ITT ÉS AKKOR

Egy podcast, ami mindenki számára érthetően és ideológiamentesen magyarázza el a komplex történelmi folyamatokat. Időutazásra hív, hogy megértsük a jelent és ne féljünk a jövőtől.

History
1
72. rész: Az I. Világháborút kirobbantó merénylet
Ebben a részben Suslik Ádám főlevéltáros és történész segítségével olyan belügyminisztériumi iratokból nyerünk pontos képet a szarajevói merényletként elhíresült, végül az első világháborút kirobbantó gyilkosságról, amelyek pontosan leírják a merénylők utáni nyomozás eredményeit és nehézségeit is.
53 min
2
70. rész: Az athéni demokrácia
Az ókori Athén demokráciájét a mai napig misztikus tisztelet övezi, miközben a tankönyveinkben és az interneten rengeteg egymásnak ellentmondó információ kering arról, hogy milyen is volt ennek a rendszernek az igazi arca. Sőt, arról is, hogy egyáltalán hogyan alkult ki. Ebben az adásban közelebb kerülhetünk a válaszokhoz Dr. Németh György, az ELTE Ókortörténeti tanszékének professzora segítségével!
60 min
3
71. rész: A soproni népszavazás
Ebben a részben a soproni népszavazást vesézzük ki, mely a trianonnal szembeni egyetlen tartós reviziót eredményezte hazánk történetében. Az évtizedek óta a témával foglalkozó Fiziker Róbert történész-levéltáros azt is elmondja, hogyan győzött a szavazás, miről tárgyaltak előtte a felek Velencében, és milyen fontos dolgokat felejtett el nagyvonalúan a közös emlékezet a témával kapcsolatban!
49 min
4
69. rész: Az Ördög-árok története
Az Ördög-árok patak nem csak térben szeli keresztül Budát, hanem a város történelmének is fontos része volt az elmúlt évszázadokban. Műhelyek gyűltek köré, városrészeket alakított, és hozott véres tragédiát, vagy épp szépséget. Többször szabályozták, és ma már a nagy része a föld alatt van. De a meséi, történetei most a felszínre kerülnek, hála Saly Noémi művészettörténésznek!
42 min
5
68. rész: A századforduló konteói - konteók a s...
A társadalmi szinten jelen levő összeesküvéselméletek általában jól visszavezethető oknál fogva jönnek létre, és nem volt ez másképp a századforduló környékén sem. Az már más kérdés, hoagy az akkor megjelenő konteók riasztóan hasonlítanak azokhoz, amelyek a mai kúltúrharcban is előkerülnek. Ezekről, és az egész jelenségről Pók Attila történésszel, a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének munkatársával beszélgetünk ebben a részben.
61 min
6
67. rész: II. Ulászló uralkodása
Az elmúlt kétszáz év történetírása nem mindig a legjobb fényben emlegeti a Jagelló-korszakot, amely Mátyás 1490-es halála után II. Ulászló uralkodásával köszöntött be hazánkra. A kérdés, hogy a legújabb kutatások alapján vajon igazak-e a kritikák, és egyáltalán miért válaszotta pont őt a magyar nemesség Mátyás saját fia és a Habsburg jelölt ellenében? Ezekre és megannyi kérdésre a BKT Történnettudományi Intézetének munkatársa, Horváth Richárd válaszol ebben az epizódban!
60 min
7
66. rész: A Balaton, mint üdülőhely története
A turizmus első formája az ipari forradalommal és a polgárosodással alakult ki, és ezzel a Balaton történelmélmében is új fejezet kezdődött. Melyek voltak az első balatoni fürdőhelyek és kik jártak oda? Hogyan változott ez az évtizedek során? Miként alakultak ki az üdülővárosok? Mikor tűntek fel az illegális kártyások és a prostituáltak? Ezekre és még megannyi kérdésre a podcast társszerkesztője, valamint a Nermzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, Katona Csaba válaszol ebben az adásban!
53 min
8
65. rész: Mi történt MÉG 1848 Márciusában?
Az 1848 Március 15-én, Pesten történtekkel valószínüleg minden magyar tisztában van, de ahhoz, hogy a forradalom sikeres legyen, még sok nagy tettre volt szükség, és nem csak Pesten, hanem Pozsonyban, Bécsben és több nagy városban. Hogy miképp is jutottunk el a békés forradalomal az áprilisi törvényekig? A választ a korszak talál legelismertebb kutatója, Hermann Róbert történész és egyetemi tanár adja meg ebben az epizódban!
50 min
9
64. rész: A Hidegháború (Második rész)
Folytatódik a beszélgetés a Hidegháborútörténeti Kutatóközpont alapító igazgatójával, Békés Csabával. Ebben a részben sorra kerülnek a hidegháború során bekövetkezett összecsapások, válságok, és a gazdasági versenyfutás egyenlőtlenségeiről is szó esik!
53 min
10
63. rész: A Hidegháború (Első rész)
A második világháború után az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetúnió egy olyan stratégiai szembenállásba került, amely létrehozott egy kétpolusú világot, és több olyan összecsapás és incidens történt, amleyben a két fél elelntétes oldalakon volt érdekelt. Ezt az időszakot mindenki hidegháborúként ismeri, de vajon volt-e veszély arra nézve, hogy ebből a harmadik világháború, ne adj' Isten egy nukleáris háború törjön ki? Mi tartozik ide, és mi nem? Ezekre és még megannyi felmerülő kérdésre is a Hidegháborútörténeti Kutatóközpont alapító igazgatója, Békés Csaba válaszol ebben az adásban!
42 min
11
62. rész: II. András és az Aranybulla
Rengeteg kérdőjel lengi be az 1222-es Aranybulla keletkezésének időszakat: vajon tényleg egy kikényszerített okiratról beszélünk-e, és II. András tényleg egy gyenge uralkodó lett volna, akit sarokbaszorított a nemesség? Mi köze a földbirtokadománykhoz és van-e kapcsolódás az 1215-ös Magna Cartához. Az adás vendége, aki midezt megválaszolja, Zsoldos Attila, az MTA doktora, a BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora.
51 min
12
61. rész: A 30 éves háború (1618-48) II. rész
Folytatjuk a harminc éves háború kivesézését a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával, Kármán Gáborral. Jönnek a svédek, a franciák és ismét beszáll Erdély! Aztán persze a következményekről is szó esik.
45 min
13
60. rész: A 30 éves háború (1618-48)
A 17-ik században egy elképesztően véres és hosszan elnyúló, több szakaszból álló kisebb világháború zajlott Európában, amelynek következtében egyes becslések szerint akár 10 millióan életüket veszthették. Vallásháború vagy német belháború, esetleg egyik sem, és mindkettő? Hogyan keveredett bele többször is Erdély, hogy jönnek ide a svédek és miért tartott ilyen sokáig, mire eljutottunk az 1648-as vesztfáliai békéhez? Ezekre a kérdésekre a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Kármán Gábor válaszol, ez a két részes adás első fele!
41 min
14
59. rész: Az ellenreformáció
A katolikus ellenreformáció a 16-ik századtól egészen a 18-ik századig kísérte egész Európa történelmét, de vajon milyen hatással? Voltak-e ennek köszönhetően tényleges vallásháborúk? Hogy használták fel az uralkodók a szétszakadt keresztény egyház ellentéeteit? Mennyi áldozat írható a hírhedt inkvizíció számlájára ebben az időszakban? Mennyire járt külön úton hazánk? Ezekre a kérdésekre több száz évet áttekintve a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, és az ELTE-BTK Történelem szakának adjunktusa, Mihalik Béla válaszol ebben az adásban!
60 min
15
58. rész: A hidegháború másik vesztese?
Henry Kissinger azt találta mondani, hogy "a hidegháborúnak két vesztese volt: a Szovjetúnió és Franciaország". Ebben az adásban dr. Garadnai Zoltánnal, a Nemzeti Levéltár Országos Levéltárosának történészével keressük a választ arra, hogy mi ebben az igazság. De Gaulle különutas politikája vajon milyen következményekkel járt? Megérthetjük-e a hidegháború alatti Franciaországot, és azon keresztül akár a franciák mostani külpolitikáját?
60 min
16
57. rész: A Szent Korona Kalandjai
A Szent Korona Kutatócsoportnak hála ma már rengeteg titkot ismerünk hazánk legendás ereklyéjének múltjából. Az elmúlt években két könyv is megjelent a témában. amelyekben, csak úgy, mint ebben az adásban, ezer évet utazhatunk át a Szent Koronával. A szimbolummá vált tárggyal kapcsolatban a mai napig rengeteg a mítosz, de a már ismert valóság is több történelmi regényt megtöltene, valamint egy-két kémifilmet is le lehetne forgatni belőle. Vendégünk a "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport vezetője, Dr. Pállfy Géza.
56 min
17
56. rész: A Horthy család hagyatéka
Az elmúlt évben robbant a hír, miszerint hazakerül a Nemzeti Leváltárba a Horthy család hagyatéka, amelyet a kormányzó menye gyűjtött össze, és unokája közreműködésével Bern Andrea történésznek lehetősége nyílt először alaposan kutatni, majd hazajuttatni a több száz levélből álló gyűjteményt. Ebben az adásban az említett Bern Andrea a vendégünk, aki mesél nekünk arról, hogy milyen új információkhoz jutottunk a tekintéyes anyagból akár Horthy Miklósról, akár az őt övezőt történelmi viltás kérdésekről, illetve a Horthy családról és annak környezetéről!
58 min
18
55. rész: Beszélő Veszprém
2023-ban Veszprém volt Európa kultúrális fővárosa, és ennek kapcsán született meg a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete által elindított beszélő városok sorozat részeként a Beszélő Veszprém című könyv, amely tele van a Királynők városának korrajzaival, nagy sztorijaival, hőseinek és kétes alakjainak történetével. A könyv kapcsán beszélgetünk most Veszprém történelméről és elmerülünk nem csak a nagyobb, de a kis apró metszetekben is. Vendégünk a könyv szerkesztője, az ELTE BKT történésze, dr. Mátay Mónika.
53 min
19
54. rész: A 100 éves háború
Minden idők leghosszabb háborújának is szokták nevezni a franciák és angolok közötti, 1337-től 1453-ig tartó szembenállást. A 100 éves háború, amely igazából 116 évig tartott, több, mint 3 mllió áldozatot követelt a csatatéren. Több generáció harcolt egymás ellen, uralkodói dinasztiák cserélődtek, de a mai Franciaország területén a felek kisebb-nagyobb kihagyásokkal újra és újra összecsaptak? Hogy miért hívjuk 100 éves háborúnak, hogy mi volt az elnyúló szembenállás oka, és hogy miként jött a képbe a Szent Johannaként is ismert Jeanne d'Arc, arról a Debreceni Egyetem történésze, Bárány Attila mesél ebben az adásban!
58 min
20
53. rész: 2023 Történelmi felfedezései
Ebben a részben a Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa és a podcast társszerkesztője, Katona Csaba veszi végig Gáborral, hogy 2023-ban mire volt érdemes figyelni a történelem kedvelőinek és a történész-szakma mi egyébre lett még figyelmes!
41 min
21
52. rész:Az északi típusú demokrácia kialakulása
Sokszor halljuk hazánkban, hogy érdemes lenne követni a finn modellt, vagy céként kitűzni a skandináv demokrácia vívmányait. De miről is beszélünk tulajdonképpen. Hogyan alakultak ki az északi országok jóléti államai, és mennyire követhető, ami ott történt? Hogyan tudta majdnem utolérni Finnország nyersanyagokban jóval gazdagabb szomszédait? Ezen kérdésekben Welker Árpád törénész siet a segítségünkre ebben az adásban!
60 min
22
51. rész: A reneszánsz ember, avagy hogyan vált...
A legújabb adásunkban Szilágyi Emőke Rita, a BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa segít megérteni, mit nevezünk reneszánsznak, és hogy a kultúrtörténet ezen szakasza vajon mennyiben is váltotta le a középkort, illetve külön kitérünk arra, hogy Mátyás udvara után hogyan élt tovább a humanista hagyomány hazánkban!
45 min
23
50. rész: A goebbels-i propaganda 9 találmánya
Ebben az adásban arról tudhatunk meg többet, hogy a názi propaganda, élén a propaganda-miniszter Paul Joseph Goebbelsszel, miként tudta milliók agyát kimosni. A náci uralom, amely népirtásokért felel, nemcsak grandiózus háborús bűneivel, hanem a modern politkai propaganda lerakásával is olyan teljesítményt ért el, amit talán azóta is szeretnénk, ha nem történt volna meg. Ehhez pedig vizionárius, új eszközökre és mindent elsöprő elkötelezettségre volt szükség. A társadalmat átformáló gépezet trükkjeit Puzsér Róbert kritikus, történész, író, publicista segítségével járjuk körbe.
72 min
24
49. rész: Henry Kissinger
Lelketlen machinátor, vagy a nagyobb rossz megakadályozója? Henry Kissinger, az Amerikai Egyesült Államok korábbi külügyminisztere és diplomatája egy igazán megosztó személyiség volt. Nem rég bekövetkezett halála okán most megvizságljuk a 100 évig élt nagy tanácsadó életútját és örökségét a BTK Töténettudományi Intézetének történészével, Romsics Gergellyel.
49 min
25
48. rész: A Rákóczi-szabadságharc
Az előző rész folytatásaként ebben az adásban eljutunk a Rákóczi-szabadságharc kirobbanásáig, majd végigvesszük, mi vezetett először a térnyeréshez, majd a kudarchoz, és a végén még Rákóczi örökségéről is elgondolkodunk a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történészével, Mészáros Kálmánnal!
67 min