Vannak napok, amikor nem könnyű, amikor kileng, de már sokkal könnyebben tud visszatalálni a magában felfedezett békéhez. A kislánynak, aki egykor naplót írt, pontosan azt javasolná, amit a lányának, Lilinek is próbál átadni.

Folytatjuk a beszélgetést a híres-híredt egyházalapító királyról, az angol reneszánsz hat feleséggel büszkélkedő alakjáról, VIII. Henrikről. Vendégünk ismét dr. Bárány Attila, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetének tanára és történésze, akivel ebben az adásban már igazán bulváros részletekbe is belemegyünk!

Kevés történelmi alakot övez akkora érdeklődés a mai napig, mint Anglia 16-ik századi reneszánsz uralkodóját, VII. Henriket. Vajon az egyházalapítás, vagy hat feleség, esetleg a sportok és művészetek nagylelkű támogatása és művelése miatt érdemes rá emlékezni? És mi van a kolostorfoglalásokkal, vagy azzal, hogy kivégeztetett hozzá közel álló embereket, illetve lefejeztette saját feleségét? A két részes adásban a Debreceni Történettudomány Intézet tanára és történésze, Dr. Bárány Attila segít minket közelebb jutni ehhez a nem mindennapi emberhez.

A török 150 évig kihasította hazánk egyharmadát, és ismerjük a csatákat, a visszafoglalási kísérleteket, és a tröténelemkönyvben szerepel az is, hogy Buda 1541-től egészen 1686-ig oszmán fennhatóság alatt állt. Arról viszont keveset tudunk, hogy milyen is volt az élet a török hódoltságban! Hogy változtak a szabályok, a szokások, a városképek? Milyen volt az élet a faluban? Mit jelentett a front és akik ott laktak, min mentek keresztül? Miként alakult át Buda, a főváros? Ezekről a kérdésekről, és még rengeteg másról egy nem rég kiadott könyv apropóján dr. Sudár Balázzsal beszélgettünk!

Ünnepelve a századik adásunkat, podcastünk társszerkesztőjével, a Nemezti Levéltár Országos Levéltárának munkatársával, Katona Csabával válaszolunk az elmúlt hetekben érkezett kérdésekre. Jó szórakozást!

Kevés olyan magyar van, akinek a neve mindannyiunk számára mond valamit, de Petőfi Sándor mindenképpen az egyik ilyen. Ugyanakkor jóval több volt ő, mint népi költő, aki elszavalta híres versét 1948 március 15-én. Rengeteget kutatták az életét, és most már tudjuk, hogy a magyar romantika egyik megtestesítője hogy nőtt fel, miként találta meg számításait, hogyan került a pesti forgatagba és vált nemzeti ikonná. Ezt a folyamatot ebben az adásban a BTK Történettudományi intézet munkatársa, Gyimesi Emese világítja meg nekünk!