Egy megrázó, amerikai bűnügyről beszélgettünk. Átbeszéltük a Shannan Watts eltűnésének észlelését követő első órákat, végül megvizsgáltuk a gyanúsított férj kihallgatásáról készült felvételt.

1921-ben megvalósult az USA legnagyobb volumenű pogromja: egy zaklatási vád lincshangulatba torkollott, mely a végletekig pörgette a Tulsa fekete és fehér lakossága közötti, egyre csak fokozódó fesztültséget. A belvárosi összecsapás átterjedt Greenwoodra, azaz a "fekete Wall Streetre", mely egy vérgőzös faji alapú összecsapást eredményezett.

Az orvostudomány szégyenfoltjáról beszéltünk, mely bármennyire is hentesmunkának tűnik, 1949-ben Nobel-díjat ítéltek meg érte. USA szerte több tízezer lobotómiát hajtottak végre, életeket és családokat tönkretéve, köztük a Kennedy család egy ijfú lánytagjának életét is.

Beszéltünk a zaklatás Btk. szerinti definíciójáról, illetve olyan esetek is szóba jöttek, amikor testközelből találkoztunk egy kibontakozó zaklatási üggyel. Ezek kimenetele gyakran meglepő fordulatokat hozott. Az epizód csúcspontját az Andy Signore hamis molesztálási vádja, illetve karaktergyilkosságának bemutatása képezi, akit szó szerint a Metoo kampány második áldozata volt.

Az oktatási rendszer kritikájáról szóló sorozatunk utolsó részére vendéget fogadtunk, Péter személyében. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat tárgyaltuk ki.

Sorozatunk utolsó epizódjában Gere Ákos, a pécsi egyetemi lövöldöző ügyét vizsgáltuk. Ő volt az első Magyarországon, aki egy aktuális értelembe vett iskolai lövöldözést végrehajtott. Vizsgálatunk alapját az ügyében meghozott ítéletek képezték.

Sorozatunk folytatásában a sajtóban S. Ábelként megismert Somogyi Ábel eljárásáról beszéltünk, aki a gyanú szerint iskolai lövöldözést tervezett az ELTE jogi karán, versei és a fegyver megszerzésével való törekvése legalábbis erre engedte a vádhatóságot következtetni. Vizsgálatunk alapját az ügyében meghozott ítéletek képezték.

Kétrészesnek tervezett, de végül három részesként publikált sorozatunk első epizódjában a 1999-es, Columbine High Schoolban végbement mészárlásról beszéltünk. Megvizsgáltuk azt is, mi vezethet egy fiatalra arra, hogy "kiterjesztett öngyilkossága" keretében legyilkolja az iskolatársait. Szóba jött a "Beszélnünk kell Kevinről" című film is.

Folytatjuk a gyűjtőkártyákról szóló diskurzusunkat. Körbejártunk a Hatalom Kártyái online verziójának (HKK online) szomorú történetét, de szóba jött egy jogeset is, amikor a Topps és a Fleer, mint az USA legmeghatározóbb gyűjtőkártya kiadói pereskedtek egymással. Beszéltünk az FBI által lefoglalt Charizard kártyáról is.

A gyüjtőgetős kártyákról beszélgettünk. Kitértünk a Hatalom Kártyáira, azaz a HKK-ra, a Magic: the Gatheringre (MTG), de beszéltünk a TCG-k (trading card game) egyéb leágazásairól is. Sorozatunk első részében a gyüjtőkártya-játékok általános szabályairól s beszéltünk.

A randsomware-ről beszélgettünk, melynek működése úgy néz ki: féreg módjára települ a hálózaton, letitkosítja az adatokat, a kibocsátói pedig csak akkor adják oda a titkosítást feloldó kulcsot, ha meghatározott időn belül kifizetsz nekik egy összeget kriptovalutában... és az idő fogy!

A zsebtolvajokról és a trükkös lopásokról beszéltünk. Kitértünk a vagyon elleni bűncselekmények nyomozására, de szóba kerültek az unokázós csalók is.

Az oktatási rendszer kritikájáról szóló sorozatunk harmadik részében vendégünk, Péter egy pedagógus szemszögéből világítja meg mindazt, amit mi az előző két epizódban képviseltünk.

Az oktatási rendszer kritikájáról szóló sorozatunk második részében emlékeket idézünk fel iskolai atrocitásokról, illetve olyan esetekről, amikor a pedagógusok egy nagyon sajátos és káros modell mentén viselkedtek.

Az oktatási rendszer kritikájáról szóló sorozatunk első részében egy általános diagnózist adtunk a közoktatás diszfunkcióiról, szemléltettük azokat az érveket, amik egyértelműen ellene szólnak, de bemutattok azokat az álláspontokat is, amelyek szerint az oktatási rendszer jelenleg jól működik.

Az emberek “kategórizálásáról” beszéltünk. Arra kerestük a választ, ki tud-e törni valaki proli minőségéből, vagy egyáltalán akar-e. Hasznosabb tagja leszel a társadalomnak, ha a megfelelő karrierdöntéseket hozod? Annyit érsz, amennyit elértél? Kiderül az epizódból.

Az abortuszvita köré épülő álláspontokat vizsgálatuk meg. Ebben a témában az élet szentségéhez fűződő, alapvetően lelkiismereti szempontok állnak szemben az önrendelkezés és a realitás álláspontjával.

Japán történelmének legmeghatározóbb terrorcselekményéről beszéltünk: 1995. március 20-án a rendkívül forgalmas tokiói metróhálózat több pontján hajtottak végre szaringáztámadást. A túlélők még ma sem tértek magukhoz, több ezre szenvednek emiatt poszt-traumás stressz szindrómában.

A számfüggő- és számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokról beszélgettünk, és arról, mik a kilátások a chat appokat illetően. Mi a jogszabályi háttere ezen szolgáltatásoknak, illetve mely szervezetek férhetnek hozzá teljesen legálisan a kommunikációdhoz.

Rendhagyó epizódunkban Dani a Youtube egy elvetemült részéről beszél: a család vlogok egy olyan fajtájáról van szó, amelyben a szülők bármit és bárkit kihasználnak a nézettségért és természetesen a pénzért. A tartalmaikban “kapcsolatok mennek tönkre”, “mindenki megcsal mindenkit és még le is buknak”, vagy épp “súlyos betegek lesznek a sztárcsalád gyermekei”, “elvesztik a házukat” és még sorolhatnánk.

A BKK egy olyan rendszert akart a 2017-es FINA vizes világbajnokságra, amivel lehet a külföldiek előtt jaszkarizni. Maguk sem sejtették, de az odavezető út szakmai kudarcokkal, félrekezelt krízisekkel és 100 milliós bírsággal volt kikövezve. Forrásaink a "korabeli" sajtó, valamint a hatósági határozatok voltak.

Ismét a kriptóról beszélgettünk, ezúttal a Happiness of missing out (azaz a HOMO) vetületében. Szóba jött az Inlock nevű platform, az annak alapítójával folytaott diskurzus, és kicsit az NFT-ről is beszéltünk.

A szerződések ritka típusaival foglalkoztunk, melyekről nem tanítanak az egyetemeken (vajon miért?). Három szerződéstípust vettünk górcső alá. Az epizódban sor került arra is, hogy beszéljünk a hamarosan megjelenő Szürke Zóna könyvről.

Elkövettünk egy nagy hibát: olyasmiről beszéltünk, amiben másvalaki kompetensebbnek érzi magát. Ezzel rászolgáltunk a legsúlyosabb jelzőkre: "kreténség", "baromság", "értelmetlenség", "sületlenség." De hogy mi volt az, amit rosszul mondtunk? Az új szükreállomány epizódból kiderül (vagy nem).

A "gaslightingról" beszélgettünk, azaz amikor valaki (párkapcsolatban, családi- vagy baráti vizsonyban, közéletben stb) különböző eszközökkel meghajlítja a realitást, hogy a saját javára (már ha tud róla) hamisítsa meg a valóságot, végső soron a tágan értelmezett történelmet.