Elsősorban nagy költőink és jó pár múltbéli politikusunk, hírességünk nyomán a magyar kávéházi kultúra aranykora bevonult az irodalom- és történelemkönyveinkbe is. A híres kávéházak közül a mai napig sokat ismerünk. Hogy ezek hogy alakultak ki, és miként működtek? Mire szolgáltak a megalakult klubok? Tényleg a boldog békeidők voltak a kávéház-látogatás csúcsidőszaka? Mikor kezdtek el feltűnni a hölgyek? Erre és még megannyi izgalmas kérdésre podcastünk társszerkesztője, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, Katona Csaba ad választ ebben az egyébként a BookVibez fesztiválon élőben felvett epizódban! Együttműködés: www.betonenetwork.hu

Kevésbé közszájon forgó része a második világháborúnak az olaszországi hadjárat, pedig egy nagyon nehéz és sok veszteséggel járó, ráadásul hosszú folyamat volt, mire a szövetségesek végigmentek Sziciliától a Pó-síkságig. Milyen hibákat követtek el, és tényleg szükséges volt-e a hadművelet? Hogyan reagált az olasz társadalom? Erre és még számos kérdésre válaszol ebben a részben az ELTE habilitált docense, Juhász Balázs történész!

2026-ban ismét a híradások középpontjába került Irán, mivel az Egyesütl Államok megtámadta. Ahhoz, hogy megértsük a jelent, most is érdemes feltárni a múltat. A magukat büszkén a Perzsa világbirodalom utódjának valló irániak vajon hogyan kerültek ilyen feszült helyzetek sorába? Mennyi köze van ehhez a történelmüknek? És az olajnak? Ezekre, és még számos más kérdésre választ kapunk ebben az epizódban, a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudámnyi Intézetének egyetemi docense, dr. Sárközy Miklós segítségével!

Ha hazánkban járunk-kelünk, rengeteg történelmi emlék kerülhet a szemünk elé, és nem csak az épületek, hanem a falak, szobrok, helyszínek miatt is. Ebből hozunk most egy kis válogatást podcastünk társszerkesztőjével, Katona Csabával!

Magyarországon 1848-ra elsősorban saját forradalmunk miatt emlékszünk, holott Európa háromnegyedén végigsöpört egy soha nem látott forradalmi hullám. Vajon miért? Hol volt sikeres és hol nem? Ilyen kérdések mentén kapunk nagyobb képet ebben az adásban arról, hogy mi is történt a Népek Tavaszán. Ebben a Szécheny-díjas történész, Hermann Róbert szakértelme segít nekünk!

Fóris Ákossal, az Erőszakkutató Intézet kutatójával és az ELTE oktatójával beszéljük át ebben a részben, mi vezetett a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájához. A második világháború során a Don-kanyarban több, mint 100 000 honfitársunk halt meg, sérült meg vagy került hadifogságba, és különösen az 1943 január 12-én történtek kerültek be fekete betűkkel hazánk és a magyar hadsereg krónikájába.

Venezuela az elmúlt évtizedekben nem túl szerencsés vonatkozásban került a világ híradásaiba, pedig kevesebb, mint száz éve még olajnagyhatalomként prosperált. Éppen ezért érdemes megnézeni a történelmét, a kialakulását, és azt, hogy miképpen jutottunk idáig! Vajon kik a venézek és milyen nemzetudattal rendelkeznek? Hogyan alakult ki nemzetállamként? Milyen viharokkal nézett szembe történelme során? Ezekre és még sokkal több kérdésre az ELTE professzora, a Latin-Amerika kutató Szilágyi Ágnes válaszol ebben az epizódban!

Folytatódik a beszélgetés Kovács Tamással, az RTK Rendészetelméleti és Történeti Tanszékének egyetemi docensével a Nyugati Frontról. A normandiai partaszállás ugyanis nem ér véget a D-napon, és hosszú és hihetetlen sztorikat tartogató folyamat volt, amíg innen elértünk a második világháború lezárásáig. Jó szórakozást duplarészünk második epizódjához!

Minden idők egyik, ha nem a legnagyobb hadművelete a Normandiai Partaszállás, amely elvezetett a második világháború európai hadszínterén a lezárásig. Vajon milyen előkészületek kellettek, és mikor és hogy dőlt el a dátum és a helyszín? Sikerült-e meglepni a németeket? Mi történt az első napon, és ez miért volt kulcsfontosságú? Ezekre, és még sok más kérdésre is választ ad nekünk a Nyugati Fronttal kapcsolatos duplarész első felében Kovács Tamás, az RTK Rendészetelméleti és Történeti Tanszékének egyetemi docense! Jó szórakozást! Együttműködés: www.betonenetwork.hu

Ahogy minden évben, ezúttal is visszatekintünk az óesztendő legizgalmasabb, legjelentősebb vagy legérdekesebb történelmi felfedezéseire. Ebben segít az Itt és Akkor társszerkesztője, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, Katona Csaba!

Folytatódik a második nagy háború valós és potenciális fordulópontjainak feltárása, a duplaadás második felében is a Károli Gáspár Református Egyetem történésze, Dr. Horváth Csaba ezredes segít abban, hogy folyamatában is lássuk ezt a megrázó és fordulatokkal teli történelmi eseményt.

A második világháború mindent átfogó ismerete még az erre specializálódott történészeknek sem kis falat, de ebben a duplaadásban arra teszünk kísérletet, hogy a filmbeillően izgalmas, közben viszont könyörtelenül véres és megrázó hat éves történelmi esémény valós és potenciális fordulópontjait megismerjük. Segít ebben a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, Dr. Horváth Csaba ezredes!

Mit énekeltünk több száz éve? Hogyan zenéltünk? Ki és mi döntötte el, hogy mi a magyar zene? Lehet-e a dallamkutatással előrehaladni a magyar őstörténetben? Számos kérdés, aki pedig válaszol: a Néprajzi Múzeum zenekutató munkatársa, Dr. Pálóczy Krisztina. Az adást élőben rögzítettük a Néprajzi Múzeumban!

Vajon hogy zajlott egy beszervezés a kommunizmusban? Miben volt egyedi és miben a szovjet mintát követő az állambiztonság ügynökhálózatának megszervezése? Kit zsaroltak, ki élt vissza a pozíciójával? Volt-e, aki nem ártott senkinek? Mikor volt fontosabb az ügynökhálózat és hogy halt el? Ebben a részben Takács Tibor, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa segít megtalálni a választ kérdésekre! A podcast élőben lett felvéve a Brain Bar rendezvényén.

A globalizáció csak úgy velünk van, történik, vagy irányítják? Mi alakítjuk, vagy minket alakít? Jó-e nekünk egyátlalán, és ha jó is, van-e elkerülhetetlen rossz hatása? Mit jelent a fogalom és mióta tart ez a jelenség? Ezekre és még rengeteg egyéb kérdésre kapunk választ a Globalizációtörténeti Kutatócsoport vezető történészétől, Dr. Tomka Bélától ebben az adásban!

Októberben van egy olyan emléknapunk, amely során 13 vértanúra emlékszünk vissza. Kik is voltak ők? Miért pont rájuk emlékezünk? Kik haltak még meg a szabadságharcot követő megtorlás során, és őket miért ítélték el? Ezekre, és még rengeteg más kérdésre is a Széchenyi-díjas történész, Hermann Róbert segít választ találni ebben az adásban!

Folytatódik a beszélgetés a lengyel történelemről Mitrovits Miklós polinista történésszel, a második részben a kora újkortól egészen napjainkig eljutunk!

Az elképesztő fordululatokat tartogató lengyel történelmet feszegetjük ebben a dupla adásban, amely sok helyen összeér a magyarok történetével, miközben nagyon dicső pontok és félelmetes tragédiák váltakoznak benne. Az utazás során Mitrovits Miklós polonista történész kísér végig minket!

Nem rég jelent meg a 'Balatonfüredi Anna-bál története' címen egy könyv, melyet podcastünk ezermester történész társ-szerkesztője, Katona Csaba, valamint a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum múzeológusa és a 2019-es Anna-bál bálkirálynője, Purgel Réka jegyzett. A könyv nem maradt visszhang nélkül, ugyanis az Anna-bálokat követő és figyelő közönség köreiben több helyen is meghökkenést keltett pár információ, amit a történészi munka feltárt. Ezekről beszélgetünk most a két szerzővel, és közben megismerhetjük az Anna-bálok valódi történetét!

A műsor Néprajzi Múzeumban tartott közönségtalálkozó-sorozatának negyedik, azaz utolsó részében Gyarmati Jánossal, a Múzeum Amerikai Gyűjteményének Múzeulógusa kalauzol végig bennünket a maják történetén, egészen odáig, hogy miért nem volt 2012-ben világvége!

Szinte az egész emberi történelmet átívelően beszéltünk Lassányi Gábor régész-szexológussal, a Szexkultúra podcast házigazdájával arról, hogy mit tudunk a szexről egészen az ókortól kezdődően, és hogyan alakultak az emberek ilyen jellegú szokásai, hol volt ennek a helye a kultúrában, sőt, még arra is kitértünk, hogy merre tartunk jelenleg! Persze lehetetlen egy ekkora témát a teljesség igényével körül járni, de azért egy átfogóbb képet mégiscsak megkísérlünk alkotni róla! A műsor a közönségtalálkozósorozat harmadik része volt és a Néprajzi Múzeumban élőben, közönség előtt hangzott el.