A múltunkban fellelhető pontok összekötve egy vektort adnak ki, amiket meghosszabítva a jövőképünket is meghatározhatjuk.

A munkahelyi közösségekben egy vezető akkor működik jól, ha folyamatosan sztoriban van az emberekkel, közösen gondolkodnak és cselekszenek. Végül ezek a közös történetek lesznek, amiket a vezető hátrahagy, azaz az ő saját legacy-ja.

Hogyan tudunk olyan döntéseket hozni ma, amire egy jövőbeli generáció is büszke lenne, vagy legalább megértené azokat?

Innovatívak csak úgy tudunk maradni, ha folyamatosan használjuk, és megtanuljuk az új technológiákat, amik nem csak céges szinten, de magánemberként is több mint hasznos.

Mi a szerepe az üzletpolitikában, a külföldi terjeszkedésben az ITnak és a marketingnek?

A sales visszautasításokkal teli. A jutalom az, amikor valakinek szimpatikus vagy.

Néha a mindennapjainkban fel sem tűnik, milyen káros társadalmi berögződések szerint élünk.

A vállalatvezetők világítótorony szerepet töltenek be. Ez jelenthet mindenkinek mást, de irányt mindenképpen ők mutatnak.

Az innováció pont az ilyen beszélgetésekből jön, amikben más szemléletű, más tapasztalatokkal rendelkező emberekkel osztjuk meg a problémáinkat, az elakadásainkat.

Vezetőként frusztráló lehet, ha a közösség nem értékeli annyira a wellbeing kezdeményezéseket, mivel a jóhoz könnyű hozzászokni, és alapvetésként kezelni.

Egy kereskedelmi cég az élelmiszerpazarlás ellen több dolgot is tehet. Egyrészt minimalizálja, egy idő után pedig nullára csökkenti a saját élelmiszerpazarlását, emellett pedig segíti a lakosságot egyre tudatosabbá válni.

Nyolc éve még belebuktak, most viszont a tapasztalatok, egy új módszertan, és az elszántságuk mentén sikerre vitték azt, amit itthon a KKV szektorban még senki. Ez az üzleti történet az ingatlan.com sikerérő, példamutatásáról szól.

Tudatossággal a szegénység ellen! Az utóbbi évek eseményei kilátástalan helyzeteket hoztak, és még nehezebbé tették a kitörést a mélyszegénységből. Mit tehet ilyen helyzetben egy segélyszervezet? Mi az első lépés?

A fenntarthatóság a szívügyünk kell, hogy legyen. Az élet a bolygón véges. Csökkentenünk kell az üvegházhatást, a karbon-lábnyomunkat.

A fogyasztásra megtermelt élelmiszerek harmada végül a kukába kerül. A kutatások szerint nem a gazdasági ágazatok, és nem is nagy üzletláncok pazarolják az ételt leginkább, hanem mi, a végfelhasználók.

Tollas Attila megszállottan szeret tárgyalni és a tárgyalást egy külön szakmának is tekinti. A hosszú távú, etikus üzletekben hisz, a tárgyalófélben elsősorban az embert látja. Ez az egyik titok amivel egy kisvállalkozó és a SPAR is értéket teremthet.

Nyakkendőt már rég nem visel és szeret bobcatezni a zalai lejtőkön. Már megteheti, hogy az időt válassza, ne a munkát.

Vári Gergő nagyon fiatalon ért el komoly üzleti sikereket, ő volt a Profession.hu egyik alapítója, majd mindenét elvesztette, mégis fel tudott állni.

A felsőoktatás nagyon konzervatív mindenütt a világon és nem formálódik a változások mentén. Ebbe fog belebukni. legalábbis ezt állítja dr. Láng László, aki húsz éven át volt az IBS rektora.

Vállalkozások, akik csendben teszik a dolgukat, és példaértékű munkát végeznek a fenntarthatóság, a munkavállalók jólléte érdekében.

Hogyan hihetünk egymásnak egy világban, amiben bizalmi deficit van? Ha felvállaljuk a gyengeségeinket, az az üzleti életben egyenlő az öngyilkossággal?

Dalmadi Julcsi az élelmiszerpazarlás ellen küzd úgy, ahogy eddig még csak kevesen. Élelmiszerfuturistaként az a célja, hogy minél többen megismerjék az upcycling szemléletet.

Litkai Gergely: Nem mindegy, hogy a profithoz milyen út vezet, és annak mi a nyoma. Gergő szerint az ismertségét érdemes arra használni, ami előrébb viszi a világunkat.