Az osztrák-magyar monarchia sokakban kelt vegyes érzelmet. Az 1867-es kiegyezéstől egészen az első világháború végéig a Dualizmus időszakában az ország hatalmsat fejlődött - ugyanakkor a teljes függetlenség nem jött el. Hogy mit jelentett hazánknak a kiegyezés, és hogy milyen kihívások elé nézett az 1867-es Andrássy-kormány, arról most a Magyar Nemezti Levéltár Országos levéltárának főmunkatársa és podcastünk társszerkesztője, Katona Csaba mesél a Dualizmusról szóló két részes sorozat első felében!

Folytatódik az eszmecsere államalapító királyunk nagyságáról és megítéléséről, ezúttal szóba kerül a korona kérdése, István hagyatéka, a hatalom megszilárdítása és Koppány is. A vendég ebben a részben is Zsoldos Attila, a BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora.

Augusztus 20 környéként ezúttal államalapító királyunk és talán legnagyobbra tartott uralkodónk, Szent István kultuszának mentünk utána. Hogy tényleg olyan történelmi hős-e, mint amilyennek tiszteljük, kiderül ebben és a következő részben a BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora, Zsoldos Attila szakértő segítségével!

Folytatódik a beszélgetés dr. Szabó Lajos történésszel, a Magyar Olimpia- és sporttörténeti múezeum nyugalmazott igazgatójával az olimpiákról. Ebben a részben érkeznek a bojkottok, a merényletek és a dopping, és még az is szóba kerül, hogy lehetséges-e úgy olimpiát rendezni, hogy nem megy bele tönkre az adott ország!

Az olimpiák gigantikus sportünneppé váltak és a legtöbb sportágban a csúcsok csúcsát jelentik. De hogyan indult újra útjára az olimpiai mozgalom? Mit vitt tovább az ókori rendezvényekből? Hány olimpia maradt el, és mikor fejlődött a mai, grandiózus eseménnyé? Mik az elmúlt 130 év legfontosabb és legérdekesebb sztorijai? Ezen kérdésekre és még sokkal többre is választ kapunk dr. Szabó Lajos történésztől, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum nyugalmazott igazgatójától!

A nagysikerű' mit eszik és mit evett a magyar' témakör uán most egy kicsit specifikusabb kérdést járunk körbe: pontosan milyen is volt a magyar konyha, mielőtt a reformkor kitalálta, hogy akkor onnantól mit is hívunk magyaros ételeknek? Mit tartottak egészségesnek és mit kevésbé? Mit vettünk át a törököktől és ők átvettek-e bármit tőlunk? Banai Zsófia és Berta András, a témát jó ideje kutató művelődéstörténész-duó mindent megválaszol!

Ebben a részben folytatjuk beszélgetésünket a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével, Ablonczy Balázs történésszel, és eljutunk a román politkáig, a párizsi békekonferenciáig, a magyar diplomácia próbálozásáig, feltesszük a nagy kérdéseket arról, hogy mit lehett volna másképp, és eljutunk 1920 június negyedikéig a végére.

Nemzetünk egyik, ha nem a legnagyobb tragédiája már több, mint 100 éve történt, de még mindig velünk él a mindennapjainkban, és nehéz beszélni róla. Ebben az adásban Ablonczy Balázzsal, a Trinaon 100 kutatócsoport vezetőjével megpróbáljuk a történész szemével megnézni és megérteni, hogy mi és miért történt, vagyis hogy miért bántak el ennyire hazánkkal az antant nagyhatalmak és miért nem tudtuk legalább a nemzetiségi határokat kiharcolni!

Ebben a részben Suslik Ádám főlevéltáros és történész segítségével olyan belügyminisztériumi iratokból nyerünk pontos képet a szarajevói merényletként elhíresült, végül az első világháborút kirobbantó gyilkosságról, amelyek pontosan leírják a merénylők utáni nyomozás eredményeit és nehézségeit is.

Az ókori Athén demokráciájét a mai napig misztikus tisztelet övezi, miközben a tankönyveinkben és az interneten rengeteg egymásnak ellentmondó információ kering arról, hogy milyen is volt ennek a rendszernek az igazi arca. Sőt, arról is, hogy egyáltalán hogyan alkult ki. Ebben az adásban közelebb kerülhetünk a válaszokhoz Dr. Németh György, az ELTE Ókortörténeti tanszékének professzora segítségével!

Ebben a részben a soproni népszavazást vesézzük ki, mely a trianonnal szembeni egyetlen tartós reviziót eredményezte hazánk történetében. Az évtizedek óta a témával foglalkozó Fiziker Róbert történész-levéltáros azt is elmondja, hogyan győzött a szavazás, miről tárgyaltak előtte a felek Velencében, és milyen fontos dolgokat felejtett el nagyvonalúan a közös emlékezet a témával kapcsolatban!

Az Ördög-árok patak nem csak térben szeli keresztül Budát, hanem a város történelmének is fontos része volt az elmúlt évszázadokban. Műhelyek gyűltek köré, városrészeket alakított, és hozott véres tragédiát, vagy épp szépséget. Többször szabályozták, és ma már a nagy része a föld alatt van. De a meséi, történetei most a felszínre kerülnek, hála Saly Noémi művészettörténésznek!

A társadalmi szinten jelen levő összeesküvéselméletek általában jól visszavezethető oknál fogva jönnek létre, és nem volt ez másképp a századforduló környékén sem. Az már más kérdés, hoagy az akkor megjelenő konteók riasztóan hasonlítanak azokhoz, amelyek a mai kúltúrharcban is előkerülnek. Ezekről, és az egész jelenségről Pók Attila történésszel, a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének munkatársával beszélgetünk ebben a részben.

Az elmúlt kétszáz év történetírása nem mindig a legjobb fényben emlegeti a Jagelló-korszakot, amely Mátyás 1490-es halála után II. Ulászló uralkodásával köszöntött be hazánkra. A kérdés, hogy a legújabb kutatások alapján vajon igazak-e a kritikák, és egyáltalán miért válaszotta pont őt a magyar nemesség Mátyás saját fia és a Habsburg jelölt ellenében? Ezekre és megannyi kérdésre a BKT Történnettudományi Intézetének munkatársa, Horváth Richárd válaszol ebben az epizódban!

A turizmus első formája az ipari forradalommal és a polgárosodással alakult ki, és ezzel a Balaton történelmélmében is új fejezet kezdődött. Melyek voltak az első balatoni fürdőhelyek és kik jártak oda? Hogyan változott ez az évtizedek során? Miként alakultak ki az üdülővárosok? Mikor tűntek fel az illegális kártyások és a prostituáltak? Ezekre és még megannyi kérdésre a podcast társszerkesztője, valamint a Nermzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, Katona Csaba válaszol ebben az adásban!

Az 1848 Március 15-én, Pesten történtekkel valószínüleg minden magyar tisztában van, de ahhoz, hogy a forradalom sikeres legyen, még sok nagy tettre volt szükség, és nem csak Pesten, hanem Pozsonyban, Bécsben és több nagy városban. Hogy miképp is jutottunk el a békés forradalomal az áprilisi törvényekig? A választ a korszak talál legelismertebb kutatója, Hermann Róbert történész és egyetemi tanár adja meg ebben az epizódban!

Folytatódik a beszélgetés a Hidegháborútörténeti Kutatóközpont alapító igazgatójával, Békés Csabával. Ebben a részben sorra kerülnek a hidegháború során bekövetkezett összecsapások, válságok, és a gazdasági versenyfutás egyenlőtlenségeiről is szó esik!

A második világháború után az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetúnió egy olyan stratégiai szembenállásba került, amely létrehozott egy kétpolusú világot, és több olyan összecsapás és incidens történt, amleyben a két fél elelntétes oldalakon volt érdekelt. Ezt az időszakot mindenki hidegháborúként ismeri, de vajon volt-e veszély arra nézve, hogy ebből a harmadik világháború, ne adj' Isten egy nukleáris háború törjön ki? Mi tartozik ide, és mi nem? Ezekre és még megannyi felmerülő kérdésre is a Hidegháborútörténeti Kutatóközpont alapító igazgatója, Békés Csaba válaszol ebben az adásban!

Rengeteg kérdőjel lengi be az 1222-es Aranybulla keletkezésének időszakat: vajon tényleg egy kikényszerített okiratról beszélünk-e, és II. András tényleg egy gyenge uralkodó lett volna, akit sarokbaszorított a nemesség? Mi köze a földbirtokadománykhoz és van-e kapcsolódás az 1215-ös Magna Cartához. Az adás vendége, aki midezt megválaszolja, Zsoldos Attila, az MTA doktora, a BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora.

Folytatjuk a harminc éves háború kivesézését a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával, Kármán Gáborral. Jönnek a svédek, a franciák és ismét beszáll Erdély! Aztán persze a következményekről is szó esik.

A 17-ik században egy elképesztően véres és hosszan elnyúló, több szakaszból álló kisebb világháború zajlott Európában, amelynek következtében egyes becslések szerint akár 10 millióan életüket veszthették. Vallásháború vagy német belháború, esetleg egyik sem, és mindkettő? Hogyan keveredett bele többször is Erdély, hogy jönnek ide a svédek és miért tartott ilyen sokáig, mire eljutottunk az 1648-as vesztfáliai békéhez? Ezekre a kérdésekre a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Kármán Gábor válaszol, ez a két részes adás első fele!

A katolikus ellenreformáció a 16-ik századtól egészen a 18-ik századig kísérte egész Európa történelmét, de vajon milyen hatással? Voltak-e ennek köszönhetően tényleges vallásháborúk? Hogy használták fel az uralkodók a szétszakadt keresztény egyház ellentéeteit? Mennyi áldozat írható a hírhedt inkvizíció számlájára ebben az időszakban? Mennyire járt külön úton hazánk? Ezekre a kérdésekre több száz évet áttekintve a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, és az ELTE-BTK Történelem szakának adjunktusa, Mihalik Béla válaszol ebben az adásban!

Henry Kissinger azt találta mondani, hogy "a hidegháborúnak két vesztese volt: a Szovjetúnió és Franciaország". Ebben az adásban dr. Garadnai Zoltánnal, a Nemzeti Levéltár Országos Levéltárosának történészével keressük a választ arra, hogy mi ebben az igazság. De Gaulle különutas politikája vajon milyen következményekkel járt? Megérthetjük-e a hidegháború alatti Franciaországot, és azon keresztül akár a franciák mostani külpolitikáját?

A Szent Korona Kutatócsoportnak hála ma már rengeteg titkot ismerünk hazánk legendás ereklyéjének múltjából. Az elmúlt években két könyv is megjelent a témában. amelyekben, csak úgy, mint ebben az adásban, ezer évet utazhatunk át a Szent Koronával. A szimbolummá vált tárggyal kapcsolatban a mai napig rengeteg a mítosz, de a már ismert valóság is több történelmi regényt megtöltene, valamint egy-két kémifilmet is le lehetne forgatni belőle. Vendégünk a "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport vezetője, Dr. Pállfy Géza.

Az elmúlt évben robbant a hír, miszerint hazakerül a Nemzeti Leváltárba a Horthy család hagyatéka, amelyet a kormányzó menye gyűjtött össze, és unokája közreműködésével Bern Andrea történésznek lehetősége nyílt először alaposan kutatni, majd hazajuttatni a több száz levélből álló gyűjteményt. Ebben az adásban az említett Bern Andrea a vendégünk, aki mesél nekünk arról, hogy milyen új információkhoz jutottunk a tekintéyes anyagból akár Horthy Miklósról, akár az őt övezőt történelmi viltás kérdésekről, illetve a Horthy családról és annak környezetéről!