Folytatódik a beszélgetés a BTK Történettudományi Intézetének munkatársaival, Zeidler Miklóssal és Bartha Ákossal, amelyben feltárjuk a huszadik század első felének antiszemitizmusa körüli mozgalmakat, főszereplőket, és hogy a jelenség hogyan alakult át a második világháború kitöréséig. Ebben a részben az 1920-as Numerus Clausustól indulva a favédő egyesületeken és a 20-as évek végén beütő gazdasági világválságon át egészen az olyan antiszemita erőkig jutunk, akik Németországgal nem is feltétlenül szimpatizáltak.

Az huszadik századi antiszemitizmusról leginkább Hitler és a Holokauszt juthat eszünkbe, pedig a század első felében is jelen volt egész Európában, és még azon túl is. Az évek során pedig bizonyos események hatására erősödött. Ennek megyünk utána ebben a dupla-részben, az első etapban a magyar Numerus Claususig eljutva, a két vendég, Zeidler Miklós és Bartha Ákos, a BTK Történettudományi Intézetének munkatársai pedig pont egy friss kutatásból jönnek a témában, így volt bőven mondanivalójuk!

Nándorfehérvár 1456-os ostroma és a világhírű magyar győzelem a mai napig a világ minden táján eszünkbe juthat, amikor a déli harangszót halljuk. Azonban nem sokkal előtte, 1440-ben is megpróbálkozott a kulcspozícióban lévő vá bevételével az oszmán birodalom, 1521-ben pedig be is vette az erődítményt. A három ostrom közötti hasonlóságokat és különbségeket, valamint azt, hogy mely forrásoknak hihetünk és melyek esnek túlzásokba a legendás ostromokkal kapcsolatban, Pálosfalvi Tamás, a BKT Történettudományi Intézetének Tudományos főmunkatársa tárja fel nekünk ebben az epizódban!

Misztikus szertartások nyomai és kellékei, a népművészet remekei, felújított fotók, amelyen keresztül a múlt visszanéz ránk. Legendás felfedezők filmbeillő kalandjai, ma már ismeretlen használati tárgyak, ősi és ma is élő népszokások. Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója mesél nekünk ebben a részben arról, hogy mi mindent rejt az a Városligetben található impozáns épület!

A mohácsi vész után kilátástalan, polgárháborús időszak köszöntött hazánkra. A következő 15 évben a török szultán megerősítette hatalmát, miközben Magyarországon két királyt is megválasztottak, akik közül egyik sem tudott ellenálni az Oszmán Birodalomnak. I. János és Ferdinánd végül a váradi békében felosztották az országot, de 1541-re már ez sem ért semmit. A korszak kiváló kutatója, a BTK Történettudományi intézetének tudományos főmunkatársa, Varga Szabolcs viszi végig hallgatót ebben a részben hazánk egyik legsötétebb időszakán!

A legújabb adásunkban Lassányi Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársa kalauzol el minket a Római Birodalom leleteiből kimutatható varázsvilágba, amelyben az amulettek, átoktáblák és mágikus kántálások a mindennapok részét képezték, és a többistenhittel itt-ott összefonódva egy mágikus tudománnyá váltak.

Az elmúlt 50 év egyik legnagyobb, életünk minden területét megváltoztató innovációja, az internet együtt járt azzal is, hogy megismerkedhettünk a hackerek világával. Vagy legalábbis azt hittük, hogy megimerkedünk vele, filmeken, sorozatokon és könyveken keresztül, de egyébként a mai napig egy titokzatos réteg, amelyek között épp úgy megtalálhatóak a bűnözők mint az etikus hackerek vagy az aktivisták. Az ő világuk néhány jelentős eseménye azonban történelmünkre is befolyásoló hatással volt. Honnan indultak, hogy határozzák meg magukat és mi hogy látjuk őket? A kérdésekre a választa a kibertitok jövőkutató és kibervédelmi szakember Keleti Arthur adta meg a 2024 szeptemberi Brain Bar rendezvényen a Betone színpadán, ahol élőben ment le a beszélgetés!

Ezúttal majdnem ezer évet megyünk vissza, hogy átbeszéljük a legendákkal övezett Szent László király tetteit, fontos lépéseit, és persze azt is, hogy mi igaz a legendákból és mi nem? Tényleg lovagias volt termetben és szellemben egyaránt? Valóban rendkívüli hadvezér volt, aki elöl lovagolt a csatákban? Ezekről és még sok minden másról kaphatunk teljesebb képet a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, Bácsatyai Dániel segítségével!

Folytatódik a beszélgetés podcastünk társszerkesztőjével, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főmunkatársával, Katona Csabával a Dualizmusról. Ebben a részben szóba kerül Tisza Kálmán és Wekerle Sándor, a nemzetiségi politika egy-két hajmeresztő idézettel, a mindennapi életben tapasztalt változások és az 1905-06-os válság is!

Az osztrák-magyar monarchia sokakban kelt vegyes érzelmet. Az 1867-es kiegyezéstől egészen az első világháború végéig a Dualizmus időszakában az ország hatalmsat fejlődött - ugyanakkor a teljes függetlenség nem jött el. Hogy mit jelentett hazánknak a kiegyezés, és hogy milyen kihívások elé nézett az 1867-es Andrássy-kormány, arról most a Magyar Nemezti Levéltár Országos levéltárának főmunkatársa és podcastünk társszerkesztője, Katona Csaba mesél a Dualizmusról szóló két részes sorozat első felében!

Folytatódik az eszmecsere államalapító királyunk nagyságáról és megítéléséről, ezúttal szóba kerül a korona kérdése, István hagyatéka, a hatalom megszilárdítása és Koppány is. A vendég ebben a részben is Zsoldos Attila, a BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora.

Augusztus 20 környéként ezúttal államalapító királyunk és talán legnagyobbra tartott uralkodónk, Szent István kultuszának mentünk utána. Hogy tényleg olyan történelmi hős-e, mint amilyennek tiszteljük, kiderül ebben és a következő részben a BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora, Zsoldos Attila szakértő segítségével!

Folytatódik a beszélgetés dr. Szabó Lajos történésszel, a Magyar Olimpia- és sporttörténeti múezeum nyugalmazott igazgatójával az olimpiákról. Ebben a részben érkeznek a bojkottok, a merényletek és a dopping, és még az is szóba kerül, hogy lehetséges-e úgy olimpiát rendezni, hogy nem megy bele tönkre az adott ország!

Az olimpiák gigantikus sportünneppé váltak és a legtöbb sportágban a csúcsok csúcsát jelentik. De hogyan indult újra útjára az olimpiai mozgalom? Mit vitt tovább az ókori rendezvényekből? Hány olimpia maradt el, és mikor fejlődött a mai, grandiózus eseménnyé? Mik az elmúlt 130 év legfontosabb és legérdekesebb sztorijai? Ezen kérdésekre és még sokkal többre is választ kapunk dr. Szabó Lajos történésztől, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum nyugalmazott igazgatójától!

A nagysikerű' mit eszik és mit evett a magyar' témakör uán most egy kicsit specifikusabb kérdést járunk körbe: pontosan milyen is volt a magyar konyha, mielőtt a reformkor kitalálta, hogy akkor onnantól mit is hívunk magyaros ételeknek? Mit tartottak egészségesnek és mit kevésbé? Mit vettünk át a törököktől és ők átvettek-e bármit tőlunk? Banai Zsófia és Berta András, a témát jó ideje kutató művelődéstörténész-duó mindent megválaszol!

Ebben a részben folytatjuk beszélgetésünket a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével, Ablonczy Balázs történésszel, és eljutunk a román politkáig, a párizsi békekonferenciáig, a magyar diplomácia próbálozásáig, feltesszük a nagy kérdéseket arról, hogy mit lehett volna másképp, és eljutunk 1920 június negyedikéig a végére.

Nemzetünk egyik, ha nem a legnagyobb tragédiája már több, mint 100 éve történt, de még mindig velünk él a mindennapjainkban, és nehéz beszélni róla. Ebben az adásban Ablonczy Balázzsal, a Trinaon 100 kutatócsoport vezetőjével megpróbáljuk a történész szemével megnézni és megérteni, hogy mi és miért történt, vagyis hogy miért bántak el ennyire hazánkkal az antant nagyhatalmak és miért nem tudtuk legalább a nemzetiségi határokat kiharcolni!

Ebben a részben Suslik Ádám főlevéltáros és történész segítségével olyan belügyminisztériumi iratokból nyerünk pontos képet a szarajevói merényletként elhíresült, végül az első világháborút kirobbantó gyilkosságról, amelyek pontosan leírják a merénylők utáni nyomozás eredményeit és nehézségeit is.

Az ókori Athén demokráciájét a mai napig misztikus tisztelet övezi, miközben a tankönyveinkben és az interneten rengeteg egymásnak ellentmondó információ kering arról, hogy milyen is volt ennek a rendszernek az igazi arca. Sőt, arról is, hogy egyáltalán hogyan alkult ki. Ebben az adásban közelebb kerülhetünk a válaszokhoz Dr. Németh György, az ELTE Ókortörténeti tanszékének professzora segítségével!

Ebben a részben a soproni népszavazást vesézzük ki, mely a trianonnal szembeni egyetlen tartós reviziót eredményezte hazánk történetében. Az évtizedek óta a témával foglalkozó Fiziker Róbert történész-levéltáros azt is elmondja, hogyan győzött a szavazás, miről tárgyaltak előtte a felek Velencében, és milyen fontos dolgokat felejtett el nagyvonalúan a közös emlékezet a témával kapcsolatban!

Az Ördög-árok patak nem csak térben szeli keresztül Budát, hanem a város történelmének is fontos része volt az elmúlt évszázadokban. Műhelyek gyűltek köré, városrészeket alakított, és hozott véres tragédiát, vagy épp szépséget. Többször szabályozták, és ma már a nagy része a föld alatt van. De a meséi, történetei most a felszínre kerülnek, hála Saly Noémi művészettörténésznek!

A társadalmi szinten jelen levő összeesküvéselméletek általában jól visszavezethető oknál fogva jönnek létre, és nem volt ez másképp a századforduló környékén sem. Az már más kérdés, hoagy az akkor megjelenő konteók riasztóan hasonlítanak azokhoz, amelyek a mai kúltúrharcban is előkerülnek. Ezekről, és az egész jelenségről Pók Attila történésszel, a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének munkatársával beszélgetünk ebben a részben.

Az elmúlt kétszáz év történetírása nem mindig a legjobb fényben emlegeti a Jagelló-korszakot, amely Mátyás 1490-es halála után II. Ulászló uralkodásával köszöntött be hazánkra. A kérdés, hogy a legújabb kutatások alapján vajon igazak-e a kritikák, és egyáltalán miért válaszotta pont őt a magyar nemesség Mátyás saját fia és a Habsburg jelölt ellenében? Ezekre és megannyi kérdésre a BKT Történnettudományi Intézetének munkatársa, Horváth Richárd válaszol ebben az epizódban!

A turizmus első formája az ipari forradalommal és a polgárosodással alakult ki, és ezzel a Balaton történelmélmében is új fejezet kezdődött. Melyek voltak az első balatoni fürdőhelyek és kik jártak oda? Hogyan változott ez az évtizedek során? Miként alakultak ki az üdülővárosok? Mikor tűntek fel az illegális kártyások és a prostituáltak? Ezekre és még megannyi kérdésre a podcast társszerkesztője, valamint a Nermzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, Katona Csaba válaszol ebben az adásban!

Az 1848 Március 15-én, Pesten történtekkel valószínüleg minden magyar tisztában van, de ahhoz, hogy a forradalom sikeres legyen, még sok nagy tettre volt szükség, és nem csak Pesten, hanem Pozsonyban, Bécsben és több nagy városban. Hogy miképp is jutottunk el a békés forradalomal az áprilisi törvényekig? A választ a korszak talál legelismertebb kutatója, Hermann Róbert történész és egyetemi tanár adja meg ebben az epizódban!