A szovjet gulágok és nemzetközi hadifogolytáborok világába főként a második világháborút követően rengeteg magyar honfitársunk került el, sokszor több ezer kilométerre saját hazájától. Hogyan lehetett túlélni a gyakran embertelen körülmények között? Milyen volt a kényszermunka, mit ettek és hogy bántak velük? Miért kellett nagy- és dédszüleink százezreinek elszenvedni ezt a kegyetlen sorsot? Ezekre és sok más kérdésre is Dr. Stark Tamás, a BTK Történettudományi intézetének tudományos főmunkatársa válaszol.

Ebben a részben folytatjuk a beszélgetést Németh Balázs hadtörténésszel az első modern háborúként is aposztrofált Porosz-Osztrák szembenállásról. Nem csak a csaták alakulását, de a hadviselésben bevetett újítások szerepét is megismerhetjük!

Az ipari forradalom a hadviselés művészetére is óriási hatással volt, és talán pont azért hívják az 1866-os porosz-osztrák háborút az első modern háborúnak, mert itt már az újítások (is) döntötték el ezt a szembenállást. De vajon mik voltak ezek a faktorok? És a magyarokat is soraiban tudó osztrák hadseregnek lehetett-e volna esélye? Ezekről egy igazi hadtörténésszel, Németh Balázzsal beszélgetünk ebben az adásban.

Mai szemmel talán hihetetlennek tűnhet, hogy Nelson Mandela 1994-es megválasztásáig a világ egyik legjobb életszínvonalú országában rasszok szerint osztották a szavazati jogokat, és útlevéllel kellett az uralkodó réteg földjére lépni valakinek a saját országán belül. Hogy alakult ki a faji megkülönböztetés rendszere Dél-Afrikában, és miért tarthatott ilyen sokáig? Kik gyakoroltak nyomást az irányító rétegre és hogyan tudott egy ilyen, nem egyszer terrort is alkalmazó rendszer békésen megszűnni? Búr Gábor történész és Afrika-kutató válaszol ezekre a kérdésekre, és még sok másra is!

A történelemkönyvek lapjain az ókori Egyiptom után bizony sokáig hiába keresünk információt Afrikáról, és még a rabszolgakereskedelem, majd a kolinizáció idején is csak a lap szélén érdemes nézelődni az európai nagyhatalmak tevékenységének kiegészítőjeként. De mi is történt az emberiség bölcsőjének mondott kontinensen az elmúlt kétezer évben? Ebben az adásban vázlatosan végigvesszük a fontosabb dolgokat Búr Gábor történész és Afrika-kutató segítségével!

Ma valahogy az a közös tudásunk, hogy a mesék gyerekeknek szólnak. Sokan tudják azt is, hogy milyen jó hatással van, ha olvasunk nekik, és arra alszanak el. Csakhogy a történelemben - akár hazánkban, akár a világon bárhol - a mese a mesemondók előadásában ennél jóval többről szólt. Hogy mi mindenről? Ennek a felfedezésében segít nekünk Sándor Ildikó néprajzkutató és mesemondó!

Az 1526-os nagy csatavesztés az oszmán birodalom ellen - nemzetünk egyik, ha nem a legnagyobb tragédiája a történelemben. De vajon elkerülhette volna-e az ereje végén járó Magyarország a vereséget? Lehetett-e volna másképp szerveződni, másképp vagy épp máshol harcolni? Nekünk tényleg Mohács kellett? Ezekre a kérdésekre Varga Szabolcs a BTK Történettudomány Kutatóintézetének főmunkatársa segít választ találni!

A Dózsa Györgyről elnevezett utcák, terek, stb. mennyisége alapján könnyen hihetnénk, hogy történelmünk egyik nagyja, vagy pozitív hőse volt Dózsa György. 1514-es felkeléséről ráadásul egészen elképesztő adatok is keringenek, és a történelemkönyvek is átvettek belőlük párat. De mi igaz a nagy parasztfelkelés mítoszából? Az urak ellen fellázadó hős Dózsa képe miért él bennünk? Hogyan végezték ki valójában? A rengeteg felmerülő kérdésre C Tóth Norbert történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa és a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport vezetője válaszol!

Különleges témával térünk vissza a nyári szünetről! A környezetvédelem az elmúlt 20-30 évben lett igazán forró téma, és a politikusok csak úgy dobálóznak a jelszavaival, mikor ígérgetni kell. Ám a téma egyáltalán nem új keletű, az erdő és tájvédelem gondolata például már több, mint 100 éves, és ennél is régebben felismerte az emberiség, hogy nem termelhetjük ki nyakló nélkül a fákat. Hogy alakult mindez ki a világban, és hogyan hazánkban? Mióta tudjuk, hogy nem kéne kiírtani az amazonasi őserdőket? Mikor és miért hoztunk létre tájvédelmi körzeteket? Hogy lettünk akácnagyhatalaom és mik azok az Erzsébet-ligetek? Ezekre és még sok más kérdésre válaszol ebben az adásban Balogh Róbert környezettörténész!

A Magyar Nemzeti Múzeum a világkiállításokról tart tárlatot, ebben a részben pedig a Múzeum munkatársával, Gál Vilmossal vesszük végig, mire voltak büszkék a magyarok a két világháború között a Horthy-korszakban, és mit mutattak be a világkiállításokon!

A második világháborúban a keleti fronton harcoló magyar katonákról talán már csak a Don-kanyar veszteségei jutnak eszünkbe, pedig 1941 és 44 között sok százezer honfitársunk élt és halt a keleti fronton, sokszor több, mint egy évre elszakítva szeretteitől. Vajon hogy jutottak ki és milyen kultúrsokk érte őket a meghódított területeken? Mikor fordult a háború, hogy menekültek el a Don-kanyarból? Miként viselkedtek a civilekkel, és hogy tartották a kapcsolatot az otthoniakkal? Ezekre a kérdésekre Fóris Ákos, az ELTE Történelem Segédtudományai tanszék oktatója és a Clio Intézet történésze segít választ találni!

A romák helyzete magyarországon egy tabukkal terhelt téma, pedig milyen jó lenne megérteni egymást. Ebben sokat segít, ha megismerjük a történetüket, hogy honnan jöttek, milyen értékeik vannak és milyen nehézségekkel néztek szemben az elmúlt 2-300 évben hazánkban. Ezen témákat tárjuk fel ebben az adásban tabuk nélkül a történész-néprajzkutató Kardos Ferenccel!

Folytatódik a beszélgetés Turbucz Dáviddal, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársával. Ebben a részben kiderül, mennyire tartotta fontosnak Horthy a reviziós törekvéseket, mit gondolt a zsidókról, hogyan reagált a Holokausztra és hogy sodródott vele hazánk a második világháborúba!

Kevés szélsőségesebben megítélt vezetője van hazánknak az elmúlt 100-150 évből, mint Horthy Miklós. De mit mond a történettudomány? Mit mondhatunk ki a két világháború között kormányzó, a második nagy háborúba az országot belléptető Horthy Miklós tevékenységéről. Ebben a részben a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Horthy-kultuszt és időszakot hosszú évek óta kutató Turbucz Dávid siet a segítségünkre. A téma annyi kérdést tartogat, hogy két részben hallhatjátok, ez most az első fele!

Ezúttal Katona Csaba, a podcast segédszerkesztője kalauzol el minket az alkoholfogyasztási kultúránk történetének elmúlt 250-300 évébe. Természetesen nem futunk el az alkoholizmus kérdése elől sem, és emellett kiderül végre, hogy most akkor sörös vagy boros nemzet vagyunk, illetve, hogy miért van pechünk és hogyan kerül a csizma az asztalra!

Egyszerre volt szimbolikus és fizikai határ a keleti blokk szélén a Vasfüggöny. Persze, így is sokan átszöktek, de sokan meg is haltak, miközben megpróbáltak átkelni rajta. Milyen verziói voltak? Hogyan emigráltak annyian 56-ban? Mikor őrizték legszigorúbban a határt? Ezekre a kérdésekre Gecsényi Lajos levéltáros-történész segít válaszokat találni!

Sokan ismerik a versikét: Lengyel-Magyar, két jóbarát, együtt harcol, s issza borát! De honnan jön a barátságunk a lengyel néppel? És tart még? Vajon ez csak egy mondás a történelem ködéből, vagy a 48-as forradalom után is van benne tartalom? Mitrovits Miklóssal, a BTK Történettudomány Intézetének munkatársával ebben a részben végigvesszük az elmúlt 250 év közös történeteit!

Ha visszanézünk a magyar történelemben, kevés olyan, mindenki által egyaránt ünnepelt időszak van, mint a Reformkor. A 19 század első felében ugyanis olyan megújulási törekvések ütötték fel a fejüket a magyar arisztokrácia és politika világában, amelyek több szempontból szinte példátlanok Európában. De mitől reformkor a reformkor? Mik a nagy eredményei és mi az, ami csak később, vagy egyáltalán nem teljesült? Szechenyi és Kosshuth képviselték szinte az egész országot arisztokrataként? Ezekre a kérdésekre az ELTE-BTK történész-oktatója, Fónagy Zoltán segít választ találni!

A cselédség intézménye több, mint 1000 éven át velünk volt, és elméletileg egy jó 60-80 éve megszűnt. Vajon van-e még ma is nyoma a társadalmunkban? Mi volt egy cseléd igazi feladata és ki állt cselédnek? Miben különbözött egy angol cseléd élete egy magyarétól? Milyen hasznot húzhattak a cselédek a munkájukból és hogyan használták ki őket? Ezen kérdésekre segít választ keresni ebben az epizódban a témát már több éve kutató történész, Trádler Henrietta!

A pápai állam összeomlása óta a Vatikán diplomáciai eszközökön keresztül próbálja elérni céljait. Az egyik ilyen eszköz a pápalátogatás, de ott vannak még a nyilatkozatok és egyezmények is. Hogyan egyezett ki a pápaság Mussolinivel? Hogy verte át Hitlert? Tényleg egyik félnek sem segített a Vatikán a második világháború alatt? Ezekre a kérdésekre a BTK Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, Fejérdy András segít választ találni!

Történelmünkben mindössze pár hónap jutott az első kommunista kísérletnek, amelyet 1919-ből Tanácsköztársaság néven ismerünk. Az emlékezetpolitika az elmúlt száz évben diszkréten szemet huny a proletárdiktatúra eme rövid szakasza felett, vagy épp démonizálja azt. De milyen volt valójában Kun Béla renszere? Voltak-e pozitívumai? Mennyire volt kegyetlen a Vörös Terror és miért halt el ilyen gyorsan és csendesen a Tanácsköztársaság? A válaszokat Csunderlik Péter történésszel kutatjuk fel!

Három ember, három tőlük látszólag független sztori, egy pár sorsfordító mozzanat vagy épp őrült ötlet és egy kérdés: miért fontos nekünk a történelem? A vendégek a Hihetetlen Történelem Podcast házigazdái, Bujk-Földesi Tünde és Bujk András. Ők is, és Rédai Gábor is hoz egy történetet, amin keresztül elmondják, miért szeretnek kalandozni a mögöttünk hagyott időkben!

Folytatódik a nagy magyar uralkodókat megismerő és osztályzó sorozat, ezúttal a BTK Történettudományi Intézetének XII. századdal foglalkozó munkatársa, Bácsatyai Dániel segít felfedezni ennek a forráshiányos időszaknak az - Európa szerte - egyik legnagyobb uralkodóját!

Paksa Rudolf gasztrotörténesz ebben az adásban garantáltan több meghökkentő információt csepegtet el, mint azt valaha is el tudnánk képzelni a magyar konyha történelméről. Hogyan ettek marhát a honfoglalók? Ettünk-e csigát? Honnan a nagy halászléverseny? Milyen régi a töltöttkáposzta? Milyen volt a sztyeppei barbecue? Ehhez csak jó étvágyat és sokkoló érdekességekben gazdag időtöltést kívánhatunk!

Szigetvár 1566-ban elesett. Nem ez volt az egyetlen erődünk, amely nem tudott a töröknek ellenállni az hódoltság első 100 évében, mégis Zrínyi Miklós és katonái kirohanását számtalan művészeti alkotás és a közös emlékezet is megőrizte. Mi késztette erre Zrínyit? Miért volt fontos Szigetvár bevétele a törököknek? Milyen politikai játszmák zajlottak a korban magyar, illetve török oldalon? Történelmünk egyik leghíresebb hősi vereségét és a kor viszonyait a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával, Varga Szabolccsal fedezzük fel újra.