<p>Az elmúlt harminc évben az élelmiszeripar és az ipari állattartás új irányt vett, ennek következményeit pedig a saját bőrünkön érezzük. Egyre több szó esik olyan civilizációs betegségekről, mint a gluténérzékenység, a cukorbetegség vagy a laktózintolerancia – ezek már nem ritka kivételek, hanem tömegeket érintő problémák. Közben a mezőgazdaságban elterjedt glifozát nevű gyomirtó csendben szivárog be a földjeinkbe, majd az ételeinkbe is, idegen anyagokat juttatva a szervezetünkbe. Amit eszünk, az már rég nem csak táplálék – hanem gyakran a betegségek forrása is.</p><p><br></p><p>Mester Károly agrármérnök, fitoterapeuta és természetgyógyász. Szerinte az egészséges étel alapja az egészséges állat – ami a takarmánnyal kezdődik, Az ipari adalékok, GMO-k és mesterséges tápok nemcsak az állatokat gyengítik, hanem az emberi szervezetet is terhelik. Az ételintoleranciák és autoimmun betegségek nem egyéni balszerencsék, hanem a rendszer következményei.</p><p><br></p><p>Az epizóban Barbara és Károly a mezőgazdaság és az élelmiszeripar elmúlt 30–40 évének látványos változásairól beszélgetnek. Szóba kerülnek a genetikailag módosított növények – különösen a szója – rohamos térhódítása, valamint a szabad aminosavak, köztük a lizin túlzott bevitelének lehetséges egészségügyi kockázatai is.</p><p><br></p><p>00:00 Intro</p><p>01:16 Mi változott az elmúlt 30 évben</p><p>06:38 A genetikailag módosított növények térhódítása</p><p>09:20 A szabad aminosavak</p><p>10:12 Az import szója</p><p>11:33 Milyen a magyar takarmány</p><p>12:30 Az EU-ból érkező zöldség-gyümölcs biztonságos</p><p>14:01 Az ipari állattartás és a tej</p><p>21:06 A szivárgó bél tünetei</p><p>24:24 Egyre gyakoribbak az autoimmun betegégek</p><p>28:32 Milyen élelmiszereket válasszunk</p><p>33:16 A kollagént a húslevesből vigyük be</p><p>35:49 A meddőség hátterében állhat a nem megfelelő tápanyagbevitel is</p><p>38:52 Nem feltétlenül a gluténnel van a baj</p><p>42:36 A lizin szabad aminosav káros hatásai</p><p>43:55 Nem a hús elhagyása a megoldás</p><p>45:41 Az elmúlt 40 évben a talajok humusz tartalma 30%-ra esett vissza</p><p>49:52 Amíg nincs globális szabályozás, marad a legelő állat, a tengeri hal és a magyar növény</p><p>51:42 Vendég kérdése</p><p>Kövesd Mester Károlyt:https://herbafulvo.hu/mester-karoly-blog-m202</p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #mestertamás #természetgyógyászat #fitoterápia #gmo #gluténérzékenység #gyomirtó</p>

<p>Jól tudjuk, hogy a kommunikáció kulcsszerepet játszik a mindennapjainkban – hiszen ez a kapcsolódás alapja. Jó érzés, ha értenek, figyelnek ránk, és értékelik, amit mondunk. Nem véletlen, hogy vonzódunk a karizmatikus emberekhez, de vajon mindenki képes lehet erre a hatásra? Kommunikálunk szavakkal és szavak nélkül is: testbeszéddel, gesztusokkal, arckifejezésekkel – vagy éppen ezek hiányával. Fontos értenünk, hogyan hatnak nonverbális jeleink a mondandónk értelmezésére, mert sokszor ezek adják az igazi üzenetet.</p><p><br></p><p>Batiz András kommunikációs szakember, tréner és egykori kormányszóvivő, aki ma saját cégével vezetőket és csapatokat tanít hatásos jelenlétre. Hiszi, hogy a karizma nem velünk születik, hanem fejleszthető. Tréningjein a pszichológia, a történetmesélés és a testbeszéd eszköztárát ötvözi, hogy ügyfelei magabiztosan, önazonosan és meggyőzően tudjanak megszólalni bármilyen helyzetben.</p><p><br></p><p>Az epizódban Barbara és András a bemutatkozás pszichológiájáról beszélnek, és arról is, hogyan készülhetünk fel egy előadásra úgy, hogy valóban hatással legyünk másokra. Megtudjuk, hogyan fejleszthető a karizma, és miért fontos a figyelmünk „edzése” – hiszen ezek mind tanulható, gyakorolható készségek. Az epizód praktikus tippekkel, inspiráló gondolatokkal és közvetlen példákkal segít közelebb kerülni önmagunk és mások jobb megértéséhez.</p><p><br></p><p>00:00 Először a másik testbeszédét kell figyelni</p><p>01:36 Bemutatkozáskor lehet nevet megjegyezni?</p><p>03:17 A figyelem tanulható</p><p>05:10 A kommunikáció kulcs</p><p>07:12 A kérdések kapcsolódási pontok</p><p>11:09 A kommunikációs stílus kulturális beágyazódása</p><p>13:24 Miért ítéljük meg azt, aki sokat beszél</p><p>17:37 A meggyőzés, visszajelzés művészete</p><p>21:02 Hogyan lehet az emberek kommunikációs képességeit segíteni?</p><p>25:04 Hogyan lehet egy előadásra felkészülni?</p><p>28:16 A karizma tanulható?</p><p>31:50 A karizma befogadótól és kontextustól is függ</p><p>33:10 A social médiában pillanatok alatt kell hatást kelteni</p><p>41:44 Otthon tudjuk magunkat fejleszteni?</p><p>44:48 Tanulható a szerethetőség?</p><p>49:00 Apró praktikák a jó kommunikációhoz</p><p>52:48 A szociális szorongók</p><p>54:55 Vendég kérdése</p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #batizandrás #karizma #kommunikáció #kérdés</p>

<p>Nárcizmus. Egy szó, amit ma már szinte mindenre ráhúzunk. „Biztos nárcisztikus a főnököm.” „A volt pasim totál narci volt.” Úgy dobálózunk vele, mintha csak egy hangulat lenne. Pedig a nárcizmus nem egy rossz nap, nem egy egoista pillanat – hanem egy súlyos, fájdalmas dinamika, ami embereket tör meg. A nárcisztikus bántalmazás alattomos. Sokszor láthatatlan. A nárcisztikus kapcsolat olyan, mint egy érzelmi hullámvasút: fent a mennyben, aztán hirtelen a pokolban. És mire észbe kapsz, már nem is tudod, ki vagy. Ez nem „csak” egy toxikus kapcsolat – ez függőség, amiből nehéz kiszállni egyedül.</p><p><br></p><p>Vinter Éva life coachként, valamint szexuális és párkapcsolati tanácsadóként nem csak figyel, hanem iránytűként működik azok számára, akik a nárcisztikus bántalmazás útvesztőjéből keresik a kiutat – leginkább önmagukhoz. Saját megélt történetéből merít, miközben segít átlátni a nárcisztikus működés sokszor láthatatlan szálait. Módszere nem csak rólad szól – hanem rólatok: a mintáidról, a kapcsolataidról, a háttérről, amiben mozogsz. Mert a gyógyulás nem egyedül történik. </p><p><br></p><p>Az epizódban Barbara és Éva a nárcisztikus kapcsolatok sokszor láthatatlan, de annál pusztítóbb működéséről beszélgetnek. Szóba kerül, milyen viselkedésminták jellemzik a nárcisztikus személyiséget: grandiózus énkép, manipulatív empátia, szerelembombázás és az azt követő érzelmi hullámzás. A traumás kötődés kialakulása és a kapcsolatból való kiszállás nehézségei is terítékre kerülnek. A beszélgetés nemcsak a bántalmazó viselkedésformákat tárja fel, hanem arra is választ keres, kik a leggyakoribb áldozatok, hogyan indulhat el a gyógyulás, és mikor jöhet el a valódi elszakadás ideje. A gyakorlati kérdéseken túl szó esik a gyerekek érintettségéről, a segítő szakemberek szerepéről – sőt, arról is, amikor épp egy pszichológus okoz másodlagos traumát.</p><p><br></p><p>00:00 Intro</p><p>01:06 A nárcisztikus divatszó lett</p><p>03:11 Több a férfi nárcisztikus?</p><p>04:08 A nárcisztikus személyiségzavar örökölhető</p><p>05:46 Nincs olyan, hogy „egészséges nárcizmus”</p><p>07:35 A grandiózus énkép</p><p>09:33 Van a nárcisztikusban empátia?</p><p>10:54 A szerelembombázás időszaka</p><p>12:59 A hullámvasút-dinamika</p><p>15:10 A traumás kötődés kialakulása</p><p>16:59 A nárcisztikusnak miért jó a toxikus kapcsolat?</p><p>18:46 A nárcizmus és a monogámia</p><p>19:47 Hatalmas melót fektetnek be a nárcisztikusok</p><p>20:38 Vajon én is nárcisztikus vagyok?</p><p>22:17 Kik a nárcisztikusok első számú áldozatai?</p><p>25:48 Hogy lehet kilépni egy nárcisztikus kapcsolatból?</p><p>27:14 Mikor jut el az áldozat a szakítás gondolatához?</p><p>28:48 Az áldozatok többsége nem tud haragot tartani</p><p>29:40 Traumás kötődési szólamok</p><p>31:21 A nárcisztikus kapcsolat egy függőség</p><p>33:08 Mikor száll ki a nárcisztikus a kapcsolatból?</p><p>34:09 Két nárcisztikus egy csárdában</p><p>35:46 A gyógyulási folyamat és eszközök</p><p>39:22 Jellemző a fizikális abúzus?</p><p>40:21 Mi az a gázlángozás?</p><p>41:39 Mi a nárcisztikus legnagyobb erőssége és gyengesége?</p><p>45:15 Amikor gyerek is van a kapcsolatban</p><p>47:22 Honnan tudunk segítséget kérni és kapni?</p><p>49:39 Kívülről meg lehet érteni egy ilyen kapcsolódást?</p><p>51:14 Van, hogy a pszichológus követi el a másodlagos abúzust</p><p>52:26 Vendég kérdése</p><p>Kövesd Vinter Évát:Instagram: https://www.instagram.com/eva.vinter/Facebook: https://www.facebook.com/evavinter.narc/Weboldal: https://evavinter.hu</p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #VinterÉva #lifecoach #nárcizmus #függőség #személyiségzavar #abúzus</p>

<p>Ma már egyre több nő szembesül meddőséggel vagy különféle nőgyógyászati problémákkal – ciszták, endometriózis, rendszertelen ciklusok. Ezek nem elszigetelt jelenségek, hanem a modern életmód rejtett árnyoldalai – a feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása, a húscentrikus étrend, az állandó rohanás és a mindennapokat átszövő stressz – lassan, de biztosan borítják fel a női szervezet egyensúlyát. Ezek a civilizációs hatások gyakran vezetnek olyan anyagcserezavarokhoz, amelyek a hormonháztartásra is rányomják a bélyegüket. </p><p><br></p><p>Dr. Sobel Gábor számára a nőgyógyászat nem csupán szakterület, hanem egy összetett testi-lelki rendszer megértése és támogatása. Meggyőződése, hogy az egészségmegőrzés jóval túlmutat a rendelő falain: saját fejlesztésű életmódprogramjában a tudatos légzés, a hideginger-terápia és az 5 napos böjtöt utánzó táplálkozás (FMD) módszereit ötvözi. Ezek segítségével a szervezet természetes regenerációs folyamatait és öngyógyító erejét igyekszik mozgósítani.</p><p><br></p><p>Az epizódban Barbara és Gábor mélyére ásnak a nőgyógyászati panaszok mögött rejlő életmódbeli tényezőknek. A beszélgetés körüljárják, hogyan formálja egészségünket az, amit eszünk – és ahogyan élünk. Szóba kerül a növényi alapú étrend ereje, a mozgás elengedhetetlen szerepe. Konkrét tippek, új szemlélet és az újrakezdés lehetősége: hogyan indítsuk el a változást, hogy a test mellett a lélek is gyógyulhasson.</p><p><br></p><p>00:00 Intro</p><p>01:07 A teljesértékű növényi táplálkozás hatása</p><p>03:51 A lelki egyensúly is fontos a gyógyuláshoz</p><p>04:44 Mit jelent böjtöt utánzó diéta?</p><p>06:07 A böjtölést utánzó diéta kezdetei</p><p>07:42 böjtölést utánzó diéta tudományos alapjai</p><p>10:10 Mikor és hogyan érdemes elkezdeni?</p><p>13:45 Testépítés növényi fehérjével</p><p>15:48 Hogyan hat a diéta a hangulatra?</p><p>16:32 Félelmetes rém: A HPV</p><p>19:51 A böjtöt utánzó diéta segíthet a nőgyógyászat betegségek kezelésében?</p><p>21:12 Nem magával a húsevéssel van a baj</p><p>22:22 A tehéntej veszélyei</p><p>24:01 A gyulladásokat meg kell szűntetni a szervezetben</p><p>25:49 Miben más a vegán diéta?</p><p>26:37 Hogyan alkalmazzuk a böjtöt utánzó diétát?</p><p>28:39 Az időszakos böjt</p><p>30:36 A böjtöt utánzó diéta és a kemoterápia</p><p>31:42 Miért nincs jobban beépítve a kezelésekbe?</p><p>34:32 A civilizációs betegségek okai</p><p>36:01 Mennyi idő alatt tudjuk „újra programozni” magunkat?</p><p>38:14 A hidegterápia</p><p>41:25 A mozgás kihagyhatatlan része az életnek</p><p>43:26 A nehéz időszakban a légzéstechnikák és a diéta is segít</p><p>47:30 A jó példára a gyerekek is fogékonyak</p><p>48:46 A metabolikus zavarokra jó hatással van a böjtölést utánzó diéta</p><p>50:57 Hol lehet megismerni böjtölést utánzó diétát?</p><p>53:07 Lehet alkoholt inni és mi a helyzet a táplálékkiegészítőkkel?</p><p>57:29 Vendég kérdés</p><p><br></p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.</p><p>➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam</p><p>➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/</p><p>➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam</p><p>➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm </p><p><br></p><p>Kövesd dr. Sobel Gábort:</p><p>Weboldal: https://www.sobel.hu</p><p>Instagram: https://www.instagram.com/drsobelgabor/</p><p><br></p><p>#azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #sobelgábor #böjt #táplálkozás #hidegterápia</p>

<p>Sokan küzdenek migrénnel – van, hogy napokra elveszítjük önmagunkat, és csak egy sötét szobában tudunk létezni. De fontos tudni: a heves fejfájás még nem feltétlenül jelent migrént. Ma már könnyű belemerülni az öndiagnózisba, de sokszor többet ér, ha szakemberhez fordulunk. A pontos diagnózis nemcsak megnyugtató, de segíthet abban is, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb kezelési utat.</p><p><br /></p><p>Dr. Jarecsny Tamás neurológus, a MIND Klinika Fejfájás Centrumának vezetője, aki évtizedek óta kutatja a migrén, a stroke és más idegrendszeri betegségek hátterét. Munkájában a klasszikus orvosi szemléletet ötvözi a legfrissebb tudományos eredményekkel, különösen a bél–agy tengely és a mikrobiom szerepének feltárásában. Célja, hogy a tünetek mögé nézve személyre szabott, hosszú távon is hatékony megoldásokat nyújtson.</p><p><br /></p><p>A beszélgetésben Barbara és Tamás a migrén és a fejfájás mögött húzódó okokat, tüneteket és kezelési lehetőségeket járja körül. Kiderül, mikor érdemes orvoshoz fordulni, hogyan különböztethető meg a migrén az egyszerű fejfájástól, és hogy milyen szerepet játszhatnak az étrendi változások a rohamok megelőzésében. A beszélgetés érinti a migrén és a stroke közti lehetséges összefüggéseket is, valamint szó esik a demencia korai jeleiről és arról, hogyan tehetünk a megelőzéséért.</p><p><br /></p><p>00:00 Intro</p><p>01:04 Nem minden esetben lehet elhagyni a gyógyszert</p><p>01:55 A migrén nem csak egy fejfájás</p><p>03:54 Az erős fejfájás még nem migrén</p><p>05:37 A visszatérő fejfájással orvoshoz kell fordulni</p><p>06:25 Honnan tudom, hogy migrénem van?</p><p>08:19 Mi okozhat migrént?</p><p>10:27 Milyen korosztályt érint a migrén?</p><p>11:05 A migrén kezelésének fokozatai</p><p>13:41 Érdemes fejfájásnaplót vezeti</p><p>14:56 A kávé segít a fejfájáson?</p><p>16:22 A migrén ellensége a rendszeresség</p><p>18:02 Mindig is voltak migrénesek?</p><p>18:37 Egyes bélbetegségek összefüggésbe hozhatók a migrénnel</p><p>20:34 A szervezetet egészében kell vizsgálni</p><p>24:04 Mit jelent a változatos étrend?</p><p>26:38 Migrén és a sztrók összefüggése</p><p>29:52 Egyre gyakoribb a demencia</p><p>33:03 A demencia korai észlelése</p><p>35:28 A demencia vissza nem fordítható, de lassítható</p><p>36:19 Hogyan védekezhetünk a demencia ellen?</p><p>36:47 A fizikai aktivitás és a migrén</p><p>37:51 A migrén alternatív kezelése</p><p>41:51 Az alkohol és a fejfájás</p><p>43:38 A migrénkutatás jövője</p><p>44:39 Vendég kérdése</p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm#azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #jarecsnytamás #neurológia #migrén #demencia #fejfájás</p>