A legújabb adásunkban Szilágyi Emőke Rita, a BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa segít megérteni, mit nevezünk reneszánsznak, és hogy a kultúrtörténet ezen szakasza vajon mennyiben is váltotta le a középkort, illetve külön kitérünk arra, hogy Mátyás udvara után hogyan élt tovább a humanista hagyomány hazánkban!

Ebben az adásban arról tudhatunk meg többet, hogy a názi propaganda, élén a propaganda-miniszter Paul Joseph Goebbelsszel, miként tudta milliók agyát kimosni. A náci uralom, amely népirtásokért felel, nemcsak grandiózus háborús bűneivel, hanem a modern politkai propaganda lerakásával is olyan teljesítményt ért el, amit talán azóta is szeretnénk, ha nem történt volna meg. Ehhez pedig vizionárius, új eszközökre és mindent elsöprő elkötelezettségre volt szükség. A társadalmat átformáló gépezet trükkjeit Puzsér Róbert kritikus, történész, író, publicista segítségével járjuk körbe.

Lelketlen machinátor, vagy a nagyobb rossz megakadályozója? Henry Kissinger, az Amerikai Egyesült Államok korábbi külügyminisztere és diplomatája egy igazán megosztó személyiség volt. Nem rég bekövetkezett halála okán most megvizságljuk a 100 évig élt nagy tanácsadó életútját és örökségét a BTK Töténettudományi Intézetének történészével, Romsics Gergellyel.

Az előző rész folytatásaként ebben az adásban eljutunk a Rákóczi-szabadságharc kirobbanásáig, majd végigvesszük, mi vezetett először a térnyeréshez, majd a kudarchoz, és a végén még Rákóczi örökségéről is elgondolkodunk a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történészével, Mészáros Kálmánnal!

Ahhoz képest, hogy a 17-ik század végére az országunk majdnem teljesen megszabadult a több, mint 150 évig itt tartózkodó oszmán birodalomtól, öröm és fellélegzés helyett elég hamar, 1703-ban kirobbant a Rákóczi féle szabadságharc... Hogy ez miért történt? Nos, ehhez meg kell értenünk, milyen állapotban volt Magyarország akkor, milyen viszonyban volt a nemesség a bécsi udvarral, milyen terhei voltak a jobbágyoknak és persze azt is, hogy ki is volt az a II. Rákóczi Ferenc, és hogy keveredett később a felkelés élére! Két részes sorozatunk első felében ezeket a témákat térképezzük fel a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársával, Mészáros Kálmánnal!

Fővárosunk az adás kijövetelének napján, 2023 november 17-én ünnepli 150-ik évfordulóját. Ebben a részben a podcast segédszerkesztőjével, Katona Csaba történésszel kalandozunk el egy kicsit Budapest százötven éves történelmében!

Sajnos az orosz-ukrán és az izraeli-palesztin konfliktusok árnyékában egy harmadikról is hallhattunk 2023 őszén, az örmények ugyanis tömegesen kezdtek menekülni az Örményország és Azerbajdzsán között egy évszázada vitatott hegyi karabach területéről. Honnan ered ez a konfliktus? Miért forrong időrőrl időre a Kaukázus? Mi történt az örmény holokauszt óta az örményekkel? A sok kérdésre Gyóni Gábor, az ELTE Kelet-Európa tankszékének adjunktusa válaszol ebben az adásban!

Bár manapság leginkább az északi mitológia horrorlényei töltik meg a képernyőket, a magyar néphagyomány sem szűkölködik ijesztő lényekben vagy történetekben. A lidérc, a mumus vagy a mesék darabolós gyilkosai bizony felvennék a versenyt nem csak a vámpírokkal, de még jó néhány szörnnyel is. Ebbe a világba nyerünk most betekintést Sándor Ildikó néprajzkutató és mesemondó segítségével!

Folytatódik a beszélgtés Dr. Kovács Tamással, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészeti Karának történészével. Ezúttal Izrael elmúlt 50 évének fontosabb eseményei között vájkálunk, és külön fókuszt kapnak azok az események, ami a 2023 őszén kirobbant konfliktust segítik megérteni.

2023 Ősz. Sajnos megint azt halljuk a hírekben, hogy kirobban a konfilktus a Közel-Keleten. Hogy érteni és értelmezni tudjuk a történéseket, bizony itt is a dolgok mélyére kell ásni. Kik, mikor és miért alapították meg a zsidó államot? Hogyan reagált erre az arab világ, kikkel volt Izraelnek konfliktusa, és kikkel közeledtek az álláspontok? Hogyan alakult ki a gázai övezet és Ciszjordánia? Hogyan kezelte Iztrael a palesztinokat? Ezernyi kérdés, amelyre ebben az adásban Dr. Kovács Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának történésze válaszol!

Trianon után az erdélyi magyarok kénytelenek voltak azzal szembesülni, hogy már Romániának hívják a földet, ahol oly régóta élnek. Hogyan ment végbe az országváltás és mit követeltek meg tőlük? Hova telepítettek be románokat? Hogy tudták érvényesíteni az érdekeiket a hirtelen kisebbségivé lett magyarok? Ezekre a kérdésekre Dr. Fodor János, a Babes-Bólyai tudományegyetem Történelem- és Filozófiakar Magyar Történeti Intzétének történésze válaszol!

A szovjet gulágok és nemzetközi hadifogolytáborok világába főként a második világháborút követően rengeteg magyar honfitársunk került el, sokszor több ezer kilométerre saját hazájától. Hogyan lehetett túlélni a gyakran embertelen körülmények között? Milyen volt a kényszermunka, mit ettek és hogy bántak velük? Miért kellett nagy- és dédszüleink százezreinek elszenvedni ezt a kegyetlen sorsot? Ezekre és sok más kérdésre is Dr. Stark Tamás, a BTK Történettudományi intézetének tudományos főmunkatársa válaszol.

Ebben a részben folytatjuk a beszélgetést Németh Balázs hadtörténésszel az első modern háborúként is aposztrofált Porosz-Osztrák szembenállásról. Nem csak a csaták alakulását, de a hadviselésben bevetett újítások szerepét is megismerhetjük!

Az ipari forradalom a hadviselés művészetére is óriási hatással volt, és talán pont azért hívják az 1866-os porosz-osztrák háborút az első modern háborúnak, mert itt már az újítások (is) döntötték el ezt a szembenállást. De vajon mik voltak ezek a faktorok? És a magyarokat is soraiban tudó osztrák hadseregnek lehetett-e volna esélye? Ezekről egy igazi hadtörténésszel, Németh Balázzsal beszélgetünk ebben az adásban.

Mai szemmel talán hihetetlennek tűnhet, hogy Nelson Mandela 1994-es megválasztásáig a világ egyik legjobb életszínvonalú országában rasszok szerint osztották a szavazati jogokat, és útlevéllel kellett az uralkodó réteg földjére lépni valakinek a saját országán belül. Hogy alakult ki a faji megkülönböztetés rendszere Dél-Afrikában, és miért tarthatott ilyen sokáig? Kik gyakoroltak nyomást az irányító rétegre és hogyan tudott egy ilyen, nem egyszer terrort is alkalmazó rendszer békésen megszűnni? Búr Gábor történész és Afrika-kutató válaszol ezekre a kérdésekre, és még sok másra is!

A történelemkönyvek lapjain az ókori Egyiptom után bizony sokáig hiába keresünk információt Afrikáról, és még a rabszolgakereskedelem, majd a kolinizáció idején is csak a lap szélén érdemes nézelődni az európai nagyhatalmak tevékenységének kiegészítőjeként. De mi is történt az emberiség bölcsőjének mondott kontinensen az elmúlt kétezer évben? Ebben az adásban vázlatosan végigvesszük a fontosabb dolgokat Búr Gábor történész és Afrika-kutató segítségével!

Ma valahogy az a közös tudásunk, hogy a mesék gyerekeknek szólnak. Sokan tudják azt is, hogy milyen jó hatással van, ha olvasunk nekik, és arra alszanak el. Csakhogy a történelemben - akár hazánkban, akár a világon bárhol - a mese a mesemondók előadásában ennél jóval többről szólt. Hogy mi mindenről? Ennek a felfedezésében segít nekünk Sándor Ildikó néprajzkutató és mesemondó!

Az 1526-os nagy csatavesztés az oszmán birodalom ellen - nemzetünk egyik, ha nem a legnagyobb tragédiája a történelemben. De vajon elkerülhette volna-e az ereje végén járó Magyarország a vereséget? Lehetett-e volna másképp szerveződni, másképp vagy épp máshol harcolni? Nekünk tényleg Mohács kellett? Ezekre a kérdésekre Varga Szabolcs a BTK Történettudomány Kutatóintézetének főmunkatársa segít választ találni!

A Dózsa Györgyről elnevezett utcák, terek, stb. mennyisége alapján könnyen hihetnénk, hogy történelmünk egyik nagyja, vagy pozitív hőse volt Dózsa György. 1514-es felkeléséről ráadásul egészen elképesztő adatok is keringenek, és a történelemkönyvek is átvettek belőlük párat. De mi igaz a nagy parasztfelkelés mítoszából? Az urak ellen fellázadó hős Dózsa képe miért él bennünk? Hogyan végezték ki valójában? A rengeteg felmerülő kérdésre C Tóth Norbert történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa és a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport vezetője válaszol!

Különleges témával térünk vissza a nyári szünetről! A környezetvédelem az elmúlt 20-30 évben lett igazán forró téma, és a politikusok csak úgy dobálóznak a jelszavaival, mikor ígérgetni kell. Ám a téma egyáltalán nem új keletű, az erdő és tájvédelem gondolata például már több, mint 100 éves, és ennél is régebben felismerte az emberiség, hogy nem termelhetjük ki nyakló nélkül a fákat. Hogy alakult mindez ki a világban, és hogyan hazánkban? Mióta tudjuk, hogy nem kéne kiírtani az amazonasi őserdőket? Mikor és miért hoztunk létre tájvédelmi körzeteket? Hogy lettünk akácnagyhatalaom és mik azok az Erzsébet-ligetek? Ezekre és még sok más kérdésre válaszol ebben az adásban Balogh Róbert környezettörténész!

A Magyar Nemzeti Múzeum a világkiállításokról tart tárlatot, ebben a részben pedig a Múzeum munkatársával, Gál Vilmossal vesszük végig, mire voltak büszkék a magyarok a két világháború között a Horthy-korszakban, és mit mutattak be a világkiállításokon!

A második világháborúban a keleti fronton harcoló magyar katonákról talán már csak a Don-kanyar veszteségei jutnak eszünkbe, pedig 1941 és 44 között sok százezer honfitársunk élt és halt a keleti fronton, sokszor több, mint egy évre elszakítva szeretteitől. Vajon hogy jutottak ki és milyen kultúrsokk érte őket a meghódított területeken? Mikor fordult a háború, hogy menekültek el a Don-kanyarból? Miként viselkedtek a civilekkel, és hogy tartották a kapcsolatot az otthoniakkal? Ezekre a kérdésekre Fóris Ákos, az ELTE Történelem Segédtudományai tanszék oktatója és a Clio Intézet történésze segít választ találni!

A romák helyzete magyarországon egy tabukkal terhelt téma, pedig milyen jó lenne megérteni egymást. Ebben sokat segít, ha megismerjük a történetüket, hogy honnan jöttek, milyen értékeik vannak és milyen nehézségekkel néztek szemben az elmúlt 2-300 évben hazánkban. Ezen témákat tárjuk fel ebben az adásban tabuk nélkül a történész-néprajzkutató Kardos Ferenccel!

Folytatódik a beszélgetés Turbucz Dáviddal, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársával. Ebben a részben kiderül, mennyire tartotta fontosnak Horthy a reviziós törekvéseket, mit gondolt a zsidókról, hogyan reagált a Holokausztra és hogy sodródott vele hazánk a második világháborúba!

Kevés szélsőségesebben megítélt vezetője van hazánknak az elmúlt 100-150 évből, mint Horthy Miklós. De mit mond a történettudomány? Mit mondhatunk ki a két világháború között kormányzó, a második nagy háborúba az országot belléptető Horthy Miklós tevékenységéről. Ebben a részben a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Horthy-kultuszt és időszakot hosszú évek óta kutató Turbucz Dávid siet a segítségünkre. A téma annyi kérdést tartogat, hogy két részben hallhatjátok, ez most az első fele!