A tudatos, fenntartható üzleti működés egyre népszerűbb a világon és itthon is több cég vallja, hogy a pénzügyi sikerek mellett a társadalmi célok és a hasznosság a működésük része. A Re-Business podcast harmadik évadában szó lesz a hazai tudatos céges mentalitás terjedéséről, az etikus marketingről és az esztétikus kapitalizmusról is. Hallgassátok, gondolkodjatok és cselekedjetek!

Miért fordít hátat valaki az üzletnek, aki nyakig benne volt? Tkacsik Márta, a Patikakert alapítója megmondja!

Lehet-e üzletileg is sikeres egy kritikus értelmiségi közösség kinevelése? Megélhet-e a piacról egy progresszív oktatási modell? Zeitler Ádám, a Milestone Intézet társalapítója elmondja, ők mire jutottak.

Életképes-e, ha valaki nem adományokból, hanem egy termék vagy szolgáltatás értékesítéséből akarja finanszírozni szociális problémák enyhítését. A társadalmi vállalkozásokról Kalmár Anna, az Adnijóga alapítója mesél.

Hogyan válthatók forintra az olyan értékek, mint az innováció, a sokszínűség és a hosszú távú gondolkodás. Pistyur Veronika erről beszélget Árvai Péterrel, a tisztességes, nyitottságra építő cégvezetés szószólójával.

A “kitermel, előállít, leselejtez” modellre épülő jelen, biztosan látszik, hogy nem fenntartható a jövőben. A körforgásos gazdaság lehet a megoldás? A téma világhírű magyarja Tom Szaky megmondja!

A tudatos, tisztességes vállalatok nem csak megbecsülik a munkavállalókat és a partnereiket, hanem a pénzügyeket tisztán kezelik. Fehér Gyula kockázati tőkebefektető elárulja, ő hogyan viszonyul a pénzhez!

Ha a kapitalizmus megújításra szorul, akkor a keleti filozófiák alkalmazása segítheti a megújulást? A Zhao Zhou teaház vezetőjével beszélgettünk, majd Tkacsik Márta mesélte el, miért szállt ki az üzleti tanácsadói világból.

Lehet-e egy alapítványt sikeres kkv-ként bizniszként működtetni? Erre ad választ a Világszépe alapítvány két vezetője, majd Árvai Péter meséli el élete fordulópontjait.

Mitől lesz egy cég zöld? Elég-e ha egy üzleti szereplő környezettudatos, vagy ennél több kell? Erről faggatja Szűcs-Winkler Róbert fenntarthatósági specialistát Pistyur Veronika.

Milyen tudásra van szükség a sikerhez? Van-e lehetősége és mi lehet az alapja a megújuló kapitalizmusnak? Pistyur Vera erről beszélget Simó Györggyel, a Day One Capital ügyvezetőjével.

Győztesen vagy elégedetten tér haza a nap végén egy jó vezető? A felelős irányítás ismérveiről Gauder Milánnal, a Mastercard globális kártyaelfogadásért felelős vezetőjével beszélgetünk, majd Bárdos András egykori tévés, jelenleg könyvkiadóvezető árulja el, ő miért döntött úgy, hogy változtat munkamódszerén.

Hogyan vonuljon vissza egy tulajdonos? Hogyan kezlje a helyzetet az utód? Erről beszélgetünk a Gerbaud két ügyvezetőjével, anyával és a lányával, Pintér Katalinnal és Niszkács Annával. A műsor második vendége Radisics Milán díjnyertes fotós, művész, grafikus, aki élete fordulópontjairól mesél.

Hogyan képzeli a vállalkozás jövőjét egy fiatal üzletember? Hogyan kezd vállalat fel- vagy átépítésébe? Pistyur Veronika Schiller Márkkal beszélget, aki háromgenerációs családi vállalkozásként édesapjával és nagyapjával közösen vezeti a Schiller Autóházat. A műsor második felében Bogár Márk, a Sárréti Chilifarm marketingvezetője mesél fordulópontjairól.

Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy tényleg megéri máshogy csinálni. Hogy a profitszerzés mellett megfér a társadalmi felelősségvállalás is. Vendégünk Kürti Gábor, a Hajtás Pajtás ügyvezetője. A műsor második vendége Tóth Diána, a Farmer lánya blog alapítója, aki elmeséli neki mit jelent a változtatás.

Ebben a részben a munkavállalói jóllétről lesz szó. Mit nyer azzal az üzlet, ha azt mondjuk, a dolgozó nem nekem, hanem értem dolgozik. Erről beszélgetünk Prohászka Ottóval, a Tutti Élelmiszeripari Kft. tulajdonosával, aztán Hampuk Richárd, a Betone Studio egyik alapítója mesél arról, nála mikor és miért jött el a változtatás igénye.

Hogyan közelít a profithoz az emberközpontú gazdaság? Mit ad a pénz, a profit a cégeknek? A témáról Baritz Sarolta Laura közgazdásszal, domonkos rendi nővérrel beszélgetünk, majd Köves Alexandra, a Corvinus docense mesél a nem növekedés modelljéről.

Mennyire kell egy cégnek transzparensnek lenni, és nem abban az értelemben, hogy mindenki tudja, ki a vállalkozás tulajdonosa. Hanem, hogy mennyire érdemes bevonni a munkavállalókat a döntésekbe. Vendégünk Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary ügyvezetője, majd Tomán Szabina meséli el élete fordulópontját.

Lehet-e igazi közösséget építeni egy olyan szektorban, ahol mindenki a túlélésért küzd? Erről beszélgetünk Bánhalmi Katával, a felelős gasztronómiai vállalkozásokat segítő Piqniq Budapest társalapítójával. A műsor második vendége pedig Gál-Berey Tünde, a Villámfordítás alapítója, aki a felvilágosodása pillanatát idézi fel.

Nem mindegy milyen iparágban tevékenykedünk, vagy hogyan szerezzünk profitot. Arról hogy miként lehetnek az üzleti vállalkozások a pozitív társadalmi változások eszközei, Deák Györggyel, a B-Corporation minősítéső Biofilter vezetőjével beszélgetünk. Pozsonyi Gábor pedig elmeséli, miért döntött úgy bankárként, hogy megmutatja, a társadalom számára hasznos módon is lehet pénzt befektetni.

Előbb-utóbb mindenkiben kialakul az a látásmód, hogy vissza kell adni az elért üzleti sikerekből a társadalomnak - vallja Jaksity György. A Concorde Értékpapír elnökével az üzleti vízióról, etikus működésről beszélgettünk, majd Tóth Guszti, az Igazi Oliva alapítója mesélte el, miért döntött egy fenntartható üzleti működés mellett.

Az üzleti siker nemcsak a pénzről szól, a verseny nem azt jelenti, hogy mindenáron le kell győzni a többieket, a kapitalizmus pedig nem szükségszerűen kizsákmányoló. Pistyur Veronika vezetésével a Re-Business podcastban megmutatjuk, hogyan érdemes felelősen és vállalhatóan sikerre vinni cégeket, hogy az közben a társadalom és a könyezet számára is hasznot hozzon.

Milyen hatással volt a járvány a fenntarthatóságra, a környezettudatosságra, egyéni, vállalati és globális szinten? A kérdésre Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, a Kormányközi Éghajlatvédelmi Testület alelnöke, Litkai Gergely, a Dumaszínház alapítója, és Károlyi Zsuzsanna, az E.ON márka és marketingvezetője válaszolt.

A To-do-list kilencedik epizódja a cégvezetők nehéz napjairól szól, amikor súlyos morális ügyben kell jól dönteniük. A cég vagy a dolgozók érdekei a fontosabbak? Hosszú távú vagy a rövidebb távú célokat tartják szem előtt? Beszélgettünk a Vodafone-t 13 évig irányító Beck Györggyel és a Shiwaforce digitális transzformációval foglalkozó cég vezérigazgatójával, Kovách Antonnal. A műsor Újítók rovatában pedig a Pánik Instant céges rendezvényügynökség vezetője, Ureczky Balázs meséli el, hogyan alakították át a covid miatt összeomló üzleti stratégiájukat.

Hogyan kezeljük, ha hibáznak az alkalmazottaink és hogyan tekintsünk a saját hibáinkra? Feladatunk, hogy minden lehetséges hibától megóvjuk a cégünket? Balogh Péterrel, a Cápák között tévéműsor egyik befektetőjével beszélgettünk, akinek első négy cége becsődölt. Második vendégünk Tóth Gergely, a nemzetközi Fuckupnight rendezvénysorozat hazai szervezője, a rugalmas és kreatív vállalkozásokat bemutató sorozatunkban pedig Péter Annamária prémium ingkészítőt kérdezzük.