Itt és Akkor a Néprajziban! A négy előadásos közönségtalálkozó-sorozatunk első részében podcastünk társszerkesztőjével, Katona Csabával beszélgettünk az ünnepeink eredetéről, múltjáról és jelenéről, valamint szóba kerültek az emléknapok, vagy az olyan alkalmak, amelyeket ma már nem tartunk, de a történelmünk során országos fontosságú volt!

Folytatjuk a beszélgetést a híres-híredt egyházalapító királyról, az angol reneszánsz hat feleséggel büszkélkedő alakjáról, VIII. Henrikről. Vendégünk ismét dr. Bárány Attila, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetének tanára és történésze, akivel ebben az adásban már igazán bulváros részletekbe is belemegyünk!

Kevés történelmi alakot övez akkora érdeklődés a mai napig, mint Anglia 16-ik századi reneszánsz uralkodóját, VII. Henriket. Vajon az egyházalapítás, vagy hat feleség, esetleg a sportok és művészetek nagylelkű támogatása és művelése miatt érdemes rá emlékezni? És mi van a kolostorfoglalásokkal, vagy azzal, hogy kivégeztetett hozzá közel álló embereket, illetve lefejeztette saját feleségét? A két részes adásban a Debreceni Történettudomány Intézet tanára és történésze, Dr. Bárány Attila segít minket közelebb jutni ehhez a nem mindennapi emberhez.

A török 150 évig kihasította hazánk egyharmadát, és ismerjük a csatákat, a visszafoglalási kísérleteket, és a tröténelemkönyvben szerepel az is, hogy Buda 1541-től egészen 1686-ig oszmán fennhatóság alatt állt. Arról viszont keveset tudunk, hogy milyen is volt az élet a török hódoltságban! Hogy változtak a szabályok, a szokások, a városképek? Milyen volt az élet a faluban? Mit jelentett a front és akik ott laktak, min mentek keresztül? Miként alakult át Buda, a főváros? Ezekről a kérdésekről, és még rengeteg másról egy nem rég kiadott könyv apropóján dr. Sudár Balázzsal beszélgettünk!

Ünnepelve a századik adásunkat, podcastünk társszerkesztőjével, a Nemezti Levéltár Országos Levéltárának munkatársával, Katona Csabával válaszolunk az elmúlt hetekben érkezett kérdésekre. Jó szórakozást!

Kevés olyan magyar van, akinek a neve mindannyiunk számára mond valamit, de Petőfi Sándor mindenképpen az egyik ilyen. Ugyanakkor jóval több volt ő, mint népi költő, aki elszavalta híres versét 1848 március 15-én. Rengeteget kutatták az életét, és most már tudjuk, hogy a magyar romantika egyik megtestesítője hogy nőtt fel, miként találta meg számításait, hogyan került a pesti forgatagba és vált nemzeti ikonná. Ezt a folyamatot ebben az adásban a BTK Történettudományi intézet munkatársa, Gyimesi Emese világítja meg nekünk!

A történelem viharai nem kímélték a több ezer éves múlttal rendelkező Írország lakóit, azonban ők mégis, minden megpróbáltatás dacára túléltek. Sokat elmondta az ír történelemről, hogy a szigeten ma is egy kettészakított országot láthatunk a térképen. Vajon milyen hányattatásokon ment keresztül a gael nyelvet még ma is őrző Szent Patrik népe? Hogyan kerültek többször idegen uralom alá, hogyan élték túl a vészeket és miképp éleződtek ki a vallási ellentétek? Minderre, és még sok minden másra is választ ad nekünk ebben az adásban Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ történész főmunkatársa!

Folytatjuk beszélgetésünket az Egyiptomi Óbirodalomról az ELTE Egyiptológiai tanszékének docensével, dr. Bács Tamással. Ebben a részben kiderül, mitől volt minden idők egyik legnagyobb egyiptomi uralkodója II. Ramszesz, valamint hogy miként ért véget a huszadik dinasztiával az Újbirodalom. Ezen kívül szóba kerül még a mindennapi élet, a nők helyzete és a korát megelőző civilizáció kérdése is!

Bár a mai napig rendkívüli mennyiségű kutatás zajlik az Ókori Egyiptommal kapcsolatban, valahogy a huszadik század lelkesedése már nem ragadt át a huszonegyedikre a világkultúra egyik bölcsője iránt. Pedig milyen jó elmerülni egy ennyire fejlett civilizáció egykori világába, és megismerni a mindennapkat, a háborúskodást vagy épp a vallási viszályokat és gazdasági kihívásokra adott válaszokat. Erre az utazásra most Bács Tamás, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének docense kalauzol el minket egy duplarész keretei között!

Olaszországban 1922-től a második világháború közepéig Mussolini és a fasiszta párt irányította a mindennapokat. Érdekes, hogy a ma már csak szitokszóként felbukkanó fasizmusnak a harmincas évek közepéig bizony elég jó sajtója volt a nyugati világban, és hiába volt diktatúra, az olasz nép sem lázongott. Miért és mitől működött ez a rendszer ilyen sokáig? Ezt vesszük végig ebben az adásban Andreides Gábor történésszel!

Folytatódik a beszélgetés történelmünk egyik, ha nem a legnagyobb tragédiájáról. Ebben a részben Dr. Kovács Tamás történésszel végigmegyünk a náci halálgyár borzalmas működésén és a Holokauszt következményein. Nem véletlen a 18-as besorolás, ugyanakkor a podcast alapvető koncepciója, hogy vagy alaposan körbejárunk egy témát, vagy sehogy. Emlékezzünk közösen, hogy ez soha többet ne fordulhasson elő! Nyugodjanak békében!

A világtörténelem egyik legnagyobb tragédiáját nagyon nehéz feldolgozni, hiszen a második világháború alatt talán csak a német vezetés tudhatott a részletekről. 1945-ben azonban megindult a történelmi események feltárása, és ma már tudjuk, hogyan működött a náci halálgyár. Ebben a duplaepizódban az RTK Rendészetelméleti és történeti tanszékének tanszékvezető docense, a podcat visszatérő vendége, Kovács Tamás segít végigmenni azon a sokszor horrorisztikus folyamaton, amelynek keretében Európa zsidóságának több mint a felét kiírtotta az ipari szintre emelt hitleri népirtó-gépezet.

Ahogy a podcastet követők már megszokhatták, most is visszanéztünk a mögöttünk hagyott esztendő nagyobb történelmi felfedezéseire, és válogattunk belőlük itt-ott kmmentálva azokat a MNL Országos Levéltárának munkatársával, a műsor ezermester történész társszerkesztőjével, Katona Csabával!

Margaret Thatcher még miniszterelnöksége előtt megkapta a Vaslady megnevezést, és a 70-es, 80-as évek egyik leghíresebb történelmi alakja lett. Vajon megszolgálta ezt a nevet? Hogyan ment bele a Falklandi háborúba és milyen terrorcselekményeket követtek el ellene? Mik az azóta is idézett híres mondatai? Hogyan formálta át először a konzervatív pártot majd saját hazáját? Ezekre és még rengeteg egyéb kérdésre ebben a részben a Mérce szerkesztő-riportere, a történész-újságíró Tóth Csaba Tibor segít válaszokat találni!

Az Egyesült Államok legvéresebb történelmi összecsapása bizony nem a világháborúk között keresendő, hanem az 1860-as években, amikor Észak és Dél egymásnak esett. A máig sokat vitatott szembenállással kapcsolatban igyekszik ez a rész sok kérdést megválaszolni, beleértve, hogy a rabszolgaság intézménye volt-e a tényleges oka a polgárháborúnak, hogy utóbbi kifejezés egyáltalán alkalmazható-e, illetve, hogy mikor is dőlt el ez a véres szembenállás. Ebben segítségünkre a Rubicon Intézet főigazgatója, és kedves visszajáró történész vendégünk, Dr. Hahner Péter volt!

Folytatódik a beszélgetés a BTK Történettudományi Intézetének munkatársaival, Zeidler Miklóssal és Bartha Ákossal, amelyben feltárjuk a huszadik század első felének antiszemitizmusa körüli mozgalmakat, főszereplőket, és hogy a jelenség hogyan alakult át a második világháború kitöréséig. Ebben a részben az 1920-as Numerus Clausustól indulva a favédő egyesületeken és a 20-as évek végén beütő gazdasági világválságon át egészen az olyan antiszemita erőkig jutunk, akik Németországgal nem is feltétlenül szimpatizáltak.

Az huszadik századi antiszemitizmusról leginkább Hitler és a Holokauszt juthat eszünkbe, pedig a század első felében is jelen volt egész Európában, és még azon túl is. Az évek során pedig bizonyos események hatására erősödött. Ennek megyünk utána ebben a dupla-részben, az első etapban a magyar Numerus Claususig eljutva, a két vendég, Zeidler Miklós és Bartha Ákos, a BTK Történettudományi Intézetének munkatársai pedig pont egy friss kutatásból jönnek a témában, így volt bőven mondanivalójuk!

Nándorfehérvár 1456-os ostroma és a világhírű magyar győzelem a mai napig a világ minden táján eszünkbe juthat, amikor a déli harangszót halljuk. Azonban nem sokkal előtte, 1440-ben is megpróbálkozott a kulcspozícióban lévő vá bevételével az oszmán birodalom, 1521-ben pedig be is vette az erődítményt. A három ostrom közötti hasonlóságokat és különbségeket, valamint azt, hogy mely forrásoknak hihetünk és melyek esnek túlzásokba a legendás ostromokkal kapcsolatban, Pálosfalvi Tamás, a BKT Történettudományi Intézetének Tudományos főmunkatársa tárja fel nekünk ebben az epizódban!

Misztikus szertartások nyomai és kellékei, a népművészet remekei, felújított fotók, amelyen keresztül a múlt visszanéz ránk. Legendás felfedezők filmbeillő kalandjai, ma már ismeretlen használati tárgyak, ősi és ma is élő népszokások. Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója mesél nekünk ebben a részben arról, hogy mi mindent rejt az a Városligetben található impozáns épület!

A mohácsi vész után kilátástalan, polgárháborús időszak köszöntött hazánkra. A következő 15 évben a török szultán megerősítette hatalmát, miközben Magyarországon két királyt is megválasztottak, akik közül egyik sem tudott ellenálni az Oszmán Birodalomnak. I. János és Ferdinánd végül a váradi békében felosztották az országot, de 1541-re már ez sem ért semmit. A korszak kiváló kutatója, a BTK Történettudományi intézetének tudományos főmunkatársa, Varga Szabolcs viszi végig hallgatót ebben a részben hazánk egyik legsötétebb időszakán!

A legújabb adásunkban Lassányi Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársa kalauzol el minket a Római Birodalom leleteiből kimutatható varázsvilágba, amelyben az amulettek, átoktáblák és mágikus kántálások a mindennapok részét képezték, és a többistenhittel itt-ott összefonódva egy mágikus tudománnyá váltak.

Az elmúlt 50 év egyik legnagyobb, életünk minden területét megváltoztató innovációja, az internet együtt járt azzal is, hogy megismerkedhettünk a hackerek világával. Vagy legalábbis azt hittük, hogy megimerkedünk vele, filmeken, sorozatokon és könyveken keresztül, de egyébként a mai napig egy titokzatos réteg, amelyek között épp úgy megtalálhatóak a bűnözők mint az etikus hackerek vagy az aktivisták. Az ő világuk néhány jelentős eseménye azonban történelmünkre is befolyásoló hatással volt. Honnan indultak, hogy határozzák meg magukat és mi hogy látjuk őket? A kérdésekre a választa a kibertitok jövőkutató és kibervédelmi szakember Keleti Arthur adta meg a 2024 szeptemberi Brain Bar rendezvényen a Betone színpadán, ahol élőben ment le a beszélgetés!

Ezúttal majdnem ezer évet megyünk vissza, hogy átbeszéljük a legendákkal övezett Szent László király tetteit, fontos lépéseit, és persze azt is, hogy mi igaz a legendákból és mi nem? Tényleg lovagias volt termetben és szellemben egyaránt? Valóban rendkívüli hadvezér volt, aki elöl lovagolt a csatákban? Ezekről és még sok minden másról kaphatunk teljesebb képet a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, Bácsatyai Dániel segítségével!

Folytatódik a beszélgetés podcastünk társszerkesztőjével, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főmunkatársával, Katona Csabával a Dualizmusról. Ebben a részben szóba kerül Tisza Kálmán és Wekerle Sándor, a nemzetiségi politika egy-két hajmeresztő idézettel, a mindennapi életben tapasztalt változások és az 1905-06-os válság is!

Az osztrák-magyar monarchia sokakban kelt vegyes érzelmet. Az 1867-es kiegyezéstől egészen az első világháború végéig a Dualizmus időszakában az ország hatalmsat fejlődött - ugyanakkor a teljes függetlenség nem jött el. Hogy mit jelentett hazánknak a kiegyezés, és hogy milyen kihívások elé nézett az 1867-es Andrássy-kormány, arról most a Magyar Nemezti Levéltár Országos levéltárának főmunkatársa és podcastünk társszerkesztője, Katona Csaba mesél a Dualizmusról szóló két részes sorozat első felében!