Magyarország uralkodóinak sorában is igen ritka, hogy valaki negyven éven át vezesse hazánkat. Mária Terézia azonban emellett még fél Európának is az uralkodója volt, noha különböző címek birktokosaként. Császárné, királynő, feleség, anya és egy hihetetlen munkabírású, munkáját és magánéletét is megélni akaró vezető. Most róla és az uralkodásáról is rengeteget megtudhatunk ebben a dupla-epizódban, amelyben Dr. Kulcsár Krisztina, a Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának történésze avat be minket a részletekbe!

Közönségtalálkozósorozatunk második részében a Néprajzi Múzeum két szakértőjével, Lackner Mónikával és Fülöp Hajnalkával beszéljük át az elmúlt 150-200 év öltözködését történelmi szemmel! A felvétel élőben ment le a Néprajzi Múzeumban, jó szórakozást hozzá!

Itt és Akkor a Néprajziban! A négy előadásos közönségtalálkozó-sorozatunk első részében podcastünk társszerkesztőjével, Katona Csabával beszélgettünk az ünnepeink eredetéről, múltjáról és jelenéről, valamint szóba kerültek az emléknapok, vagy az olyan alkalmak, amelyeket ma már nem tartunk, de a történelmünk során országos fontosságú volt!

Folytatjuk a beszélgetést a híres-híredt egyházalapító királyról, az angol reneszánsz hat feleséggel büszkélkedő alakjáról, VIII. Henrikről. Vendégünk ismét dr. Bárány Attila, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetének tanára és történésze, akivel ebben az adásban már igazán bulváros részletekbe is belemegyünk!

Kevés történelmi alakot övez akkora érdeklődés a mai napig, mint Anglia 16-ik századi reneszánsz uralkodóját, VII. Henriket. Vajon az egyházalapítás, vagy hat feleség, esetleg a sportok és művészetek nagylelkű támogatása és művelése miatt érdemes rá emlékezni? És mi van a kolostorfoglalásokkal, vagy azzal, hogy kivégeztetett hozzá közel álló embereket, illetve lefejeztette saját feleségét? A két részes adásban a Debreceni Történettudomány Intézet tanára és történésze, Dr. Bárány Attila segít minket közelebb jutni ehhez a nem mindennapi emberhez.

A török 150 évig kihasította hazánk egyharmadát, és ismerjük a csatákat, a visszafoglalási kísérleteket, és a tröténelemkönyvben szerepel az is, hogy Buda 1541-től egészen 1686-ig oszmán fennhatóság alatt állt. Arról viszont keveset tudunk, hogy milyen is volt az élet a török hódoltságban! Hogy változtak a szabályok, a szokások, a városképek? Milyen volt az élet a faluban? Mit jelentett a front és akik ott laktak, min mentek keresztül? Miként alakult át Buda, a főváros? Ezekről a kérdésekről, és még rengeteg másról egy nem rég kiadott könyv apropóján dr. Sudár Balázzsal beszélgettünk!

Ünnepelve a századik adásunkat, podcastünk társszerkesztőjével, a Nemezti Levéltár Országos Levéltárának munkatársával, Katona Csabával válaszolunk az elmúlt hetekben érkezett kérdésekre. Jó szórakozást!

Kevés olyan magyar van, akinek a neve mindannyiunk számára mond valamit, de Petőfi Sándor mindenképpen az egyik ilyen. Ugyanakkor jóval több volt ő, mint népi költő, aki elszavalta híres versét 1848 március 15-én. Rengeteget kutatták az életét, és most már tudjuk, hogy a magyar romantika egyik megtestesítője hogy nőtt fel, miként találta meg számításait, hogyan került a pesti forgatagba és vált nemzeti ikonná. Ezt a folyamatot ebben az adásban a BTK Történettudományi intézet munkatársa, Gyimesi Emese világítja meg nekünk!

A történelem viharai nem kímélték a több ezer éves múlttal rendelkező Írország lakóit, azonban ők mégis, minden megpróbáltatás dacára túléltek. Sokat elmondta az ír történelemről, hogy a szigeten ma is egy kettészakított országot láthatunk a térképen. Vajon milyen hányattatásokon ment keresztül a gael nyelvet még ma is őrző Szent Patrik népe? Hogyan kerültek többször idegen uralom alá, hogyan élték túl a vészeket és miképp éleződtek ki a vallási ellentétek? Minderre, és még sok minden másra is választ ad nekünk ebben az adásban Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ történész főmunkatársa!

Folytatjuk beszélgetésünket az Egyiptomi Óbirodalomról az ELTE Egyiptológiai tanszékének docensével, dr. Bács Tamással. Ebben a részben kiderül, mitől volt minden idők egyik legnagyobb egyiptomi uralkodója II. Ramszesz, valamint hogy miként ért véget a huszadik dinasztiával az Újbirodalom. Ezen kívül szóba kerül még a mindennapi élet, a nők helyzete és a korát megelőző civilizáció kérdése is!

Bár a mai napig rendkívüli mennyiségű kutatás zajlik az Ókori Egyiptommal kapcsolatban, valahogy a huszadik század lelkesedése már nem ragadt át a huszonegyedikre a világkultúra egyik bölcsője iránt. Pedig milyen jó elmerülni egy ennyire fejlett civilizáció egykori világába, és megismerni a mindennapkat, a háborúskodást vagy épp a vallási viszályokat és gazdasági kihívásokra adott válaszokat. Erre az utazásra most Bács Tamás, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének docense kalauzol el minket egy duplarész keretei között!

Olaszországban 1922-től a második világháború közepéig Mussolini és a fasiszta párt irányította a mindennapokat. Érdekes, hogy a ma már csak szitokszóként felbukkanó fasizmusnak a harmincas évek közepéig bizony elég jó sajtója volt a nyugati világban, és hiába volt diktatúra, az olasz nép sem lázongott. Miért és mitől működött ez a rendszer ilyen sokáig? Ezt vesszük végig ebben az adásban Andreides Gábor történésszel!

Folytatódik a beszélgetés történelmünk egyik, ha nem a legnagyobb tragédiájáról. Ebben a részben Dr. Kovács Tamás történésszel végigmegyünk a náci halálgyár borzalmas működésén és a Holokauszt következményein. Nem véletlen a 18-as besorolás, ugyanakkor a podcast alapvető koncepciója, hogy vagy alaposan körbejárunk egy témát, vagy sehogy. Emlékezzünk közösen, hogy ez soha többet ne fordulhasson elő! Nyugodjanak békében!

A világtörténelem egyik legnagyobb tragédiáját nagyon nehéz feldolgozni, hiszen a második világháború alatt talán csak a német vezetés tudhatott a részletekről. 1945-ben azonban megindult a történelmi események feltárása, és ma már tudjuk, hogyan működött a náci halálgyár. Ebben a duplaepizódban az RTK Rendészetelméleti és történeti tanszékének tanszékvezető docense, a podcat visszatérő vendége, Kovács Tamás segít végigmenni azon a sokszor horrorisztikus folyamaton, amelynek keretében Európa zsidóságának több mint a felét kiírtotta az ipari szintre emelt hitleri népirtó-gépezet.

Ahogy a podcastet követők már megszokhatták, most is visszanéztünk a mögöttünk hagyott esztendő nagyobb történelmi felfedezéseire, és válogattunk belőlük itt-ott kmmentálva azokat a MNL Országos Levéltárának munkatársával, a műsor ezermester történész társszerkesztőjével, Katona Csabával!

Margaret Thatcher még miniszterelnöksége előtt megkapta a Vaslady megnevezést, és a 70-es, 80-as évek egyik leghíresebb történelmi alakja lett. Vajon megszolgálta ezt a nevet? Hogyan ment bele a Falklandi háborúba és milyen terrorcselekményeket követtek el ellene? Mik az azóta is idézett híres mondatai? Hogyan formálta át először a konzervatív pártot majd saját hazáját? Ezekre és még rengeteg egyéb kérdésre ebben a részben a Mérce szerkesztő-riportere, a történész-újságíró Tóth Csaba Tibor segít válaszokat találni!

Az Egyesült Államok legvéresebb történelmi összecsapása bizony nem a világháborúk között keresendő, hanem az 1860-as években, amikor Észak és Dél egymásnak esett. A máig sokat vitatott szembenállással kapcsolatban igyekszik ez a rész sok kérdést megválaszolni, beleértve, hogy a rabszolgaság intézménye volt-e a tényleges oka a polgárháborúnak, hogy utóbbi kifejezés egyáltalán alkalmazható-e, illetve, hogy mikor is dőlt el ez a véres szembenállás. Ebben segítségünkre a Rubicon Intézet főigazgatója, és kedves visszajáró történész vendégünk, Dr. Hahner Péter volt!

Folytatódik a beszélgetés a BTK Történettudományi Intézetének munkatársaival, Zeidler Miklóssal és Bartha Ákossal, amelyben feltárjuk a huszadik század első felének antiszemitizmusa körüli mozgalmakat, főszereplőket, és hogy a jelenség hogyan alakult át a második világháború kitöréséig. Ebben a részben az 1920-as Numerus Clausustól indulva a favédő egyesületeken és a 20-as évek végén beütő gazdasági világválságon át egészen az olyan antiszemita erőkig jutunk, akik Németországgal nem is feltétlenül szimpatizáltak.

Az huszadik századi antiszemitizmusról leginkább Hitler és a Holokauszt juthat eszünkbe, pedig a század első felében is jelen volt egész Európában, és még azon túl is. Az évek során pedig bizonyos események hatására erősödött. Ennek megyünk utána ebben a dupla-részben, az első etapban a magyar Numerus Claususig eljutva, a két vendég, Zeidler Miklós és Bartha Ákos, a BTK Történettudományi Intézetének munkatársai pedig pont egy friss kutatásból jönnek a témában, így volt bőven mondanivalójuk!

Nándorfehérvár 1456-os ostroma és a világhírű magyar győzelem a mai napig a világ minden táján eszünkbe juthat, amikor a déli harangszót halljuk. Azonban nem sokkal előtte, 1440-ben is megpróbálkozott a kulcspozícióban lévő vá bevételével az oszmán birodalom, 1521-ben pedig be is vette az erődítményt. A három ostrom közötti hasonlóságokat és különbségeket, valamint azt, hogy mely forrásoknak hihetünk és melyek esnek túlzásokba a legendás ostromokkal kapcsolatban, Pálosfalvi Tamás, a BKT Történettudományi Intézetének Tudományos főmunkatársa tárja fel nekünk ebben az epizódban!

Misztikus szertartások nyomai és kellékei, a népművészet remekei, felújított fotók, amelyen keresztül a múlt visszanéz ránk. Legendás felfedezők filmbeillő kalandjai, ma már ismeretlen használati tárgyak, ősi és ma is élő népszokások. Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója mesél nekünk ebben a részben arról, hogy mi mindent rejt az a Városligetben található impozáns épület!

A mohácsi vész után kilátástalan, polgárháborús időszak köszöntött hazánkra. A következő 15 évben a török szultán megerősítette hatalmát, miközben Magyarországon két királyt is megválasztottak, akik közül egyik sem tudott ellenálni az Oszmán Birodalomnak. I. János és Ferdinánd végül a váradi békében felosztották az országot, de 1541-re már ez sem ért semmit. A korszak kiváló kutatója, a BTK Történettudományi intézetének tudományos főmunkatársa, Varga Szabolcs viszi végig hallgatót ebben a részben hazánk egyik legsötétebb időszakán!

A legújabb adásunkban Lassányi Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársa kalauzol el minket a Római Birodalom leleteiből kimutatható varázsvilágba, amelyben az amulettek, átoktáblák és mágikus kántálások a mindennapok részét képezték, és a többistenhittel itt-ott összefonódva egy mágikus tudománnyá váltak.

Az elmúlt 50 év egyik legnagyobb, életünk minden területét megváltoztató innovációja, az internet együtt járt azzal is, hogy megismerkedhettünk a hackerek világával. Vagy legalábbis azt hittük, hogy megimerkedünk vele, filmeken, sorozatokon és könyveken keresztül, de egyébként a mai napig egy titokzatos réteg, amelyek között épp úgy megtalálhatóak a bűnözők mint az etikus hackerek vagy az aktivisták. Az ő világuk néhány jelentős eseménye azonban történelmünkre is befolyásoló hatással volt. Honnan indultak, hogy határozzák meg magukat és mi hogy látjuk őket? A kérdésekre a választa a kibertitok jövőkutató és kibervédelmi szakember Keleti Arthur adta meg a 2024 szeptemberi Brain Bar rendezvényen a Betone színpadán, ahol élőben ment le a beszélgetés!

Ezúttal majdnem ezer évet megyünk vissza, hogy átbeszéljük a legendákkal övezett Szent László király tetteit, fontos lépéseit, és persze azt is, hogy mi igaz a legendákból és mi nem? Tényleg lovagias volt termetben és szellemben egyaránt? Valóban rendkívüli hadvezér volt, aki elöl lovagolt a csatákban? Ezekről és még sok minden másról kaphatunk teljesebb képet a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, Bácsatyai Dániel segítségével!