A kattintásvadászatról beszéltünk, mely megnyilvánulhat a közönséges tartalmaknak adott címek vagy kísérőszövegeik megfogalmazásában ("Nem fogod elhinni, mit csinált Rezső a podcast után!"), de az egyes celebek is rendszeresen végrehajtanak olyan műveleteket, amelyről már előre tudják, hogy fel fogja kapni a bulvársajtó.

A UCC köré épülő téveszmerendszer egyik emlékezetes magyar esetével foglalkozunk: a kiragadott dusnoki gyermek szülei nem gondoskodtak az anyakönyvezéséről, nem működtek együtt a védőnővel, de gyermekük még a kötelező védőoltásokat sem kaphatta meg. Két részes sorozatunk második részében kitérünk a hazai "UCC-sámánokra" is, és néhány, youtube-on elérhető tárgyalást is kielemzünk.

Egy magyar közösség úgy véli: "Magyarország egy New York-i tőzsdén bejegyzett cég." Emiatt minden magyar hatóság, bíróság felhatalmazását tagadják, ezzel szemben számos beadványt intéznek ezek felé és nyilatkozattételre szólítják fel ezeket. Meggyőződésük szerint minden adósságot eltörölt egy fiktív jogi aktus: a UCC. Két részes sorozatunk első részében az e köré épülő téveszméket szeretnénk pontról pontra megcáfolni.

Beszélgettünk a Szürke Zóna Podcast szerkezetéről, a szerkesztési elveinkről, a forrásmegjelölés jelentőségéről, továbbá kitértünk arra, mely podcastek inspirálnak minket, illetve melyek azok az ellenpéldák, amiket nem tekintünk követendőnek.

Egy állásinterjún mindkét fél hazudik, és mindkét fél rosszhiszeműséget feltételez a másikkal szemben. Ezekről az anomáliákról beszélgettünk, szóba jöttek saját élmények és vélemények is.

A "date rape" az egymást ismerő felek között megvalósuló, jellemzően befolyásolt állapotban lévő (adott esetben kiskorú) személy sérelmére elkövetett erőszakos közösülés. A téma egyesek számára megrázó lehet!

Egy érdekes bűnügyről beszéltünk: egy eltűnt nőről közzétettek egy felvételt, amint beszáll egy liftbe és bizarr módon kezd viselkedni. Elisa Lamet később szokatlan helyen találták meg, a webnyomozók közössége pedig találgatásokba kezdett.

A kereskedelmi televíziók gyakorlatáról beszéltünk: hogy Hajdú Péter fizetett egy gyilkosnak, hogy csak nála mondhassa el a hazugságait, és hogy hogyan bánt el a médiabiznisz No thanx Erikkel, illetve milyen aljas módon szerzett magának perifériára ragaqdt szereplőket a Mónika show.

A vagyon elleni bűncselekmények közül a lopásról beszéltünk, azon belül is a betöréses lopásról, amelynek az elkövetőiről tudható, hogy külön szakmai kört képeznek, akik igyekeznek lépést tartani a korral.

A tartalomgyártók és a tartalomfogyasztók közötti egyoldalú kapcsolatokról beszélgettünk.

Beszéltünk a GDPR-ról, az adatvédelmi tisztviseló pozíciójáról, illetve szóba jött, milyen élmény kezelni egy incidenst.

Elindítjuk a Szürkeállomány rovatunkat: ebben fogunk foglalkozni off topic témákkal. Egyébként is sok gondolatunk van a podcastel kapcsolatban, ezeket itt fogjuk megosztani, illetve a más podcastektől érkező "átkiáltásokra" is ezen rovat keretein belül válaszolunk. Röviden összefoglaljuk a Szürke Zóna Podcast eredetét.

Azokról a bérlőkről beszéltünk, akik akkor sem költöznek ki a bérleményből, amikor felmondják velük a bérleti szerződést. Fizetni nem hajlandók, a rendőrség nem tesz velük semmit, úgyhogy nem marad más, csak a bírói út, ami viszont legalább másfél év.

A "lekameráztuk, amint huncutkodsz, és elküldjük az ismerőseidnek, ha nem fizetsz" típusú zsaroló levelekkel foglalkozunk. Ezeknek nincs nagyobb jelentősége egy spamnél, ám ezt sokan nem tudják. Különleges megoldásokkal próbáljuk érdekessé és értelmezhetővé tenni az ezzel a témakörrel foglalkozó epizódunkat. Az epizód elején hallható bejátszás egy sextortion zsarolólevél rekonstrukciója. Nem jelent valós fenyegetést a hallgatóra nézve!

Kiadók és szerkesztők közti intrikákról beszéltünk. Szóba jött a Galaktika-botrány, illetve górcső alá vettük a "közösségi média hasbeszélőket" is. Ez utóbbiak lájkokat vásárolnak, sőt, kamuprofil-hadsereget működtetnek annak érdekében, hogy tematizálják a brandjüket, illetve ostrom alá vegyék a kritikusaikat.

Az egyszemélyes büntetőeljárásként működő entitásról beszéltünk, ami nem ismeri az ártatlanság vélelmét, és a bizonyítás is a vádlottat terheli. Számos esetben hozott el magával hamis nemi erőszak vádakat. Sőt, mondhatni csak vesztesei vannak a radírkultúrának.

Egy hate crime-nak tűnő, valójában népszerűségnövelő publicity stunt volt a beszélgetésünk tárgya. Jussie Smollett, a színesbőrű, vállaltan homoszexuális, amerikai színészt ért támadásról nagyon hamar kiderült, hogy Smollett közrehatása lényegesen túlmutat az áldozat szerepén. Mindez kb. rögtön kiderült, de az egyetlen kimenetele csak az volt, hogy Jussie Smollett karrierje tönkrement.

Az online tartalomszolgáltatókról beszéltünk, kitérve az Uniós szabályozásukra. Szóba jött a VPN, illetve annak jogi megítélése. A legnagyobb csapást végül a reklámokra mértük.

Azokról a hazudozó emberekről beszéltünk, akik a pillanatnyi tiszteletért vagy figyelemért hazudnak maguknak olyan szerepet, amellyel valójában nem azonosak. Kitértünk strómangyáros nagyipari hazudozókra és a szüleit megöletni akaró Gy. Kristóf ügyére.

A hírhedté vált, kudarcos Fyre Festvialról beszélgetünk, mely újgazdag fesztiválózók rémálmát váltotta valóra, közben több szolgáltatót is kiforgatott a megtakarításából, és amelyről több dokumentumfilm is szólt (ezeket a filmeket összehasonlítjuk). Megvizsgáljuk a GVH influenszer-kontroll gyakorlatát, illetve megemlékezünk a tiszavirág életű "Sokan kértétek" leleplező insta-oldalt. Explicit tartalom!

Az üzletszerűen elkövetett csalás olyan formájával foglalkozunk, amely fölött a nyomozó hatóság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal is egyaránt szemet húny. A szürke zóna velejében jártunk!

A FOMO-ról, azaz a kimaradástól való félelemről beszélünk, melyet különböző iparágak előszeretettel használnak ki. Az MLM-es "pénzügyi tanácsadóknak" betanítják, hogy az elbizonytalanodó ügyfelet azzal kell meggyőzni, hogy meg fogja bánni, ha most nem száll be az üzletbe. A Wall Steet farkasa c. filmből kiderült, a brókerek a komplett megélhetésüket alapozzák a FOMO-ra, és most a kripto ipar vámszedői próbálnak hatni rá, amikor felébresztik a félelmed attól, hogy kimaradsz a tutiból.

Az adásban a Szalamandra gyilkosságokról, avagy a Salt Lake City-i csőbombás gyilkosságokról beszélünk, de előtte lerántuk a leplet az Utolsó napi szentek Jézus Krisztus Egyházáról, azaz a mormonokról.

Olyan esetekről beszéltünk, amikor egy korlátozott szellemi képességű személytől nyernek ki kihallgatás útján olyan vallomást, ami őrá vagy másra terhelő. Megemlítjük a hazai és külföldi ajánlásokat, illetve kielemezzük a Making a murderer c. netflix-sorozatot is.

A kivetített Münchausen-szindrómával foglalkozunk, melyet több film, sorozat is feldolgozott már (az IT - Chapter I-ban érintőlegesen, míg a The Act c. sorozat teljes terjedelmében foglalkozik ezzel). Ez egy mentális probléma, amikor egy anya betegnek hazudja, illetőleg betegen tartja a saját gyermekét, főként azért, hogy a környezete elismerését nyerje el. Súlyos és felháborító szürke zónára leltek rá ezek a nők. Ezzel foglalkozunk az epizód során.