<p>Az elmúlt harminc évben az élelmiszeripar és az ipari állattartás új irányt vett, ennek következményeit pedig a saját bőrünkön érezzük. Egyre több szó esik olyan civilizációs betegségekről, mint a gluténérzékenység, a cukorbetegség vagy a laktózintolerancia – ezek már nem ritka kivételek, hanem tömegeket érintő problémák. Közben a mezőgazdaságban elterjedt glifozát nevű gyomirtó csendben szivárog be a földjeinkbe, majd az ételeinkbe is, idegen anyagokat juttatva a szervezetünkbe. Amit eszünk, az már rég nem csak táplálék – hanem gyakran a betegségek forrása is.</p><p><br></p><p>Mester Károly agrármérnök, fitoterapeuta és természetgyógyász. Szerinte az egészséges étel alapja az egészséges állat – ami a takarmánnyal kezdődik, Az ipari adalékok, GMO-k és mesterséges tápok nemcsak az állatokat gyengítik, hanem az emberi szervezetet is terhelik. Az ételintoleranciák és autoimmun betegségek nem egyéni balszerencsék, hanem a rendszer következményei.</p><p><br></p><p>Az epizóban Barbara és Károly a mezőgazdaság és az élelmiszeripar elmúlt 30–40 évének látványos változásairól beszélgetnek. Szóba kerülnek a genetikailag módosított növények – különösen a szója – rohamos térhódítása, valamint a szabad aminosavak, köztük a lizin túlzott bevitelének lehetséges egészségügyi kockázatai is.</p><p><br></p><p>00:00 Intro</p><p>01:16 Mi változott az elmúlt 30 évben</p><p>06:38 A genetikailag módosított növények térhódítása</p><p>09:20 A szabad aminosavak</p><p>10:12 Az import szója</p><p>11:33 Milyen a magyar takarmány</p><p>12:30 Az EU-ból érkező zöldség-gyümölcs biztonságos</p><p>14:01 Az ipari állattartás és a tej</p><p>21:06 A szivárgó bél tünetei</p><p>24:24 Egyre gyakoribbak az autoimmun betegégek</p><p>28:32 Milyen élelmiszereket válasszunk</p><p>33:16 A kollagént a húslevesből vigyük be</p><p>35:49 A meddőség hátterében állhat a nem megfelelő tápanyagbevitel is</p><p>38:52 Nem feltétlenül a gluténnel van a baj</p><p>42:36 A lizin szabad aminosav káros hatásai</p><p>43:55 Nem a hús elhagyása a megoldás</p><p>45:41 Az elmúlt 40 évben a talajok humusz tartalma 30%-ra esett vissza</p><p>49:52 Amíg nincs globális szabályozás, marad a legelő állat, a tengeri hal és a magyar növény</p><p>51:42 Vendég kérdése</p><p>Kövesd Mester Károlyt:https://herbafulvo.hu/mester-karoly-blog-m202</p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #mestertamás #természetgyógyászat #fitoterápia #gmo #gluténérzékenység #gyomirtó</p>

<p>Jól tudjuk, hogy a kommunikáció kulcsszerepet játszik a mindennapjainkban – hiszen ez a kapcsolódás alapja. Jó érzés, ha értenek, figyelnek ránk, és értékelik, amit mondunk. Nem véletlen, hogy vonzódunk a karizmatikus emberekhez, de vajon mindenki képes lehet erre a hatásra? Kommunikálunk szavakkal és szavak nélkül is: testbeszéddel, gesztusokkal, arckifejezésekkel – vagy éppen ezek hiányával. Fontos értenünk, hogyan hatnak nonverbális jeleink a mondandónk értelmezésére, mert sokszor ezek adják az igazi üzenetet.</p><p><br></p><p>Batiz András kommunikációs szakember, tréner és egykori kormányszóvivő, aki ma saját cégével vezetőket és csapatokat tanít hatásos jelenlétre. Hiszi, hogy a karizma nem velünk születik, hanem fejleszthető. Tréningjein a pszichológia, a történetmesélés és a testbeszéd eszköztárát ötvözi, hogy ügyfelei magabiztosan, önazonosan és meggyőzően tudjanak megszólalni bármilyen helyzetben.</p><p><br></p><p>Az epizódban Barbara és András a bemutatkozás pszichológiájáról beszélnek, és arról is, hogyan készülhetünk fel egy előadásra úgy, hogy valóban hatással legyünk másokra. Megtudjuk, hogyan fejleszthető a karizma, és miért fontos a figyelmünk „edzése” – hiszen ezek mind tanulható, gyakorolható készségek. Az epizód praktikus tippekkel, inspiráló gondolatokkal és közvetlen példákkal segít közelebb kerülni önmagunk és mások jobb megértéséhez.</p><p><br></p><p>00:00 Először a másik testbeszédét kell figyelni</p><p>01:36 Bemutatkozáskor lehet nevet megjegyezni?</p><p>03:17 A figyelem tanulható</p><p>05:10 A kommunikáció kulcs</p><p>07:12 A kérdések kapcsolódási pontok</p><p>11:09 A kommunikációs stílus kulturális beágyazódása</p><p>13:24 Miért ítéljük meg azt, aki sokat beszél</p><p>17:37 A meggyőzés, visszajelzés művészete</p><p>21:02 Hogyan lehet az emberek kommunikációs képességeit segíteni?</p><p>25:04 Hogyan lehet egy előadásra felkészülni?</p><p>28:16 A karizma tanulható?</p><p>31:50 A karizma befogadótól és kontextustól is függ</p><p>33:10 A social médiában pillanatok alatt kell hatást kelteni</p><p>41:44 Otthon tudjuk magunkat fejleszteni?</p><p>44:48 Tanulható a szerethetőség?</p><p>49:00 Apró praktikák a jó kommunikációhoz</p><p>52:48 A szociális szorongók</p><p>54:55 Vendég kérdése</p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #batizandrás #karizma #kommunikáció #kérdés</p>

<p>Nárcizmus. Egy szó, amit ma már szinte mindenre ráhúzunk. „Biztos nárcisztikus a főnököm.” „A volt pasim totál narci volt.” Úgy dobálózunk vele, mintha csak egy hangulat lenne. Pedig a nárcizmus nem egy rossz nap, nem egy egoista pillanat – hanem egy súlyos, fájdalmas dinamika, ami embereket tör meg. A nárcisztikus bántalmazás alattomos. Sokszor láthatatlan. A nárcisztikus kapcsolat olyan, mint egy érzelmi hullámvasút: fent a mennyben, aztán hirtelen a pokolban. És mire észbe kapsz, már nem is tudod, ki vagy. Ez nem „csak” egy toxikus kapcsolat – ez függőség, amiből nehéz kiszállni egyedül.</p><p><br></p><p>Vinter Éva life coachként, valamint szexuális és párkapcsolati tanácsadóként nem csak figyel, hanem iránytűként működik azok számára, akik a nárcisztikus bántalmazás útvesztőjéből keresik a kiutat – leginkább önmagukhoz. Saját megélt történetéből merít, miközben segít átlátni a nárcisztikus működés sokszor láthatatlan szálait. Módszere nem csak rólad szól – hanem rólatok: a mintáidról, a kapcsolataidról, a háttérről, amiben mozogsz. Mert a gyógyulás nem egyedül történik. </p><p><br></p><p>Az epizódban Barbara és Éva a nárcisztikus kapcsolatok sokszor láthatatlan, de annál pusztítóbb működéséről beszélgetnek. Szóba kerül, milyen viselkedésminták jellemzik a nárcisztikus személyiséget: grandiózus énkép, manipulatív empátia, szerelembombázás és az azt követő érzelmi hullámzás. A traumás kötődés kialakulása és a kapcsolatból való kiszállás nehézségei is terítékre kerülnek. A beszélgetés nemcsak a bántalmazó viselkedésformákat tárja fel, hanem arra is választ keres, kik a leggyakoribb áldozatok, hogyan indulhat el a gyógyulás, és mikor jöhet el a valódi elszakadás ideje. A gyakorlati kérdéseken túl szó esik a gyerekek érintettségéről, a segítő szakemberek szerepéről – sőt, arról is, amikor épp egy pszichológus okoz másodlagos traumát.</p><p><br></p><p>00:00 Intro</p><p>01:06 A nárcisztikus divatszó lett</p><p>03:11 Több a férfi nárcisztikus?</p><p>04:08 A nárcisztikus személyiségzavar örökölhető</p><p>05:46 Nincs olyan, hogy „egészséges nárcizmus”</p><p>07:35 A grandiózus énkép</p><p>09:33 Van a nárcisztikusban empátia?</p><p>10:54 A szerelembombázás időszaka</p><p>12:59 A hullámvasút-dinamika</p><p>15:10 A traumás kötődés kialakulása</p><p>16:59 A nárcisztikusnak miért jó a toxikus kapcsolat?</p><p>18:46 A nárcizmus és a monogámia</p><p>19:47 Hatalmas melót fektetnek be a nárcisztikusok</p><p>20:38 Vajon én is nárcisztikus vagyok?</p><p>22:17 Kik a nárcisztikusok első számú áldozatai?</p><p>25:48 Hogy lehet kilépni egy nárcisztikus kapcsolatból?</p><p>27:14 Mikor jut el az áldozat a szakítás gondolatához?</p><p>28:48 Az áldozatok többsége nem tud haragot tartani</p><p>29:40 Traumás kötődési szólamok</p><p>31:21 A nárcisztikus kapcsolat egy függőség</p><p>33:08 Mikor száll ki a nárcisztikus a kapcsolatból?</p><p>34:09 Két nárcisztikus egy csárdában</p><p>35:46 A gyógyulási folyamat és eszközök</p><p>39:22 Jellemző a fizikális abúzus?</p><p>40:21 Mi az a gázlángozás?</p><p>41:39 Mi a nárcisztikus legnagyobb erőssége és gyengesége?</p><p>45:15 Amikor gyerek is van a kapcsolatban</p><p>47:22 Honnan tudunk segítséget kérni és kapni?</p><p>49:39 Kívülről meg lehet érteni egy ilyen kapcsolódást?</p><p>51:14 Van, hogy a pszichológus követi el a másodlagos abúzust</p><p>52:26 Vendég kérdése</p><p>Kövesd Vinter Évát:Instagram: https://www.instagram.com/eva.vinter/Facebook: https://www.facebook.com/evavinter.narc/Weboldal: https://evavinter.hu</p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #VinterÉva #lifecoach #nárcizmus #függőség #személyiségzavar #abúzus</p>

<p>Ma már egyre több nő szembesül meddőséggel vagy különféle nőgyógyászati problémákkal – ciszták, endometriózis, rendszertelen ciklusok. Ezek nem elszigetelt jelenségek, hanem a modern életmód rejtett árnyoldalai – a feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása, a húscentrikus étrend, az állandó rohanás és a mindennapokat átszövő stressz – lassan, de biztosan borítják fel a női szervezet egyensúlyát. Ezek a civilizációs hatások gyakran vezetnek olyan anyagcserezavarokhoz, amelyek a hormonháztartásra is rányomják a bélyegüket. </p><p><br></p><p>Dr. Sobel Gábor számára a nőgyógyászat nem csupán szakterület, hanem egy összetett testi-lelki rendszer megértése és támogatása. Meggyőződése, hogy az egészségmegőrzés jóval túlmutat a rendelő falain: saját fejlesztésű életmódprogramjában a tudatos légzés, a hideginger-terápia és az 5 napos böjtöt utánzó táplálkozás (FMD) módszereit ötvözi. Ezek segítségével a szervezet természetes regenerációs folyamatait és öngyógyító erejét igyekszik mozgósítani.</p><p><br></p><p>Az epizódban Barbara és Gábor mélyére ásnak a nőgyógyászati panaszok mögött rejlő életmódbeli tényezőknek. A beszélgetés körüljárják, hogyan formálja egészségünket az, amit eszünk – és ahogyan élünk. Szóba kerül a növényi alapú étrend ereje, a mozgás elengedhetetlen szerepe. Konkrét tippek, új szemlélet és az újrakezdés lehetősége: hogyan indítsuk el a változást, hogy a test mellett a lélek is gyógyulhasson.</p><p><br></p><p>00:00 Intro</p><p>01:07 A teljesértékű növényi táplálkozás hatása</p><p>03:51 A lelki egyensúly is fontos a gyógyuláshoz</p><p>04:44 Mit jelent böjtöt utánzó diéta?</p><p>06:07 A böjtölést utánzó diéta kezdetei</p><p>07:42 böjtölést utánzó diéta tudományos alapjai</p><p>10:10 Mikor és hogyan érdemes elkezdeni?</p><p>13:45 Testépítés növényi fehérjével</p><p>15:48 Hogyan hat a diéta a hangulatra?</p><p>16:32 Félelmetes rém: A HPV</p><p>19:51 A böjtöt utánzó diéta segíthet a nőgyógyászat betegségek kezelésében?</p><p>21:12 Nem magával a húsevéssel van a baj</p><p>22:22 A tehéntej veszélyei</p><p>24:01 A gyulladásokat meg kell szűntetni a szervezetben</p><p>25:49 Miben más a vegán diéta?</p><p>26:37 Hogyan alkalmazzuk a böjtöt utánzó diétát?</p><p>28:39 Az időszakos böjt</p><p>30:36 A böjtöt utánzó diéta és a kemoterápia</p><p>31:42 Miért nincs jobban beépítve a kezelésekbe?</p><p>34:32 A civilizációs betegségek okai</p><p>36:01 Mennyi idő alatt tudjuk „újra programozni” magunkat?</p><p>38:14 A hidegterápia</p><p>41:25 A mozgás kihagyhatatlan része az életnek</p><p>43:26 A nehéz időszakban a légzéstechnikák és a diéta is segít</p><p>47:30 A jó példára a gyerekek is fogékonyak</p><p>48:46 A metabolikus zavarokra jó hatással van a böjtölést utánzó diéta</p><p>50:57 Hol lehet megismerni böjtölést utánzó diétát?</p><p>53:07 Lehet alkoholt inni és mi a helyzet a táplálékkiegészítőkkel?</p><p>57:29 Vendég kérdés</p><p><br></p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.</p><p>➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam</p><p>➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/</p><p>➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam</p><p>➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm </p><p><br></p><p>Kövesd dr. Sobel Gábort:</p><p>Weboldal: https://www.sobel.hu</p><p>Instagram: https://www.instagram.com/drsobelgabor/</p><p><br></p><p>#azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #sobelgábor #böjt #táplálkozás #hidegterápia</p>

<p>Sokan küzdenek migrénnel – van, hogy napokra elveszítjük önmagunkat, és csak egy sötét szobában tudunk létezni. De fontos tudni: a heves fejfájás még nem feltétlenül jelent migrént. Ma már könnyű belemerülni az öndiagnózisba, de sokszor többet ér, ha szakemberhez fordulunk. A pontos diagnózis nemcsak megnyugtató, de segíthet abban is, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb kezelési utat.</p><p><br /></p><p>Dr. Jarecsny Tamás neurológus, a MIND Klinika Fejfájás Centrumának vezetője, aki évtizedek óta kutatja a migrén, a stroke és más idegrendszeri betegségek hátterét. Munkájában a klasszikus orvosi szemléletet ötvözi a legfrissebb tudományos eredményekkel, különösen a bél–agy tengely és a mikrobiom szerepének feltárásában. Célja, hogy a tünetek mögé nézve személyre szabott, hosszú távon is hatékony megoldásokat nyújtson.</p><p><br /></p><p>A beszélgetésben Barbara és Tamás a migrén és a fejfájás mögött húzódó okokat, tüneteket és kezelési lehetőségeket járja körül. Kiderül, mikor érdemes orvoshoz fordulni, hogyan különböztethető meg a migrén az egyszerű fejfájástól, és hogy milyen szerepet játszhatnak az étrendi változások a rohamok megelőzésében. A beszélgetés érinti a migrén és a stroke közti lehetséges összefüggéseket is, valamint szó esik a demencia korai jeleiről és arról, hogyan tehetünk a megelőzéséért.</p><p><br /></p><p>00:00 Intro</p><p>01:04 Nem minden esetben lehet elhagyni a gyógyszert</p><p>01:55 A migrén nem csak egy fejfájás</p><p>03:54 Az erős fejfájás még nem migrén</p><p>05:37 A visszatérő fejfájással orvoshoz kell fordulni</p><p>06:25 Honnan tudom, hogy migrénem van?</p><p>08:19 Mi okozhat migrént?</p><p>10:27 Milyen korosztályt érint a migrén?</p><p>11:05 A migrén kezelésének fokozatai</p><p>13:41 Érdemes fejfájásnaplót vezeti</p><p>14:56 A kávé segít a fejfájáson?</p><p>16:22 A migrén ellensége a rendszeresség</p><p>18:02 Mindig is voltak migrénesek?</p><p>18:37 Egyes bélbetegségek összefüggésbe hozhatók a migrénnel</p><p>20:34 A szervezetet egészében kell vizsgálni</p><p>24:04 Mit jelent a változatos étrend?</p><p>26:38 Migrén és a sztrók összefüggése</p><p>29:52 Egyre gyakoribb a demencia</p><p>33:03 A demencia korai észlelése</p><p>35:28 A demencia vissza nem fordítható, de lassítható</p><p>36:19 Hogyan védekezhetünk a demencia ellen?</p><p>36:47 A fizikai aktivitás és a migrén</p><p>37:51 A migrén alternatív kezelése</p><p>41:51 Az alkohol és a fejfájás</p><p>43:38 A migrénkutatás jövője</p><p>44:39 Vendég kérdése</p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm#azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #jarecsnytamás #neurológia #migrén #demencia #fejfájás</p>

<p>A laikusok is egyre gyakrabban találkoznak olyan könyvekkel, cikkekkel, amik azt fejtegetik, hogy az agyunk és a bélrendszerünk szoros összeköttetésben áll. Nem túlzás azt mondani: ami a tányérunkra kerül, az nemcsak az emésztésünkre, de a hangulatunkra, szorongásainkra, koncentrációnkra is hatással lehet. Egy új korszak küszöbén állunk, ahol a lelkünkhöz vezető út talán a gyomrunkon át vezet.</p><p><br></p><p>Dr. Oczella Péter pszichiáter, aki a hagyományos pszichiátriai szemléletet új megközelítéssel ötvözi, különös figyelmet fordítva a bél-agy tengely szerepére a mentális egészségben. Jelenleg a budapesti Mind Klinikán dolgozik, ahol a pszichiátriai betegségek és a bélflóra közötti összefüggéseket kutatja. Különösen érdeklik azok az esetek, ahol a szorongás, depresszió vagy az ADHD hátterében a bélflóra egyensúlyának felborulása állhat.</p><p><br></p><p>Az epizódban Barbara és Péter egy olyan határterületre kalauzolnak el minket, ahol a pszichiátria és a gasztroenterológia összeér. Mi történik, ha felborul a bélbaktériumok egyensúlya – és vajon ez hogyan csaphat át szorongásba, depresszióba vagy figyelemzavarba? A beszélgetés során szó esik arról is, mit tehetünk saját magunkért a hétköznapokban – hogyan tudjuk étkezéssel, életmóddal, tudatossággal támogatni nemcsak a testünket, de a lelkünket is. </p><p><br></p><p>00:00 Intro</p><p>01:26 A bélflóra és a depresszió</p><p>01:58 Hogy jut eszébe a pszichiáternek a gasztroenterológus? </p><p>03:19 A cukorbetegség az idegsejteket is érintheti</p><p>04:19 Pszichiátriai sikertörténet diétával</p><p>06:54 A mentális problémákkal küzdőknek extra teher egy új diéta?</p><p>09:07 A diéta sokszor csak egy-egy kis változással is kezdődik </p><p>10:18 A szorongás sokunkat érint</p><p>11:35 Jöhet a diéta... de melyik?!</p><p>14:11 A glutént simán csak hagyjuk el... ez nem ilyen egyszerű</p><p>15:55 Lejönni a kenyérről nem egyszerű, de idővel jobb lesz</p><p>18:21 A glutén elhagyásának pozitív hatásai</p><p>19:01 Civilizációs vívmány a glutén ilyen mértékű jelenléte az étkezésünkben</p><p>19:41 Így lett a majomból, ember</p><p>20:09 A bélflórával a migrén is összefügg</p><p>20:40 Az én kék zónám, minden héten</p><p>21:14 Most mindenki az ADHD-ról beszél</p><p>24:56 Mik az ADHD tünetei?</p><p>27:15 Van egy baktérium, ami összefüggésbe hozható az ADHD-val és az elhízással is</p><p>28:16 A mikrobiom diverzitása segít az egyensúly megőrzésében</p><p>28:48 Természetes szülés kontra császármetszés</p><p>29:41 A mikrobiomnak jó, ha van tesó és kutya</p><p>30:31 Az idegrendszernek jót tesz az immunrendszer triggerelése</p><p>31:13 A bélflóra folyamatosan kommunikál a hormonrendszerrel, az idegrendszer és az immunrendszerrel</p><p>31:46 Nem TB támogatott a bélflóra vizsgálata</p><p>33:16 A magas vérnyomás és a bipoláris depresszió genetikailag osztozik azonos géneken</p><p>33:39 A helyzet nem annyira egyszerű, ha valaki el van hízva, nem feltétlenül lesz depressziós</p><p>34:16 A bélflóra kutatás új szempontokat adott a depresszió kezeléséhez</p><p>36:10 A bélflórában sok kulturális hatás is van</p><p>37:45 A bélflórára jó hatással van a reggeli jeges zuhany</p><p>39:33 A jó alvás is alapvetés</p><p>40:43 A pszichiátriai betegek integrálása a társadalomba</p><p>43:13 A diétával összekötött kezelés hatására elhagyható a gyógyszer?</p><p>44:19 Mi a helyzet a táplálékkiegészítőkkel?</p><p>46:09 A MIND klinikán dietetikussal történik a pszichiátriai vizsgálat</p><p>46:58 Vendég kérdése</p><p><br></p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #oczellapéter #pszichiáter #dietetikus #adhd #diéta #glutén</p>

<p>Egyre többen küzdenek kiégéssel, ami gyakran alkoholizmusban, szenvedélybetegségben, különféle függőségekben vagy kényszeres viselkedésben ölt testet. Sokszor a családtagok érzékelik először, hogy valami nincs rendben. A jelenség ma már tömegeket érint, és az élet bármely szakaszában felütheti a fejét. Hogy ki hogyan birkózik meg vele, az nagyban függ a személyiségtől: van, aki inkább a homokba dugja a fejét, mások megoldást keresnek – akár görcsösen, akár tudatosan.</p><p><br></p><p>Dr. Schwanner Gábor családorvos, pszichoterapeuta és rehabilitációs pszichiáter, Jelenleg a balatonfűzfői Swan Lake Központ Addiktológiai Rehabilitációs Intézet vezetője. Munkássága során a keleti és nyugati orvoslás, valamint életfilozófiák integrálására törekszik, célja egy olyan holisztikus módszer kialakítása, amely a modern ember számára is kapaszkodót nyújt. </p><p><br></p><p>Az epizódban Gábor és Barbara arról beszélgetnek, hogyan vált a kiégés egyre gyakoribb jelenséggé, mi vezethet el odáig, és egyáltalán: mi is az a kiégés? Mik az első figyelmeztető jelek? Hogyan tudunk védekezni ellene, visszatalálni önmagunkhoz, és milyen terápiás folyamatok segítenek abban, hogy újra képesek legyünk mosolyogni?</p><p><br></p><p>00:00 Intro</p><p>01:12 Újkeletű probléma a burn out?</p><p>02:33 Honnan tudom, hogy kiégéssel küzdök, mik a kezdeti tünetek?</p><p>04:07 A folyamatos fáradtság állapota</p><p>05:24 Kiégés okozta alvászavar</p><p>06:26 Kiégés és depresszió</p><p>08:58 A kismamaságban is ki lehet égni</p><p>09:48 Hogyan használjuk fel a szabadságunkat?</p><p>11:16 A multis középvezetők és a vállalkozók különösen veszélyeztetettek</p><p>13:50 Az enyhe kiégést még szórakozással lehet ellensúlyozni</p><p>14:39 Középsúlyos és súlyos kiégés tünetei</p><p>15:07 Személyiség függő, hogy kit veszélyeztet a kiégés?</p><p>16:29 Befolyásoló tényező, hogy mennyire vagyok kiszolgáltatott a munkahelyemen</p><p>18:12 Hogyan tudjuk jó előre energetizálni magánkat?</p><p>20:43 A kiégésre nincsen gyógyszer</p><p>22:07 A kortiziol</p><p>23:17 Alkohol, pánikbetegség, depresszió</p><p>24:50 Gyakran a hozzátartozók előbb látják, hogy baj van</p><p>27:15 Nehéz elfogadni, hogy problémám van</p><p>28:12 A gyógyulás első jelei</p><p>29:08 Hogyan lehet rehabilitálódni?</p><p>30:34 A kiégés és az elmagányosodás</p><p>32:28 A kapcsolatok is megsínylik a kiégést</p><p>34:50 Apró tippek a kiégés ellen</p><p>36:12 Az emberek egyre később kérnek segítséget</p><p>39:28 Mi történik a rehabilitáció után?</p><p>43:26 Vendég kérdése</p><p><br></p><p>Kövesd Schwanner Gábort:</p><p>Instagram: https://www.instagram.com/balatonielvonulaskozpont/</p><p>Weboldal:https://swanlake.hu/</p><p><br></p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #SchwannerGábor #kiégés #alvászavar #depresszió</p>

<p>Mindig lenyűgöző olyan emberekkel beszélgetni, akik valami egészen mélyről, súlyos testi és lelki állapotból hozták vissza magukat. Elhízás, rossz laboreredmények, krónikus betegségek – amikor valaki ebben a helyzetben van, könnyen hiheti, hogy csak hosszú kezelések, szenvedés és egy rakás gyógyszer árán jöhet el a gyógyulás.</p><p><br></p><p>Kormány Krisztián egykor egy nagy állami vállalatot vezetett és egyre rosszabbul érezte magát a bőrében. Testileg és lelkileg is mélypontra került, autoimmun betegséggel küzdött, és elérkezett a pillanat, amikor azt mondta: elég. Ma már olyan embereknek segít, akik hasonló egészségügyi és mentális állapotban vannak, mint annak idején ő maga.</p><p><br></p><p>A beszélgetésben Barbara és Krisztián arról beszélgetnek, hogyan tudja a légzés, a böjt és a hidegterápia hármasa újraaktiválni testünk ősi megküzdési mechanizmusait. Ha megtanulunk együttműködni a testünkkel, nem kell többé tartanunk a túlevéstől vagy a folyamatos kimerültségtől. A megfelelő légzéstechnika endorfint és dopamint szabadíthat fel, a hideg pedig nemcsak frissít, de az immunrendszerünket is edzi – miközben mi újra kézbe vesszük a saját életünket.</p><p>00:00 Intro</p><p>01:36 A pulzushullám mérés és a HRV</p><p>03:03 A szívnek külön intelligenciája van</p><p>04:20 A bio-hekk módszerek</p><p>05:50 A hidegterápia hatása és lényege</p><p>10:55 A hidegterápia előnyei</p><p>15:24 A tavi merülés rejtelmei</p><p>20:04 A böjt is az emberek természetes működése</p><p>22:32 Máshogy kell böjtölni a nőknek és a férfiaknak</p><p>26:56 A böjtölés abban segít, hogy megérezzük valójában mennyit és mit kell ennünk</p><p>31:13 Diétás tapasztalatok és tanulságok</p><p>35:55 A kulcs a változatos étkezés</p><p>37:31 A talaj kizsákmányolása már megtörtént</p><p>38:51 Huminsav és fulvolsav</p><p>42:51 A légzéstechnikák testi és lelki hatásai</p><p>49:45 Vendég kérdése</p><p>Kövesd Kormány Krisztiánt:Facebook: https://www.facebook.com/p/Kormány-Krisztián-BodyHack-Trainer-100037192401730/?locale=hu_HUInstagram: https://www.instagram.com/krisztian_legzes/Weboldal: www.kormanykrisztian.comCsatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #kormánykrisztián #hidegvíz #böjt #légzés</p>

<p>Örök kérdés, hogy milyen lesz a jövő – mi vár ránk, merre tart a világ? A technológiai fejlődés soha nem látott tempóra kapcsolt, és gyakran csak kapkodjuk a fejünket az újdonságok láttán. Egy dolog biztos: a technológia önmagában nem jó vagy rossz – csak az számít, hogyan használjuk.</p><p><br /></p><p>Dr. Rab Árpád jövőkutató és digitális kultúraszakértő, aki már két évtizede fürkészi az előttünk álló lehetőségeket – nem üveggömbbel, hanem adatokkal, trendekkel és elemzésekkel. A digitális technológia és a társadalom közötti kölcsönhatások érdeklik: hogyan alakítjuk mi a technológiát, és hogyan formál vissza bennünket. Munkásságának középpontjában az ember és a technológia találkozási pontjai állnak.</p><p><br /></p><p>Az epizódban Árpád és Barbara a mesterséges intelligencia emberi életre gyakorolt hatásait járják körül. Vajon tartanunk kell a gépek öntudatra ébredésétől, vagy épp ellenkezőleg – az MI segít hosszabb, jobb minőségű életet élni? Tartjuk a tempót a fejlődéssel, de közben felmerül a kérdés: hogyan változik a gondolkodásunk, a közösségeink, kapcsolódásaink, énképünk? Elbutulunk, ha túl sokat használjuk a ChatGPT-t – vagy épp új gondolkodási távlatokat nyit meg számunkra?</p><p><br /></p><p>00:00 Intro</p><p>01:06 Egyre jobban múlik a kütyükon is, hogy meddig élünk</p><p>02:05 A technológia nem jó vagy rossz</p><p>03:28 A hatékonytalanságot újra meg kell tanulni</p><p>05:04 15 év múlva mire lehet képes az MI?</p><p>06:33 Lesz a gépeknek öntudata?</p><p>08:28 Az MI butuláshoz vezet?</p><p>10:44 Az emberiség nagy kihívásai</p><p>12:14 Megváltoztak az emberek közötti együttműködések</p><p>13:46 8 éven belül nagyobb vagyon lesz a nőknél, mint a férfiaknál</p><p>17:18 Folyamatosan tanulni kell a technológia, a kütyük használatát</p><p>19:09 2024-ben 800 ezer magyar vallotta magát okostelefon-függőnek</p><p>20:48 Fontos, hogy ha megfogunk egy kütyüt, tudjuk, hogy mit akarunk tőle</p><p>23:13 Soha nem volt ennyire bonyolult az emberiség</p><p>24:16 Kényelmes hazugság volt, hogy a technológia a gyerekek világa</p><p>25:04 Mikor legyek tudatos?</p><p>26:58 A magyarok helyzete a technológia használatában</p><p>29:18 Kiderült, a technológia önmagában nem tud csodát művelni</p><p>31:12 A technológia kiszolgáltatottá is tesz minket</p><p>32:19 Hogyan segíti a technológia a várható élettartam kitolását?</p><p>34:10 Az is fontos, hogy hosszabb élet milyen minőségű</p><p>35:11 Mentálisan gondot okoz, hogy mit kezdünk a hosszú élettel</p><p>36:51 Mit is jelent a siker, a gazdagság, a szépség?</p><p>40:05 A social mediában posztolt képek értelmezése helyrekerült?</p><p>43:40 Nem a kütyü határoznak meg minket</p><p>45:01 Mindent tudunk mérni magunkon, de jó ez?</p><p>47:19 Egy mai autóban több technológia van, mint anno egy űrhajóban</p><p>48:39 Nem az emberek lecserélése a cél az MI fejlesztésével</p><p>51:31 Az MI és az ember együttműködésének szinkronizálása</p><p>54:47 Meddig élhet az X generáció?</p><p>55:25 A technológia kénytelen hozzálassulni az életünkhöz</p><p>56:50 Az agyba ültetett chipek mire képesek?</p><p>57:20 Az emberi agy kifürkészhetetlensége</p><p>59:44 Pár évben belül mindenkinek lesz személyi asszisztense </p><p>1:00:36 Vendég kérdése</p><p><br /></p><p>Kövesd Dr. Rab Áprád munkásságát:</p><p>https://m2.mtmt.hu/api/author/10052050</p><p><br /></p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm </p><p>#azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #rabárpád #technológia #hosszúélet #mesterségesintelligencia #ai</p>

<p>Minden generációnak megvannak a maga kihívásai – a miénké talán épp az, hogy túl kényelmesen élünk. Már mozdulatlanul is megvalósíthatjuk az álmainkat: dolgozhatunk, vásárolhatunk, tanulhatunk anélkül, hogy egy lépést is tennénk. Csakhogy ennek az ára az egészségünk. Pedig aki egyszer rákap a mozgás ízére, az tudja: ez nem nyűg, hanem felszabadulás. Az igazi nehézség nem az edzés maga, hanem az, hogy megtaláljuk a lendületet, ami elindít.</p><p><br /></p><p>Góg Anikó, személyi edző, olimpikon triatlonista, Ironman magyar bajnok, és nem mellesleg a “Krézi” alteregó mögötti hajtómotor. Hiteles, vicces, és úgy beszél a mozgásról, hogy kedved támad felállni a kanapéról. Anikó szerint nem kell versenyezni, nem kell nyomni a súlyt – csak megtalálni azt a mozgásformát, amitől jobban pörögsz, jobban alszol, jobban bírod az életet. Mert a mozgás nem teljesítmény, hanem alapállapot. </p><p><br /></p><p>Az epizódban Anikó és Barbara arról beszélgetnek, mi a különbség az otthoni edzés és az edzőtermi mozgás között – és miért nem az számít, hol, hanem hogyan csináljuk. Milyen mozgásformát érdemes választani? Hogyan lehet beilleszteni az edzést a legpörgősebb napokba is? Sokszor már az indulásnál elcsúszunk: rossz célt tűzünk ki, túl nagyot harapunk, vagy nem tudjuk, mit miért csinálunk. Egy jó edző viszont nemcsak abban segít, hogy elinduljunk, hanem abban is, hogy maradjunk is – és hogy a mozgás ne nyűg, hanem flow legyen. Az edzés sokaknál egy szűk ruha miatti pánikkal indul, de ha jól csináljuk, egy új, egészségesebb életmódba torkollik.</p><p><br /></p><p>00:00 Intro</p><p>01:13 Sportolás mindenek felett</p><p>03:14 Mi a siker titka?</p><p>04:49 Testmozgás nélkül nehéz az élet</p><p>06:35 Az idealizált ember fitt</p><p>07:24 Minden generációnak megvan a saját kihívása</p><p>09:19 A kütyükkel szemben nagyon igazságtalan a verseny</p><p>11:34 Jellemzően a nők mikor kezdnek el újra sportolni?</p><p>13:34 Egy kezdőnek mi a jobb, inkább kardió vagy az erőedzés?</p><p>15:06 Mi növelheti az akaraterőt?</p><p>16:55 A mozgás mellett a táplálkozás is fontos</p><p>19:52 Léteznek általános érvényű diéták?</p><p>21:50 A bevitt tápanyag minősége nem minden esetben jó</p><p>24:13 Rosszul enni is pénzkérdés</p><p>26:00 Milyen tipikus hibákat követünk el?</p><p>28:26 Edzés után nem feltétlenül az evés az első gondolat</p><p>30:14 Sorozatnézés közben is lehet kardiózni</p><p>32:18 A gyaloglás az új őrület?</p><p>34:19 Vajon milyenek lesznek az emberek 200 év múlva?</p><p>35:21 Anikó a Krézi</p><p>36:57 Otthon vagy edzőteremben jobb edzeni?</p><p>38:03 Sokszor egy retusált valóságot kergetünk</p><p>39:13 Szülés utáni hasfal regeneráció</p><p>42:33 Van értelme a rövid edzésprogramoknak?</p><p>44:24 Az elején az egészségnél fontosabb a jó alak</p><p>46:03 Az edzés sokszor önmagában állagmegóvás</p><p>47:22 Ragadós a sportolás?</p><p>49:13 Vendég kérdése</p><p><br /></p><p>Kövesd Góg Anikót:Facebook: https://www.facebook.com/backinshapeagain/Instagram: https://www.instagram.com/aniko.gog/YouTube: https://www.youtube.com/@Krezi-Gog_AnikoWeboldal: https://goganiko.hu/Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #góganikó #sport #edzés #mozgás #krézi</p>

<p>Az életünket gyakran hozott minták szerint éljük – szülői példák, társadalmi elvárások, kimondatlan szabályok mentén haladunk. De közben ott motoszkál a kérdés: tényleg mi irányítunk? A saját sorsunk kovácsai vagyunk, vagy csak továbbvisszük, amit belénk kódoltak? Aztán eljön egy pillanat, világosabbá válik, hogy valami hiányzik: egy cél, egy ügy, valami, ami igazán megmozgat. </p><p><br></p><p>Joós István módszere, a korszakos rendszer, egy önismereti térkép, amely segít felismerni, hogy életünk mely szakaszában járunk – és mi lenne a belső fejlődés következő logikus lépése. A rendszer kiindulópontja, hogy az emberi élet nem egyenletes vonal, hanem korszakokra tagolódó folyamat, amelyben minden válság egyben lehetőség is: átmenet a következő szintre.</p><p><br></p><p>Az epizódban István és Barbara az önismereti fontosságáról beszélgetnek, tévutakról, belső fordulópontokról, és arról, miért nem lehet megúszni a mélyebb kérdéseket. Felmerül: van-e értelme várni a herceget fehér lovon? Miért tűnnek a mai férfiak sokszor bizonytalannak, és hogyan tudnak egyáltalán kapcsolódni egy erős nőhöz? Férfi és nő milyen rögös út bejárásával találhat egymásra?</p><p><br></p><p>00:00 A harc életszakasza</p><p>02:45 Miért bátortalanok a férfiak?</p><p>04:04 Szükség van a férfi védelmező szerepére?</p><p>05:40 A férfinak kell egy ügy, amiben hisz</p><p>05:59 A férfiak válsága sokszor ugyanahhoz az okhoz vezethető vissza</p><p>07:49 „Hol jársz” korszakos ábra</p><p>09:40 Amikor ráébredünk, hogy nem a saját életünket éljük</p><p>10:50 A tudatás férfi és a tudatos nő</p><p>12:00 A ráció halála</p><p>14:14 Mi van, ha a nők túlságosan megerősödnek?</p><p>15:48 A lovag/hölgy korszak</p><p>16:36 Működik az általánosítás?</p><p>17:41 Szembenézés a hozott mintákkal</p><p>19:00 A párkeresés nehézségei</p><p>21:02 Mi kell a férfiaknak?</p><p>23:16 A hit ugrása</p><p>24:30 Miért nehéz érzelmileg megközelíteni a férfiakat?</p><p>27:00 A generációk gyorsulnak</p><p>28:40 A szeretői viszonyok</p><p>30:02 A kudarcok felvállalása</p><p>31:00 Miben kell a férfiaknak változtatni?</p><p>32:57 Tudatlan – Tudatos – Céltudatos élet szakaszok</p><p>34:40 Nehéz egyedül navigálni az életben</p><p>35:48 A boldog élethez békében kell lennem magammal</p><p>37:11 A nő célja és harca</p><p>38:28 Hogy találja meg a férfi a célját?</p><p>39:44 Nem a mit, hanem a miért a fontos</p><p>41:13 Sokszor az egyén kudarca függőségbe fordul</p><p>42:55 A tékozló fiú útja</p><p>44:20 Merni kell haladni az élet útján</p><p>45:37 A népmesék is úgy indulnak, hogy a hős leválik a szüleiről</p><p>47:17 Jön majd a herceg fehér lovon?</p><p>48:55 A Tudatos korszakban kalandozni kell</p><p>50:46 Vendég kérdése </p><p><br></p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #joósistván #férfiak #nők #párkapcsolat</p>

<p>Ma már okoseszközök figyelik minden rezdülésünket – szó szerint. Elég egy okosóra vagy egy mobilapp, és máris követni tudjuk az alvásciklusunkat, amiből gyorsan kiderül, miért bólintottunk be a reggeli értekezleten. A technológia fejlődésével olyan kütyük váltak az átlag fogyasztó számára is elérhetővé, amikkel valós időben követhetjük a vércukorszintünket, vagy személyre szabhatjuk az életmódunkat genetikai rizikófaktoraink alapján. Az egészségmegőrzés sosem volt még ennyire kéznél – a kérdés csak az, hogy tudunk-e róla, és élünk-e vele.</p><p><br></p><p>Thuróczy Bertalan orvosbiológiai mérnök, nemcsak hisz a mérések erejében, hanem saját magán kísérletezve teszteli és használja is a legújabb technológiákat. Ezek segítségével finomhangolja az edzéstervét, optimalizálja az életmódját, és már számos olyan vizsgálaton is átesett, amelyek kézzelfoghatóan javították az életminőségét. Megalkotta a Super Sapiens fogalmát – a Homo sapiens tudatos, fejlettebb verzióját, amely a technológia segítségével mindent megtesz azért, hogy hosszú, egészséges és boldog élete legyen.</p><p><br></p><p>Az epizódban Barbara és Bertalan arról beszélgetnek, hogy milyen lépcsőfokok vezetnek a saját, személyre szabott életmódunk megtalálásához. Bertalan bemutatja az általa használt eszközöket, megosztja személyes tapasztalatait, és tippeket is ad arra, hogy milyen vizsgálatokat, teszteket érdemes elvégeztetni – még most, időben, hogy később ne gyógyszerekre költsük el ugyanezt az összeget.</p><p><br></p><p>00:00 Intro</p><p>01:36 A szenzoros gyűrű</p><p>02:55 30 évesen kell megcélozni a 120 évet</p><p>05:06 Az átlag életkor még messze van a 120 évtől</p><p>06:45 Az egészségben eltöltött évek számát kell kitolni</p><p>08:14 A Zone-2 edzés a legjobb longevity trükk</p><p>10:25 Személyre szabott diétát csak mérésekkel lehet pontosan felállítani</p><p>11:35 A folyamatos vércukormérő eszköz működése</p><p>16:31 A kortizol-és az inzulinszint kölcsönhatása</p><p>18:34 A reggeli kávé egésznapos vércukorszint hullámzást okozhat</p><p>19:47 Együnk lassan, és figyeljünk testünk jelzéseire</p><p>22:34 A bélmikrobiom szekvenálás</p><p>25:20 A bélflóra összetétele, diverzitása</p><p>27:08 Milyen rendszeresen ajánlott a mikrobiom szekvenálás? </p><p>28:20 A 3. lépcső - A genetikai szekvenálás </p><p>30:03 Volt változás a genetikai teszt után?</p><p>33:30 Mellkasra szerelhető EKG-s elektróda pár</p><p>36:46 A kortizol negatív hatásai</p><p>37:57 A Whoop karpánt</p><p>39:29 Az alvásmonitorozás – mire figyeljünk?</p><p>42:03 Az okosébresztés előnye</p><p>43:33 A szenzoros kesztyű</p><p>48:36 Bertalan munkái</p><p>50:06 Érdemes az egészségünkbe fektetni</p><p>51:32 Vendég kérdése </p><p><br></p><p>Kövesd Thuróczy Bertalant:</p><p>Facebook: https://www.facebook.com/bertalan.thuroczy/</p><p>Instagram: https://www.instagram.com/t_berci/</p><p>Linkedin: https://www.linkedin.com/in/bertalan-thuroczy/</p><p>TikTok: https://www.tiktok.com/@flow_csatorna</p><p>YouTube: https://www.youtube.com/@flow_csatorna</p><p>Weboldal: https://tberci.hu</p><p><br></p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #thuróczybertalan #genetika #biohack #technológia</p>

<p>A dopamin eredetileg egy túlélésre kihegyezett evolúciós hajtóerő volt – ma viszont sok gyerek számára instant jutalomként jelenik meg képernyőkön, játékokon és like-okban. A mai gyerekek nem unatkoznak – és ez nagy baj. Az unalom ugyanis nem ellenség, hanem a kreativitás és a problémamegoldás egyik alapfeltétele. A digitális nevelés ma már nem opció, hanem kötelesség – különösen akkor, amikor a szülők és a gyerekek között egyre mélyül a digitális szakadék.</p><p><br></p><p>Pöltl Ákos ifjúságkutató és családbiztonsági szakértő olyan problémákra világít rá, amelyekkel ma már szinte minden család találkozik: dopaminfüggőség, online zaklatás, digitális túlterhelés. Szerinte a szülők nem csak kísérők ebben a folyamatban – ők a frontvonal. A gyerekek idegrendszere ugyanis még nem elég fejlett ahhoz, hogy önállóan megbirkózzanak a digitális világ csábításaival. </p><p><br></p><p>Ebben az epizódban Ákos és Barbara a dopamin működéséről, pozitív és negatív hatásairól beszélgetnek. Szó lesz arról, hogyan csúsznak rá a gyerekek a képernyőkre, legyen szó telefonról, tévéről vagy VR szemüvegről, és miért nem köti már le őket az olvasás vagy a sport ugyanúgy, mint régen. És mi van velünk, felnőttekkel? A dopaminfröccs hajszolása minket is elért? Miért lenne fontos újra unatkozni tanulni? És vajon eljön az idő, amikor a digitális eszközökre is hasonló korlátozások várnak, mint annak idején a cigarettára?00:00 Intro</p><p>01:21 A dopaminról még nem olyan régen beszélünk</p><p>02:54 A dopamin, külső motivációs eszköz</p><p>05:06 A civilizáció mindent megbonyolított</p><p>05:51 A dopamin a kétélű kés</p><p>06:26 A pozitív és negatív dopaminforrások</p><p>08:41 Mi a jó dopamin hatás és honnan lehet észrevenni?</p><p>10:02 A rossz dopamin hatás</p><p>10:39 Mi történik, ha kiürül a dopaminraktár?</p><p>13:07 A függőségek kialakulásának mechanizmusa</p><p>14:28 A képernyő: A gyerekek függősége is</p><p>16:07 A gyerekek idegrendszere még fejletlen a digitális tudatossághoz</p><p>17:46 Az agyat a több dopamin érdekli</p><p>19:37 Az unatkozás lényege!</p><p>21:45 A jó szülő a gyerek elülső lebenye</p><p>24:36 A szülői minta elképesztően fontos</p><p>28:04 Lehet, hogy majd a telefonfüggést is korlátozni fogják, mint a cigarettázást?</p><p>31:36 Látjuk a problémát, de még gyerekcipőben a megoldás</p><p>34:01 14 éves kor alatt a gyerek ne kapjon okostelefont</p><p>35:22 A közösségi média veszélyes üzem egy gyereknek</p><p>36:55 A közösségi szabályozás fontossága</p><p>39:31 A digitális tudatosság</p><p>41:11 Nem jó több dolgot egyszerre csinálni, a multi tasking mítosz</p><p>43:02 Probléma a személyes képernyővel</p><p>44:21 A tudatos digitális szülők feladatai</p><p>46:23 Digitális detox: A gyereket ugyanúgy kell lehozni képernyőről, mint a drogosokat a szerről</p><p>50:01 Már 1-2 éves gyerekek kezében ott van a telefon</p><p>51:51 Az óvodában is nehéz a helyzet</p><p>52:35 A képernyő a tanulási képességet is befolyásolja</p><p>53:44 A technológia szabályozása nehezebb lesz, mint anno dohánytermékeké</p><p>55:45 Nézzünk a jövőbe</p><p>59:29 Vendég kérdése</p><p>Köved Pöltl Ákost:Facebook: https://www.facebook.com/digitalisonvedelem/Weboldal: https://poltlakos.hu/</p><p>Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #pöltlákos #dopamin #függőség #socialmedia</p>