<p>Az elmúlt harminc évben az élelmiszeripar és az ipari állattartás új irányt vett, ennek következményeit pedig a saját bőrünkön érezzük. Egyre több szó esik olyan civilizációs betegségekről, mint a gluténérzékenység, a cukorbetegség vagy a laktózintolerancia – ezek már nem ritka kivételek, hanem tömegeket érintő problémák. Közben a mezőgazdaságban elterjedt glifozát nevű gyomirtó csendben szivárog be a földjeinkbe, majd az ételeinkbe is, idegen anyagokat juttatva a szervezetünkbe. Amit eszünk, az már rég nem csak táplálék – hanem gyakran a betegségek forrása is.</p><p><br></p><p>Mester Károly agrármérnök, fitoterapeuta és természetgyógyász. Szerinte az egészséges étel alapja az egészséges állat – ami a takarmánnyal kezdődik, Az ipari adalékok, GMO-k és mesterséges tápok nemcsak az állatokat gyengítik, hanem az emberi szervezetet is terhelik. Az ételintoleranciák és autoimmun betegségek nem egyéni balszerencsék, hanem a rendszer következményei.</p><p><br></p><p>Az epizóban Barbara és Károly a mezőgazdaság és az élelmiszeripar elmúlt 30–40 évének látványos változásairól beszélgetnek. Szóba kerülnek a genetikailag módosított növények – különösen a szója – rohamos térhódítása, valamint a szabad aminosavak, köztük a lizin túlzott bevitelének lehetséges egészségügyi kockázatai is.</p><p><br></p><p>00:00 Intro</p><p>01:16 Mi változott az elmúlt 30 évben</p><p>06:38 A genetikailag módosított növények térhódítása</p><p>09:20 A szabad aminosavak</p><p>10:12 Az import szója</p><p>11:33 Milyen a magyar takarmány</p><p>12:30 Az EU-ból érkező zöldség-gyümölcs biztonságos</p><p>14:01 Az ipari állattartás és a tej</p><p>21:06 A szivárgó bél tünetei</p><p>24:24 Egyre gyakoribbak az autoimmun betegégek</p><p>28:32 Milyen élelmiszereket válasszunk</p><p>33:16 A kollagént a húslevesből vigyük be</p><p>35:49 A meddőség hátterében állhat a nem megfelelő tápanyagbevitel is</p><p>38:52 Nem feltétlenül a gluténnel van a baj</p><p>42:36 A lizin szabad aminosav káros hatásai</p><p>43:55 Nem a hús elhagyása a megoldás</p><p>45:41 Az elmúlt 40 évben a talajok humusz tartalma 30%-ra esett vissza</p><p>49:52 Amíg nincs globális szabályozás, marad a legelő állat, a tengeri hal és a magyar növény</p><p>51:42 Vendég kérdése</p><p>Kövesd Mester Károlyt:https://herbafulvo.hu/mester-karoly-blog-m202</p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #mestertamás #természetgyógyászat #fitoterápia #gmo #gluténérzékenység #gyomirtó</p>

<p>Jól tudjuk, hogy a kommunikáció kulcsszerepet játszik a mindennapjainkban – hiszen ez a kapcsolódás alapja. Jó érzés, ha értenek, figyelnek ránk, és értékelik, amit mondunk. Nem véletlen, hogy vonzódunk a karizmatikus emberekhez, de vajon mindenki képes lehet erre a hatásra? Kommunikálunk szavakkal és szavak nélkül is: testbeszéddel, gesztusokkal, arckifejezésekkel – vagy éppen ezek hiányával. Fontos értenünk, hogyan hatnak nonverbális jeleink a mondandónk értelmezésére, mert sokszor ezek adják az igazi üzenetet.</p><p><br></p><p>Batiz András kommunikációs szakember, tréner és egykori kormányszóvivő, aki ma saját cégével vezetőket és csapatokat tanít hatásos jelenlétre. Hiszi, hogy a karizma nem velünk születik, hanem fejleszthető. Tréningjein a pszichológia, a történetmesélés és a testbeszéd eszköztárát ötvözi, hogy ügyfelei magabiztosan, önazonosan és meggyőzően tudjanak megszólalni bármilyen helyzetben.</p><p><br></p><p>Az epizódban Barbara és András a bemutatkozás pszichológiájáról beszélnek, és arról is, hogyan készülhetünk fel egy előadásra úgy, hogy valóban hatással legyünk másokra. Megtudjuk, hogyan fejleszthető a karizma, és miért fontos a figyelmünk „edzése” – hiszen ezek mind tanulható, gyakorolható készségek. Az epizód praktikus tippekkel, inspiráló gondolatokkal és közvetlen példákkal segít közelebb kerülni önmagunk és mások jobb megértéséhez.</p><p><br></p><p>00:00 Először a másik testbeszédét kell figyelni</p><p>01:36 Bemutatkozáskor lehet nevet megjegyezni?</p><p>03:17 A figyelem tanulható</p><p>05:10 A kommunikáció kulcs</p><p>07:12 A kérdések kapcsolódási pontok</p><p>11:09 A kommunikációs stílus kulturális beágyazódása</p><p>13:24 Miért ítéljük meg azt, aki sokat beszél</p><p>17:37 A meggyőzés, visszajelzés művészete</p><p>21:02 Hogyan lehet az emberek kommunikációs képességeit segíteni?</p><p>25:04 Hogyan lehet egy előadásra felkészülni?</p><p>28:16 A karizma tanulható?</p><p>31:50 A karizma befogadótól és kontextustól is függ</p><p>33:10 A social médiában pillanatok alatt kell hatást kelteni</p><p>41:44 Otthon tudjuk magunkat fejleszteni?</p><p>44:48 Tanulható a szerethetőség?</p><p>49:00 Apró praktikák a jó kommunikációhoz</p><p>52:48 A szociális szorongók</p><p>54:55 Vendég kérdése</p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #batizandrás #karizma #kommunikáció #kérdés</p>

<p>Nárcizmus. Egy szó, amit ma már szinte mindenre ráhúzunk. „Biztos nárcisztikus a főnököm.” „A volt pasim totál narci volt.” Úgy dobálózunk vele, mintha csak egy hangulat lenne. Pedig a nárcizmus nem egy rossz nap, nem egy egoista pillanat – hanem egy súlyos, fájdalmas dinamika, ami embereket tör meg. A nárcisztikus bántalmazás alattomos. Sokszor láthatatlan. A nárcisztikus kapcsolat olyan, mint egy érzelmi hullámvasút: fent a mennyben, aztán hirtelen a pokolban. És mire észbe kapsz, már nem is tudod, ki vagy. Ez nem „csak” egy toxikus kapcsolat – ez függőség, amiből nehéz kiszállni egyedül.</p><p><br></p><p>Vinter Éva life coachként, valamint szexuális és párkapcsolati tanácsadóként nem csak figyel, hanem iránytűként működik azok számára, akik a nárcisztikus bántalmazás útvesztőjéből keresik a kiutat – leginkább önmagukhoz. Saját megélt történetéből merít, miközben segít átlátni a nárcisztikus működés sokszor láthatatlan szálait. Módszere nem csak rólad szól – hanem rólatok: a mintáidról, a kapcsolataidról, a háttérről, amiben mozogsz. Mert a gyógyulás nem egyedül történik. </p><p><br></p><p>Az epizódban Barbara és Éva a nárcisztikus kapcsolatok sokszor láthatatlan, de annál pusztítóbb működéséről beszélgetnek. Szóba kerül, milyen viselkedésminták jellemzik a nárcisztikus személyiséget: grandiózus énkép, manipulatív empátia, szerelembombázás és az azt követő érzelmi hullámzás. A traumás kötődés kialakulása és a kapcsolatból való kiszállás nehézségei is terítékre kerülnek. A beszélgetés nemcsak a bántalmazó viselkedésformákat tárja fel, hanem arra is választ keres, kik a leggyakoribb áldozatok, hogyan indulhat el a gyógyulás, és mikor jöhet el a valódi elszakadás ideje. A gyakorlati kérdéseken túl szó esik a gyerekek érintettségéről, a segítő szakemberek szerepéről – sőt, arról is, amikor épp egy pszichológus okoz másodlagos traumát.</p><p><br></p><p>00:00 Intro</p><p>01:06 A nárcisztikus divatszó lett</p><p>03:11 Több a férfi nárcisztikus?</p><p>04:08 A nárcisztikus személyiségzavar örökölhető</p><p>05:46 Nincs olyan, hogy „egészséges nárcizmus”</p><p>07:35 A grandiózus énkép</p><p>09:33 Van a nárcisztikusban empátia?</p><p>10:54 A szerelembombázás időszaka</p><p>12:59 A hullámvasút-dinamika</p><p>15:10 A traumás kötődés kialakulása</p><p>16:59 A nárcisztikusnak miért jó a toxikus kapcsolat?</p><p>18:46 A nárcizmus és a monogámia</p><p>19:47 Hatalmas melót fektetnek be a nárcisztikusok</p><p>20:38 Vajon én is nárcisztikus vagyok?</p><p>22:17 Kik a nárcisztikusok első számú áldozatai?</p><p>25:48 Hogy lehet kilépni egy nárcisztikus kapcsolatból?</p><p>27:14 Mikor jut el az áldozat a szakítás gondolatához?</p><p>28:48 Az áldozatok többsége nem tud haragot tartani</p><p>29:40 Traumás kötődési szólamok</p><p>31:21 A nárcisztikus kapcsolat egy függőség</p><p>33:08 Mikor száll ki a nárcisztikus a kapcsolatból?</p><p>34:09 Két nárcisztikus egy csárdában</p><p>35:46 A gyógyulási folyamat és eszközök</p><p>39:22 Jellemző a fizikális abúzus?</p><p>40:21 Mi az a gázlángozás?</p><p>41:39 Mi a nárcisztikus legnagyobb erőssége és gyengesége?</p><p>45:15 Amikor gyerek is van a kapcsolatban</p><p>47:22 Honnan tudunk segítséget kérni és kapni?</p><p>49:39 Kívülről meg lehet érteni egy ilyen kapcsolódást?</p><p>51:14 Van, hogy a pszichológus követi el a másodlagos abúzust</p><p>52:26 Vendég kérdése</p><p>Kövesd Vinter Évát:Instagram: https://www.instagram.com/eva.vinter/Facebook: https://www.facebook.com/evavinter.narc/Weboldal: https://evavinter.hu</p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #VinterÉva #lifecoach #nárcizmus #függőség #személyiségzavar #abúzus</p>

<p>Ma már egyre több nő szembesül meddőséggel vagy különféle nőgyógyászati problémákkal – ciszták, endometriózis, rendszertelen ciklusok. Ezek nem elszigetelt jelenségek, hanem a modern életmód rejtett árnyoldalai – a feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása, a húscentrikus étrend, az állandó rohanás és a mindennapokat átszövő stressz – lassan, de biztosan borítják fel a női szervezet egyensúlyát. Ezek a civilizációs hatások gyakran vezetnek olyan anyagcserezavarokhoz, amelyek a hormonháztartásra is rányomják a bélyegüket. </p><p><br></p><p>Dr. Sobel Gábor számára a nőgyógyászat nem csupán szakterület, hanem egy összetett testi-lelki rendszer megértése és támogatása. Meggyőződése, hogy az egészségmegőrzés jóval túlmutat a rendelő falain: saját fejlesztésű életmódprogramjában a tudatos légzés, a hideginger-terápia és az 5 napos böjtöt utánzó táplálkozás (FMD) módszereit ötvözi. Ezek segítségével a szervezet természetes regenerációs folyamatait és öngyógyító erejét igyekszik mozgósítani.</p><p><br></p><p>Az epizódban Barbara és Gábor mélyére ásnak a nőgyógyászati panaszok mögött rejlő életmódbeli tényezőknek. A beszélgetés körüljárják, hogyan formálja egészségünket az, amit eszünk – és ahogyan élünk. Szóba kerül a növényi alapú étrend ereje, a mozgás elengedhetetlen szerepe. Konkrét tippek, új szemlélet és az újrakezdés lehetősége: hogyan indítsuk el a változást, hogy a test mellett a lélek is gyógyulhasson.</p><p><br></p><p>00:00 Intro</p><p>01:07 A teljesértékű növényi táplálkozás hatása</p><p>03:51 A lelki egyensúly is fontos a gyógyuláshoz</p><p>04:44 Mit jelent böjtöt utánzó diéta?</p><p>06:07 A böjtölést utánzó diéta kezdetei</p><p>07:42 böjtölést utánzó diéta tudományos alapjai</p><p>10:10 Mikor és hogyan érdemes elkezdeni?</p><p>13:45 Testépítés növényi fehérjével</p><p>15:48 Hogyan hat a diéta a hangulatra?</p><p>16:32 Félelmetes rém: A HPV</p><p>19:51 A böjtöt utánzó diéta segíthet a nőgyógyászat betegségek kezelésében?</p><p>21:12 Nem magával a húsevéssel van a baj</p><p>22:22 A tehéntej veszélyei</p><p>24:01 A gyulladásokat meg kell szűntetni a szervezetben</p><p>25:49 Miben más a vegán diéta?</p><p>26:37 Hogyan alkalmazzuk a böjtöt utánzó diétát?</p><p>28:39 Az időszakos böjt</p><p>30:36 A böjtöt utánzó diéta és a kemoterápia</p><p>31:42 Miért nincs jobban beépítve a kezelésekbe?</p><p>34:32 A civilizációs betegségek okai</p><p>36:01 Mennyi idő alatt tudjuk „újra programozni” magunkat?</p><p>38:14 A hidegterápia</p><p>41:25 A mozgás kihagyhatatlan része az életnek</p><p>43:26 A nehéz időszakban a légzéstechnikák és a diéta is segít</p><p>47:30 A jó példára a gyerekek is fogékonyak</p><p>48:46 A metabolikus zavarokra jó hatással van a böjtölést utánzó diéta</p><p>50:57 Hol lehet megismerni böjtölést utánzó diétát?</p><p>53:07 Lehet alkoholt inni és mi a helyzet a táplálékkiegészítőkkel?</p><p>57:29 Vendég kérdés</p><p><br></p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.</p><p>➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam</p><p>➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/</p><p>➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam</p><p>➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm </p><p><br></p><p>Kövesd dr. Sobel Gábort:</p><p>Weboldal: https://www.sobel.hu</p><p>Instagram: https://www.instagram.com/drsobelgabor/</p><p><br></p><p>#azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #sobelgábor #böjt #táplálkozás #hidegterápia</p>

<p>Sokan küzdenek migrénnel – van, hogy napokra elveszítjük önmagunkat, és csak egy sötét szobában tudunk létezni. De fontos tudni: a heves fejfájás még nem feltétlenül jelent migrént. Ma már könnyű belemerülni az öndiagnózisba, de sokszor többet ér, ha szakemberhez fordulunk. A pontos diagnózis nemcsak megnyugtató, de segíthet abban is, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb kezelési utat.</p><p><br /></p><p>Dr. Jarecsny Tamás neurológus, a MIND Klinika Fejfájás Centrumának vezetője, aki évtizedek óta kutatja a migrén, a stroke és más idegrendszeri betegségek hátterét. Munkájában a klasszikus orvosi szemléletet ötvözi a legfrissebb tudományos eredményekkel, különösen a bél–agy tengely és a mikrobiom szerepének feltárásában. Célja, hogy a tünetek mögé nézve személyre szabott, hosszú távon is hatékony megoldásokat nyújtson.</p><p><br /></p><p>A beszélgetésben Barbara és Tamás a migrén és a fejfájás mögött húzódó okokat, tüneteket és kezelési lehetőségeket járja körül. Kiderül, mikor érdemes orvoshoz fordulni, hogyan különböztethető meg a migrén az egyszerű fejfájástól, és hogy milyen szerepet játszhatnak az étrendi változások a rohamok megelőzésében. A beszélgetés érinti a migrén és a stroke közti lehetséges összefüggéseket is, valamint szó esik a demencia korai jeleiről és arról, hogyan tehetünk a megelőzéséért.</p><p><br /></p><p>00:00 Intro</p><p>01:04 Nem minden esetben lehet elhagyni a gyógyszert</p><p>01:55 A migrén nem csak egy fejfájás</p><p>03:54 Az erős fejfájás még nem migrén</p><p>05:37 A visszatérő fejfájással orvoshoz kell fordulni</p><p>06:25 Honnan tudom, hogy migrénem van?</p><p>08:19 Mi okozhat migrént?</p><p>10:27 Milyen korosztályt érint a migrén?</p><p>11:05 A migrén kezelésének fokozatai</p><p>13:41 Érdemes fejfájásnaplót vezeti</p><p>14:56 A kávé segít a fejfájáson?</p><p>16:22 A migrén ellensége a rendszeresség</p><p>18:02 Mindig is voltak migrénesek?</p><p>18:37 Egyes bélbetegségek összefüggésbe hozhatók a migrénnel</p><p>20:34 A szervezetet egészében kell vizsgálni</p><p>24:04 Mit jelent a változatos étrend?</p><p>26:38 Migrén és a sztrók összefüggése</p><p>29:52 Egyre gyakoribb a demencia</p><p>33:03 A demencia korai észlelése</p><p>35:28 A demencia vissza nem fordítható, de lassítható</p><p>36:19 Hogyan védekezhetünk a demencia ellen?</p><p>36:47 A fizikai aktivitás és a migrén</p><p>37:51 A migrén alternatív kezelése</p><p>41:51 Az alkohol és a fejfájás</p><p>43:38 A migrénkutatás jövője</p><p>44:39 Vendég kérdése</p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm#azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #jarecsnytamás #neurológia #migrén #demencia #fejfájás</p>

<p>A laikusok is egyre gyakrabban találkoznak olyan könyvekkel, cikkekkel, amik azt fejtegetik, hogy az agyunk és a bélrendszerünk szoros összeköttetésben áll. Nem túlzás azt mondani: ami a tányérunkra kerül, az nemcsak az emésztésünkre, de a hangulatunkra, szorongásainkra, koncentrációnkra is hatással lehet. Egy új korszak küszöbén állunk, ahol a lelkünkhöz vezető út talán a gyomrunkon át vezet.</p><p><br></p><p>Dr. Oczella Péter pszichiáter, aki a hagyományos pszichiátriai szemléletet új megközelítéssel ötvözi, különös figyelmet fordítva a bél-agy tengely szerepére a mentális egészségben. Jelenleg a budapesti Mind Klinikán dolgozik, ahol a pszichiátriai betegségek és a bélflóra közötti összefüggéseket kutatja. Különösen érdeklik azok az esetek, ahol a szorongás, depresszió vagy az ADHD hátterében a bélflóra egyensúlyának felborulása állhat.</p><p><br></p><p>Az epizódban Barbara és Péter egy olyan határterületre kalauzolnak el minket, ahol a pszichiátria és a gasztroenterológia összeér. Mi történik, ha felborul a bélbaktériumok egyensúlya – és vajon ez hogyan csaphat át szorongásba, depresszióba vagy figyelemzavarba? A beszélgetés során szó esik arról is, mit tehetünk saját magunkért a hétköznapokban – hogyan tudjuk étkezéssel, életmóddal, tudatossággal támogatni nemcsak a testünket, de a lelkünket is. </p><p><br></p><p>00:00 Intro</p><p>01:26 A bélflóra és a depresszió</p><p>01:58 Hogy jut eszébe a pszichiáternek a gasztroenterológus? </p><p>03:19 A cukorbetegség az idegsejteket is érintheti</p><p>04:19 Pszichiátriai sikertörténet diétával</p><p>06:54 A mentális problémákkal küzdőknek extra teher egy új diéta?</p><p>09:07 A diéta sokszor csak egy-egy kis változással is kezdődik </p><p>10:18 A szorongás sokunkat érint</p><p>11:35 Jöhet a diéta... de melyik?!</p><p>14:11 A glutént simán csak hagyjuk el... ez nem ilyen egyszerű</p><p>15:55 Lejönni a kenyérről nem egyszerű, de idővel jobb lesz</p><p>18:21 A glutén elhagyásának pozitív hatásai</p><p>19:01 Civilizációs vívmány a glutén ilyen mértékű jelenléte az étkezésünkben</p><p>19:41 Így lett a majomból, ember</p><p>20:09 A bélflórával a migrén is összefügg</p><p>20:40 Az én kék zónám, minden héten</p><p>21:14 Most mindenki az ADHD-ról beszél</p><p>24:56 Mik az ADHD tünetei?</p><p>27:15 Van egy baktérium, ami összefüggésbe hozható az ADHD-val és az elhízással is</p><p>28:16 A mikrobiom diverzitása segít az egyensúly megőrzésében</p><p>28:48 Természetes szülés kontra császármetszés</p><p>29:41 A mikrobiomnak jó, ha van tesó és kutya</p><p>30:31 Az idegrendszernek jót tesz az immunrendszer triggerelése</p><p>31:13 A bélflóra folyamatosan kommunikál a hormonrendszerrel, az idegrendszer és az immunrendszerrel</p><p>31:46 Nem TB támogatott a bélflóra vizsgálata</p><p>33:16 A magas vérnyomás és a bipoláris depresszió genetikailag osztozik azonos géneken</p><p>33:39 A helyzet nem annyira egyszerű, ha valaki el van hízva, nem feltétlenül lesz depressziós</p><p>34:16 A bélflóra kutatás új szempontokat adott a depresszió kezeléséhez</p><p>36:10 A bélflórában sok kulturális hatás is van</p><p>37:45 A bélflórára jó hatással van a reggeli jeges zuhany</p><p>39:33 A jó alvás is alapvetés</p><p>40:43 A pszichiátriai betegek integrálása a társadalomba</p><p>43:13 A diétával összekötött kezelés hatására elhagyható a gyógyszer?</p><p>44:19 Mi a helyzet a táplálékkiegészítőkkel?</p><p>46:09 A MIND klinikán dietetikussal történik a pszichiátriai vizsgálat</p><p>46:58 Vendég kérdése</p><p><br></p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #oczellapéter #pszichiáter #dietetikus #adhd #diéta #glutén</p>

<p>Egyre többen küzdenek kiégéssel, ami gyakran alkoholizmusban, szenvedélybetegségben, különféle függőségekben vagy kényszeres viselkedésben ölt testet. Sokszor a családtagok érzékelik először, hogy valami nincs rendben. A jelenség ma már tömegeket érint, és az élet bármely szakaszában felütheti a fejét. Hogy ki hogyan birkózik meg vele, az nagyban függ a személyiségtől: van, aki inkább a homokba dugja a fejét, mások megoldást keresnek – akár görcsösen, akár tudatosan.</p><p><br></p><p>Dr. Schwanner Gábor családorvos, pszichoterapeuta és rehabilitációs pszichiáter, Jelenleg a balatonfűzfői Swan Lake Központ Addiktológiai Rehabilitációs Intézet vezetője. Munkássága során a keleti és nyugati orvoslás, valamint életfilozófiák integrálására törekszik, célja egy olyan holisztikus módszer kialakítása, amely a modern ember számára is kapaszkodót nyújt. </p><p><br></p><p>Az epizódban Gábor és Barbara arról beszélgetnek, hogyan vált a kiégés egyre gyakoribb jelenséggé, mi vezethet el odáig, és egyáltalán: mi is az a kiégés? Mik az első figyelmeztető jelek? Hogyan tudunk védekezni ellene, visszatalálni önmagunkhoz, és milyen terápiás folyamatok segítenek abban, hogy újra képesek legyünk mosolyogni?</p><p><br></p><p>00:00 Intro</p><p>01:12 Újkeletű probléma a burn out?</p><p>02:33 Honnan tudom, hogy kiégéssel küzdök, mik a kezdeti tünetek?</p><p>04:07 A folyamatos fáradtság állapota</p><p>05:24 Kiégés okozta alvászavar</p><p>06:26 Kiégés és depresszió</p><p>08:58 A kismamaságban is ki lehet égni</p><p>09:48 Hogyan használjuk fel a szabadságunkat?</p><p>11:16 A multis középvezetők és a vállalkozók különösen veszélyeztetettek</p><p>13:50 Az enyhe kiégést még szórakozással lehet ellensúlyozni</p><p>14:39 Középsúlyos és súlyos kiégés tünetei</p><p>15:07 Személyiség függő, hogy kit veszélyeztet a kiégés?</p><p>16:29 Befolyásoló tényező, hogy mennyire vagyok kiszolgáltatott a munkahelyemen</p><p>18:12 Hogyan tudjuk jó előre energetizálni magánkat?</p><p>20:43 A kiégésre nincsen gyógyszer</p><p>22:07 A kortiziol</p><p>23:17 Alkohol, pánikbetegség, depresszió</p><p>24:50 Gyakran a hozzátartozók előbb látják, hogy baj van</p><p>27:15 Nehéz elfogadni, hogy problémám van</p><p>28:12 A gyógyulás első jelei</p><p>29:08 Hogyan lehet rehabilitálódni?</p><p>30:34 A kiégés és az elmagányosodás</p><p>32:28 A kapcsolatok is megsínylik a kiégést</p><p>34:50 Apró tippek a kiégés ellen</p><p>36:12 Az emberek egyre később kérnek segítséget</p><p>39:28 Mi történik a rehabilitáció után?</p><p>43:26 Vendég kérdése</p><p><br></p><p>Kövesd Schwanner Gábort:</p><p>Instagram: https://www.instagram.com/balatonielvonulaskozpont/</p><p>Weboldal:https://swanlake.hu/</p><p><br></p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #SchwannerGábor #kiégés #alvászavar #depresszió</p>

<p>Mindig lenyűgöző olyan emberekkel beszélgetni, akik valami egészen mélyről, súlyos testi és lelki állapotból hozták vissza magukat. Elhízás, rossz laboreredmények, krónikus betegségek – amikor valaki ebben a helyzetben van, könnyen hiheti, hogy csak hosszú kezelések, szenvedés és egy rakás gyógyszer árán jöhet el a gyógyulás.</p><p><br></p><p>Kormány Krisztián egykor egy nagy állami vállalatot vezetett és egyre rosszabbul érezte magát a bőrében. Testileg és lelkileg is mélypontra került, autoimmun betegséggel küzdött, és elérkezett a pillanat, amikor azt mondta: elég. Ma már olyan embereknek segít, akik hasonló egészségügyi és mentális állapotban vannak, mint annak idején ő maga.</p><p><br></p><p>A beszélgetésben Barbara és Krisztián arról beszélgetnek, hogyan tudja a légzés, a böjt és a hidegterápia hármasa újraaktiválni testünk ősi megküzdési mechanizmusait. Ha megtanulunk együttműködni a testünkkel, nem kell többé tartanunk a túlevéstől vagy a folyamatos kimerültségtől. A megfelelő légzéstechnika endorfint és dopamint szabadíthat fel, a hideg pedig nemcsak frissít, de az immunrendszerünket is edzi – miközben mi újra kézbe vesszük a saját életünket.</p><p>00:00 Intro</p><p>01:36 A pulzushullám mérés és a HRV</p><p>03:03 A szívnek külön intelligenciája van</p><p>04:20 A bio-hekk módszerek</p><p>05:50 A hidegterápia hatása és lényege</p><p>10:55 A hidegterápia előnyei</p><p>15:24 A tavi merülés rejtelmei</p><p>20:04 A böjt is az emberek természetes működése</p><p>22:32 Máshogy kell böjtölni a nőknek és a férfiaknak</p><p>26:56 A böjtölés abban segít, hogy megérezzük valójában mennyit és mit kell ennünk</p><p>31:13 Diétás tapasztalatok és tanulságok</p><p>35:55 A kulcs a változatos étkezés</p><p>37:31 A talaj kizsákmányolása már megtörtént</p><p>38:51 Huminsav és fulvolsav</p><p>42:51 A légzéstechnikák testi és lelki hatásai</p><p>49:45 Vendég kérdése</p><p>Kövesd Kormány Krisztiánt:Facebook: https://www.facebook.com/p/Kormány-Krisztián-BodyHack-Trainer-100037192401730/?locale=hu_HUInstagram: https://www.instagram.com/krisztian_legzes/Weboldal: www.kormanykrisztian.comCsatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #kormánykrisztián #hidegvíz #böjt #légzés</p>

<p>Örök kérdés, hogy milyen lesz a jövő – mi vár ránk, merre tart a világ? A technológiai fejlődés soha nem látott tempóra kapcsolt, és gyakran csak kapkodjuk a fejünket az újdonságok láttán. Egy dolog biztos: a technológia önmagában nem jó vagy rossz – csak az számít, hogyan használjuk.</p><p><br /></p><p>Dr. Rab Árpád jövőkutató és digitális kultúraszakértő, aki már két évtizede fürkészi az előttünk álló lehetőségeket – nem üveggömbbel, hanem adatokkal, trendekkel és elemzésekkel. A digitális technológia és a társadalom közötti kölcsönhatások érdeklik: hogyan alakítjuk mi a technológiát, és hogyan formál vissza bennünket. Munkásságának középpontjában az ember és a technológia találkozási pontjai állnak.</p><p><br /></p><p>Az epizódban Árpád és Barbara a mesterséges intelligencia emberi életre gyakorolt hatásait járják körül. Vajon tartanunk kell a gépek öntudatra ébredésétől, vagy épp ellenkezőleg – az MI segít hosszabb, jobb minőségű életet élni? Tartjuk a tempót a fejlődéssel, de közben felmerül a kérdés: hogyan változik a gondolkodásunk, a közösségeink, kapcsolódásaink, énképünk? Elbutulunk, ha túl sokat használjuk a ChatGPT-t – vagy épp új gondolkodási távlatokat nyit meg számunkra?</p><p><br /></p><p>00:00 Intro</p><p>01:06 Egyre jobban múlik a kütyükon is, hogy meddig élünk</p><p>02:05 A technológia nem jó vagy rossz</p><p>03:28 A hatékonytalanságot újra meg kell tanulni</p><p>05:04 15 év múlva mire lehet képes az MI?</p><p>06:33 Lesz a gépeknek öntudata?</p><p>08:28 Az MI butuláshoz vezet?</p><p>10:44 Az emberiség nagy kihívásai</p><p>12:14 Megváltoztak az emberek közötti együttműködések</p><p>13:46 8 éven belül nagyobb vagyon lesz a nőknél, mint a férfiaknál</p><p>17:18 Folyamatosan tanulni kell a technológia, a kütyük használatát</p><p>19:09 2024-ben 800 ezer magyar vallotta magát okostelefon-függőnek</p><p>20:48 Fontos, hogy ha megfogunk egy kütyüt, tudjuk, hogy mit akarunk tőle</p><p>23:13 Soha nem volt ennyire bonyolult az emberiség</p><p>24:16 Kényelmes hazugság volt, hogy a technológia a gyerekek világa</p><p>25:04 Mikor legyek tudatos?</p><p>26:58 A magyarok helyzete a technológia használatában</p><p>29:18 Kiderült, a technológia önmagában nem tud csodát művelni</p><p>31:12 A technológia kiszolgáltatottá is tesz minket</p><p>32:19 Hogyan segíti a technológia a várható élettartam kitolását?</p><p>34:10 Az is fontos, hogy hosszabb élet milyen minőségű</p><p>35:11 Mentálisan gondot okoz, hogy mit kezdünk a hosszú élettel</p><p>36:51 Mit is jelent a siker, a gazdagság, a szépség?</p><p>40:05 A social mediában posztolt képek értelmezése helyrekerült?</p><p>43:40 Nem a kütyü határoznak meg minket</p><p>45:01 Mindent tudunk mérni magunkon, de jó ez?</p><p>47:19 Egy mai autóban több technológia van, mint anno egy űrhajóban</p><p>48:39 Nem az emberek lecserélése a cél az MI fejlesztésével</p><p>51:31 Az MI és az ember együttműködésének szinkronizálása</p><p>54:47 Meddig élhet az X generáció?</p><p>55:25 A technológia kénytelen hozzálassulni az életünkhöz</p><p>56:50 Az agyba ültetett chipek mire képesek?</p><p>57:20 Az emberi agy kifürkészhetetlensége</p><p>59:44 Pár évben belül mindenkinek lesz személyi asszisztense </p><p>1:00:36 Vendég kérdése</p><p><br /></p><p>Kövesd Dr. Rab Áprád munkásságát:</p><p>https://m2.mtmt.hu/api/author/10052050</p><p><br /></p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm </p><p>#azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #rabárpád #technológia #hosszúélet #mesterségesintelligencia #ai</p>

<p>Minden generációnak megvannak a maga kihívásai – a miénké talán épp az, hogy túl kényelmesen élünk. Már mozdulatlanul is megvalósíthatjuk az álmainkat: dolgozhatunk, vásárolhatunk, tanulhatunk anélkül, hogy egy lépést is tennénk. Csakhogy ennek az ára az egészségünk. Pedig aki egyszer rákap a mozgás ízére, az tudja: ez nem nyűg, hanem felszabadulás. Az igazi nehézség nem az edzés maga, hanem az, hogy megtaláljuk a lendületet, ami elindít.</p><p><br /></p><p>Góg Anikó, személyi edző, olimpikon triatlonista, Ironman magyar bajnok, és nem mellesleg a “Krézi” alteregó mögötti hajtómotor. Hiteles, vicces, és úgy beszél a mozgásról, hogy kedved támad felállni a kanapéról. Anikó szerint nem kell versenyezni, nem kell nyomni a súlyt – csak megtalálni azt a mozgásformát, amitől jobban pörögsz, jobban alszol, jobban bírod az életet. Mert a mozgás nem teljesítmény, hanem alapállapot. </p><p><br /></p><p>Az epizódban Anikó és Barbara arról beszélgetnek, mi a különbség az otthoni edzés és az edzőtermi mozgás között – és miért nem az számít, hol, hanem hogyan csináljuk. Milyen mozgásformát érdemes választani? Hogyan lehet beilleszteni az edzést a legpörgősebb napokba is? Sokszor már az indulásnál elcsúszunk: rossz célt tűzünk ki, túl nagyot harapunk, vagy nem tudjuk, mit miért csinálunk. Egy jó edző viszont nemcsak abban segít, hogy elinduljunk, hanem abban is, hogy maradjunk is – és hogy a mozgás ne nyűg, hanem flow legyen. Az edzés sokaknál egy szűk ruha miatti pánikkal indul, de ha jól csináljuk, egy új, egészségesebb életmódba torkollik.</p><p><br /></p><p>00:00 Intro</p><p>01:13 Sportolás mindenek felett</p><p>03:14 Mi a siker titka?</p><p>04:49 Testmozgás nélkül nehéz az élet</p><p>06:35 Az idealizált ember fitt</p><p>07:24 Minden generációnak megvan a saját kihívása</p><p>09:19 A kütyükkel szemben nagyon igazságtalan a verseny</p><p>11:34 Jellemzően a nők mikor kezdnek el újra sportolni?</p><p>13:34 Egy kezdőnek mi a jobb, inkább kardió vagy az erőedzés?</p><p>15:06 Mi növelheti az akaraterőt?</p><p>16:55 A mozgás mellett a táplálkozás is fontos</p><p>19:52 Léteznek általános érvényű diéták?</p><p>21:50 A bevitt tápanyag minősége nem minden esetben jó</p><p>24:13 Rosszul enni is pénzkérdés</p><p>26:00 Milyen tipikus hibákat követünk el?</p><p>28:26 Edzés után nem feltétlenül az evés az első gondolat</p><p>30:14 Sorozatnézés közben is lehet kardiózni</p><p>32:18 A gyaloglás az új őrület?</p><p>34:19 Vajon milyenek lesznek az emberek 200 év múlva?</p><p>35:21 Anikó a Krézi</p><p>36:57 Otthon vagy edzőteremben jobb edzeni?</p><p>38:03 Sokszor egy retusált valóságot kergetünk</p><p>39:13 Szülés utáni hasfal regeneráció</p><p>42:33 Van értelme a rövid edzésprogramoknak?</p><p>44:24 Az elején az egészségnél fontosabb a jó alak</p><p>46:03 Az edzés sokszor önmagában állagmegóvás</p><p>47:22 Ragadós a sportolás?</p><p>49:13 Vendég kérdése</p><p><br /></p><p>Kövesd Góg Anikót:Facebook: https://www.facebook.com/backinshapeagain/Instagram: https://www.instagram.com/aniko.gog/YouTube: https://www.youtube.com/@Krezi-Gog_AnikoWeboldal: https://goganiko.hu/Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #góganikó #sport #edzés #mozgás #krézi</p>

<p>Az életünket gyakran hozott minták szerint éljük – szülői példák, társadalmi elvárások, kimondatlan szabályok mentén haladunk. De közben ott motoszkál a kérdés: tényleg mi irányítunk? A saját sorsunk kovácsai vagyunk, vagy csak továbbvisszük, amit belénk kódoltak? Aztán eljön egy pillanat, világosabbá válik, hogy valami hiányzik: egy cél, egy ügy, valami, ami igazán megmozgat. </p><p><br></p><p>Joós István módszere, a korszakos rendszer, egy önismereti térkép, amely segít felismerni, hogy életünk mely szakaszában járunk – és mi lenne a belső fejlődés következő logikus lépése. A rendszer kiindulópontja, hogy az emberi élet nem egyenletes vonal, hanem korszakokra tagolódó folyamat, amelyben minden válság egyben lehetőség is: átmenet a következő szintre.</p><p><br></p><p>Az epizódban István és Barbara az önismereti fontosságáról beszélgetnek, tévutakról, belső fordulópontokról, és arról, miért nem lehet megúszni a mélyebb kérdéseket. Felmerül: van-e értelme várni a herceget fehér lovon? Miért tűnnek a mai férfiak sokszor bizonytalannak, és hogyan tudnak egyáltalán kapcsolódni egy erős nőhöz? Férfi és nő milyen rögös út bejárásával találhat egymásra?</p><p><br></p><p>00:00 A harc életszakasza</p><p>02:45 Miért bátortalanok a férfiak?</p><p>04:04 Szükség van a férfi védelmező szerepére?</p><p>05:40 A férfinak kell egy ügy, amiben hisz</p><p>05:59 A férfiak válsága sokszor ugyanahhoz az okhoz vezethető vissza</p><p>07:49 „Hol jársz” korszakos ábra</p><p>09:40 Amikor ráébredünk, hogy nem a saját életünket éljük</p><p>10:50 A tudatás férfi és a tudatos nő</p><p>12:00 A ráció halála</p><p>14:14 Mi van, ha a nők túlságosan megerősödnek?</p><p>15:48 A lovag/hölgy korszak</p><p>16:36 Működik az általánosítás?</p><p>17:41 Szembenézés a hozott mintákkal</p><p>19:00 A párkeresés nehézségei</p><p>21:02 Mi kell a férfiaknak?</p><p>23:16 A hit ugrása</p><p>24:30 Miért nehéz érzelmileg megközelíteni a férfiakat?</p><p>27:00 A generációk gyorsulnak</p><p>28:40 A szeretői viszonyok</p><p>30:02 A kudarcok felvállalása</p><p>31:00 Miben kell a férfiaknak változtatni?</p><p>32:57 Tudatlan – Tudatos – Céltudatos élet szakaszok</p><p>34:40 Nehéz egyedül navigálni az életben</p><p>35:48 A boldog élethez békében kell lennem magammal</p><p>37:11 A nő célja és harca</p><p>38:28 Hogy találja meg a férfi a célját?</p><p>39:44 Nem a mit, hanem a miért a fontos</p><p>41:13 Sokszor az egyén kudarca függőségbe fordul</p><p>42:55 A tékozló fiú útja</p><p>44:20 Merni kell haladni az élet útján</p><p>45:37 A népmesék is úgy indulnak, hogy a hős leválik a szüleiről</p><p>47:17 Jön majd a herceg fehér lovon?</p><p>48:55 A Tudatos korszakban kalandozni kell</p><p>50:46 Vendég kérdése </p><p><br></p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #joósistván #férfiak #nők #párkapcsolat</p>

<p>Ma már okoseszközök figyelik minden rezdülésünket – szó szerint. Elég egy okosóra vagy egy mobilapp, és máris követni tudjuk az alvásciklusunkat, amiből gyorsan kiderül, miért bólintottunk be a reggeli értekezleten. A technológia fejlődésével olyan kütyük váltak az átlag fogyasztó számára is elérhetővé, amikkel valós időben követhetjük a vércukorszintünket, vagy személyre szabhatjuk az életmódunkat genetikai rizikófaktoraink alapján. Az egészségmegőrzés sosem volt még ennyire kéznél – a kérdés csak az, hogy tudunk-e róla, és élünk-e vele.</p><p><br></p><p>Thuróczy Bertalan orvosbiológiai mérnök, nemcsak hisz a mérések erejében, hanem saját magán kísérletezve teszteli és használja is a legújabb technológiákat. Ezek segítségével finomhangolja az edzéstervét, optimalizálja az életmódját, és már számos olyan vizsgálaton is átesett, amelyek kézzelfoghatóan javították az életminőségét. Megalkotta a Super Sapiens fogalmát – a Homo sapiens tudatos, fejlettebb verzióját, amely a technológia segítségével mindent megtesz azért, hogy hosszú, egészséges és boldog élete legyen.</p><p><br></p><p>Az epizódban Barbara és Bertalan arról beszélgetnek, hogy milyen lépcsőfokok vezetnek a saját, személyre szabott életmódunk megtalálásához. Bertalan bemutatja az általa használt eszközöket, megosztja személyes tapasztalatait, és tippeket is ad arra, hogy milyen vizsgálatokat, teszteket érdemes elvégeztetni – még most, időben, hogy később ne gyógyszerekre költsük el ugyanezt az összeget.</p><p><br></p><p>00:00 Intro</p><p>01:36 A szenzoros gyűrű</p><p>02:55 30 évesen kell megcélozni a 120 évet</p><p>05:06 Az átlag életkor még messze van a 120 évtől</p><p>06:45 Az egészségben eltöltött évek számát kell kitolni</p><p>08:14 A Zone-2 edzés a legjobb longevity trükk</p><p>10:25 Személyre szabott diétát csak mérésekkel lehet pontosan felállítani</p><p>11:35 A folyamatos vércukormérő eszköz működése</p><p>16:31 A kortizol-és az inzulinszint kölcsönhatása</p><p>18:34 A reggeli kávé egésznapos vércukorszint hullámzást okozhat</p><p>19:47 Együnk lassan, és figyeljünk testünk jelzéseire</p><p>22:34 A bélmikrobiom szekvenálás</p><p>25:20 A bélflóra összetétele, diverzitása</p><p>27:08 Milyen rendszeresen ajánlott a mikrobiom szekvenálás? </p><p>28:20 A 3. lépcső - A genetikai szekvenálás </p><p>30:03 Volt változás a genetikai teszt után?</p><p>33:30 Mellkasra szerelhető EKG-s elektróda pár</p><p>36:46 A kortizol negatív hatásai</p><p>37:57 A Whoop karpánt</p><p>39:29 Az alvásmonitorozás – mire figyeljünk?</p><p>42:03 Az okosébresztés előnye</p><p>43:33 A szenzoros kesztyű</p><p>48:36 Bertalan munkái</p><p>50:06 Érdemes az egészségünkbe fektetni</p><p>51:32 Vendég kérdése </p><p><br></p><p>Kövesd Thuróczy Bertalant:</p><p>Facebook: https://www.facebook.com/bertalan.thuroczy/</p><p>Instagram: https://www.instagram.com/t_berci/</p><p>Linkedin: https://www.linkedin.com/in/bertalan-thuroczy/</p><p>TikTok: https://www.tiktok.com/@flow_csatorna</p><p>YouTube: https://www.youtube.com/@flow_csatorna</p><p>Weboldal: https://tberci.hu</p><p><br></p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #thuróczybertalan #genetika #biohack #technológia</p>

<p>A dopamin eredetileg egy túlélésre kihegyezett evolúciós hajtóerő volt – ma viszont sok gyerek számára instant jutalomként jelenik meg képernyőkön, játékokon és like-okban. A mai gyerekek nem unatkoznak – és ez nagy baj. Az unalom ugyanis nem ellenség, hanem a kreativitás és a problémamegoldás egyik alapfeltétele. A digitális nevelés ma már nem opció, hanem kötelesség – különösen akkor, amikor a szülők és a gyerekek között egyre mélyül a digitális szakadék.</p><p><br></p><p>Pöltl Ákos ifjúságkutató és családbiztonsági szakértő olyan problémákra világít rá, amelyekkel ma már szinte minden család találkozik: dopaminfüggőség, online zaklatás, digitális túlterhelés. Szerinte a szülők nem csak kísérők ebben a folyamatban – ők a frontvonal. A gyerekek idegrendszere ugyanis még nem elég fejlett ahhoz, hogy önállóan megbirkózzanak a digitális világ csábításaival. </p><p><br></p><p>Ebben az epizódban Ákos és Barbara a dopamin működéséről, pozitív és negatív hatásairól beszélgetnek. Szó lesz arról, hogyan csúsznak rá a gyerekek a képernyőkre, legyen szó telefonról, tévéről vagy VR szemüvegről, és miért nem köti már le őket az olvasás vagy a sport ugyanúgy, mint régen. És mi van velünk, felnőttekkel? A dopaminfröccs hajszolása minket is elért? Miért lenne fontos újra unatkozni tanulni? És vajon eljön az idő, amikor a digitális eszközökre is hasonló korlátozások várnak, mint annak idején a cigarettára?00:00 Intro</p><p>01:21 A dopaminról még nem olyan régen beszélünk</p><p>02:54 A dopamin, külső motivációs eszköz</p><p>05:06 A civilizáció mindent megbonyolított</p><p>05:51 A dopamin a kétélű kés</p><p>06:26 A pozitív és negatív dopaminforrások</p><p>08:41 Mi a jó dopamin hatás és honnan lehet észrevenni?</p><p>10:02 A rossz dopamin hatás</p><p>10:39 Mi történik, ha kiürül a dopaminraktár?</p><p>13:07 A függőségek kialakulásának mechanizmusa</p><p>14:28 A képernyő: A gyerekek függősége is</p><p>16:07 A gyerekek idegrendszere még fejletlen a digitális tudatossághoz</p><p>17:46 Az agyat a több dopamin érdekli</p><p>19:37 Az unatkozás lényege!</p><p>21:45 A jó szülő a gyerek elülső lebenye</p><p>24:36 A szülői minta elképesztően fontos</p><p>28:04 Lehet, hogy majd a telefonfüggést is korlátozni fogják, mint a cigarettázást?</p><p>31:36 Látjuk a problémát, de még gyerekcipőben a megoldás</p><p>34:01 14 éves kor alatt a gyerek ne kapjon okostelefont</p><p>35:22 A közösségi média veszélyes üzem egy gyereknek</p><p>36:55 A közösségi szabályozás fontossága</p><p>39:31 A digitális tudatosság</p><p>41:11 Nem jó több dolgot egyszerre csinálni, a multi tasking mítosz</p><p>43:02 Probléma a személyes képernyővel</p><p>44:21 A tudatos digitális szülők feladatai</p><p>46:23 Digitális detox: A gyereket ugyanúgy kell lehozni képernyőről, mint a drogosokat a szerről</p><p>50:01 Már 1-2 éves gyerekek kezében ott van a telefon</p><p>51:51 Az óvodában is nehéz a helyzet</p><p>52:35 A képernyő a tanulási képességet is befolyásolja</p><p>53:44 A technológia szabályozása nehezebb lesz, mint anno dohánytermékeké</p><p>55:45 Nézzünk a jövőbe</p><p>59:29 Vendég kérdése</p><p>Köved Pöltl Ákost:Facebook: https://www.facebook.com/digitalisonvedelem/Weboldal: https://poltlakos.hu/</p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #pöltlákos #dopamin #függőség #socialmedia</p>

<p>50 felett újra kell tanulnunk a testünket. Ami korábban működött, az már nem biztos, hogy most is beválik – a menopauza pedig még tovább bonyolítja a helyzetet. Nem mindegy, milyen mozgást választunk, egy rosszul felépített edzés nemcsak kudarcélményekhez vezethet, hanem berögzíthet helytelen mozgásmintákat is. A kulcs az izom – nemcsak a formáért, hanem az egészségért, az egyensúlyért, az életminőségért. Az izom életmentő, de csak akkor, ha okosan, tudatosan, az aktuális igényeinkhez igazítva építjük. Mert 50 után nem lelassulni kell – hanem új lendületet venni.</p><p><br /></p><p>László Irén személyi edző abban segít 50 feletti klienseinek, hogy ne csak a testükkel, hanem a lelkükkel is újra kapcsolatba kerüljenek. Az általa kidolgozott Életstílus Program egy átfogó szemléletet kínál, amely segíti a nőket abban, hogy újra figyelni tudjanak testük jelzéseire, meghallják annak igényeit, és harmóniába kerüljenek önmagukkal – kívül-belül.</p><p><br /></p><p>Az epizódban Irén és Barbara arról beszélgetnek, milyen tévhiteket cipelünk magunkkal és hogyan lehet ezeket végre elengedni. Hogyan kezdjünk bele a változásba? Milyen mozgásforma a legjobb 50 felett? Mikor érdemes kardiózni, és mikor hatékonyabb az alacsony pulzusszámú edzés? Szóba kerül a tánc is, mint a nőiség megélésének egyik legfelszabadítóbb formája, és az is, hogy miért olyan fontos, hogy ebben az életszakaszban ne csak eddzünk, hanem igazán jól is érezzük magunkat közben.</p><p>00:00 Intro</p><p>01:05 A kezdetek</p><p>03:09 Az életstílus program</p><p>03:54 50 fölött rendszert, egy életstílust kell tanulni</p><p>05:29 Kritikus évek: 45-55 éves kor között</p><p>07:55 Rengeteg a tévhitet hordozunk magunkban</p><p>10:45 50 év fölött a test keresi az új egyensúlyi állapotát</p><p>12:05 Az izomépítés kulcsfontosságú</p><p>13:47 Mindent mérjünk!</p><p>16:41 Az alapanyagcsere</p><p>18:22 A szénhidrát és a fehérje mennyisége</p><p>19:44 Meg kell nézni a jelenlegi étkezési szokásokkal mi a baj</p><p>21:02 Van, hogy a fogyáshoz többet kell enni</p><p>22:39 A kalóriaszámlálás segít megállapítani, hogy alul eszünk </p><p>24:00 Olyan jó enni!</p><p>25:00 A stressz evés ellenszere</p><p>26:19 A cukorfüggés nagy kereszt</p><p>27:55 Meg kell tanulni, hogy a szervezetnek mire van szüksége</p><p>29:15 Mi a legjobb mozgásforma?</p><p>31:14 Óvakodni kell a szélsőségektől</p><p>33:09 Van, hogy hormonális oka van a testúlynövekedésnek</p><p>34:50 A mitokondriális kardió edzés gyakorlata és fontossága</p><p>37:07 A maximális pulzusszám kiszámolása</p><p>37:59 HIIT edzések</p><p>39:52 A kardió és az izomépítés egyaránt fontos</p><p>41:20 Honnan veszítünk először izmot?</p><p>41:51 A karcsúsítás és testtartásjavítás technikái</p><p>43:09 Regenerációra hagyni kell időt</p><p>45:50 Ötven felettiek edzésénél nem nagyon vannak általános igazságok</p><p>47:15 A menopauza ellenséget csinálhat a testünkből</p><p>48:27 Legyen célunk az életben!</p><p>49:32 Hogyan tanuljunk meg a saját belső hangunkra figyelni? </p><p>54:32 A salsa mint életérzés</p><p>58:18 Példaképeink</p><p>59:39 Vendég kérdése</p><p>Kövesd László Irént:Instagram:https://www.instagram.com/kortalan_eletstilus_modell_50/ Facebook: https://www.facebook.com/laszlo.iren.7/?locale=hu_HU Weboldal:https://premiumedzes.hu/bemutatkozas/ Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #lászlóirén #fogyás #izomépítés #edzés</p>

<p>Az alvás az egyik legnagyobb hatású tényező a fizikai és mentális jólét szempontjából – befolyásolja a következő napunkat, a teljesítményünket, sőt, akár az élettartamunkat is. Mégis sokszor háttérbe szorul a napi teendők mellett. De mi a helyzet, ha reggel kimerülten ébredünk, vagy ha az éjszaka közepén felriadunk, és a visszaalvás lehetetlen küldetésnek tűnik?</p><p><br></p><p>Purebl György pszichiáter, pszichoterapeuta, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, aki az alváskutatás egyik legismertebb szakembere. Az inszomnia és a paraszomnia a fő területe, de az alvászavarok ennél jóval szerteágazóbbak. Vallja, hogy az alvás nem luxus, hanem alapvető biológiai szükséglet – hatással van az egészségünkre, a koncentrációs képességünkre és az energiaszintünkre. A modern élet azonban kemény kihívás elé állít minket: a mesterséges fények és a digitális eszközök állandó jelenléte felborítja a természetes ritmusunkat.</p><p><br></p><p>Az epizódban György és Barbara arról beszélgetnek, hogy mit tehetünk az alvásminőségünk javításának érdekében, mi segíthet abban, hogy valóban kipihenten ébredjünk, és mi az, ami észrevétlenül ront az éjszakai regeneráción? Sőt, olyan berögzült szokások is megkérdőjeleződnek, mint az, hogy valóban elengedhetetlen-e egy ágyban aludni a párunkkal, ha az horkol, vagy éjjelente lerántja rólunk a takarót? Lehet, hogy a pihentető alvás érdekében el kell vetni a franciaágy gondolatát?</p><p><br></p><p>00:00 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás?</p><p>01:04 Ennyit alszik egy átlag felnőtt magyar</p><p>01:41 Miért nem alszunk eleget?</p><p>02:38 A mikroébredésekkel nincs gond</p><p>03:19 Mit tegyek, hogy visszaaludjak?</p><p>05:37 Az éjszakai megébredés problémája</p><p>06:22 Nem baj, ha egyszer-egyszer kialvatlanok vagyunk</p><p>06:53 A rendszeres kialvatlanság hátrányai</p><p>07:40 Majd a hétvégén kialszom magam!</p><p>08:17 A homeosztatikus alváskésztetés</p><p>09:12 A „power nap” működik?</p><p>10:25 A szieszta intézménye</p><p>11:31 Az ember bioritmusa a villanyenergia előtt</p><p>14:13 A természetben tényleg elég 6 óra alvás</p><p>15:07 A testsúlynak és az alvásnak is van természetes, éves ritmusa</p><p>16:19 Az alvás sokaknak a szükséges rossz</p><p>19:09 A jó alvást az étkezés és a mozgás is befolyásolja</p><p>20:46 Kortizol és rossz alvás: A tyúk és a tojás esete</p><p>22:16 Hova forduljak, ha úgy tűnik alvászavarom van?</p><p>23:12 Tippek a jó alváshoz</p><p>26:44 Amit rosszul csinálunk</p><p>27:34 A szex és az alvás</p><p>28:18 A mesterséges fények segítenek a téli hónapokban</p><p>30:13 Az erős kék fény felébreszt</p><p>33:04 Ha jó az ébredés az alvás is jó</p><p>34:14 Bármilyen alvászavar diagnosztizálása az alvásnaplóval kezdődik</p><p>35:09 Horkoló férfiak és álmatlan feleségek</p><p>37:00 Kapcsolatban külön aludni</p><p>38:15 Ezer éve is volt kiskifli-nagykifli?</p><p>39:21 A kapcsolati és az alvás dimenzió teljesen más</p><p>40:20 A kisbabák mindent borítanak</p><p>42:00 Az anyák máshogy alszanak?</p><p>42:50 Alvás valójában egy nagyon aktív folyamat</p><p>44:50 A pszeudo inszomnia állapota</p><p>46:00 Az alvás egy végtelenül kiszolgáltatott állapot</p><p>47:50 Táplálkékkiegészítők helyett változatos étkezés</p><p>49:04 Életmódot nehezebb változtatni, mint bevenni egy altatót</p><p>51:11 Rémálomzavar</p><p>52:51 Az alkohol és az alvás</p><p>54:55 Sokaknak csak akkor lesz fontos az egészsége, amikor már beteg</p><p>55:55 Jó alvás késlelteti az öregedést</p><p>58:02 Kevesebbet alszunk binge-watching óta?</p><p>59:25 Az óraátállítás stressz a szervezetnek</p><p>01:02:15 Vendég kérdése</p><p><br></p><p>Kövesd dr. Purebl Györgyöt: <a href="https://studio.youtube.com/channel/UC3DQU6RMi0TkBbmnmEUVxHg"> ⁨@tejolalszol8119⁩ </a></p><p><br></p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #pureblgyörgy #alvás #alkoholizmus #pszichiáter</p>

<p>A modern élelmiszeripar elárasztott minket olyan feldolgozott termékekkel, amelyek tele vannak üres kalóriákkal, miközben valódi tápanyag alig van bennük. Az eredmény egyre gyakoribb emésztőrendszeri problémák, makacs túlsúly és anyagcsere-zavarok. A megoldás azonban nem bonyolult: amit megeszünk, az határozza meg, hogyan működik a testünk. A tudatos, tápanyagokban gazdag étrend nemcsak a gyógyulás egyik kulcsa, hanem az egészségünk hosszú távú záloga is.</p><p><br /></p><p>Bartha Ákos élelmiszerbiológus, táplálkozáskutató, a Táplálkozás-Beállítás™ rendszer alapítója és szakmai vezetője. Véleménye szerint a megfelelő táplálkozás, a stressz hatékony kezelése, a rendszeres mozgás és a bélflóra egyensúlyának helyreállítása nélkül nincs valódi és hosszú távú változás. A megoldás nem a tünetek ideiglenes enyhítésében rejlik, hanem egy átfogó, személyre szabott stratégiában. </p><p><br /></p><p>Az epizódban Ákos és Barbara az inzulinrezisztencia érintésével a tudatos táplálkozás alapjairól beszélgetnek. Milyen régi, jól bevált módszerek, receptek segíthetnek ma is az egészségünk megőrzésében? Hogyan alakíthatjuk ki a valóban kiegyensúlyozott étrendet? Vajon a magyar konyha finomságairólle kell mondanunk? És miért nem érdemes bedőlni a gluténmentes pékáruk csábításának – még akkor sem, ha elsőre egészséges választásnak tűnnek.00:00 Intro</p><p>01:17 Az inzulinrezisztencia nem számít megbetegedésnek</p><p>01:49 Mindenki inzulinrezisztens, aki azt gondolja magáról?</p><p>03:58 A diagnózis sokszor élet-halál kérdés</p><p>06:40 Pontosan mit is nevezünk inzulinrezisztenciának?</p><p>08:07 A tipikus inzulingörbe</p><p>09:21 A glükozmonitorok működése</p><p>11:06 Az inzulingörbe hullámzása</p><p>12:35 Az inzulindinamikát egyéb faktorok is befolyásolják</p><p>13:27 A Top 5 általános érvényű igazság</p><p>18:07 Mikrotápanyagok, melyekből a magyar ember keveset visz be</p><p>19:42 A táplálékbeállítás módjai</p><p>21:06 A kalóriaszámolás nem alapvetés a rendszerben</p><p>21:33 Érdemes napi kétszer, háromszor egytál ételt enni</p><p>22:41 Milyen a jó fehérje?</p><p>23:30 Vízimajom-elmélet</p><p>25:41 Honfoglaló elődeinknek is jutott Omega-3</p><p>28:12 Milyen ételeket kellene kerülnünk?</p><p>32:23 Beszéljünk arról, hogy a gluténnak és a tejnek milyen káros hatásai lehetnek</p><p>33:30 Az ember zsákmányrabló ragadozó</p><p>35:29 A kollagén típusú fehérjék bevitele is fontos</p><p>37:12 Akik magukra főznek, nagyobb valószínűséggel visznek be a szervezetüknek fontos tápanyagot</p><p>37:27 Újra kell gondolnunk, amit a főzésről tudunk?</p><p>39:27 A lassú főző és az airfryer jó eljárások?</p><p>39:55 A magvakból készült olajak</p><p>42:55 Az állati zsiradékok</p><p>46:32 Alapvetően együk azt, ami jól esik</p><p>47:43 A magyar konyha jó nekünk?</p><p>49:10 A táplálékbeállítás sokaknak nehézséget jelent</p><p>51:16 Válassz!</p><p>52:17 Vendég kérdése</p><p><br /></p><p>Kövesd Bartha Ákost:Weboldal: https://taplalkozasbeallitas.hu/csapat/bartha-akos/ Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #barthaákos #inzulin #inzulinrezissztencia #fehérje #főzés</p>

<p>A halogatás nem beteség, hanem tünet – gyakran mélyre kell ásnunk, hogy rátaláljunk az igazi okaira. Persze van, akit feldob az utolsó pillanat adrenalinlöketes hajrája, de vajon érdemes-e ennek a stressznek újra és újra kitenni magunkat? Miért éljük meg egy határidő betartását hatalmas teherként? Az időmenedzsment ma különösen nagy kihívás, hiszen a digitális világ szó szerint felfalja az időnket. Elég egy ártatlannak tűnő pillantás a telefonra az időjárás miatt, és percekkel később azon kapjuk magunkat, hogy macskás videókat nézünk.</p><p><br></p><p>Limpár Imre tanácsadó szakpszichológus, aki az időmenedzsment, a stresszkezelés és a hatékony döntéshozatal területén segít cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt, hogy kezükbe vegyék saját sorsukat. Pszichoedukációs tevékenységét elsősorban vállalati és közéleti előadások formájában végzi. Mottója: Mindig van másik út. Mindig dönthetünk másképp, mint eddig tettük. A változás nemcsak lehetséges, hanem elérhető is.</p><p><br></p><p>Ebben az epizódban Barbara és Imre arról beszélgetnek, hogyan bánhatunk tudatosabban az időnkkel. Vajon halogatók vagyunk, vagy csak feladataink priorizálásával egyes ügyeinket ügyesen halasztjuk? Mikor érdemes szakemberhez fordulni, és mikor elég néhány egyszerű technikai trükk, hogy javítsunk az időbeosztásunkon? Szó lesz arról is, miért érhet aranyat egy kis digitális detox, hogyan fokozhatjuk a koncentrációnkat, és mit tehetünk azért, hogy valóban mi uraljuk a napjainkat.</p><p><br></p><p>00:00 Into</p><p>01:21 Nagyon más a halogatás és a halasztás</p><p>03:03 A halogatás nem hungaricum</p><p>03:44 A halogatás mindig tünet</p><p>05:11 Titkon mindenki tudja magáról, hogy halogató</p><p>06:21 Felnőttség ott kezdődik, hogy kimondom, halogató vagyok</p><p>08:47 Jöhet kívülről és belülről is a motiváció</p><p>13:09 Az utolsó pillanatra hagyott feladatok varázsa</p><p>14:29 Nincs elég jó időgazdálkodás megfelelő célok nélkül</p><p>15:51 Nem úgy működik, hogy egyszer legyőzzük a halogatást és készen vagyunk</p><p>17:26 Gondolkozzunk napokban!</p><p>20:04 A képernyő felzabálja az időnket</p><p>25:41 Hasonlítsuk össze a könyveket és a kütyüket</p><p>27:20 Három gyakorlat telefon nélkül</p><p>29:23 Tanuljuk meg okosan használni a kütyüjeinket</p><p>32:22 Min múlik, hogy halogatósak leszünk?</p><p>34:13 A halogatás mélyebb okai</p><p>37:52 Az alkalmazottak időgazdálkodási edukációja létfontosságú lehet</p><p>40:23 Legyenek újra határidőnaplók!</p><p>42:11 Három napra mindig el kellene vonulni évet értékelni</p><p>43:21 A legnehezebb kérdés: Hol leszel 5 év múlva?</p><p>45:42 Az önreflexiónak nincs kultúrája</p><p>47:52 Mi van hétvégén?</p><p>49:01 A kapcsolati konfliktusok megoldása másfajta halogatást jelent</p><p>52:20 Valóban boldogabbak vagyunk a technika fejlődésétől?</p><p>53:40 Vendég kérdése</p><p><br></p><p>Kövesd Limpár Imrét:Weboldal: https://limparimre.comFacebook: https://www.facebook.com/limparimreInstagram: https://www.instagram.com/limparimreCsatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #limpárimre #halogatás #időgazdálkodás</p>

<p>Kötődési mintáink már kétéves korunkig kialakulnak, elsődleges gondozónk hatására, és ez a korai időszak meghatározza, hogyan viszonyulunk másokhoz egy életen át. Ugyanilyen lényeges, hogy időben megtanuljunk leválni a szüleinkről – nemcsak pénzügyi szempontból, hanem érzelmileg is, hogy valóban önálló, független életet élhessünk.</p><p><br /></p><p>Bibók Bea pszichológus, szexuálpszichológus és párterapeuta olyan felnőttekkel foglalkozik, akik gyermekkorukban a szüleik túlzott elvárásai miatt parentifikálódtak, vagy éppen ellenkezőleg, infantilizálták őket. Hogyan alakul ki az anya és gyermeke közötti szimbiotikus kapcsolat? Miért kényszerülhet egy gyerek saját szülei ellátására? Hogyan válnak ezek a minták a családi élet részévé, és milyen testi vagy lelki tünetek formájában jelentkezhetnek, akár a szexuális élet teljes megszűnéséhez vezetve?</p><p><br /></p><p>Az epizódban Bea és Barbara arról beszélgetnek, hogyan nyomhatja el a szexualitást a „mama hotel” jelenség, és miként lehet terápiás úton újragondolni a hozott szülői kötődési mintákat. Hogyan élhetjük meg a családon belül saját akaratunkat és szükségleteinket? Milyen pszichológiai következményei vannak annak, ha ezt nem tudjuk megtenni? Az adásban a szülőkről való leválás lélektani és kapcsolati aspektusait járják körbe.</p><p>00:00 Intro</p><p>01:43 A gyerekkori minták megérkeznek a felnőttkori párkapcsolatba is</p><p>04:16 Az X generációs gyerekek nagyon más figyelmet kaptak, mint a mai gyerekek</p><p>06:29 A mai szülők nem véletlenül kompenzálnak túl</p><p>08:22 A parentifikált felnőtt és a családalapítás</p><p>09:58 A parentifikált felnőtt és a válás</p><p>10:39 Milyen felnőtt lesz a parentifikált gyerekből?</p><p>11:53 Az infantilizált gyerekek és szüleik</p><p>13:43 Szimbiózisban anyával</p><p>14:33 A Maslow-piramis csúcsán és a legalsó szinten</p><p>15:43 Az infantilizált felnőtt érzelmileg éretlen marad, mert elmarad a leválás</p><p>17:08 A mamahotel</p><p>18:13 Milyen testi tünetei és párkapcsolati vonzata van ezeknek a beidegződéseknek?</p><p>19:13 A bélrendszeri gyulladásos betegségek azoknál jellemzőbb, akik nem váltak le a szüleikről</p><p>20:28 Hogy legyek femme fatale, ha anyuci kicsi lányának is kell lennem?</p><p>21:32 Anyától vagy nagymamától tanulunk meg kötődni, 0-2 éves kor között</p><p>22:37 Szülők, akik magukhoz láncolják a gyerekeiket</p><p>26:29 A többgenerációs együttélés</p><p>27:46 A klánok</p><p>31:27 Ha nincsenek határok, annak súlyos következményei vannak</p><p>33:24 A szülő-gyerek kapcsolat egy idő után partnerséggé kell, hogy váljon</p><p>35:07 Milyen kapcsolat az, ahol az én egyéni szükségleteim nem jelenhetnek meg?</p><p>36:46 A minták ellen lehet menni?</p><p>38:31 A parentifikációs és az infantilizáció is egy skálán mozog</p><p>39:40 Egy parentifikált felnőtt otthon és munkában</p><p>40:59 Az infantilizált lelkű gyerekek és felnőttek</p><p>44:21 Amikor anyuka kiképzi a barátnőt a fia új anyjának</p><p>45:23 Az igazán infantilizált emberek nem terápiára, hanem jósnőhöz járnak</p><p>46:48 Az infantilizált lelki működése</p><p>47:51 A parentifikált és infantilizált testvérek</p><p>50:27 Párválasztás, kapcsolat</p><p>53:06 Miért fontos a szembesülés és hogyan lehet feldolgozni?</p><p>57:37 Vendég kérdése</p><p><br /></p><p>Kövesd Bibók Beát:Weboldal: https://pszichoforyou.hu/author/bibokbea/Facebook: https://www.facebook.com/szexualpszichologia.parterapiaInstagram: https://www.instagram.com/bibokbea_szexualpszichologus/Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #bibókbea #szexuálterapeuta #párkapcsolat #szex #parentifikáció #mamahotel</p>

<p>Fogyókúrázni nehéz, és olykor emberfeletti vállalás, kudarc és önostorozás forrása. A fogyás körül még mindig rengeteg tévhit kering – mindig van egy új divatdiéta, egy frissen felfedezett „csodaszer”, ami állítólag megváltja a világot. De csodaszerek nincsenek, univerzális módszer nincs. Ugyan az Ozempic meghódította a világot, és valóban működik, de vajon tényleg ez az új „végső megoldás”?</p><p>Dr. Tóth Tamás, obeziológus a fogyasztószerek hatékonyságáról, az életmódváltás fontosságáról és a fogyás pszichológiájáról beszél. Több évtizedes praxisából pontosan tudja: nincs egyetlen, mindenkinél működő módszer, de mindenki képes lefogyni. Ehhez viszont nemcsak az számít, hogy mit eszünk – vagy mit nem –, hanem az is, hogyan gondolkodunk magunkról, és hogy hajlandóak vagyunk-e nagyobb szeretettel és türelemmel fordulni önmagunk felé.</p><p>Az epizódban Barbara és Tamás arról beszélgetnek, hogy régen a hízás a túlélés záloga volt, sőt, egyes kultúrákban a faros menyecskék számítottak a szépségideál csúcsának. Ma viszont a vékony test az eszmény, miközben soha nem látott szénhidrátmennyiség vesz körül minket. Ezért extrán észnél kell lenni – de az elhízás hátterében sokféle ok állhat. Ha ezeket nem vizsgáljuk ki, akkor csak kudarcos diéták és egyre növekvő önutálat vár ránk.</p><p>00:00 Intro</p><p>01:22 Mennyire tartósak a csodaszerek?</p><p>02:04 Lefogyni mindenki le tud...</p><p>03:16 Hogyan kell ésszel használni az Ozempicet és a hasonló szereket?</p><p>05:30 Óvatosan a fogyasztószerek túlhasználatával</p><p>07:10 Miért továbbra is az a cél, hogy mindenki vékony legyen?</p><p>09:26 Mit mérjünk a testtömeg helyett?</p><p>11:04 Télen az ember teste takarékra áll, könnyebben jönnek a kilók</p><p>13:55 Az életmódváltás nagyon nehéz, de miért?</p><p>17:18 Az elhízás régen szép volt, sőt a túlélés záloga</p><p>20:05 Egy tökéletes nő képe a médiában hogyan hat az átlag női lélekre?</p><p>23:38 Az Ozempic-kel azok kaptak hatalmas segítséget, akiknek eddig semmi nem jött össze</p><p>25:46 Sokszor a lefogyási cél elérhető, de fölösleges áldozat lehet és kínkeservesen tartható</p><p>28:25 A diéta mindig csak mankó, de nem az egyedüli megoldás</p><p>30:55 Mik voltak az az utóbbi évek tuti diétái?</p><p>32:07 De honnan tudom meg nekem mi működik?</p><p>35:37 A diéták dögunalmasak, kell a szusszanás</p><p>38:10 A mozgás is mankó a fogyáshoz, méghozzá nagyon jó</p><p>39:31 A futás megeszi az izmot?</p><p>42:30 A sport pszichés és az endokrinológia hatásai sokkal fontosabbak a kalóriaégetésnél</p><p>44:03 A három legjobb sport, ami legjobban segíti a fenntartható fogyást</p><p>46:19 Kell hús az izomépítéshez?</p><p>48:04 Nem is magunkat, hanem a mikrobiomunkat kell etetni</p><p>49:39 A protein az új sláger</p><p>51:37 Sok fogyókúra azon bukik meg, hogy sok fehérjét veszítünk</p><p>52:34 A fogyókúrához mankók kellenek, hogy egyáltalán haladni tudjunk</p><p>53:37 A diétát csak fokozatosan lehet elhagyni</p><p>54:30 Az életmódváltás valamiféle viselkedésterápia</p><p>55:45 Az egyén életmódváltásához, a környezete fél év alatt szokik hozzá</p><p>57:29 Vendég kérdése</p><p>Kövesd dr. Tóth Tamást: Instagram: https://www.instagram.com/drtothtamas/Weboldal: https://evergreen.hu/testsuly-csokkento-eletmodprogramCsatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #tóthtamás #drtóth #fogyás #fogyókúra #diéta #ozempic</p>