajánló: Farley Mowat – Ne féljünk a farkastól! Tényleg zseniális! Kiváló a magyar fordítás, de ha valaki az eredetire vágyik: Never Cry Wolf! 22’03”A galambok történelmi szerepe birodalmak bukásában. 5000 évvel ezelőttől a második világháborúig. 26’08” Mit kell tennie a pápa galambelengedési szakértőjének a kínos helyzetek elkerülésére? 29’22” Mi a bánatért ugrálnak a gazellák? 30’48” Hány madárfaj él Budapesten? Meg fogsz döbbenni. 33’06” A tengelic lesz az év madara 2017-ben. 34’57” A magyar madárnevezéktan sajátosságai. 40’57” Schmidt Egon, az egyik legismertebb magyar madarász. A madárgyűrűzés sötét múltja: a hívómadarak használata. (Ma már tilos.)"Olyan, mintha egy laikus marketingesekből álló csapat gyúrta volna össze." 45’47” A madárbarát kert. Hogyan tervezzünk ilyet? Herman Ottó és a korát megelőző természetvédelmi szemlélet. 49’30” "130 millió madárnak minden évben el kell pusztulnia." 53’07” Turizmusfejlesztési lehetőségek. Máté Bence, természetfotós. 54’34” Ha részt vennétek az MME madarászprogramjain, figyeljétek a naptárukat! (A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
59 min
215
XXXV. Budapest sokmilliárdos pontfelhőjétől a r...
A mai adásban bőven lesz Mars-kutatás és földi térinformatika is. Repkednek majd a drónok és a lézerszkenneres csőgörények. Okosabb vagy, mint Budapest? Sik András volt a vendégünk. 01’04” Ajánló: Egerben, a Varázstoronyban jártunk. Menjetek ti is! 03’30” Vendégünk: Sik András. Kezdjük a Mars csokival gamifikált bolygókutatós előadásokkal. 05’30” A távérzékelés (remote sensing) és térinformatika (geoinformatics; GIS – geographic information system) rövid története. Metántó és alkoholóceán. Műholdak és űrszondák. Távérzékelési zsákbamacska és a terepi bizonyosság. 14’10” Hogyan vizsgáljuk az exobolygókat? Légkörvizsgálat sokezer fényévnyire. 17’20” Térinformatika itt a Földön. OpenStreetMaptől a termésbecslésen át az árvízkárokig. 19’00” 3D városmodellek és az SmartCity koncepció. 20’41” Mi az okosváros? Élhető és nem túl technológia orientált? A helyi erőforrások kihasználása. Rendszerek összehangolt működése. "Az okosváros nem ragadható meg csak azzal, hogy mindehova rakunk egy kis IT-t, meg egy kis szenzort. Ez ennél sokkal kifinomultabb." 24’03” Mennyire okos Budapest? Ismerkedjünk meg KARESZ-szel. Budapest többmilliárdos pontfelhője és az adatfeldolgozás nehézségei. Hogy lesz lámpa, KRESZ-tábla és épülethomlokzat egy pontfelhőből? 29’15” Szingapúr a világ élvonalában van, de Budapest is elég jól áll a KARESZ-szal. A lényeg úgyis a ráépülő alkalmazásokon van. 32’08” A PokémonGo titka: így gyűjtesz téradatokat a fejlesztőknek vadászat közben. 34’07” Drónok városi környezetben reptetve. Megoldás a felszíni közúti adatgyűjtés gyenge pontjaira. A lézerszkenneres csőgörény. 40’19” A műholdat nem lőheted le, de a drónok ellen tudsz védekezni. (De minek?) 41’38” A drónok egyéb hasznai: áruszállítás és életmentő gyógyszerszállítás. Mi is agyalunk alkalmazásokon hasraütésszerűen. Bár ezeken még csiszolni kell egy kicsit. Várjuk a ti ötleteiteket is. 44’43” Irány a Mars! A bakonybéli Pannon Csillagda és a 3D-s marsi virtuális utazás. A gánti bauxitbánya és a Mars. Repülhet-e drón a Marson? 46’59” Játsszatok ti is a NASA Curiosity játékával! A Curiosity értekezése volt “a rettegés hét perce”. (A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
51 min
216
XXXIV. Milliárdokat spórolhat, sokat tud, de a ...
Hogy tanítjuk meg egy gépnek, hogy megkülönböztessen egy asztalt egy kutyától? A mesterséges intelligencia hőskori kudarcaitól a felvételiztető algoritmusokig. 01’00” A Nagy Oxigenizációs Esemény áldozataira emlékezünk! Vegyetek részt ti is az eseményen! 03’35” Az Ericsson SzerCODE Challenge újabb állomása Egerben lesz! Gyertek! bit.ly/szerCODE 05’45” Küldjetek nekünk ajánlókat olyan eseményekről, amikről úgy gondoljátok, hogy másokat is érdekelhet. Üzeneteiteket a bazis kukac szertar pont com címre várjuk. 06’55” A vendégünk Klotz Tamás, akit egykor technológiai evangelistának „csúfoltak”, ma pedig az SAP üzletfejlesztési szakembere. 07’20” Kiderül, hogy Tamás az új informatikai technológiák üzleti életben való hasznosításával foglalkozik, elég komoly szinten. 10’10” Mik azok a neurális hálózatok és hogy használják őket az üzleti életben? 11’44” Hogy lehet mesterséges intelligenciát létrehozni és milyen fajtái vannak? 14’22” A mesterséges intelligencia egyik legelső felhasználása a repülőtereken megtalálható átvilágító berendezésekben működtek. 15’40” Az első beszélgetés két gép között elég nagy pofára esés volt… 17’00” A mesterséges intelligencia (AI – artificial intelligence) harmadik reneszánsza az üzleti életben. 20’17” Vajon a hétköznapi életben hol találkozunk beágyazott mesterséges intelligenciával? Személyre szabott internetes reklámok és miegymás. 22’15” Milyen módszerekkel válogatják a vállaltokhoz beérkező hatalmas önéletrajz mennyiséget? 25’40” Hogy tanítjuk meg egy gépnek, hogy megkülönböztessen egy három- és egy négylábú asztalt? 29’25” Elveszik-e a munkát tőlünk a gépek a jövőben? Az AI nem dönthet helyetted! 32’22” Hogy néz ki Tamás egy munkanapja, vagyis hogy trenírozza a gépeket? 34’00” Mi az a Big Data és mit lehet vele kezdeni? 36’50” Érheti-e támadás kívülről az üzleti mesterséges intelligencia rendszereket mondjuk hackerek részéről? 39’25” Miért éri meg fizikusnak vagy matematikusnak lenni egy üzleti cégnél? 40’10” Mi az data science és mire használják? 41’00” Lesz-e Tamás szerint technológiai szingularitás és mennyire optimista a jövőt illetően? 43’42” Mi az Internet Of Things (IoT – dolgok internete) és mire lehet használni? Szenzorok és az általuk termelt adatok. 44’50” Azt tudtátok, hogy különböző IoT technológiák segítették a német fociválogatottat, hogy megnyerje a világbajnokságot? 48’50” Hogy segíti egy elveszett kutya megtalálását az IoT technológia és milyen alkalmazásai lehetnek még a jövőben? Jövő héten Sík András lesz a vendégünk, akivel marskutatásról, távérzékelésről és térinformatikáról beszélgetünk majd. (A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
53 min
217
XXXIII. Még nincs meg az Alzheimer-kór ellensze...
Elég, ha annyit mondunk, hogy az e heti vendégünk egy jó humorú orvos, matematikus, de mindenekelőtt agykutató? Hangya Balázzsal az MTA-KOKI egyik kutatócsoportjának a vezetőjével beszélgettünk agyakról, rágcsálókról, döntéshozatalról és high-tech sufnituningról. 01’05” Még ezen a héten elmondhatjátok a véleményeteket ezen a kérdőíven: https://goo.gl/forms/dKIXcXrfIx7uJOgp2 Amit ezúton is köszönünk. 02’29” Az e heti vendégünk Hangya Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében működő Lendület Rendszerneurobiológia Kutatócsoport vezetője. Mi az a rendszerneurobiológia (systems neuroscience)? És mitől új? Vagy mitől nem új? 04’35” Miért végezzünk Magyarországon alapkutatásokat? Miért ne hagyjuk ezt meg más, tehetősebb országoknak? 05’31” Azért az agykutatás és neurobiológia Magyarországon eléggé ott van! Miért is? 06’16” Hogy kerül egy orvos-matematikus egy agykutató csoportba PhD-zni? Aztán egy genfi parti után hogy jut el a Cold Spring Harbor Laboratory-ba kutatni? 11’18” A rágcsálókogníció tudománya. Mire lehet megtanítani egy patkányt? Miért bizonyultak jobb kísérletni alanynak rágcsálók, mint egy főemlősök? 15’37” Milyen sejtek vesznek részt a figyelemben? Mik azok a kolinerg sejtek és hogyan vizsgálják őket? 17’30” Az optogenetika rejtelmei közérthetően. 20’35” Milyen sejtek vesznek részt a(z asszociatív) tanulásban? A pavlovi és az operáns kondicionálás. 22’15” A sajtó és a kattintásvadász címek. (Itt jegyezzük meg, hogy mi egyeztettünk Balázzsal az adás címéről.) 24’00” Mi köze az egerek tanulásának az Alzheimer-kór leküzdéséhez? (Nem, az Alzheimer ellenszere még nincs meg.) Milyen egy Alzheimer-modell egér? Pre-klinikai és klinikai kutatások. 26’17” Hogy néz ki a kutatócsoport munkája? A high-tech sufnituning jelentősége. 32’20” Mennyit segít Balázsnak a matematikusi háttér az agykutatásban? 33’10” Hogyan hozunk döntéseket. Ráfér (már) a kahnemani elméletre a (felül)bírálat. (A Nobel-díjas Daniel Kahneman és Amos Tversky elméletére utaltunk.) Mennyire jó a bennünk élő statisztikus? Mennyire biztos magában az agyunk? A jeldetekciós elmélet (signal detection theory). 39’16” Kezdődjön a kvíz! 40’05” Első kérdés: Melyik FPS (first person shooter) videójátékot használták fel arra, hogy az egerek számára virtuális valóságot hozzanak létre? 42’35” Második kérdés: Melyik érzékszervünk végez Fourier-transzformációt? (Békésy György, Nobel-díjas kutatóra utalunk. Egyben azt is megbeszéljük, hogy tudjuk elkülöníteni az egyes hangszerek hangját.) 44’15” Harmadik kérdés: Melyik jármű sebességéhez áll legközelebb az ingerületvezetés? 45’29” Negyedik kérdés: Hány hatóanyagot engedélyeztek eddig Alzheimer-kór kezelésére? (A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
48 min
218
XXXII. Kvíz-teszt, avagy a pannon-tengeri nyaralás
Ezen a héten egy profi őslénytani kvízt teszteltünk. A miskolci Pannon-tenger Múzeum interaktív kiállításán dobta nekünk a kérdéseket a gép. Mielőtt a paleo-geo-bio-hipparion kvízre rátértünk, szót ejtettünk az alábbiakról is: A “Mit csinál a menyét Winkler Róbert motorházában” adásunkon ejtett csorbákat köszörültük. Utaltunk a nagy Nyest vagy menyét kvízünkre. Beszéltünk a Pannon-tenger Múzeumról, amit semmiképpen se hagyjatok ki, ha Miskolcon jártok. Valamint kértünk titeket arra, hogy segítsetek nekünk az adások fejlesztésében azzal, hogy kitöltitek ezt a kérdőívet. https://goo.gl/forms/KqHzO6Bp9yZNiEYn1 Köszönjük!
27 min
219
XXXI. „Azért dolgozom, hogy a sci-fi valósággá ...
Egy új szakma egyik első művelője volt ezen a héten a vendégünk, aki nem más, mint Meskó Bertalan, orvosi jövőkutató. Megvitattuk a sci-fi bevezetését az orvolsásba, kiderül milyen robotokat használnak a holland és belga kórházakban, de az is, hogy hogyan változik az orvos szerepe napjainkban és a jövőben. 1’20” A miskolci Ericsson SzerCODE Challenge workshopjáról egy kis élménybeszámoló. 3’10” Hol leszünk jelen a közeljövőben? Például a Művészetek Völgyében adunk elő mindketten, illetve Kecskemét lesz a következő SzerCODE workshop állomás. 4’30” A vendégünk Dr. Meskó Bertalan, orvosi jövőkutató. Na de mi is ez a szakma pontosan? 5’45” Laci találkozása Bercivel és a pályája kezdete: digitális írástudás oktatás orvosoknak. 6’50” Berci egyik könyve az Amazon top 100-as listájára is belekerült! 7’40” Technológiai cunami, amire az orvosoknak fel kell készülni! 8’30” Az egészség és betegség menedzsment elképesztő fejlődése és Dr. Google. 10’37” Berci háborúja az orvosokkal a fejlődés jegyében: science-fiction az orvostudományban. 11’18” Az orvos szerepe és feladatai a jelenben és milyennek kéne lennie a jövőben? 12’03” Szomorú adat: világszerte betegek nagyjából 50%-a tartja be az orvos által felírt terápiát. 14’00” Milyen tech rendszereket használnak a holland egészségügyben? 16’12” A Pepper robot fogadja a pácienseket és kíséri őket vérvételre egy belga kórházban. 19’30” Miért betegségügy és nem egészségügy? 21’45” Hogy jön a Pokémon Go az egészséges életmódhoz és mit szól ezekhez Berci? 23’30” Milyen kütyüket használ Berci a hétköznapokban és mennyire hatékonyan működik például egy alvásmonitorozó eszköz? 26’20” Itthon mikor lesz orvosi tetoválás és mi a helyzet a technológiához való hozzáállással az orvosok körében? 30’00” Vajon sötét az orvoslás jövője és szükség lesz-e orvosokra egyáltalán? 32’00” Kezdődik a kvíz! 33’33” Az első kérdés, mit nem tudunk még nyomtatni 3D nyomtatókkal? Valamint Hapci művégtag fétise. 35’35” Mennyibe kerül egy adag soylent, illetve mi az egyáltalán? 38’00” Milyen egészségügyi értékeket (agyhullámok, szívfrekvencia, alvásminőség) nem lehet otthoni eszközök segítségével biztosan mérni? 40’00” Mit lehet megmondani ma egy DNS elemzés alapján? 41’41” Mit lehet kezdeni egy saját megszekvenált genetikai állománnyal és mennyibe kerül? 43’30” Szivatós kérdés: mi nem igaz az orvosi robotokra? 46’06” Az eddigi legkönnyebb kérdés: mi nem várható, hogy megvalósul a cukorbetegség kezelésében a közeljövőben? 47’15” Az IBM szerint 2020-tól milyen gyakran fog megduplázódni az orvosi tudás mennyisége? 48’00” Az utolsó kérdés most dupla pontot ér, hátha Laci fel tud zárkózni: mire nem alkalmas jelenleg a virtuális valóság? 51’10” Magyarországon milyen pozitív változások vannak, amik a fejlődés felé mutatnak? Például az e-páciens mozgalom! 52’00” Hogy néz ki egy orvosi jövőkutató átlagos napja? Úgy, hogy nincs neki! 54’20” A Kardashian-index megidézése. 55’10” Végül a könyvírás, mint az orvosi jövőkutató legfőbb tevékenysége (sok más mellett persze) és milyen azt Amazon top100-as listájában lenni? (A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
59 min
220
XXX. Az energiatermelés Szent Grálja
Az e heti podcast adásban a fúziós energiáról tudunk meg szinte mindent, amit tudni érdemes. De természetesen szó esik Pumped Gaboról, kutyakozmetikáról, és arról, hogy mit fognak látni a Földre érkező idegen űrhajók 100 év múlva. Mindezt Szabolics Tamás és Dunai Dániel, az MTA Wigner Kutatóközpont két kutatójának társaságában. 1’10” Műszaki Múzeum Tanulmánytárában jártunk, ahol láttuk az első magyar számítógépet, tankmotort és sugárhajtóművet, de az első Gömböc is ott van! 2’20” A Fiatalok a Nukleáris Energetikáért Egyesület sátrát is meglátogatta Laci a VOLT Fesztiválon, ahol nagyszerű kvízeket töltött ki. 3’10” A vendégek bemutatás: Szabolics Tamás és Dunai Dániel az MTA Wigner Kutatóközpont két kutatója 3’40” Hapci tudománykommunikációs kalandja a Wignerben. 5’45” Kezdődik a fúziós kvíz! Az eddigi legkerekebb kérdéssor következik. 6’20” Az első kérdésben tisztázzuk, hogy mi is az a magfúzió és a párzó nyulak is szóba kerülnek. 8’20” Mivel működik a fúziós reaktor? Valamint a néni és Dunakavics esete. 9’30” Egy nehezebb, versenyen kívüli kérdés: miért termel energiát mind a fissziós, mind a fúziós eljárás és hol jelennek meg a Wigner kutatócsoportjai az intézeten kívül? 12’50” Hol lelhető fel a fúziós reakciók alapanyaga a deutérium és mi is az pontosan? 15’10” A következő kérdés a lítium lelőhelyeire kérdez rá és az is kiderül, miért kell az erőműbe ez az anyag. 18’30” Az ötödik kérdés: mi az a plazma halmazállapot és hol találkozunk vele a mindennapokban? 19’50” A magfúziós infógrafika! 21’50” Vajon mekkora hőmérséklet uralkodik egy fúziós berendezésben? (Nagy. Nagyon nagy.) 22’10” Egy korábbi adásban már felmerült rövid skálákról is szó esik. 24’15” Hogy lehet összetartani a több millió fokos plazmát a Földön és mi az a tokamak? 27’10” Mikrohullámok és lézerek a plazmamelegítés szolgálatában. 29’30” Ez pedig itt a JET, a világ legnagyobb működő fúziós kísérleti berendezése. 30’00” Hogy hat a brexit a fizikai és más tudományos kutatásokra? 31’13” Mik a fúziós energiatermelés előnyei és miért nem kell félni a radioaktivitástól az esetében? 35’00” Hol épül az ITER és kik dolgoznak rajta? 36’30” Mi az a DEMO és mikor készül el? 39’30” A JET még egy album borítón is feltűnik, annyira szép! 40’00” Az utolsó kérdés, mennyibe kerül a fúzió és megéri-e rá költeni? 43’00” És végül mire lehetne felhasználni az amerikaiak kutyakozmetikára költött pénzét? 45’40” Valamint egy kis elmaradhatatlan magyar vonatkozás! (A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
50 min
221
XXIX. Melyik megye harmadik legnépesebb városa...
Az e heti adásban a Pangea blog két szerkesztőjét, Szávoszt-Vass Dánielt és Jakab Lászlót hívtuk meg, akik nemrégiben a TIT Juhari Zsuzsanna-díj pályázatán megszerezték az első helyet! Szóval erős földrajzos kontent és az eddigi talán legjobb kvíz következik! 1’10” Rövid visszatekintés az elmúlt hét történéseire, legalábbis ami a Szertárt illeti. VOLT Fesztivál és Ericsson SzerCODE Challenge! 1’50” A két vendég köszöntése, gratuláció és a mi bukásunk leleplezése a TIT pályázatán. 3’10” Mi is ez a Juhari Zsuzsanna-díj és miért osztják ki? 3’40” Mit csinál a Pangea blog, kicsit több mint 30 másodpercben. És egy pár szó a Dunai Szigetek blogról is. 5’00” A Pangeán irigylésreméltóan sok, több mint 10 szerző publikál! 6’00” A Pangeán is pörögnek a kvízek. Kiderül, hogy ők mivel szivatják a hallgatókat. 6’55” Hogy fér bele például az aktuális brexit téma egy földrajzos blogba? A Brexit atlasz! 8’45” Vajon milyen az emberek átlagos földrajztudása? 10’30” Kicsit a blogon zajló kommentekről. 11’50” Kezdődik a kvíz! Az eddigi talán legjobb kérdéssor. 12’30” A legnehezebb kérdéssel kezdünk: milyen magas Győr-Moson-Sopron megye legmagasabb pontja? 15’20” Nyúl és Táp. 16’26” Változnak-e a megyehatárok mostanság? Meg egyáltalán miért ott van a határ ahol? 17’40” Hapcival szemben a legszemetebb kérdés evör! Melyik a legnépesebb portugál település? Persze Laci egyből tudta a választ... 21’45” Következő, újabb rendkívül egyszerű kérdés: melyik Földünk legelszigeteltebb (szomszédos metropoliszoktól legnagyobb átlagos távolságra lévő) milliós városa? 24’50” És a címadó kérdés: melyik megye harmadik legnépesebb városa a legnagyobb? Komoly számolgatásokba kezdtünk és még így sem volt egyszerű Cegléd, Kiskunfélegyháza, Gödöllő és Ózd és még jó pár város népességét megtippelni. 33’05” Borsodiaknak egy kis hazai: vajon mekkora a távolság Borsod-Abaúj-Zemplén megye legkeletibb és legnyugatibb pontja között…körülbelül? 36’24” Az utolsó kérdés a megye és népesség fetisiszták kedvence lesz: Pest megye harmadik városa, Tolna megye székhelye a Békés megyei törvényszék székhelye és Veszprém megye második legnépesebb városa közül vajon melyik a legnagyobb? 39’19” Gratulálunk a ceglédieknek a népes szaporulathoz! 40’07” Várjuk a kommenteket, hogy mennyire voltunk hülyék éppen, meg úgy általában mindenről! 40’30” Mi motiválta a vendégeinket a geográfus pálya elkezdésében? 41’30” Meg egy gratuláció a díjhoz és egyéb jókívánságok. (A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
42 min
222
XXVIII. A mindent szétbarmoló UV, avagy mire jó...
A mostani adásban Sztipanov Milos fizikus volt a vendégünk, aki New Yorkban gyűri éppen az egyetemet. Vele beszélgettünk az amerikai suli légköréről, a kutatásáról, és még kvízt is hozott nekünk, hogy (szerinte) alap fizikai kérdésekkel szivasson minket. 1’57” – Az házi feladatnak feltett kérdésre érkezett válasz, azaz kik voltak az első magyarok, akik kijutottak az Intel ISEF versenyére. 4’20” – Mik történnek a Szertár háza táján? Rövid beszámoló az Ericsson SzerCODE Challenge két foglalkozásáról: az egyik a győri Mobilisben volt a Múzeumok Éjszakáján a másik pedig a BME szervezésében zajló Gyerekegyetemen. 7’33” – Laci a VOLT fesztiválon is fellép három egymást követő nap is. 8’50” – Sztipanov Milos fizikus a vendégünk, aki doktorandusz a New York-i Stevens Institute of Technology egyetemen. 10’00” – Miben különbözik az amerikai egyetemi képzés az itthonihoz képest? 12’30” – Mi az a légkörfizika, hányan űzik és hogy jön ehhez az ózon? 14’50” – A lusta norvég kutatók az Antarktiszon nem dolgoznak rendesen… 18’00” – De mégis mire jó Milos kutatása? 23’00” – Milyen egy amerikai egyetem légköre és milyen nációk hallgatói tanulnak ott? 29’00” – Egy fizikus doktorandusz hétköznapjai. 30’20” – Kezdődik a kvíz! 31’10” – Mennyi idős a galaxisunk? 34’40” – A nyári bob mögött rejlő fizika. 38’10” – Miért nincs a fotonnak tömege? 41’55” – Nagy dilemma: létezik-e mágneses monopólus? 46’20” – Arkhimédész törvényét idézzük fel egy kicsit. 49’30” – Vajon a felrázott vagy a nem felrázott sörös doboz ér le hamarabb lejtőn? 52”00” – Az adás vége és könnyes búcsú egymástól.
54 min
223
XXVII. Mit csinál a menyét Winkler Róbert motor...
Winkler Róbert volt a vendégünk, akivel a legújabb könyvéről, a Nagyvárosi természetbúvárról beszélgettünk. [Helyesbítés: Az adásban következetesen menyétről beszélünk. Valójában a nyest az, ami károkat okozhatna a kocsiban. Ez olyan súlyos tévedés volt - biológus levélírónk szerint -, mintha a macskát kevernénk a hiúzzal. A tévedésért elnézést kérünk.] 01’42” Jöttek kérdések ahhoz az adásunkhoz, ahol az Intel ISEF-en szereplő lányok beszéltek a projektjeikről. Mi továbbítottuk a kérdéseket, most pedig megosztjuk a válaszokat. Robi is kifejti a saját techközpontú teszkós vásárlási élményeit. 06’12” Robi és a könyvírás. Kezdjük a gyerekkönyvekkel! Hogyan jut el Márton és Micike az oligarchához? És mit keres ott a szarmata szárkapocscsont? 08’43” A nagyvárosi természetbúvár. Mi az új? 09’55” A budapesti aranysakálról. 12’20” Mennyire jó állat már a gömbászka! 15’40” Mik változtak tíz év alatt a nagyvárosi élővilágban? 16’30” Mit szól ahhoz Robi, ha a menyétek beköltöznek a kocsijába? 19’07” Milyen szép, amikor a darázsnyugdíjasok belenyalnak a lekvárba! 20’24” Saját emlékeink a tücskös filmünkről. Miért fontos az eszmei érték? 22’01” A harlequin-katica. 24’31” A kormorán és a püspökfalat hiánya. Missing link a dínók és a madarak közt? Miért van ennyi kormorán Budapesten? 27’09” Nem szarik oda a varjú mindenhova? A varjúkaki titkai. 28’47” Miért nincs kvíz a mai adásban? Robi egy francia darazsas (darázsos) sztorival terel. 30’42” Milyen Csányi Vilmossal konzultálni? 35’08” Mennyi rigó van a városban? 36’15” Miért jó az ezüstös ősrovar. 38’25” Belemászik a fülbemászó a füledbe? Hapci legnagyobb fóbiája! (A Toyota Auris amúgy az aranyról – ‘aurum’ – kapta a nevét, de pszt!) 39’54” Megéri könyvet kiadni? Na jó, de akkor miért csinálja az ember? 42’09” A dedikáló roadshow nehézségei. (A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
44 min
224
XXVI. 200 ezer euró nem sok. A gyerekeiből kiár...
A Magyar Postagalamb Sportszövetség két tagja, Száraz György és Pató József voltak a vendégeink. 02'43” Az utca embere a galambról. 05'24” A vendégeink reagálnak a tévhitekre. 07'15” Mióta élnek velünk a galambok? A háziasításról. A rómaiak és a postagalambok. 08'47” Honnan tudja a postagalamb, hogy honnan hova kell repülni? 10'00” Három elmélet a galambok tájékozódására. 12'18” Miért nem látunk soha kis galambokat? 15'10” Nem sok madár etet fiókát begytejjel. A galamb speciel igen. Ha rémlik, hogy korábban a beggyel már foglalkoztunk, igazatok van. A 10 kérdés az emésztésről az elejétől a végéig című podcast adásunkban a nyelőcső környékén kell keresni. 16'20” Mire használunk ma postagalambot? 18'27” Hogy néz ki a galambverseny? 19'38” Hjaj, a 97-es nagy galambászkatasztrófa! Vajon a Concorde volt a ludas? 21'20” Mennyire elterjedtek Magyarországon a postagalambok? És mi a helyzet a svájci orvosokkal? 23'50” Milyen fajtabélyegekre szelektálnak postagalamb tenyésztéskor? 26'40” Jó, de mennyi ideig él egy galamb? 28'05” Milyen mélyen kell a zsebünkbe nyúlni a galambászhobbihoz? 30'00” Ez most egy szupergyors kvíz lesz. Hány napos korában repül ki a kis galamb? A kikeléskori tömegének hányszorosát éri el a galamb kirepüléskor? Hány kilométert repül a galamb 10 óra alatt. Milyen távolságról képes hazarepülni egy galamb? 34'45” Mennyibe kerül egy jó galamb? 38'00” Jöjjenek a magyar vonatkozások. Van belőle bőven! (A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
40 min
225
XXV. Hogyan nyerhetsz 5000 dollárt? Csináld azt...
Bálint Karola és Király Szilvia képviselte Magyarországot az Intel ifjúsági innovációs versenyén az Egyesült Államokban. Most eljöttek hozzánk, hogy az élményeikről meséljenek. Mit mondjunk? Motiváló volt! RSS Feed: http://bit.ly/szertarpodcast 01’37” Emlékeztek még a Roboskicc Challengre? Az idén itt az újabb kihívás! (Mihelyt elindul a verseny oldala,frissítjük a cikket a linkkel.) 03’33” Az idén két magyar fiatal, Bálint Karola és Király Szilvia is ott voltak az Intel ISEF versenyén. 04’09” Az őssejtes tini, aki indukált pluripotens őssejteket alakít át endotél sejtekké. Nyugi, Szilvia ki is fejti, hogy ez mit takar. 04’43” Miért olyan királyak az őssejtek? És mi az előnye annak a technikának, amit Szilvia kutat? Hogy lehet felhasználni orvosi kutatásokban? 06’22” A múlt heti adás egyik kvízkérdését feltettük a lányoknak: Hányféle sejt kell ennek a podcastnek a hallgatásához? 07’40” Mi az, hogy egy sejt pluripotens? 08’45” Használhatod a saját őssejtjeidet? 09’10” A 18 éves lány, aki már három éve kutat. Na de hogy került a laborba? Ez a nem mindegy! 10’42” Mostanában minden lány vendégünk robotokat programoz. Karola sem volt kivétel. 12’02” Rákerestünk erre az állítólagos díjnyertes Shopmap alkalmazásra, de nem találtuk. Hé, hogy is van ez? 12’50” A termékfejlesztés kihívásai: hogyan tesztelte Karola a saját alkalmazását? És hogy működik egyáltalán? 15’15” Mi kell egy Intel ISEF díjhoz? 15’48” Érzékeny pontra tapintottunk: megnézhetjük élesben a Shopmap alkalmazást? 17’06” Hogy lehet kijutni a világ legnagyobb ifjúsági innovációs versenyére? Nem árt előtte jól szerepelni a minden évben megrendezett hazai Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen. 17’58” Na nézzük az emberi oldalt: szerintetek milyen úgy hazajönni két lánynak a repülőn, hogy az egyikük kapott egy többezer dolláros különdíjat? Itt kezdődnek a konfliktusok? (Oké, csak hatásvadászkodunk. Valójában jó a viszony. Mi az, hogy!) 18’06” Milyen kategóriák és különdíjak vannak? Csak hogy ha ti is indulnátok, mibe feccöljetek energiát… 20’59” Melyik találmány tetszett legjobban a lányoknak a versenyen? Az ujjlenyomatot helyettesítő járásanalizátor? A simaizmot őssejtté alakító megoldás? Vagy az ausztrál 3D nyomtatott műkarok? 23’25” Hol lesznek a lányok évek múlva? Mik a nagyratörő vágyak? "Egy Oracle különdíjjal már csak komolyan vesznek…" 26’26” Induljon a kvíz! Ezúttal Szilvi és Karola felváltva tesznek fel nekünk kérdéseket, hogy egy kicsit belehelyezkedhessünk az Intel ISEF versenyének hangulatába. 27’52” Melyik volt a legbulizósabb ország? (Na vajon hogy partiznak a világ válogatott kockái?) 31’48” Mivel szórakoztatták a szervezők a résztvevő diákokat? 33’46” Milyen különleges kitűzőt kapott Szilvia a versenyen? 35’33” Mivel díszítette Szilvi a standját? Valami olyasmi, ami köztődik a Shopmaphez. 37’10” Kik volt az Intel ISEF nyílt napjának különleges vendégei? 38’30” Nem lehet elég korán kezdeni. Mit keresnek a kisiskolások az Intel ISEF-en? Így is lehet éppen pedagógusként felkészülni egy látogatásra… 42’14” Mikor indult először magyar versenyző Intel ISEF-en? 44’28” Itt egy kérdés nektek, kedves hallgatók. Nyerhettek szertáros kitűzőt. 45’00” Elég futószalagon megy a zsűrizés. Mégis hány zsűritagnak kell egy nap előadni a projektet? 47’30” Hol tanul(ná)nak tovább a lányok? És miért pont ott? Mire jók a mentorok? "Én itthon csak egy pontszám vagyok." 51’05” Mintha alulreprezentáltak lennének a fiúk a műszaki és a természettudományos pályán, nem? Oké, csak vicceltünk. De az ISEF-en tényleg nincs nagy különbség a fiúk és a lányok számarányában. "Szerintem kezd megdőlni, hogy a fiúk programoznak, a lányok meg Barbie babáznak." (A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
54 min
226
XXIV. Hányféle sejt kell ennek a podcastnek a h...
A sejtekről kérdeztük az utca emberét, aztán egymást is teszteltük kérdésekkel. Hiába na, a pokolba vezető hengerhám is ezzel van kikövezve! 02’30” Hapci A sejt című filmről. Írjátok meg, milyen sci-fit szedjünk szét tudományos szempontból! 03’57” Ezen a héten van a European Maker Week. Pénteken mi is ott leszünk egy ehhez kapcsolódó meetupon. 04’33” Három kérdés az utca emberének. 06’45” Hány sejtünk van? Mennyi az a nagyon sok? 09’53” Ismeretterjesztő filmek (félre)fordításairól. Hol bicsaklik meg az ember? Saját tapasztalataink a hosszú és rövid skálák fordításáról. Milliárd vagy billió? Kvadrillió! 12’06” Hogyan becsüljük meg, hogy hány sejtünk van? És egyáltalán minek? 16’30” Mekkora egy sejt? 17’36” Mekkora a milliméter, mikrométer és a nanométer? 19’18” Mivel menőzzünk az első randin? 19’35” Hol található DNS a sejtben? 22’00” Néhány fontosabb sejtszervecskén is végigmentünk sajátos szempontból: sejtmag, sejtmagvacska, sejtmembrán, sejtplazma (citoplazma), az endoplazmatikus retikulum, Golgi-készülék, mitokondrium, citoszkeleton, lizoszóma. 23’47” Az említett Szertár videó szombattól lesz látható a youtube csatornánkon. 25’06” Hogy kerül a mitokondrium a sejtbe? És miért van külön DNS-e? Romantikus történet az endoszimbionta elméletről. 28’43” Kezdőjön a kvíz! Egymást teszteljük felváltva és próbálunk minél több pontot (cukrot) gyűjteni. Vajon ki nyer? De tényleg! 29’41” Hapci első kérdése: Mi a legnagyobb sejt evör? Petesejtek, idegsejtek, algák. 34’08” RbLc első kérdése: Kihez fűződik a sejt kifejezés? Leeuwenhoek, Hooke, Zeiss, Schott, Abbe, Jansen, Purkinje (Purkyně) és a mikroszkópia úttörői. 39’34” Hapci második kérdése: Hány féle sejttípus van a Corti-szervben (a hangok érzékelésében szerepet játszó szerv csigában… mármint a fülben lévő csigában). Hallás, sejtek differenciáltsága. 42’26” RbLc második kérdése: Ki készítette az első mesterséges sejtet? És hol rakták össze? Egy koliszobában? Egy kirúgott hallgató titokban egy egyetemi laborban éjszakánként? Vagy Craig Venter intézetében? 46’43” Hapci harmadik kérdése: Mi az a HeLa-sejt? Rákkutatatás, sejtvonalak a világűrben, etikai kérdések, Rebecca Skloot könyve. 49’56” RbLc harmadik kérdése: Milyen sejt funkcióit látta el az első mesterséges sejt? 52’10” Hapci negyedik kérdése: Mennyi ideig él egy emberi sejt? A biológusok meg a hülye tesztkérdéseik, az! Hrrr! Meddig él egy fehérvérsejt? És egy zsírsejt? Ajaj! 55’47” RbLc negyedik kérdése: Hány gént tartalmaz Craig Venterék (mesterséges) minimálsejtje? 57’37” Eredményhirdetés.
59 min
227
XXIII. “Most már nem akarok még intelligensebb ...
Bejelentjük a technológiai szingularitás eljövetelének pontos időpontját. Már ha eljön egyáltalán. Vendégünk Szalai Feri, fizikus. [Az adást új stúdióban vettük fel, és a technika egy kicsit megtréfált minket. A hanghibáért elnézést kérünk.] 01'52” Várhatóan ennek az adásnak a végére nem olyan sötét jövő rajzolódik majd ki , mint a robotapokalipszises vagy a technoludditizmusos beszélgetésben. 02'11” Mi a technológiai szingularitás? Mikor haladja meg egy gép egy ember intelligenciáját? És mennyivel később az egész emberiség intelligenciáját? Meg fogsz lepődni. Mi szóltunk! Mi a szuperintelligencia? 05'05” Kik, miért és mikorra jósolják a techonlógiai szingularitás bekövetkezését? Az agy és a gondolkodás fizikai és biológiai folyamatainak modellezése. Az agyszimulátor. Az optimista és a pesszimista megközelítés. 08'30” Hol torpan meg a technológiai fejlődés? Mik a korlátok? Miért nem választja a genetikus háziállatnak az elefántot? Alkalmas-e a Neumann-elvű számítástechnika a technológiai szingularitás elérésére? 11'11” Tartsunk attól, hogy eljöhet egy szupergép? Lehet, hogy tök jó lenne, nem? A kihalási kvíz. Nem mindegy a robotika három törvényének a sorrendje. Erről korábban itt beszélgettünk. 13'20” Amin a technika és a filozófia is tűnődik: öntudatra kell-e ébrednie egy szuperintelligens gépnek? Mi van, ha a szuperintelligens gép depressziós lesz, inni és drogozni kezd? Még messze vagyunk az általános szuperintelligenciától, de már most vannak gondok. 15'10” A magyar vonatkozás: Neumann és a technológiai szingularitás. 15'50” Mik azok a neurális hálózatok? Létrehozható fizikai tranzisztorokból egy agymodell? Bár elég hozzá egy szoftver is. 17'42” Modellezhető-e az intuíció? A sakk, a gó és a számítógép. 18'29” A szakértő mesterséges intelligencia. Felállíthat-e diagnózist egy gép? Már most itt vannak az előfutárok, használjuk is őket rendszeresen. Jöhet az ítélkező automata? És ha igen, mi a helyzet a méltányossággal? Miért nem jöhet vajon mégsem olyan gép, ami átláthatóvá és következetessé tenné a (büntető)jogot? 23'18” Még általános mesterséges intelligencia sem kell, és már le leszünk szorítva emberként egy csomó területen. 24'30” A sok szakértői rendszert összekötve csinálhatjuk meg a szuperintelligenciát? Jó, de hogyan? Ja, nem? 25'14” Miért volt olyan nagy szám a közelmúltban, hogy A Gép megverte Az Embert góban? 27'26” Van, amit emberinek gondolunk, de a gép jól tudja szimulálni. Hol lehet vajon megakasztani a gépet egy Turing-teszten? A gép és a szóvicceim… vagy legalábbis a humor. Mi az öntudat mértékegysége? 29'49” Mit tanultunk az elmúlt ötven évben a komplex rendszerekről? 30'40” Mik azok a konkrét technológiák, amik a technológiai szingularitás felé mutatnak? Roger Penrose szerint az öntudat kvantumos. Jöhetnek akkor a kvantumszámítógépek? 31'56” Mik a kvantumszámítógépek? Az igen, a nem és a talán e kettő közötti eloszlása. Mit lehet játszani egy kvantumszámítógépen? 35'24” Mi az a memrisztor? És miért jó az idegsejtek modellezésére? Még ne szaladjatok a boltba memrisztorokért. Hacsak nincs sok pénzetek. 37'03” Hogyan hathat a szuperszámítógép az emberek életében? Mondjuk azokéban, akiknek nincs okostelefonjuk. A társadalmi szintű problémákhoz vezető technológiai utak. 38'48” Van egyáltalán igényünk a technikai fejlődésre? Kell nekünk például önmagát vezető autó? Autómérnök miért nem akar önvezető autót? Várjunk csak! Mobiltelefonra van igényünk? 44'50” Technológia iránt érdeklődők és magukat távol tartók csoportja. Kettéhasad a társadalom? Ki fog győzni? Nem egyértelmű. "Nagyon sok olyan aspektusa van az életnek, amihez nem kell technika." És ettől még lehet jó életet élni. 47'45” Mikor következik majd be a technológiai szingularitás? És mit mondanak majd erről a technológiai szingularitás bekövetkezése után?
50 min
228
XXII. Csempézzük már le ezt a tantermet másmily...
Három kérdést tettünk fel matektanároknak és művészeknek. A matekról. 01’28” Az Élményműhely pécsi rendezvényén voltam. Kis élménybeszámoló. Értitek, élmény… 03’45” Én egy “kartongép” foglalkozást csináltam a diákokkal. Hogyan kell történetet mesélni egy papírból készült géppel? 05’36” Élményműhelyes matektanítás az általános iskolában – Szabó Ildikó, az Élményműhely pedagógiai koordinátora (egyébként pedig általános iskolai matek-fizika tanár) 12’41” Saxon-Szász János képzőművész, a Poliuniverzum kiötlője. 15’47” Dárdai Zsuzsa, művészetkritikus, médiaművész. 16’49” Nyögéri Imre, az Élményműhely kreatív rendezvényszervezője, amellett, hogy gimnáziumi matek-informatika tanár. 18’04” Első kérdés: volt-e AHA-élményetek a matekkal kapcsolatban? A matematikát tudni kell, a művészeteket pedig szeretni. 24’26” Második kérdés: mi megy félre a matekban, matekoktatásban? 28’41” Harmadik kérdés: Neked mi a matematika? Zene: Morgantj -Café Connection CC 3.0
31 min
229
XXI. Hapci banánhámozója, azzal jellemezve, hogy…
Van egy termékötleted, amivel sokat szeretnél keresni? Itt egy fontos lépés, még mielőtt más jár jól vele. A szabadalmi oltalomról beszélgetünk dr. Gács Jánossal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának nyugalmazott munkatársával. A múlt heti adás óta… 01’25” Most már hivatalos, hogy két előadással is ott leszünk Kapolcson a Művészetek Völgyében. Az egyik az Eszed tokja című tudományos illúziós show-nk, a másik pedig Hapci áltudományokról szóló prezije. Részletek később. 02’24” Többen néznének természetfilmeket, ha a kereskedelmi csatornák inkább azokat adnák? Miért? Miért nem? (Reakció a múlt heti adásunkra.) Nézzétek a Filmdzsungelt! 06’05” Nincs is Szabadalmi Hivatal. Na jó, van. Csak nem úgy hívják. Ráadásul a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is ott lesz a Művészetek Völgyében. Minden mindennel összeér, na! 07’20” Hapci kedvenc játéka, a lehetetlen doboz. Kár, hogy Karinthy már kitalálta. 08’29” Karinthy nővérének is volt szabadalma. Az már sokkal gyakorlatiasabb találmány volt. 08’55” Szabadalmak, szerzői jog, számítógépes program, védjegy, formatervezési minta és még sok minden más oltalom. 10’05” Az újdonság varázsa. Mit kell bizonyítani, ha feltalálsz valamit? Mitől lesz valami találmány? 11’45” Az oltalom csak korlátozott idejű. 11’53” Kína stratégiája. Meg fogsz lepődni, mi minden eshet meg kínai bíróságon szabadalmi perben! Éljen a globális harmónia! 13’42” Mi a különbség a “levédés” és az “oltalom” között? Most már tudsz mivel menőzni. 14’43” Kiskapu: Így tudsz ingyen és jogtisztán használni szabadalmaztatott cuccokat. 18’04” Hapci kidolgozott egy banánhámozó gépet. Megnézzük, hogy tudja magát ebből degeszre keresni. 19’05” Hogy (ne) lopjunk találmányt? A találmánybitorlás rossz, értem? 20’56” Melyik fázisban szabadalmaztassunk? Még csak prototípus sem kell hozzá. 22’10” A Google-t azonnal elfelejteni! Vannak megfelelő adatbázisok a keresésre. 23’25” Vigyázz! A kenyai egyetemeken is mehet az újdonságrontás. Bár ez kissé extrém példa. 25’05” Végre ott a banánhámozó leírása a hivatalban… egyelőre kockás papíron, mert nem olvastuk az alaki előírásokat. És még bővítő irányban sem módosíthatunk. 27’26” A szabadalmaztatást egy terpeszállásnak jellemezhetnénk: egyik lábunk a jogban, a másik a műszaki tudományokban. 27’44” Az elsőbbség fontos. Ott kell állnunk rajtra készen. Igaz, sajnos nem a banánhámozónál nem ilyen éles a helyzet. 29’30” Nem ismersz senkit a hivatalban? Nem gáz. Tényleg. Miért tesznek esküt a hivatalban dolgozók? 30’35” Van egy rossz hírünk. A beadástól még elég messze van az üzlet. Arról majd a piac dönt. A banánhámozó-szerűségek nagy részéből nem lesz semmi. Szomorú. 33’05” Kik bírálják a szabadalmat? 33’44” Hol vannak a határok? Kicsit gumiszerűnek tűnik. Egy egyszerű molekuláris példa a bejelentés megírására. 37’33” Mennyibe kerül az eljárás? És mi van, ha nem fizetünk? Mi lesz az elárvult szabadalommal? 39’20” Tőkevonzási tipp: milyen befektetővel ne állj szóba? 40’50” Nincs olyan, hogy világszabadalom. De mi értelme van a nemzetközi bejelentéseknek? Miért jelentenek be külföldi cégek gyógyszerszabadalmat Magyarországon? Hoppá! 44’30” Mikortól kezdhetünk befektetőt keresni a banánhámozóhoz? Az ideiglenes oltalom jó dolog. 45’47” Világszinten nő a beadott szabadalmi kérelmek száma. Magyarországon viszont… de azért ne szomorkodjunk nagyon. Annyira nem egyszerű a kép. Szerencsére.
48 min
230
XX. Ezért baromi jó embernek lenni!
Molnár Attila Dávid természetfilmes barátunk jött hozzánk a stúdióba. Mi a köze a magyar focinak a magyar természetfilmhez? És miről levelezett David Attenborough-val? 01’10” Rögtön az elején eloszlatunk egy nagy félreértést a természetfilmesek munkájáról. 02’14” Elhangzik egy infó Attiláról, ami erősen meglepett. 03’25” Kétszer két szóban összefoglaljuk a magyar természetfilmet 1950 és a 2010-es évek között. 04’35” Hapci nekem: "Ez volt az első szóvicced az adásban. Bár lesz még, sajnos." 05’32” Általános iskolában természetrajzi animációs filmet, középiskolában tévéműsort csinált. Jól tolta. 06’13” Mit kell rendezni egy természetfilmen? Hát ott az állat, nem? 08’03” A nagy fafilmről 09’15” A láthatatlan madárfotósról, Máté Bencéről. És a vele való munkáról. 11’08” A PET Kupáról – csak mert Atilláék szervezik, és mi is megyünk nyáron. Lassan neki is állhatnánk a hajótervezésnek… 13’30” Visszautalunk a Hulladék Akadémiára. (Lásd a IX. adást.) 16’30” A legnagyobb élmény a természetfilmezésben? Hétfőn 11-kor otthon lenni. 17’56” Kezdődjön a kvíz! Kicsit rendhagyó volt: két tárgyat kaptunk, azokkal kapcsolatban voltak dinamikusan alakuló kérdések. Bónusz, hogy Attila a legjobb játékmester. Többször is elszpojlerezte a választ. 19’34” Első kérdéskör: mit hozott Attila a stúdióba? (Képek a www.szertar.com-on) 21’52” Hogy kell szakszerűen gumicukrot enni? 24’11” Második kérdéskör: milyen lenyomatot kaptunk? 25’30” A Nothofagus nemzetség. 26’40” Harmadik kérdéskör: Melyik féltekén használták először a pingvin szót? És eredetileg milyen élőlényt jelölt? 28’35” Attila alkát játszik. A pingvineket is ismán kiirthattuk volna, mégsem így történt. Meg fogsz lepődni, hogy miért. 29’28” Milyen volt antarktiszi medvefókákkal úszni a természetben? 31’44” Antarktisz, Peru, Börzsöny. És még egy csomó izgalmas forgatási helyszín. 33’21” Na de mégis hogy futja minderre? Néhány sokkoló (vagy épp inspiráló?) mozzanat egy természetfilmes életéből. 37’30” Hol állnak a magyar természetfilmek világviszonylatban? És mit lehetne kihozni jó sok pénzből? Nem biztos, hogy ezt a választ vártad… 39’15” Hol lehet belefutni magyar természetfilmekbe? Hát mondjuk a Filmdzsungel.tv-n! "Amiben magyar adófizetői pénz van, azt ne kelljen keresni!" 41’40” VV Dezső viszi majd előrébb a természetfilmet? 43’20” Kicsit komor témák kerülnek elő, de minden rosszban van valami jó. Tudjátok, miben teljesítünk jól? 44’00” Eredményhirdetés, bár inkább ti tegyetek igazságot. Mi nem kockáztatjuk meg. 44’46” Egy nagyon hülye kérdés: miért (ne) legyünk természetfilmesek? Csináljanak filmet a kutatók! Meg a gyerekek! 46’35” David Attenborough pár nap múlva 90 éves lesz. "Ő egy veszélyeztetett faj utolsó egyede." Attila előtárja, milyen levelezést folytatott vele.
50 min
231
XIX. Aranyszög a dínók koporsójában
Ki nem találnád, mire jó egy csavarhúzó! De mi azon is meglepődtünk, hogy miért szürke a fehér ruhák öblítővize. 00’00” Kis macskaetológiai bolondozás, utalva egy korábbi adásunkra. 01’16 Dallos Zsolti a vendégünk, aki nem egy klasszikus geológus, aki csontok ásványaival foglalkozik. 02’28” Mi a különbség ásvány és kőzet között? 03’01” Van karbonát a Bosnyák téri díszburkolatban, ahogy erre egy videónkban nemrég rámutattunk. De lehet-e a műtérkő kőzet? 04’35” Tapasztalataink az adománygyűjtő aktivistákról. Egyébként meg a WWF nagyragadozókkal foglalkozó programja szerintem tök izgalmas. Támogattam is őket. 10’15” Ötvenezer iharkúti csont élményei. Csehbányai Formáció. A csavarhúzó egy nagyon durva eszköz. Nem pont úgy néz ki élőben, mint a Jurassic Park. Kapcsolat a repülőmakettezés és az ásatások között. Honnan tudják az őslénytanosok, hogy hol a csont? Hallgatás mellett böngésszétek a magyardinoszarusz.hut! 19’03” Kezdődjön a kvíz! A következőkben tíz kérdést szegez nekünk Zsolti. Mindegyikre tippelünk, kifejtjük az álláspontunkat, hogy miért úgy gondoljuk. Ő pedig dicsér, dorgál és cukrot oszt. Győzzön a jobbik! 20’13” 1. kérdés: Milyen idős a Föld? A Föld legidősebb kristálya az ausztrál Jack Hillsből. A cirkon kormeghatározása. Mindenütt ugyanolyan idős a Föld? A kőzetek körforgása. 24’09” 2. kérdés: Mekkora az esélye, hogy a csontjaink fosszilizálódnak? Egy nap mi is őslények leszünk majd. De megtalálhatnak minket? Mitől függ, hogy fosszilizálódunk-e? A maffia előnyei geológus szemontból. Ha fosszilizálódni szeretnétek, gombaruhás temetés helyett bitumenkoporsót válasszatok! 28’48” 3. kérdés: Melyik dinoszauruszt nem Magyaország területéről írták le először? A Hungarosaurus, a Pannoniasaurus vagy a Magyarosaurus? Trükkös, trükkös, nagyon trükkös! 32’24” 4. kérdés: Mire használja a geológus az aranyszöget? Földtörténeti emelethatárok. Mivel ünneplik az ötvenéves geológusokat? Van-e aranyszög Magyarországon? 40’04” 5. kérdés: Melyik zenei stílusnak van kőzettani, geokémiai vonatkozása? Kik a soft rockerek a geológus szakzsargonban? 43’31” 6. kérdés: Mióta élnek a Földön pingvinek? Kapcsolat a pingvinek és Kumisz között. A pingvinek missing linkje. Éltek pingvinek és dínók párhuzamosan? Nem fogunk lottózni. Olvassátok el Hapci pingvines cikkét a szertar.comon, ami egy tök jó citizen science (lakossági tudomány?) programról szól. Ezekbe a kutatásokba akár ti is bekapcsolódhattok. Reagálunk egy facebookos észrevételre ezzel kapcsolatban. 50’43” 7. kérdés: Melyik az az ország, ahol vízkutató f50’43” 7. kérdés: Melyik az az ország, ahol vízkutató fúrás közben víz helyett magma jött a felszínre? Mi a különbség magma és láva között? Melyik ország fekszik spreading (nyírási) zónában? Milyen gyakran tör ki vulkán a Földön? Meg fogsz lepődni! 55’10” 8. kérdés: Mi a kapcsolat a mosópor, a macskaalom, a borderítőszer és a gyomorcsillapító között? A zeolitok olyan, mint az izé. Tudtátok, mitől lesz szürke a fehér ruhák mosásakor az öblítővíz? 58’58” 9. kérdés: Hol és mikor volt az utolsó vulkánkitörés Magyarországon? Mi a “tegnap” geológiai vonatkozásban? A Kárpát-medence nem egy rossz hely. Vulkánszempontból. Mekkora az esélye, hogy holnap kitör egy vulkán Magyarországon? 1h02’06” 10. kérdés: Melyik nem biopiribol? A jimthompsonit? A chesterit? A kochsándorit? Hát ez tényleg szivatós. Mi a kapcsolat a jimthompsonit és a Bécsi keringő között? 1h05’00” Hogy neveznek el ásványokat? Nevezhetnek el Zsoltiról a közeljövőben ritka ásványt? 1’06″15″ Ha legközelebb is jön Zsolti, akkor azon filozofálunk majd, hogy mi a csont…
67 min
232
XVIII. Fényfutószalagra tettük a plazmidistennőt
Világító tintahal, szivárványagyú egér, biolumineszcens fagyi és a nevető halál. Mi mind a tíz cink-ujjunkat megnyaltuk a beszélgetés után. 00’30” Bényei Évi, a baktériumplazmidok istennője bemutatkozik. 01’10” Visszajelzés a múlt heti kvízünkhöz, onnan, ahonnan nem vártuk volna. Hiszen a polifiodont(isztikus?) állatok összehozzák az embereket. 01’45” Így teljesítettetek a múlt heti facebookos kvízünkön. 03’07” A robotapokalipszises adásban nem tudtuk, mi az a játék, amikor az ember leteszi a tenyerét szétfeszített ujjakkal, és egy hegyes késsel gyorsan döfködi az ujjközöket. Azóta tudjuk két forrásból is (angolul knife game, magyarul késtáncoltatás). Köszönjük. Nélkületek talán sosem hallottuk volna a Knife Game Songot. De most ti is dudorászhatjátok. A késsel vigyázzatok! 06’19” A pillanat, amikor a baktériumok halála latin meseolvasásra késztet. 07’40” Hogy lehet az, hogy valaki végignyer egy csomó tanulmányi versenyt, ott szerepelt a neve az ötven legtehetségesebb magyar fiatal között, most a Lányok Napja egyik nagykövete, a Kutató Diákok Mozgalmának ügyvezető elnöke, orvostanhallgató, a KOKI-ban kutat, TDK-zik és még csak… tudjátok ti, hány éves? 09’20” Egy kis recept otthoni kísérlethez. Csak még időben dobjátok ki a maradékot az intelligens kukába! (Bár az adásban nem hangzik el, az egyik első Szertár-kísérlet volt ez 2008-ban. Nosztalgia ezerrel.) 11’40” Az elrontott orvosi kísérletek szakfolyóirata. 13’05” Tanulság: ha nem akarsz kutató lenni, tartsd magad távol a káposztalétől! Még a végén Balin kötnétek ki! 14’05” A világító baktérium nem a piramis csúcsa, csupán egy lépcsőfok. 14’44” Micsoda motivációs beszéd a Kutató Diákokért! Még hozzáillő zenét is raktunk alá! Megtudjuk azt is, hogy hogy álcázzák magukat a nerdök a társadalomban. 18’48” A baktériumok orr- vagy farmotorosok? Végül is Hapcinak van igaza, most beismerem, mert utánanéztem. 19’27” A SOTÉ-nak van – állítólag – a legjobb gólyatábora. Taxonómiai és genetikai áthallásokkal. A Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete nem Szegeden működik. Na de mivel foglalkozik. "A magyar egészségügy helyzete kihívást jelent, és ösztönöz az elmés megoldások kitalálására." Végül is így is lehet mondani. 22’55” Na de beszéljünk inkább a Teddy Maci Kórházról. 24’52” Kezdődjön a kvíz! A következőkben hét kérdést szegez nekünk Évi. Mindegyikre tippelünk, kifejtjük az álláspontunkat, hogy miért úgy gondoljuk. Ő pedig dicsér, dorgál és gumicukrot oszt. Győzzön a jobbik! 25’10” 1. kérdés: Hol találkozhatunk világító élőlényekkel? Biolumineszkálók és fluoreszkálók. 28’30” A kurtafarkú tintahalnak miért jó, hogy világít? Hát ezt tényleg nem gondoltuk volna, hogy ezért és így! Csak ámultunk. 32’20” 2. kérdés: Hogy kapcsolja le a fényét az imént említett tintahal? 35’31” Beszélünk a quorum sensing jelenségéről, ami egy eszméltetlen nagy felfedezés volt egy-két évtizeddel ezelőtt. 37’00” 3. kérdés: Mi az a transzformálás a molekuláris biológiában? Hogy lehet megijeszteni egy E. coli baktériumot, és arra kényszeríteni, hogy plazmidot “egyen”? 43’19” A szivárványagyú egér esete. Na jó, magyarra nehéz lefordítani, hogy brainbow mouse. 44’37” 4. kérdés: Mik azok a cink-ujjak (zinc fingers)? Miért nem hívják a gumicukrot cink-ujjnak? Na jó, de tényleg, hogy működnek a cink-ujjak, és hogy hozunk létre velük futószalagot a fénynek? 48’20” 5. kérdés: Létezik-e biolumineszcens fagyi? És ha erre mondjuk az igen a helyes válasz, ti megkóstolnátok? És mi van, ha a bélbacijaink felveszik a világító fehérjét kódoló nukleinsav-szakaszt? Átvilágíthatja a bélflóránk a hasfalat? 51’21” 6. kérdés: Mikor hoztak létre Kínában genetikailag módosított emberi embriót? Etikai dilemma. Világító macska, bárány és… a kínai világító gyerek. A nevetésbe is bele lehet halni. Vagy legalábbis a kuru nevű prionbetegségbe, aminek egyik kísérőtünete lehet a kényszeres nevetés. 56’46” Eredményhirdetés És még néhány érdekesség az orvostanhallgatók szuperképességeiről.
58 min
233
XVII. 10 kérdés az emésztésről az elejétől a vé...
Végigkövetjük a szendvics útját szájüregtől... igen, odáig. Tabuk nélkül. Közben egy-egy szervnél megállunk, és kvízkérdésekkel teszteljük egymást. 01'25" - Kísérleteztünk egyet a kérdez-felelekkel. Facebookon tettetetk fel nekünk kérdéseket, mi pedig kapásból próbáltunk válaszolni a hogy ityeg a fityegtől, a rovarevésen át a cikk ígéretekig. Ígéretekben jók vagyunk. Még egy kicsit gyúrunk rá és pártot alapítunk. 01'48" - Hogy ityeg a fityeg? 02'52" - A máig megoldatlan rejtély: Neked kéne legjobban tudnod, miért nem eszünk sáskát! 05'59" - Mi a véleményetek a bolognai rendszerről? 07'36" - Ez melyik pszichológiai kísérlet? 08'05" - Miről szól a podcastetek? Levente, ezt tőled kikérdezzük! 08'40" - Két mély filozófiai kérdés. 09'06" - Mit csinálnék másképp a Szertárban, ha újra kezdeném? És mit élvezek legjobban a munkámban? 10'50" - Mi francnak kell a nyári-téli óraátállítási mizéria? 12'28" - Miért szeretik a macskák a dobozokat? 14'05" - Valóban lesz-e technológiai szingularitás? 14'42" - Ha van abszolút nulla fok, akkor lehet a skálának másik vége is? 15'17" Kezdődjön a kvíz! Ebben az adásban a szendvics útját követjük végig a szájüregtől az végbélnyílásig. A kérdéseink is ehhez kapcsolódnak. 17'32" - Alapkísérlet keményítővel. 18'27" - Hány úszómdencényi nyálat termelünk az életünk során? 19'05" - 1. kérdés: Mennyi nyálat termelünk éjszaka, alvás közben? Kedvencünk a mucin. Tudtad, mire használják a fecskék a nyálukat? 22'13" - 2. kérdés: Melyik három emlős polyphyodont? Nem túl fun fact a metszőfogainkról. A polyphyodontok többször is váltanak fogat életük során. El nem hinnéd, mit csinál a narvál az érzékeny fogaival. 26'30" - 3. kérdés: Mit jelent a tibetieknél a nyelv kinyújtása? Errata: a nyelvünk NEM olyan, mint a jéghegy. Pont fordítva vannak az arányok, mint ahogy a podcastben elhangzik. Upsz, bocsi. Három történetből kettő oltári nagy baromság. Szegény kicsi pókmajmok! De még inkább szegény Hapci, aki a közönség segítségét kérné. Jó, hát töriből nem vagyunk otthon. 32'15" - 4. kérdés: Melyik állatnak van a legmobilisabb garatállkapcsa? Jól van, Hapci is tud szivatni engem... soksertéjű férgekkel. Meg murénákkal, amelyek tényleg olyanok, mint egy alien. Pedig a földön nem alien. 34'55" - 5. kérdés: Három állítás a nyelőcsőről. Kettő ebből full kamu. Belefér vajon a combunk egy kékbálna nyelőcsövébe? Nagyon a begyünkben van ez a kérdés. Meg a madaraknak is. Barátunk, a perisztaltika. 36'52" - Törölt kérdés: elpirul-e a gyomrunk? 39'15" - 6. kérdés: Mikor végezték az első gyomortükrözést, és kin végezték el? Na ezt a kérdést kilogikázni! Persze rosszul. Akarom én hallani, hogy végezték el az első gyomortükrözést? Beindult élő adásban az empatikus fájdalomérzetem. Titkok a szarvasmarhák gyomráról, amit sosem mertél megkérdezni. A gyomorban szívódik fel a koffein. 42'37" - 7. kérdés: Miért hívják az éhbélt éhbélnek? Esti mese a vékonybélről és annak három szakaszáról. Hurkatöltéstől a boncolásig. Hiába szereti Hapci a hurkát, ezt a kérdést bebukta sajnos. Fociztál már bélbolyhokon? 45'40" - 8. kérdés: Hány darab baci él a vastagbélben? És nem, és nem és nem, rossz a helyesnek elfogadott válasz! Haha. Itt egy apdételt cikk a témáról. 47'19" - 9. kérdés: Mit jelent a latin rectum kifejezés? És miért erről nevezték el a végbelet? A G pont és a prosztata közelségéről. Hapci egy végbélről lett elnevezve? WTF! 49'18" - 10. kérdés: Mi az anal stage angol kifejezés magyarul? Direkt rosszat jelöltem meg, mert ez a legviccesebb. Az alábbi platformokon is ott vagyunk: www.facebook.com/szertar www.youtube.com/szertar www.instagram.com/szertar
51 min
234
XVI. A robotapokalipszis robotjait egy magyar l...
Nagyban ismerkedsz valakivel az interneten. Amikor meg élőben találkozol vele, kiderül, hogy egy mikrocsip. 01’19” – Vendégünk Hefter Estilla. Ti például tudjátok, mit jelent az Estilla név, és melyik magyar író vezette be? 02’15” – Vajon mit tett Estilla azért, hogy ő legyen a Lányok Napja egyik nagykövete? Minket arról próbál meggyőzni, hogy bánhatjuk, hogy nem vagyunk középiskolás lányok. 03’55” – Jó a fizuja a kezdő informatikusoknak. Estilla szerint pláne, akkor ha nő. 05’15” – A lány, aki közösségi finanszírozással tanulna Londonban robotikát. (Kezdünk rákanyarodni a témánkra.) De miért mi dobjunk össze rá? Miért ott tanulna? És miért pont azt? Fehér köpenyes robotösszeszerelőtől a TED-ig. 09’20” – Science fiction és a robotok. AI és a Szárnyas fejvadász. 10’18” Kezdődjön a kvíz! A következőkben hét kérdést szegez nekünk Estilla. Mindegyikre tippelünk, kifejtjük az álláspontunkat, hogy miért úgy gondoljuk. Ő pedig dicsér, dorgál és Smartiest oszt. Győzzön a jobbik! 11’08” – 1. kérdés: Honnan ered a robot szó? Egy apróbb tisztázás: a robotika szót valóban az az illető használta először, akiről szó is esik a podcastben, maga a robot szó viszont egy picit hamarabb jelent meg. De a lényegen nem változtat, mert az okfejtés stimmelt. 13’30” – 2. kérdés: Mik az Asimov-törvények és milyen sorrendben állnak? A robotika három törvénye. Hamar eljutunk ám a robotapokalipszisig! Robotok a háborúban? Mi van, ha a robot felmegy az internetre? Mi gyökeresen mást gondolunk erről, mint Estilla. De csak mert nem akarunk bedepizni. Knightrideres kocsit viszont akarunk, de nem ilyet. Pedig most már végigmennek a robotautók egy “európai országon” is: az USÁ-n. Na és kit vonunk felelősségre, ha kárt okoz? Nem fél Hapci, hogy a robotautók elveszik a munkáját? Mi van, ha felcseréljük a robotika törvényeinek sorrendjét? 20’55” – 3. kérdés: A két beszélgetés közül melyiket írta ember és melyiket egy bot? Toltunk egy kis házi Turing-tesztet. Finoman szólva sem volt egyértelmű. A kommentelőgépek támadása. Jönnek a robottrollok? A Philip K. Dick android pedig puszta jófejségből egy robotapokalipszis esetén melegen tartja majd a riportert az ember-állatkertben. (Vagyis emberkertben.) 25’20” – Azért csak kibújt a szög a zsákból. Estilla színt vallott: "Robotok! Én titeket foglak elősegíteni a robotapokalipszis létrehozásában." 25’44” – Pacemakerrel már robot leszek? Meddig ember az ember és mikortól válik nem-emberré? Egy kis gondolatkísérlet. Libabőr-veszély! 27’14” – 4. kérdés: Mit keresnek Loebner-díjért folyó versenyen? Hapci lehet, hogy robot. Szeretnénk egy cikkíró robotot. 31’10” – Kiráz a hideg egy androidtól? Az uncanny valley rejtélyei. 32’40” – Robottal félrelépni megcsalásnak számít? 34’20” – 5. kérdés: Philip K. Dick könyvében mi lehet a különbség az emberek és a replikánsok (tökéletesen emberszerű andoridok) között? Mivel nem olvastuk az Álmodnak-e az andoridok elektronikus báronyokkal? című könyvet, ezért belebonyolódtunk az okfejtésbe. Milyenek vajon a szociopata emberi szemszínű funkcionális helyein zárlat miatt túlmelegedő robotörömlányok? Azért Hapcinak is van lelke. 37’48” – 6. kérdés: Két kép közül melyiket festette robot és melyiket ember? Persze a ti roboskicceitek ezerszer űberelik bármelyik festő robotot! Mitől látjuk, hogy ember vagy robot rajzolta a képet? Ki a művész? A robot vagy a programozó? Mi van, ha jönnek a szóviccelő robotok? Itt a vég! 42’24” – Mit csinálnak az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) robotika szakkörökön? Estilla is a First Lego League-gel kezdte. 43’24” – 7. kérdés: Melyik a legviccesebb robot, amit láttunk? RbLc szerint a Bakarobo Kupán a macskanyalogató robot. Estilla szerint a Tentackle Knife Robot. Hapci szerint a Most Useless Machine. Abban viszont mind egyetértünk, hogy Estilla példaképe, Simone Gietz robotjai a legzseniálisabbak! 49’00” – Eredményhirdetés. Na ki nyert?
51 min
235
XV. Aki húsevő növényt eszik, vegetáriánus?
Ebben az adásban összehozzuk a húsevő növényeket a mosógépszerelőkkel, megkóstoljuk, mire megy a muslica, és kvízen mérjük össze a tudásunk. 00’18” – Az “év leigazolásáról.” 01’07” – A Lányok Napjáról. 02’26” – Hamarabb jött a technoludditák cunamija, mint múlt héten jósoltuk? (Szóviccekben azért felül-felülmúljuk egymást. Bocsánat.) 05’17” – Meglepetés Hapcinak: Csapó Andris, Magyarország egyik legmegszállottabb húsevőnövény-guruja belépett a stúdióba! 08’17” - Itt van előttünk egy szatyor tele vérszomjas növényekkel! 10’37” – Nem hinnéd el, mennyire megszállott tud lenni valaki, ha húsevő növényről van szó! 12’33” – Hol bújkálnak a húsevőnövény-dílerek? 14’07” – Szaporítás és tartás for dummies. 17’38” – Kezdődjön a kvíz! 18’54” – 1. kérdés: a Föld mely területein élnek húsevő növények? 21’08” – 2. kérdés: Hány húsevő növényfajt ismerünk? 21’40” – 3. kérdés: Hány húsevő növényfaj él Magyarországon? 22’51” – Elővesszük a szatyorból a növényeket. 25’37” – Nem én lennék, ha nem kóstolnám meg, hogy mire megy a muslica. Ilyen íze van a hízóka által kiválasztott nedvnek! 27’02” – Három rovarfogási technika. 28’53” – Hogyan csap legyet a Vénusz légycsapója? 33’22” – 4. kérdés: Miért fognak rovart a húsevő növények? (Beugratós?) 34’58” – 5. kérdés: Miért növesztik magasra a virágokat a húsevő növények? 36’37” – 6. kérdés: Hol él a Vénusz légycsapója? 37’30” – 7. kérdés: Melyik növény rendelkezik a leggyorsabb csapdával? 38’00” A zseniális rence. 39’28” – Eredményhirdetés. Na vajon ki nyert? 40’18” – Ezeket a kérdéseket ne tedd fel egy húsevőnövény-specialistának, ha nem akarsz az idegeire menni! 41’55” – Indonéz kalandok és az ottani biodiverzitás. 45’45” – A legextrémebb húsevő növények. Az végül kimaradt az adásból, esznek-e hüllőt a rovarevő növények. Utólag viszont András elárulta, hogy ritkán előfordul nagyobb fajoknál egy-egy gyík vagy gekkó, de nem jellemző. Kövesd a Szertárt... ...Youtube-on: www.youtube.com/szertar ...Facebookon: www.facebook.com/szertar ...Instagramon: www.instagram.com/szertar ...Soundcloudon: @szertar
51 min
236
XIV. Az előrejelző gép és román boszorkányok
Hogyan jósol egy fizikus? Lecsukható-e egy kutató az előrejelzéséért? Küszöbön a technoludditák? Szalai Feri, fizikus volt a vendégünk. 01'15" - Tenyérből is tud jósolni a fizikus. Meg a hazugságvizsgáló gép. 01'54" - Hallgatói reakciók: a kancsóka-kritika. Eszik-e cickányt a hűsevő növény? 05'30" - Milyen podcasteket hallgatunk? 07'28" - Hogyan foglalhatjuk össze 400 Freakonomics adás tartalmát egy mondatban? 10'38" - Seth Macfarlane a Simpson család és a tudomány. 12'11" - Mi köze a fizikának az elnökválasztáshoz? Feri 73%-os valószínűséggel jósolja, hogy a következő elnök... kiderül a hanganyagból. Hogyan jósolnak a fizikusok? Mi a kapcsolat a sci-fi és a makroökonómia között? 16'00" - Milyen a kellően jó jóslás? Ezt a könyvet ajánlotta Feri: Philip E. Tetlock és Dan Gardner: Superforecasting - The Art and Science of Prediction. Az ember egy előrejelző gép...különösen 2%-uk. Lehet pénzt keresni a hírpiacon (prediction market)? 21'41" - Milyen az igazán izgalmas előrejelzés? És hogy kavar be a pillangóhatás? 22'31" - Előre tudjuk jelezni az időjárást? Mik a korlátok? 25'14" - Mi tegyünk, ha nem jön be a jóslat? Korrekt-e, amit a facebook gondol rólad? 26'57" - Mi a legnagyobb probléma a gazdasági előrejelzéssel? Mikor lesz a következő válság? 27'56" - Mi a szigma? Hihető-e a Higgs-bozon? Előrejelezhető-e a háború? Valószínűségszámítás és kémelhárítás. 30'38" - Az előrejelzők felelőssége: kockáztassuk-e a pánikot? Mini esettanulmány Olaszországból: börtön az előrejelzésért? Telepítsük-e ki San Franciscót? Párhuzam a svájci frank hitellel. 36'55" - Pénzbüntetés a rossz román boszorkányoknak. Nem, nem a középkorban. Kicsit abszurd a téma. Hapci megpróbálja összeszedni a leesett állát az asztal alól. 40'56" - Az előítéletek. A mesterséges intelligencia előítéletes. Nem-reprezentatív mintavétel az Oscar-átadón, az oviban és lényegében mindenütt. A robotoknak nincs értékítélete... ööö, már miért ne lenne? Mi az érzés? 44'20" - Amikor a gépek előítéletessé válnak az emberekkel szemben. Mi van, ha úgy gondolják, hogy a világ optimálisabb emberek nélkül? Upsz! Segít a robotika három törvénye? 46'04" - A fogkefe- és fogkrémválaszték dilemmája. Hogyan jelezzük előre az étterem minőségét? 49'10" - Az előítélet lebontása: az újramintázás. Mi a gond ezzel? Lebonthatjuk a mesterséges intelligencia velünk szembeni előítéletét? Megéri-e a saját előítéleteinket újrakalibrálni? 52'05" - A részvénypiacon a munkát az algoritmusok végzik, az előnyöket viszont az emberek élvezik. Egyelőre. Újkori ludditák jönnek? Gépek vs. migránsok. 53'28" - "Annak a valószínűsége, hogy a technoludditizmus a következő 5 évben [...] több mint 200 000 embert fog érinteni Magyarországon, 67%." Na erre öt év múlva visszatérünk. Addig definiáljuk, hogy hogy mérjük az attitűdöt. Kövesd a Szertárt... ...Youtube-on: www.youtube.com/szertar ...Facebookon: www.facebook.com/szertar ...Instagramon: www.instagram.com/szertar ...Soundcloudon: @szertar
57 min
237
XIII. Toleráns bacik, pánspermia és a világító ...
A cím kissé hatásvadász, de hát mit csináljunk, ha Kary Mullis maga állította, hogy összefutott egy világító, zöld mosómedvével? És becsszó nem LSD-zett akkor épp. 00'00" - In medias res teszteltem Hapci fájdalomtűrését. (Szerintem alacsony. Szerinte magas, merthogy tele van tetoválással. Erről pedig korábban már beszéltünk az atavisztikus bélyegek kapcsán a Bennünk lévő állat felfedezése című adásunkban. Többet nem spoilerezünk.) 00'54" - Hapci csúnyán beelőzött egy űberbrutál fájdalmas szóviccel. Kénytelen leszek összeszedni magam. 02'40" - Mi a tűrőképesség ökológiai értelemben? (A tolarenc...tolear... tolerancia jó nyelvtörőnek bizonyult többször is.) 03'40" - A túl rossz és a túl jó között azért ott az optimum. Még akkor is, ha a "túl jó" az nyilván nem túl jó. Szóval értitek. 03'58" - A matek persze itt is befigyel. Na melyik az x tengely? Baki, amit nem vágtunk ki. 04'12" - Milyen a tűrőképességed, te élőlény? Szűk vagy tág? 05'28" - Ebben jó és ebben rossz barátunk, a szúnyog. 06'17" - Hapci kedvenc sorija a Planet Earth. Miket meg nem tudunk? A -60 fokban toporgó pingvinektől például oda meg vissza volt. 07'38" - Mit nekünk az optimum? Ide nekünk az extremofileket! 08'04" - Játszunk ismét, viszont ezúttal nincs Smarties (sajnos március 15-én vettük fel az adást és zárva voltak a boltok). 08'14" - Tűrő vagy kedvelő? Mi dilemmáztunk egy sort, de valaki tegyen már rendet a fejünkben! Köszönjük. 11'39" - A cuki kis medveállatka és az ő bámulatos tűrőképessége. 13'18" - Nem tudtam, mi a kirofil. Upsz. De Hapci helyretett. Huh! 13'42" - Ismerkedjünk meg a Deinococcus radiodurans-szal, a szuperbacival, amit még az ionizáló sugárzás sem rendíthet meg. (Legalábbis az nem rendíti meg.) 14'42" - Az extrémzabáló lisztkukacok, gombák és bacik. 17'09" - Bacik, amik bírják a sok gét. Meg egy kis visszarévedés a laboridőkbe: képzeljük magunkat egy szuszpenzióba úszó baktérium helyébe! Na milyen? 18'35" - A pánspermia lényege. Asztrobiológiától a kis hercegen át a Matt Damon zuzmójáig. 20'41" - Fertőtlenítik az űrállomásra kerülő eszközöket? Na és? Kiderül, mi minden tapad a Nemzetközi Űrállomáshoz! 23'00" - Miért jó, hogy vizsgáljuk az extremofileket? 24'11" - Nézzük a molekuláris biológia legnagyobb aha-élményének a példáját! Egy kis polimeráz-láncreakció (PCR) történelem. 27'10" - Anekdoták egy fickóról, aki feltalálta a PCR-t, kapott egy Nobel-díjat, nem veti meg az LSD-t, és volt élménye világító, zöld mosómedvékkel. 30'00" - Törekedjünk a homeosztázisra, gyerekek! És ne szórjunk ki pénzt lúgosító cuccokra. Még akkor se, ha nem tudjátok fejből, mennyi a vér pH-ja. (Inkább kérdezzétek meg Hapcit, mert ő nagyon tudja.) 31'39" - A stresszkutatás és a magyar vonatkozások (magyar vonatkozás mindig kell!) - pl. Selye János, aki az elhangzottakkal ellentétben nem biokémikus volt. 33'41" - Kifelé a komfortzónából! És vegyetek részt a játékban: mi legyen az a kulcsszó, amit feldolgozzunk a következő adásban. Smartiesért. Kövesd a Szertárt... ...Youtube-on: www.youtube.com/szertar ...Facebookon: www.facebook.com/szertar ...Instagramon: www.instagram.com/szertar ...Soundcloudon: www.soundcloud.com/szertar
35 min
238
XII. Őrültek háza: a pszichiátriai beteg és a t...
Két vendégünk volt az e heti adásunkban: Légmán Anna és Bányai Borbála, akik 10 éve kutatják az őrülteket szociológusként az MTA-nál. Oké, az őrült szó lehet, hogy egy kicsit erős, de jó okkal hívják így a pszichiátriai betegeket. Róluk beszélgetünk ma: a helyükről a XXI. századi magyar társadalomban. No meg az ellátórendszerben. 03'15" - Mégis mi az őrült? És miért pont így hívják a kutatásaikban? (A beszélgetés során, és itt a leírásban is következetesen az őrült szót használjuk.) 04'29" - Mi köze egy szociológusnak az őrültekhez? Mégiscsak egy pszichiáterekre tartozó téma, nem? Hát nem feltétlenül. 07'48" - Mi a helyzet a látens őrültekkel - azokkal, akiket nem diagnosztizáltak szakorvosok? 10'15" - Azok a fránya stigmák! No, hát ezért tartunk itt, ahol? 12'31" - Hány őrült van Magyarországon? Meg fogsz döbbenni! Vállald a népszámlálson, hogy őrült vagy? 16'14" - A magyarok bolondabbak, mint mások? Hogy lehet ezt mérni? Mi köze ehhez az öngyilkossági statisztikáknak? 19'27" - A nők őrültebbek, mint a férfiak? 20'15" - Van kiút az ellátórendszerből? (Spoilerezzünk? Nem nagyon.) A pszichiátriai beteg karrierje. 22'00" - Mekkora ötlet lenne bevonni a lakosságot? Nézzük a reakciókat! Egy szociológus az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (OPNI). Őrültek "szabadlábon". 25'32" - Őrültek láthatatlanok a médiában. Kivéve, ha bűncselekményt követnek el. 26'32" - Mi lesz Lipótmező után? Az ellátórendszer lehetőségeitől a hajléktalan problémáig. 30'12" - Vajon mit reagál a két kutató arra a kérdésre, hogy "Van azért pozitív példa is Magyarországon?" Hát nem azt, amire számítottunk. 34'18" - Mennyi idő a szemléletváltás? Nézzük az optimista verziót. És az integrált bölcsödéket. 36'25" - Mit kezd a pszichiáter, a beteg és a szomszéd a szociológussal, ha kutatni megy terepre? Őrült kalandok a bürokráciában. 41'39" - A szemléletváltás a médiában, a lakóközösségekben, oviban és suliban. 49'30" - Kedves őrült! Így küzdd le a stimgákat! Pár tanács - vagy inkább elrettentés? Kövesd a Szertárt... ...Youtube-on: www.youtube.com/szertar ...Facebookon: www.facebook.com/szertar ...Instagramon: @szertar ...Soundcloudon: @szertar
52 min
239
XI. Mi a közös Lady Gagában, David Attenborough...
Mindez kiderül abból az adásból, ahol kendőzetlen őszinteséggel beszélünk arról, melyik tantárgy nem volt egyikünknek sem a szívünk csücske az egyetemen. 00'45" - Eddig igazoltan legtávolabbi podcast hallgatónk (Gergely Taiwanról) reagált gamifikációs adásunkra, ennek kapcsán pedig beszéltünk a Hat gondolkodó kalap módszerről és a Duolingóról is mint erősen gamifikált (játékosított) nyelvtanulási rendszerről. 06'06" - Ákos kérdezett minket emailben arról, mi a véleményünk az oktatásról, tekintve, hogy elég nagy port kavart mostanában az oktatásügy helyzete. Itt bevallom, hebegtünk-habogtunk egy kicsit, de az adásból az is kiderül, hogy miért. 09'05" - A rendszertan (taxonómia) mindkettőnknek okozott nehézségeket az egyetemen. De vajon miért? És miért lehet mégis megkedvelni - már amennyiben a "rendszertan" és a "kedvelés" kifejezések megférnek egy mondatban. (Megférnek.) Szó esik jó rendszertan előadásokról, ínségeledelekről és fickósítószerekről. 12'05" - Pár gondolat a binomiális nomenklatúráról (kettős nevezéktan). És arról, hogy ma már nincsenek latinok és hogy az alba az egy szín. Ennyi. Azon most ne akadjunk fel, hogy a genus az [génusz] vagy [genusz]. Köszönjük. 17'16" - Errata: buroklevél = lepellevél, csak hogy egyszikűvirágilag korrektek legyünk. 25'26" - Eddig is szóba jött már pár érdekes élőlény, de innen indult csak az igazi játék. Smartiesokért játszottunk, és próbáltuk kitalálni, hogy melyik élőlény tudományos neve mire utalhat. (Mondjuk több Smartiest ettünk, mint amennyit nyertünk, de a lényeg, hogy jól szórakoztunk.) 29'51" - A Bracyurupuskkyodermatogammarus greivlingwmnemnotus kiejtésével meg sem próbálkoztunk. Ez van. 35'31" - Újabb nyelvbotlás, csak hogy minden a helyére kerüljön. A Bittium és az Ittibittium nemzetségekről esett szó helyesen. Mondjuk a lényegen nem változtat. 43'15" - Valami, amit nagyon-nagyon-nagyon elfelejtettünk az adás elején mondani. Pedig nem elhanyagolható, hogy ... Kövesd a Szertárt... ...Youtube-on: www.youtube.com/szertar ...Facebookon: www.facebook.com/szertar ...Instagramon: @szertar ...Soundcloudon: @szertar
44 min
240
X. Gémerkedj okosan, avagy a játékosítás rejtelmei
Damsa Andrei volt a vendégünk, a Játékoslét Kutatóközpont szakmai vezetője. Játékosításról beszélgettünk az oktatásban, a munkahelyen és egyéb környezetekben. Beszéltünk az előnyökről és arról is, hogy hogy lehet elkerülni a buktatókat. Kövesd a Szertárt... ...Youtube-on: www.youtube.com/szertar ...Facebookon: www.facebook.com/szertar ...Instagramon: @szertar ...Soundcloudon: @szertar
36 min
241
IX. A legnagyobb szemétség, amibe eddig belekev...
Ebben az adásban - kaptunk egy levelet nagyon messziről, - beszéltünk a tavalyi PET Kupáról és előrevetítettük az idei terveinket, - nyakig ugrottunk a szemétbe a Hulladék Akadémia interaktív kiálltásán, - elvéreztünk a szelektív hulladékválogató futószalagja mellett, - kiderült, hogy már Magyarországon is vannak chippel ellátott intelligens kukák, - de ezek nem olyanok, mint a szupercuki Bruno, ami beszippantja, az elérakott szemetet, - viszont semmi nem űbereli azt az okoskukát, amit RbLc fejlesztett otthon. Kövesd a Szertárt... ...Youtube-on: www.youtube.com/szertar ...Facebookon: www.facebook.com/szertar ...Instagramon: @szertar ...Soundcloudon: @szertar
33 min
242
VIII. Sexting és cyberbullying
Hapci a mostani részben Molnár Ágnessel beszélgetett, aki a Nemzetközi Gyermekmentő Alapítványban dolgozik, valamint a Safe Internet projekt koordinátora. Nagyrészt ő felelt a budapesti fél napos rendezvény lebonyolításáért is. Kiderül többek közt, hogy miről is szól a Biztonságos Internet Nap, milyen programokat szerveznek, illetve, hogy mi az a Lájkvadász társasjáték. Beszélgettünk a gyerekeket fenyegető internetes veszélyekről és arról is, hogy ezek ellen hogyan lehet védekezni. Kiderül mi az a sexting és a cyberbullying, és az is, hogy engem miért tiltottak le a Facebook-on. Kövesd a Szertárt... ...Youtube-on: www.youtube.com/szertar ...Facebookon: www.facebook.com/szertar ...Instagramon: @szertar ...Soundcloudon: @szertar
30 min
243
VI. Pénzügyet tanulsz? Fizikus lesz a főnököd!
Volt egy vendégünk a stúdióban, bizony. Felboncoltuk az agyát. Nem konkrétan, csak képletesen persze. A beszélgetőtársunk ezen a héten ugyanis Szalai Feri, fizikus volt, aki nem valamelyik labor mélyén, számítógépkupacok alatt elemez részecskeütközésekből származó adatokat, hanem az üzleti életben tevékenykedik. Ezzel pedig nincs egyedül. A fizikusok egész jól teljesítenek ezen a területen és messze beelőzhetik a pénzügyön nevelkedett kollégáikat. Kövesd a Szertárt... ...youtube-on: http://www.youtube.com/szertar ...facebookon: http://www.facebook.com/szertar ...instagramon: @szertar ...soundcloudon (podcast): http://www.soundcloud.com/szertar
36 min
244
V. Ásító szemfehérje és galambmozgató erők
Itt az ötödik podcast adás, amelyben nem derül ki, hogy miért ásítunk (ráadásul ragadósan), miért remeg a szemhéjunk és miért van időnként déjà vunk. A forrásokat itt találjátok: http://www.szertar.com/podcast/asito-szemfeherje-es-galambmozgato-erok Ha tetszett, iratkozzatok fel, és osszátok meg a barátaitokkal! www.facebook.com/szertar www.youtube.com/szertar www.szertar.com
26 min
245
IV. A bennünk lévő állat felfedezése
Az evolúció fellelhető nyomaiból állítottunk össze egy kis ízelítőt. Legyen szó atavisztikus jegyekről vagy elcsökevényesedett szervekről, biztos találtok köztük érdekességeket. http://www.szertar.com/podcast/1706194/ Kövessetek minket facebookon: www.facebook.com/szertar Iratkozzatok fel a YouTube csatornánkra: www.youtube.com/szertar De Szertárként fenn vagyunk az Instagramon is.
24 min
246
III. Az öt kedvenc Szertár projektünk 2015-ben
Egy kis év végi át- és előretekintés megpodcastesítve. Szó volt az év tudományos áttöréseiről és a mi saját projektjeinkről is. Nosztaligázás és tervezgetés. Az adáshoz tartozó cikk: http://bit.ly/1OmHmfZ Kövessetek minket Facebook-on: www.facebook.com/szertar és YouTube-on: www.youtube.com/szertar
27 min
247
II. Einstein és a mikrohalál
Mi az: kicsi, fekete és nem bírja el a kaszát? Hát a halál fia. No de mégsem ő a mikromort, vagyis mikrohalál. Hogy mi az, arról a második Szertár podcastben hallgathattok. Ja, és az idén 100 éves Einstein általános relativitáselmélete. Ha pedig Einstein, akkor beszélgetünk az agyáról és a feleségeiről, valamint egy magyar vonatkozást is érintünk vele kapcsolatban. Az adás végén pedig egy házi feladatot is kaptok, úgy ám! Kövessetek minket Facebook-on: www.facebook.com/szertar és YouTube-on: www.youtube.com/szertar
20 min
248
I. Életmentő robot és a Kódolás Órája
Történelmi pillanathoz érkeztünk: kirepült az éterbe az első Szertár Podcast! A podcast nagyon jó nektek. Hiszen mindenféle tudományos-technikai témát dolgozunk fel, kicsit kötetlenebb formában, mint egyébként. A podcast nekünk is nagyon jó.Hiszen mindenféle tudományos-technikai témát dolgozhatunk fel nektek, kicsit kötetlenebb formában, mint egyébként. Most például szó lesz amőbázó Lego robotokról, életmentő robotokról meg úgy általában mindenféle robotokról, illetve a programozás és a lányok relációjáról, valamint programajánlót is adunk a Kódolás Órája kapcsán bekövetkező eseményekről. Kövessetek minket Facebook-on: www.facebook.com/szertar és YouTube-on: www.youtube.com/szertar
24 min