A Széll Kálmán tér kistestvére, a Széna tér a neve ellenére, csak az utóbbi pár évben kezdett szellőssé és térszerűvé válni. Korábban mindig állt valami a közepén: hol egy buszpályaudvar, hol egy kórház, hol pedig istállók, ahol szénával tankolták fel a lovakat – innen kapta a nevét is. A Széna tér a történelem sötét oldalának szemtanúja: látott pestiskórházat, vörös és fehér terrort, kivégzéseket, kitörést a várból a második világháború végén és az 56-os forradalmat. A Széna tér történetét az azt alaposan feldolgozó és a közelben élő íróval, Cserna-Szabó Andrással beszéltük át.

Specialty kávé és pizza, közel-keleti fogások és magyaros kisvendéglők, tapasok, rétesek és egy 1935 óta működő mézeskalács bolt. Ízek, színek, illatok, kismesterek várnak bennünket a Pozsonyi úton, ahol a csodás épületek lakói még egymásra köszönnek, az éttermekben pedig megismerik a visszajáró vendéget. Podcastunk következő epizódjában Mautner Zsófi kalauzol bennünket ezen az ízletes környéken, a budapesti gasztronómia laza és barátságos fellegvárában.

A legnagyobb és a legrosszabb hírű budapesti közpark, ami az elmúlt évtizedek nagy rendezési álmaiból egyet sem tudott valóra váltani. De talán végre felébred! Bardóczy Sándorral a közelmúlt és a jövő fejlesztéseiről beszélgettünk.

Szigony utca, Práter utca, Corvin-negyed és Orczy-kert, egyszóval Józsefváros. Mindannyiunknak mást mond a VIII. kerület, de az biztos, hogy mindenkinek van róla valamilyen véleménye és tapasztalata. Na de milyen ikonikus helyek és sztorik köthetők a város legszínesebb kerületéhez és hogyan váltotta fel a düledező házak és lepukkant környék helyét egy kozmopolita városfejlesztés? Qka MC-vel és Ricsipível jártuk körbe, hogy miért is volt olyan YO Józsefvárosban felnőni.

A XIII. az egyetlen olyan budapesti kerület, amelyiknek nincs külön neve, hanem egyszerűen csak ez a XIII. kerület. Ide tartozik Újlipótváros, a Vizafogó, a Népsziget egyik fele, a Göncz Árpád városközpont, valamint a mind közül a legnagyobb terjedelmű Angyalföld, amiből az egész kerület kinőtt. Nincs egységes arculata, hanem ahány városrész, annyiféle hangulat és életstílus jellemző rá. Hogy milyen volt ide születni, itt felnőni és hogy milyen a hétköznapi élet a XIII-ban, arról a kerület szakavatott szakértőjével, Hajós Andrással beszélgettünk.

Tiltott szerelmek, történelmi tragédiák, csillogó bálok helyszíne volt a Károlyi-kert. Tele titkokkal és pletykákkal.

„A Moszkván vártuk a bulicímeket minden szombat este. Itt volt mindenki a környékről, aki kicsit is jó fejnek gondolta magát." – hangzik el Török Ferenc 2001-es vizsgafilmjében, a Moszkva térben. A tér, amit most Széll Kálmán térnek hívunk, és aminek már a Moszkva tér előtt is ez volt a neve, régóta fontos találkozási pont a mindenkori fiatalok számára. Ki ne ismerné a Moszkva téri órát és talán a gombáról is sokan hallottak már. Közlekedési szempontból is kiemelt helyet foglal el, ez a tér számít Buda előszobájának. De volt itt egykor agyagbánya, működtek itt sportlétesítmények, sőt még emberpiacként is hírhedt volt. Történetét a teret jól ismerő filmrendezővel, Török Ferenccel beszéljük át – kicsit nosztalgikus húrokat is megpendítve.

Bár a Falk Miksa utca Budapest egyik legelegánsabb része, kisebb és nagyobb galériáival szinte már Párizst idézi, az itt élők és dolgozók mégis úgy ismerik egymást, mintha egy kis faluban élnének. Hogyan jött létre ez a pezsgő műkereskedelmi központ és milyen élet folyt a Falk Miksa utcában, nem is olyan rég? Az utca közelmúltjáról Kajdi Csabával beszélgettünk.

Rotschild Klárától a Paprika souvenir-ig; Budapest híres-hírhedt bevásárló utcája, a Váci utca kerül a középpontba új évadunk első epizódjában. 40-50 éve még elegáns üzletek és vendéglátóhelyek tarkították, ahová látni és látszani jártak a jómódú budapestiek, manapság inkább a turistacsalogató éttermek és boltok sokasága tűnik szembe az arra járónak. Hogy mi is történt a két állapot között? Az utca közelmúltbeli változásairól Pataki Ágival beszélgetünk.

Mindennapi tárgyakat, a művészetet és a hozzátartozó hagyomány kincsünket tanulmányozza az etnográfia. Ebben a bónusz epizódban kicsit magunkra reflektálunk - hogyan éltünk és élünk abban a forgatagban, amit Budapestnek nevezünk - útitársunk pedig Frazon Zsófia etnográfus, muzeológus.

A Népsziget sokáig nem tartozott a város legvonzóbb pontjai közé, annak ellenére, hogy a két világháború között, majd a 60-as, 70-es években még szabadstrand is működött nagyjából azon a részen, ahol pár éve a „pesti oldal Római-partja” alakul.

Tébolyda, amiben luxuslakosztályok voltak? Hogyan változott a kórképünk? Miképp válnak el és kapcsolódnak a különböző határterületek? Hogyan zajlott Lipótmezőn a gyógyítás? A neurológia illetve a pszichiátria hazai és nemzetközi történetéről és Lipótmező mindennapjairól Dr. Nagy Zoltán professzor, az intézmény utolsó főigazgatója mesélt nekünk.

Ennek az epizódnak a helyszíne vérbeli belváros: az 1700-as években téglavető üzem állt a helyén, de 1840 körül már elnyerte mai formáját. A sötétebb évtizedekben (főképp a szocializmus évei alatt) több támadás is érte a Rákóczi tér jóhírét, és a Csarnoknegyed hosszú időn át problémás helyként élt a köztudatban. Ma viszont olyan emberekkel beszélgetünk, akik elkötelezettek a környék rehabilitációjával kapcsolatban - a sort Alföldi György építészmérnök nyitja.

Ebben az epizódban a Napraforgó utcai villatelepről lesz szó, ami tagadhatatlanul különleges szigete a fővárosnak. Kik voltak az eredeti tulajdonosok? Milyen titkokat rejt az utca?

A kis utcáknak, a szőlőnek és a közeli folyónak hála szinte mediterrán hangulat Budafokot, miközben a mélyben folyt a kőbányászat, amelynek járatait később gombapincék, sőt lakások vették birtokba. Ismerd meg Budafokot!