ITT ÉS AKKOR

Egy podcast, ami mindenki számára érthetően és ideológiamentesen magyarázza el a komplex történelmi folyamatokat. Időutazásra hív, hogy megértsük a jelent és ne féljünk a jövőtől.

History
1
65. rész: Mi történt MÉG 1848 Márciusában?
Az 1848 Március 15-én, Pesten történtekkel valószínüleg minden magyar tisztában van, de ahhoz, hogy a forradalom sikeres legyen, még sok nagy tettre volt szükség, és nem csak Pesten, hanem Pozsonyban, Bécsben és több nagy városban. Hogy miképp is jutottunk el a békés forradalomal az áprilisi törvényekig? A választ a korszak talál legelismertebb kutatója, Hermann Róbert történész és egyetemi tanár adja meg ebben az epizódban!
50 min
2
64. rész: A Hidegháború (Második rész)
Folytatódik a beszélgetés a Hidegháborútörténeti Kutatóközpont alapító igazgatójával, Békés Csabával. Ebben a részben sorra kerülnek a hidegháború során bekövetkezett összecsapások, válságok, és a gazdasági versenyfutás egyenlőtlenségeiről is szó esik!
53 min
3
63. rész: A Hidegháború (Első rész)
A második világháború után az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetúnió egy olyan stratégiai szembenállásba került, amely létrehozott egy kétpolusú világot, és több olyan összecsapás és incidens történt, amleyben a két fél elelntétes oldalakon volt érdekelt. Ezt az időszakot mindenki hidegháborúként ismeri, de vajon volt-e veszély arra nézve, hogy ebből a harmadik világháború, ne adj' Isten egy nukleáris háború törjön ki? Mi tartozik ide, és mi nem? Ezekre és még megannyi felmerülő kérdésre is a Hidegháborútörténeti Kutatóközpont alapító igazgatója, Békés Csaba válaszol ebben az adásban!
42 min
4
62. rész: II. András és az Aranybulla
Rengeteg kérdőjel lengi be az 1222-es Aranybulla keletkezésének időszakat: vajon tényleg egy kikényszerített okiratról beszélünk-e, és II. András tényleg egy gyenge uralkodó lett volna, akit sarokbaszorított a nemesség? Mi köze a földbirtokadománykhoz és van-e kapcsolódás az 1215-ös Magna Cartához. Az adás vendége, aki midezt megválaszolja, Zsoldos Attila, az MTA doktora, a BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora.
51 min
5
61. rész: A 30 éves háború (1618-48) II. rész
Folytatjuk a harminc éves háború kivesézését a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával, Kármán Gáborral. Jönnek a svédek, a franciák és ismét beszáll Erdély! Aztán persze a következményekről is szó esik.
45 min
6
60. rész: A 30 éves háború (1618-48)
A 17-ik században egy elképesztően véres és hosszan elnyúló, több szakaszból álló kisebb világháború zajlott Európában, amelynek következtében egyes becslések szerint akár 10 millióan életüket veszthették. Vallásháború vagy német belháború, esetleg egyik sem, és mindkettő? Hogyan keveredett bele többször is Erdély, hogy jönnek ide a svédek és miért tartott ilyen sokáig, mire eljutottunk az 1648-as vesztfáliai békéhez? Ezekre a kérdésekre a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Kármán Gábor válaszol, ez a két részes adás első fele!
41 min
7
59. rész: Az ellenreformáció
A katolikus ellenreformáció a 16-ik századtól egészen a 18-ik századig kísérte egész Európa történelmét, de vajon milyen hatással? Voltak-e ennek köszönhetően tényleges vallásháborúk? Hogy használták fel az uralkodók a szétszakadt keresztény egyház ellentéeteit? Mennyi áldozat írható a hírhedt inkvizíció számlájára ebben az időszakban? Mennyire járt külön úton hazánk? Ezekre a kérdésekre több száz évet áttekintve a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, és az ELTE-BTK Történelem szakának adjunktusa, Mihalik Béla válaszol ebben az adásban!
60 min
8
58. rész: A hidegháború másik vesztese?
Henry Kissinger azt találta mondani, hogy "a hidegháborúnak két vesztese volt: a Szovjetúnió és Franciaország". Ebben az adásban dr. Garadnai Zoltánnal, a Nemzeti Levéltár Országos Levéltárosának történészével keressük a választ arra, hogy mi ebben az igazság. De Gaulle különutas politikája vajon milyen következményekkel járt? Megérthetjük-e a hidegháború alatti Franciaországot, és azon keresztül akár a franciák mostani külpolitikáját?
60 min
9
57. rész: A Szent Korona Kalandjai
A Szent Korona Kutatócsoportnak hála ma már rengeteg titkot ismerünk hazánk legendás ereklyéjének múltjából. Az elmúlt években két könyv is megjelent a témában. amelyekben, csak úgy, mint ebben az adásban, ezer évet utazhatunk át a Szent Koronával. A szimbolummá vált tárggyal kapcsolatban a mai napig rengeteg a mítosz, de a már ismert valóság is több történelmi regényt megtöltene, valamint egy-két kémifilmet is le lehetne forgatni belőle. Vendégünk a "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport vezetője, Dr. Pállfy Géza.
56 min
10
56. rész: A Horthy család hagyatéka
Az elmúlt évben robbant a hír, miszerint hazakerül a Nemzeti Leváltárba a Horthy család hagyatéka, amelyet a kormányzó menye gyűjtött össze, és unokája közreműködésével Bern Andrea történésznek lehetősége nyílt először alaposan kutatni, majd hazajuttatni a több száz levélből álló gyűjteményt. Ebben az adásban az említett Bern Andrea a vendégünk, aki mesél nekünk arról, hogy milyen új információkhoz jutottunk a tekintéyes anyagból akár Horthy Miklósról, akár az őt övezőt történelmi viltás kérdésekről, illetve a Horthy családról és annak környezetéről!
58 min
11
55. rész: Beszélő Veszprém
2023-ban Veszprém volt Európa kultúrális fővárosa, és ennek kapcsán született meg a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete által elindított beszélő városok sorozat részeként a Beszélő Veszprém című könyv, amely tele van a Királynők városának korrajzaival, nagy sztorijaival, hőseinek és kétes alakjainak történetével. A könyv kapcsán beszélgetünk most Veszprém történelméről és elmerülünk nem csak a nagyobb, de a kis apró metszetekben is. Vendégünk a könyv szerkesztője, az ELTE BKT történésze, dr. Mátay Mónika.
53 min
12
54. rész: A 100 éves háború
Minden idők leghosszabb háborújának is szokták nevezni a franciák és angolok közötti, 1337-től 1453-ig tartó szembenállást. A 100 éves háború, amely igazából 116 évig tartott, több, mint 3 mllió áldozatot követelt a csatatéren. Több generáció harcolt egymás ellen, uralkodói dinasztiák cserélődtek, de a mai Franciaország területén a felek kisebb-nagyobb kihagyásokkal újra és újra összecsaptak? Hogy miért hívjuk 100 éves háborúnak, hogy mi volt az elnyúló szembenállás oka, és hogy miként jött a képbe a Szent Johannaként is ismert Jeanne d'Arc, arról a Debreceni Egyetem történésze, Bárány Attila mesél ebben az adásban!
58 min
13
53. rész: 2023 Történelmi felfedezései
Ebben a részben a Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa és a podcast társszerkesztője, Katona Csaba veszi végig Gáborral, hogy 2023-ban mire volt érdemes figyelni a történelem kedvelőinek és a történész-szakma mi egyébre lett még figyelmes!
41 min
14
52. rész:Az északi típusú demokrácia kialakulása
Sokszor halljuk hazánkban, hogy érdemes lenne követni a finn modellt, vagy céként kitűzni a skandináv demokrácia vívmányait. De miről is beszélünk tulajdonképpen. Hogyan alakultak ki az északi országok jóléti államai, és mennyire követhető, ami ott történt? Hogyan tudta majdnem utolérni Finnország nyersanyagokban jóval gazdagabb szomszédait? Ezen kérdésekben Welker Árpád törénész siet a segítségünkre ebben az adásban!
60 min
15
51. rész: A reneszánsz ember, avagy hogyan vált...
A legújabb adásunkban Szilágyi Emőke Rita, a BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa segít megérteni, mit nevezünk reneszánsznak, és hogy a kultúrtörténet ezen szakasza vajon mennyiben is váltotta le a középkort, illetve külön kitérünk arra, hogy Mátyás udvara után hogyan élt tovább a humanista hagyomány hazánkban!
45 min
16
50. rész: A goebbels-i propaganda 9 találmánya
Ebben az adásban arról tudhatunk meg többet, hogy a názi propaganda, élén a propaganda-miniszter Paul Joseph Goebbelsszel, miként tudta milliók agyát kimosni. A náci uralom, amely népirtásokért felel, nemcsak grandiózus háborús bűneivel, hanem a modern politkai propaganda lerakásával is olyan teljesítményt ért el, amit talán azóta is szeretnénk, ha nem történt volna meg. Ehhez pedig vizionárius, új eszközökre és mindent elsöprő elkötelezettségre volt szükség. A társadalmat átformáló gépezet trükkjeit Puzsér Róbert kritikus, történész, író, publicista segítségével járjuk körbe.
72 min
17
49. rész: Henry Kissinger
Lelketlen machinátor, vagy a nagyobb rossz megakadályozója? Henry Kissinger, az Amerikai Egyesült Államok korábbi külügyminisztere és diplomatája egy igazán megosztó személyiség volt. Nem rég bekövetkezett halála okán most megvizságljuk a 100 évig élt nagy tanácsadó életútját és örökségét a BTK Töténettudományi Intézetének történészével, Romsics Gergellyel.
49 min
18
48. rész: A Rákóczi-szabadságharc
Az előző rész folytatásaként ebben az adásban eljutunk a Rákóczi-szabadságharc kirobbanásáig, majd végigvesszük, mi vezetett először a térnyeréshez, majd a kudarchoz, és a végén még Rákóczi örökségéről is elgondolkodunk a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történészével, Mészáros Kálmánnal!
67 min
19
47. rész: A Rákóczi-szabadságharc előzményei
Ahhoz képest, hogy a 17-ik század végére az országunk majdnem teljesen megszabadult a több, mint 150 évig itt tartózkodó oszmán birodalomtól, öröm és fellélegzés helyett elég hamar, 1703-ban kirobbant a Rákóczi féle szabadságharc... Hogy ez miért történt? Nos, ehhez meg kell értenünk, milyen állapotban volt Magyarország akkor, milyen viszonyban volt a nemesség a bécsi udvarral, milyen terhei voltak a jobbágyoknak és persze azt is, hogy ki is volt az a II. Rákóczi Ferenc, és hogy keveredett később a felkelés élére! Két részes sorozatunk első felében ezeket a témákat térképezzük fel a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársával, Mészáros Kálmánnal!
52 min
20
46. rész: BUDAPEST 150
Fővárosunk az adás kijövetelének napján, 2023 november 17-én ünnepli 150-ik évfordulóját. Ebben a részben a podcast segédszerkesztőjével, Katona Csaba történésszel kalandozunk el egy kicsit Budapest százötven éves történelmében!
61 min
21
45. rész: A Kaukázus modernkori története
Sajnos az orosz-ukrán és az izraeli-palesztin konfliktusok árnyékában egy harmadikról is hallhattunk 2023 őszén, az örmények ugyanis tömegesen kezdtek menekülni az Örményország és Azerbajdzsán között egy évszázada vitatott hegyi karabach területéről. Honnan ered ez a konfliktus? Miért forrong időrőrl időre a Kaukázus? Mi történt az örmény holokauszt óta az örményekkel? A sok kérdésre Gyóni Gábor, az ELTE Kelet-Európa tankszékének adjunktusa válaszol ebben az adásban!
49 min
22
44. rész: A magyar horrortoposzok története
Bár manapság leginkább az északi mitológia horrorlényei töltik meg a képernyőket, a magyar néphagyomány sem szűkölködik ijesztő lényekben vagy történetekben. A lidérc, a mumus vagy a mesék darabolós gyilkosai bizony felvennék a versenyt nem csak a vámpírokkal, de még jó néhány szörnnyel is. Ebbe a világba nyerünk most betekintést Sándor Ildikó néprajzkutató és mesemondó segítségével!
44 min
23
43. rész: Izrael modernkori történelme II.
Folytatódik a beszélgtés Dr. Kovács Tamással, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészeti Karának történészével. Ezúttal Izrael elmúlt 50 évének fontosabb eseményei között vájkálunk, és külön fókuszt kapnak azok az események, ami a 2023 őszén kirobbant konfliktust segítik megérteni.
46 min
24
42. rész: Izrael modernkori történelme I.
2023 Ősz. Sajnos megint azt halljuk a hírekben, hogy kirobban a konfilktus a Közel-Keleten. Hogy érteni és értelmezni tudjuk a történéseket, bizony itt is a dolgok mélyére kell ásni. Kik, mikor és miért alapították meg a zsidó államot? Hogyan reagált erre az arab világ, kikkel volt Izraelnek konfliktusa, és kikkel közeledtek az álláspontok? Hogyan alakult ki a gázai övezet és Ciszjordánia? Hogyan kezelte Iztrael a palesztinokat? Ezernyi kérdés, amelyre ebben az adásban Dr. Kovács Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának történésze válaszol!
47 min
25
41. rész: Akik Romániában találták magukat
Trianon után az erdélyi magyarok kénytelenek voltak azzal szembesülni, hogy már Romániának hívják a földet, ahol oly régóta élnek. Hogyan ment végbe az országváltás és mit követeltek meg tőlük? Hova telepítettek be románokat? Hogy tudták érvényesíteni az érdekeiket a hirtelen kisebbségivé lett magyarok? Ezekre a kérdésekre Dr. Fodor János, a Babes-Bólyai tudományegyetem Történelem- és Filozófiakar Magyar Történeti Intzétének történésze válaszol!
72 min