Paksa Rudolf gasztrotörténesz ebben az adásban garantáltan több meghökkentő információt csepegtet el, mint azt valaha is el tudnánk képzelni a magyar konyha történelméről. Hogyan ettek marhát a honfoglalók? Ettünk-e csigát? Honnan a nagy halászléverseny? Milyen régi a töltöttkáposzta? Milyen volt a sztyeppei barbecue? Ehhez csak jó étvágyat és sokkoló érdekességekben gazdag időtöltést kívánhatunk!

Szigetvár 1566-ban elesett. Nem ez volt az egyetlen erődünk, amely nem tudott a töröknek ellenállni az hódoltság első 100 évében, mégis Zrínyi Miklós és katonái kirohanását számtalan művészeti alkotás és a közös emlékezet is megőrizte. Mi késztette erre Zrínyit? Miért volt fontos Szigetvár bevétele a törököknek? Milyen politikai játszmák zajlottak a korban magyar, illetve török oldalon? Történelmünk egyik leghíresebb hősi vereségét és a kor viszonyait a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával, Varga Szabolccsal fedezzük fel újra.

Ebben a részben a szabadságharcra koncentrálunk, amelyről sokkal kevesebbet hallunk március 15 körül, mint a békésen végbenő forradalomról. Vajon milyen nemzetközi erők kényszerítették ki a harcot? Jó döntéseket hozott-e a magyar kormány? Minek köszönhető a hősies tavaszi hadjárat? Nyerhettünk volna, ha nem jönnek az oroszok? Ezekre a kérdésekre a Magyar Történelmi Társulat elnöke, Hermann Róbert segít választ találni!

Ebben a részben megnézzük, mi igaz a vadnyugati hősök, hírhedt rablók, aranykeresők és rajtaütő indiánok legendáiból. A podcast vendége a Rubicon Intézet főigazgatója, Hahner Péter, aki könyvet is írt a témában!

A televízióadás csak 1957-ben indult kishazánkban, de a 70-es, 80-as évekre már az egyik domináns elfoglaltságunk lett. Vajon mennyire voltunk lemaradva a nyugati világtól ebben a tekintetben? Hogyan bővült először a műsorpaletta, majd a csatornaválaszték? Mit okozott a rendszerváltás és a kereskedelmi TV megjelenése? Ezekre a kérdésekre Valuch Tibor kultúrtörténész segít nekünk választ keresni!

Ebben az epizódban arra a kérdésre próbálunk meg választ találni, hogy a hithű kommunista Nagy Imre hogyan válhatott a rendszerváltók egyik ikonikus hősévé, és miért bírt olyan nagy jelentőséggel az újratemetése. A vendég Rainer M. János, aki valószínűleg a világ legnagyobb Nagy Imre szakértője, és az egykori miniszterelnök monográfiájának szerzője.

Ezúttal a Pécsi Egyetem tanárával, Hornyák Árpáddal mélyedünk el a két világháború közötti hatalmi játszákba. Hogyan sodródtak át kisebb és nagyobb országok egyik oldalról a másikra? Mennyire hoztak tarthatatlan állapotokat az egyoldalú békediktátumok? Ki kivel akart szövetkezni, és végül hova sodródott? Ezt az epizódot külön ajánljuk az érettségire készülőknek is, mert velősen foglalja össze az időszak politikai dinamikáját és összefoglaló képet ad arról, hogy jutunk el a második nagy háborúig.

Milyen botrányok, nyilvános viták borzolták a történész-szakma és a történelmet szerető nagyközönség kedélyeit az elmúlt években? Lehet, a celebek álviszályai még akaratlanul is előbb eljutnak a fülünkbe, mint ezek a néhol fontos és szakmai, néhol pedig btorányos és szakmaiatlan intrikák. Ismét a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, Katona Csaba volt a podcast vendége, és mesélt is pár vitás kérdésről az elmúlt évekből.

A firenzei egyetem docense, Stefano Bottoni segít ebben az adásban feltárni a Ceausescu-korszakot, amelynek az eleje még egy népszerű kommunista vezért, a vége pedig egy őrületbe hajló diktátort tár elénk, és fontos hozzátenni, hogy a romániai magyarok különösen megérezték ezt az átmenetet.

Jézus alakját és tanításait még az is ismeri, aki nem keresztény. Azonban az elmúlt 20 évben többen megkérdőjelezték, hogy egyáltalán köztünk járt-e. Ebben az adásban Nagy Gergely református teológussal sorra vesszük, mi mondatja azt a történészekkel, hogy Jézus történelmi személy volt!

Folytatjuk Mátyás király kibeszélését, ám ebben az epizódban már nem csak azon van a hangsúly, hogy megismerkedjünk vele, hanem Horváth Richárddal le is osztályozzuk a teljesítményét.

Egy új sorozat keretében vizsgáljuk meg a nagy magyar uralkodók teljesítményét, elsőként Mátyás Királyt ismerjük meg. Segítségünkre lesz Horváth Richárd, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa!

A nagy francia forradalom három jelszava máig belégett a nyugati társadalom gondolkozásába. Vajon mit jelentettek akkor ezek a szavak? Mit sikerült akkor és azóta megvalósítani belőlük. Rédai Gábor vendége a Rubicon Intézet Főigazgatója, és a téma avatott szakértője, Dr. Hahner Péter.

A viktoriánis erkölcs természetesnek tekintette a bordélyházakat, közben a nem ott dolgozó nőket teljes önmegtartóztatásra kényszerítette. De hogy maradhatott ez a kétszínűség jelen az életbünkben még bőven túl a viktoriánus koron is? Válaszolt-e erre a szexuális forradalom. A podcast segédszerkesztőjével, Katona Csabával beszéljük át ezeket a kérdéseket!

Puzsér Róberttel folytatjuk a megkezdett beszélgetésünket a népirtásokról, az előző rész 4 színetere után most még 6 másikat is kibeszélve, köztük a felfoghatatlan kambodzsai őrületet.

A második adásban egy kemény és megrendítő téma, a népirtások kerülnek elő. Gábor vendége a történész, kritikus, publicista és író Puzsér Róbert. Ebben a részben négy genocícium miértjét és tragédiáját nézzük át, a következő részben pedig jön a folytatás.

Érdekes és néha már elvakult viták mentek a közbeszédben az elmúlt 30 év során arról, hogy honnan jött a magyar nép, kikkel vagyunk rokonok, és ez mit jelent az identitásunkban. Mit lehet erről biztosan tudni? És mikortól valljuk magunkat magyarnak? Mi tesz nemzetté minket? Erről beszélget Gábor az MTA Történettudányi Kutató Intézetének tudományos főmunkatársával, Sudár Balázzsal.

Történelemről, az idők nagy kalandoraival és Rédai Gáborral.