Lelketlen machinátor, vagy a nagyobb rossz megakadályozója? Henry Kissinger, az Amerikai Egyesült Államok korábbi külügyminisztere és diplomatája egy igazán megosztó személyiség volt. Nem rég bekövetkezett halála okán most megvizságljuk a 100 évig élt nagy tanácsadó életútját és örökségét a BTK Töténettudományi Intézetének történészével, Romsics Gergellyel.

Az előző rész folytatásaként ebben az adásban eljutunk a Rákóczi-szabadságharc kirobbanásáig, majd végigvesszük, mi vezetett először a térnyeréshez, majd a kudarchoz, és a végén még Rákóczi örökségéről is elgondolkodunk a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történészével, Mészáros Kálmánnal!

Ahhoz képest, hogy a 17-ik század végére az országunk majdnem teljesen megszabadult a több, mint 150 évig itt tartózkodó oszmán birodalomtól, öröm és fellélegzés helyett elég hamar, 1703-ban kirobbant a Rákóczi féle szabadságharc... Hogy ez miért történt? Nos, ehhez meg kell értenünk, milyen állapotban volt Magyarország akkor, milyen viszonyban volt a nemesség a bécsi udvarral, milyen terhei voltak a jobbágyoknak és persze azt is, hogy ki is volt az a II. Rákóczi Ferenc, és hogy keveredett később a felkelés élére! Két részes sorozatunk első felében ezeket a témákat térképezzük fel a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársával, Mészáros Kálmánnal!

Fővárosunk az adás kijövetelének napján, 2023 november 17-én ünnepli 150-ik évfordulóját. Ebben a részben a podcast segédszerkesztőjével, Katona Csaba történésszel kalandozunk el egy kicsit Budapest százötven éves történelmében!

Sajnos az orosz-ukrán és az izraeli-palesztin konfliktusok árnyékában egy harmadikról is hallhattunk 2023 őszén, az örmények ugyanis tömegesen kezdtek menekülni az Örményország és Azerbajdzsán között egy évszázada vitatott hegyi karabach területéről. Honnan ered ez a konfliktus? Miért forrong időrőrl időre a Kaukázus? Mi történt az örmény holokauszt óta az örményekkel? A sok kérdésre Gyóni Gábor, az ELTE Kelet-Európa tankszékének adjunktusa válaszol ebben az adásban!

Bár manapság leginkább az északi mitológia horrorlényei töltik meg a képernyőket, a magyar néphagyomány sem szűkölködik ijesztő lényekben vagy történetekben. A lidérc, a mumus vagy a mesék darabolós gyilkosai bizony felvennék a versenyt nem csak a vámpírokkal, de még jó néhány szörnnyel is. Ebbe a világba nyerünk most betekintést Sándor Ildikó néprajzkutató és mesemondó segítségével!

Folytatódik a beszélgtés Dr. Kovács Tamással, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészeti Karának történészével. Ezúttal Izrael elmúlt 50 évének fontosabb eseményei között vájkálunk, és külön fókuszt kapnak azok az események, ami a 2023 őszén kirobbant konfliktust segítik megérteni.

2023 Ősz. Sajnos megint azt halljuk a hírekben, hogy kirobban a konfilktus a Közel-Keleten. Hogy érteni és értelmezni tudjuk a történéseket, bizony itt is a dolgok mélyére kell ásni. Kik, mikor és miért alapították meg a zsidó államot? Hogyan reagált erre az arab világ, kikkel volt Izraelnek konfliktusa, és kikkel közeledtek az álláspontok? Hogyan alakult ki a gázai övezet és Ciszjordánia? Hogyan kezelte Iztrael a palesztinokat? Ezernyi kérdés, amelyre ebben az adásban Dr. Kovács Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának történésze válaszol!

Trianon után az erdélyi magyarok kénytelenek voltak azzal szembesülni, hogy már Romániának hívják a földet, ahol oly régóta élnek. Hogyan ment végbe az országváltás és mit követeltek meg tőlük? Hova telepítettek be románokat? Hogy tudták érvényesíteni az érdekeiket a hirtelen kisebbségivé lett magyarok? Ezekre a kérdésekre Dr. Fodor János, a Babes-Bólyai tudományegyetem Történelem- és Filozófiakar Magyar Történeti Intzétének történésze válaszol!

A szovjet gulágok és nemzetközi hadifogolytáborok világába főként a második világháborút követően rengeteg magyar honfitársunk került el, sokszor több ezer kilométerre saját hazájától. Hogyan lehetett túlélni a gyakran embertelen körülmények között? Milyen volt a kényszermunka, mit ettek és hogy bántak velük? Miért kellett nagy- és dédszüleink százezreinek elszenvedni ezt a kegyetlen sorsot? Ezekre és sok más kérdésre is Dr. Stark Tamás, a BTK Történettudományi intézetének tudományos főmunkatársa válaszol.

Ebben a részben folytatjuk a beszélgetést Németh Balázs hadtörténésszel az első modern háborúként is aposztrofált Porosz-Osztrák szembenállásról. Nem csak a csaták alakulását, de a hadviselésben bevetett újítások szerepét is megismerhetjük!

Az ipari forradalom a hadviselés művészetére is óriási hatással volt, és talán pont azért hívják az 1866-os porosz-osztrák háborút az első modern háborúnak, mert itt már az újítások (is) döntötték el ezt a szembenállást. De vajon mik voltak ezek a faktorok? És a magyarokat is soraiban tudó osztrák hadseregnek lehetett-e volna esélye? Ezekről egy igazi hadtörténésszel, Németh Balázzsal beszélgetünk ebben az adásban.

Mai szemmel talán hihetetlennek tűnhet, hogy Nelson Mandela 1994-es megválasztásáig a világ egyik legjobb életszínvonalú országában rasszok szerint osztották a szavazati jogokat, és útlevéllel kellett az uralkodó réteg földjére lépni valakinek a saját országán belül. Hogy alakult ki a faji megkülönböztetés rendszere Dél-Afrikában, és miért tarthatott ilyen sokáig? Kik gyakoroltak nyomást az irányító rétegre és hogyan tudott egy ilyen, nem egyszer terrort is alkalmazó rendszer békésen megszűnni? Búr Gábor történész és Afrika-kutató válaszol ezekre a kérdésekre, és még sok másra is!

A történelemkönyvek lapjain az ókori Egyiptom után bizony sokáig hiába keresünk információt Afrikáról, és még a rabszolgakereskedelem, majd a kolinizáció idején is csak a lap szélén érdemes nézelődni az európai nagyhatalmak tevékenységének kiegészítőjeként. De mi is történt az emberiség bölcsőjének mondott kontinensen az elmúlt kétezer évben? Ebben az adásban vázlatosan végigvesszük a fontosabb dolgokat Búr Gábor történész és Afrika-kutató segítségével!

Ma valahogy az a közös tudásunk, hogy a mesék gyerekeknek szólnak. Sokan tudják azt is, hogy milyen jó hatással van, ha olvasunk nekik, és arra alszanak el. Csakhogy a történelemben - akár hazánkban, akár a világon bárhol - a mese a mesemondók előadásában ennél jóval többről szólt. Hogy mi mindenről? Ennek a felfedezésében segít nekünk Sándor Ildikó néprajzkutató és mesemondó!

Az 1526-os nagy csatavesztés az oszmán birodalom ellen - nemzetünk egyik, ha nem a legnagyobb tragédiája a történelemben. De vajon elkerülhette volna-e az ereje végén járó Magyarország a vereséget? Lehetett-e volna másképp szerveződni, másképp vagy épp máshol harcolni? Nekünk tényleg Mohács kellett? Ezekre a kérdésekre Varga Szabolcs a BTK Történettudomány Kutatóintézetének főmunkatársa segít választ találni!

A Dózsa Györgyről elnevezett utcák, terek, stb. mennyisége alapján könnyen hihetnénk, hogy történelmünk egyik nagyja, vagy pozitív hőse volt Dózsa György. 1514-es felkeléséről ráadásul egészen elképesztő adatok is keringenek, és a történelemkönyvek is átvettek belőlük párat. De mi igaz a nagy parasztfelkelés mítoszából? Az urak ellen fellázadó hős Dózsa képe miért él bennünk? Hogyan végezték ki valójában? A rengeteg felmerülő kérdésre C Tóth Norbert történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa és a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport vezetője válaszol!

Különleges témával térünk vissza a nyári szünetről! A környezetvédelem az elmúlt 20-30 évben lett igazán forró téma, és a politikusok csak úgy dobálóznak a jelszavaival, mikor ígérgetni kell. Ám a téma egyáltalán nem új keletű, az erdő és tájvédelem gondolata például már több, mint 100 éves, és ennél is régebben felismerte az emberiség, hogy nem termelhetjük ki nyakló nélkül a fákat. Hogy alakult mindez ki a világban, és hogyan hazánkban? Mióta tudjuk, hogy nem kéne kiírtani az amazonasi őserdőket? Mikor és miért hoztunk létre tájvédelmi körzeteket? Hogy lettünk akácnagyhatalaom és mik azok az Erzsébet-ligetek? Ezekre és még sok más kérdésre válaszol ebben az adásban Balogh Róbert környezettörténész!

A Magyar Nemzeti Múzeum a világkiállításokról tart tárlatot, ebben a részben pedig a Múzeum munkatársával, Gál Vilmossal vesszük végig, mire voltak büszkék a magyarok a két világháború között a Horthy-korszakban, és mit mutattak be a világkiállításokon!

A második világháborúban a keleti fronton harcoló magyar katonákról talán már csak a Don-kanyar veszteségei jutnak eszünkbe, pedig 1941 és 44 között sok százezer honfitársunk élt és halt a keleti fronton, sokszor több, mint egy évre elszakítva szeretteitől. Vajon hogy jutottak ki és milyen kultúrsokk érte őket a meghódított területeken? Mikor fordult a háború, hogy menekültek el a Don-kanyarból? Miként viselkedtek a civilekkel, és hogy tartották a kapcsolatot az otthoniakkal? Ezekre a kérdésekre Fóris Ákos, az ELTE Történelem Segédtudományai tanszék oktatója és a Clio Intézet történésze segít választ találni!

A romák helyzete magyarországon egy tabukkal terhelt téma, pedig milyen jó lenne megérteni egymást. Ebben sokat segít, ha megismerjük a történetüket, hogy honnan jöttek, milyen értékeik vannak és milyen nehézségekkel néztek szemben az elmúlt 2-300 évben hazánkban. Ezen témákat tárjuk fel ebben az adásban tabuk nélkül a történész-néprajzkutató Kardos Ferenccel!

Folytatódik a beszélgetés Turbucz Dáviddal, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársával. Ebben a részben kiderül, mennyire tartotta fontosnak Horthy a reviziós törekvéseket, mit gondolt a zsidókról, hogyan reagált a Holokausztra és hogy sodródott vele hazánk a második világháborúba!

Kevés szélsőségesebben megítélt vezetője van hazánknak az elmúlt 100-150 évből, mint Horthy Miklós. De mit mond a történettudomány? Mit mondhatunk ki a két világháború között kormányzó, a második nagy háborúba az országot belléptető Horthy Miklós tevékenységéről. Ebben a részben a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Horthy-kultuszt és időszakot hosszú évek óta kutató Turbucz Dávid siet a segítségünkre. A téma annyi kérdést tartogat, hogy két részben hallhatjátok, ez most az első fele!

Ezúttal Katona Csaba, a podcast segédszerkesztője kalauzol el minket az alkoholfogyasztási kultúránk történetének elmúlt 250-300 évébe. Természetesen nem futunk el az alkoholizmus kérdése elől sem, és emellett kiderül végre, hogy most akkor sörös vagy boros nemzet vagyunk, illetve, hogy miért van pechünk és hogyan kerül a csizma az asztalra!

Egyszerre volt szimbolikus és fizikai határ a keleti blokk szélén a Vasfüggöny. Persze, így is sokan átszöktek, de sokan meg is haltak, miközben megpróbáltak átkelni rajta. Milyen verziói voltak? Hogyan emigráltak annyian 56-ban? Mikor őrizték legszigorúbban a határt? Ezekre a kérdésekre Gecsényi Lajos levéltáros-történész segít válaszokat találni!