Robert Maxwellnek már születési neve is vagy négy van, a halálát pedig mind a mai napig nem sikerült megfejteni. Magyarul is beszélő csehszlovákiai zsidónak született, de brit parlamenti képviselő lett belőle, majd a világ első számú globális médiamágnása. Egyszerre három-négy titkosszolgálatnak és tán még több maffiával dolgozott, de leginkább csak saját magának. A lánya pedig a pedofil hálózatot működtető Jeffrey Epstein szeretője és jobbkeze lett. Egyszerre Trebitsch, egyszerre Murdoch, egyszerre Bond és egyszerre Mogiljevics.

Bill Gatesről gondolják a leggyakrabban, hogy ő a "jó milliárdos", Ahogy azonban ebben az adásban bemutatjuk, már a vagyona is monopóliumként jött létre, az utóbbi években kifejtett "jótékonykodási" tevékenysége pedig inkább nevezhető reputáció vásárlásnak, befolyásszerzésnek, sőt, néha kifejezetten nyereséget hozó üzleti tevékenységnek és adóelkerülésnek. Közeli barátsága a pedofilhálózatot működtető Jeffrey Epsteinnel pedig kimagyarázatlan maradt. Jó oligarcha nincs. Gates sem az.

A PayPal alapítója, a Facebook finanszírozója, a Szilícium-völgy ideológusa, akinek a világnézete nagy hatással volt az összes techno-oligarchára. Libertariánus, de szerinte a monopólium az egyetlen működőképes üzleti modell, a szabad piac pedig mítosz. Utálja az államot, de megfigyelőszoftvert készít nekik jó pénzért. Melegellenes, de maga is meleg. A nők szerinte nem összeegyeztethetők a demokráciával. Peter Thiel igencsak ellentmondásos figura.

Ebben a záró epizódban a világháború utáni szerepvállalásáról lesz szó, egészen a haláláig, hiszen Winston igen hosszú politikai karrierje koránt sem ért véget ’45-ben. Sőt, még egyszer miniszterelnök lesz. Végül: mit üzen Churchill élete a mának, a mai ismét csak háborús korunknak? Miért lett tulajdonképpen ikon ő?

A sorozat első epizódjában felvázoltuk Winston Churchill életpályájának második világháború előtti szakaszát. Ebben a középső epizódban a háborús vezetői szerepéről lesz szó, arról, hogy mitől vált ő valójában ikonná.

Winston Churchill egy valódi ikon. Ezt a kifejezést olyasvalakire szoktuk használni, aki a hétköznapi emberek fölé tornyosul tettei miatt. Ugyanakkor az ikonok kétdimenziósak, merevek, akár csak a bizánci szentek ikonjai, ahonnan ez a modern szóhasználat ered. Csak a kiemelendő dolgokat tudjuk róluk, eszméket képviselnek nevükkel, életük többi részéről nem is illik beszélni, mert ezzel mintha visszarángatnánk őket a földre. Nos, most ebben az epizódban pontosan ezt kíséreljük meg Winston Churchillel, akiről a legtöbben csak azt tudják, hogy megnyerte a második világháborút Hitlerrel szemben. Miközben egy olyan életút az övé, ami a viktoriánius korból az atomkorszakba ível, és közben olyan kalandokat élt meg, amire méltán mondhatjuk, hogy Winston Hatalmas Arc volt. (Első rész.)

Nincstelen görög menekült, aki hajó- és ingatlanmágnás lesz, megveszi a görög légitársaságot, majd saját szigetén veszi feleségül a lelőtt JFK özvegyét. De milyen csalásokat és gazságokat kellett ahhoz elkövetnie, hogy a neve egy időben ugyanúgy szinonímája legyen a gazdagságnak, mint a Rotschildoké, vagy manapság Elon Muské és Jeff Bezosé?

Agatha Christiet nagyon sokan valamifajta konzervatív Miss Marple típusnak képzelik el. Valójában egy talpraesett, önálló, lázadó nő volt, saját karrierrel, saját megélhetéssel, aki bátorkodott összeházasodni egy nálánál 14 évvel fiatalabb férfival, világkörüli útra menni, szörfözni Hawaiion és ásatásokon dolgozni a turbulens Közel-Keleten. Ismerjük meg a valódi Agatha Christiet is, ne csak a könyveit!

Amikor a skandináv modellről szóló előadásaimon megkérem a hallgatóságot, hogy mondjanak híres skandináv politikusokat, néma csönd fogadja a kérésem. Aztán valaki mindig bedobja: „Olof Palme?” „Őróla mit tud?” – szoktam ilyenkor kérdezni. „Hogy lelőtték?” – válaszolja az illető. „Ezen kívül?” „Nem sokat.” Ez a rövidke teszt a legjobb példa arra, hogy az igazán sikeres társadalmaknak nem nagyon van ismert nemzetvezetője. Nem véletlenül nem tud ugyanis senki megnevezni híres skandináv vagy mondjuk japán politikust: ezekben az országokban ugyanis nincs szükség ilyenekre. A sikert a nemzeti közösség, a nép egésze produkálja, sokak együttműködésének kiérlelt mechanizmusai, az nem függ egyetlen személytől, aki adott esetben meg is halhat, és akkor mi lesz velünk azután? Viszont tényleg, ki is volt ez az Olof Palme, akit mindenki csak arról ismer, hogy lelőtték? És miért lőtték le, mikor köztudott, hogy Skandinávia egy nagyon békés része a világnak, ahol szemben Olaszországgal vagy mondjuk a Közel-Kelettel egyáltalán nem jellemző a politikai gyilkosság. Erről szól ez az adás.

A Hatalmas Arcok sorozatban nem csak békés, produktív, jóindulatú, kreatív, hasznos emberek életútját mutatjuk be, hanem néha bizony hatalmas életutat bejáró csalók, zsiványok, svihákok, vagy egyenesen bűnözők kerülnek terítékre. Most talán minden élő bűnözők legnagyobbikáról lesz szó, a politikai kapcsolatai révén a magyar sajtóban is gyakran szereplő Szimeon Mogiljevicsről, az ukrán-orosz szervezett alvilág vezetőjéről. Az Európai Unió és az FBI szerint az utóbbi évtizedekben ő volt a világ legnagyobb hatalmú maffiavezére. Ha olasz lenne, azt mondanánk, a capo dei tutti capi. De nem olasz, ukránul pedig nem hangzik olyan jól.

Marilyn Monroe mindenekelőtt egy arc. Egy olyan arc, amit a világon mindenki ismer. Olyannyira hatalmas, hogy betölt teljes mozivásznakat és plakátokat. Ám ha jobban belegondolunk, ez az arc meglehetősen üres. Érzékinek szánt nézésén kívül nehéz megmondani, hogy mi jár a fejében vagy a szívében. Ebben az epizódban ennek igyekszünk utánajárni. Ki volt valójában Marylin Monroe?

Bobby Fischer gyermek sakkzseni volt, félárvasága, szegény és hányattatott gyermekkora ellenére már 14 évesen amerikai bajnok. Megtörte az időtlen idők óta tartó szovjet egyeduralmat a nemzetközi sakkéletben, a világ legismertebb sakkmérkőzésén, a Reykjavíkban játszott Fischer-Szpaszkij összecsapáson. Ez egyben a hidegháborúnak is olyasfajta kulminációja volt, mint a kubai rakétaválság vagy a holdraszállás. Nyert a Nyugat, vesztett a Kelet. Bobby Fischer tehát minden kétséget kizárólag egy hatalmas arc, korszakos sakkzseni. Ugyanakkor kitűnő példa arra, hogy senki élete nem lehet tökéletes. Ahogy idősödött, Fischeren egyre inkább úrrá lettek a szakmailag diagnosztizálhatóan paranoid tünetek, amelyek erodálták társadalmi státuszát és tönkretették személyes kapcsolatait. Olyan mértékig, hogy egy róla szóló életrajzi dokumentumfilmnek találóan a Bobby Fischer a világ ellen címet adták. Mert hogy a végén már erről volt szó. Mi magyaráz ekkora sikert? És mi magyaráz ekkora elszigetelődést?

Ázsia a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő nagyrégiója hosszú évtizedek óta. A kontinensen belül pedig Kína nyilvánvalóan a nagy sikersztori, ezért azt gondolná az ember, hogy Ázsia leggazdagabb embere is kínai lesz. De nem, indiai. Ő Mukesh Ambani, akinek vagyonát ma 119,5 milliárd dollárra saccolja a Forbes. A nyáron egy olyan pazar esküvőt finanszírozott fiának, hogy még a nemzetközi sajtó is tele volt vele. Családja a világ egyik legdrágább, ha nem a legdrágább épületében lakik, Mumbaiban. Hogyan tett szert ekkora vagyonra, az ember, aki tizenkét éves koráig egy mindösszesen két hálószobás lakásban élt hetedmagával, a nagymamával együtt, Mumbai szegénynegyedben?

A két világháború között Shanghai volt Ázsia fővárosa, legnagyobb és legforgalmasabb világvárosa, nyüzsgő metropolisz. A város legikonikusabb épületeit, egyben első magasépületeit pedig nem más tervezte, mint egy magyar menekült, Hugyecz László. Honnan indult? Miért menekült Kínába? Hogyan lett a város meghatározó építésze? És miért nem tudunk róla szinte semmit?

Naponta jelenik meg a hírekben, könyvek, dokumentumfilmek, podcastok tucatjai szólnak Vlagyimir Putyinról, miközben a legalapvetőbb dolgokat nem tudjuk róla. A világpolitika egyik legmeghatározóbb figurája, de nem tudni, honnan jött és hogyan került oda, ahol most van. Ebben a részben sorra vesszük a legnagyobb kérdéseket, amik felett a Putyin-életrajzok többsége elegánsan átsiklik, hogy kicsit jobban megértsük a legbefolyásosabb arctalan ember életét és működését.

Ahhoz, hogy a fizikai világban néha becsapnak minket, már hozzászoktunk. Az új digitális világban azonban egész másképp néznek ki a csalások. Jó példa erre a kriptó, a szerencsejáték, ami milliókat beszippant világszerte. Ebben az epizódban kriptovilág eddigi legnagyobb csalójáról, Sam Bankman-Friedről lesz szó, aki már kora huszonévesen a világ egyik leggazdagabb embere lett, majd a világtörténelem eddigi legnagyobb bukását szenvedte el, gyakorlatilag pár napon belül elveszítette teljes vagyonát. Ma pedig már börtönben ül, valószínűleg élete végéig. De nézzük meg, hogyan ejthette át a teljes kriptovilágot!

Lee Kwan Yew Szingapúr teljhatalmú ura volt hosszú évtizedeken keresztül. Autoriter vezetése alatt a kis városállam az emberi történelem valószínűleg leggyorsabb fejlődését élte át, cáfolva azt a tézist, mely szerint demokrácia vagy korrupciómentesség szükségeltetik a gyors gazdasági fejlődéshez. De akkor mi kell hozzá? Erről szól a sikeres diktátorról szóló adás.

Neumann János a magyar Einstein. Egyben hívja fel a figyelmet a magyar elitképzés sikereire és a magyar tömegképzés kudarcaira. Olyan sok tudományos területen alkotott nagyot, hogy azt befogadni is nehéz. Közben pedig megmaradt normális, sőt, vonzó személyiségnek, cáfolva azt az elterjedt tézist, hogy a zseniknek el kell fogadjuk, hogy az érzelmi intelligenciájuk alacsony. Ajánlott életrajzok: Ananyo Battacharya Neumann János - az ember a jövőből (Open Books, 2023) Wisinger István Egy elme az örökkévalóságnak (Atheneum Kiadó, 2018) Norman Macrae John Von Neumann: The Scientific Genius Who Pioneered the Modern Computer, Game Theory, Nuclear Deterrence, and Much More (American Mathematical Society, 1999)

Tizennégy méteres aranyborítású szobor a nemzetvezetőről, ami huszonnégy óra alatt körbeforog egy hetven méteres torony tetején. Róla és családtagjairól újraelnevezett hónapok. Ez Szaparmurat Atajevics Nijazov, minden türkmének atyja, azaz a Türkménbasi, aki lepipálja Kim Dzsong Unt is, és aki miatt Sasha Baron Cohen Borat-ját átrakod a vígjáték kategóriából a valóságshowba. Hatalmas arca ott van minden falon, minden kereszteződésben.

Federico Caffe ismert és népszerű olasz közgazdász volt a hatvanas, hetvenes években. Az élete a megbecsült egyetemi szakemberek nyugalmában zajlott egészen 1987 április 14-ig, amikor is nyoma veszett, eltűnése mind a mai napig rejtély. A legvalószínűbb elképzelés szerint megunta addigi életét és valahol másutt, új identitással folytatta életét. Ebben az epizódban egyrészt áttekintjük az életét, foglalkozunk az eltűnésének teóriáival és azzal is, hogy ki lehet-e sétálni egy életből?

A világ legismertebb és legellentmondásosabb hatalmas arca minden kétséget kizáróan Donal Trump, aki annak ellenére, hogy egész pályafutása alatt rengetegszer bukott el, a világ legerősebb államának vezető pozíciójáig jutott el. Miért mondják róla, hogy szerencsés vesztes? Hogy nem bukott le soha igazán? Tudatos é intellektuális vagy ostoba populista?

Egy hatalmas Arcokkal foglalkozó podcastben érdemes egy olyan személyiséggel indítani, akinél bizarrabb, fordulatosabb, valószínűtlenebb élettörténetet biztos nem találunk az emberiség történetében. Ráadásul az illető magyar volt. Trebitsch Ignác, vagy ahogy rejtő Jenőnél találkozunk vele, „az igazi Trebics” élete annyi fordulatot rejt, hogy akár többrészes sorozatot is lehetne róla készíteni. Hogy mi minden volt és hogyan lett ennyire kalandos élete? Erről szól ez a rész.

Indul Pogátsa Zoltán új műsora, amiben hétről-hétre a világ legelképesztőbb életutat megélt embereiről lesz szó. Iratkozz fel, ne maradj le semmiről!