A történelem viharai nem kíméltét a több ezer éves múlttal rendelkező Írország lakóit, azonban ők mégis, minden megpróbáltatás dacára túléltek. Sokat elmondta az ír történelemről, hogy a szigeten ma is egy kettészakított országot láthatunk a térképen. Vajon milyen hányattatásokon ment keresztül a gael nyelvet még ma is őrző Szent Patrik népe? Hogyan kerültek többször idegen uralom alá, hogyan élték túl a vészeket és miképp éleződtek ki a vallási ellentétek? Minderre, és még sok minden másra is választ ad nekünk ebben az adásban Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ történész főmunkatársa!

A munkahelyi közösségekben egy vezető akkor működik jól, ha folyamatosan sztoriban van az emberekkel, közösen gondolkodnak és cselekszenek. Végül ezek a közös történetek lesznek, amiket a vezető hátrahagy, azaz az ő saját legacy-ja.

A PayPal alapítója, a Facebook finanszírozója, a Szilícium-völgy ideológusa, akinek a világnézete nagy hatással volt az összes techno-oligarchára. Libertariánus, de szerinte a monopólium az egyetlen működőképes üzleti modell, a szabad piac pedig mítosz. Utálja az államot, de megfigyelőszoftvert készít nekik jó pénzért. Melegellenes, de maga is meleg. A nők szerinte nem összeegyeztethetők a demokráciával. Peter Thiel igencsak ellentmondásos figura.

Ebben a záró epizódban a világháború utáni szerepvállalásáról lesz szó, egészen a haláláig, hiszen Winston igen hosszú politikai karrierje koránt sem ért véget ’45-ben. Sőt, még egyszer miniszterelnök lesz. Végül: mit üzen Churchill élete a mának, a mai ismét csak háborús korunknak? Miért lett tulajdonképpen ikon ő?

"Odaálltam anya mellé, és mondtam neki: anya, ha úgy érzed, hogy elfáradtál, menjél. És eltelt négy óra, és hívtak a kórházból, hogy na most menjünk és köszönjünk el tőle.

Hogyan tudunk olyan döntéseket hozni ma, amire egy jövőbeli generáció is büszke lenne, vagy legalább megértené azokat?

A sorozat első epizódjában felvázoltuk Winston Churchill életpályájának második világháború előtti szakaszát. Ebben a középső epizódban a háborús vezetői szerepéről lesz szó, arról, hogy mitől vált ő valójában ikonná.

Winston Churchill egy valódi ikon. Ezt a kifejezést olyasvalakire szoktuk használni, aki a hétköznapi emberek fölé tornyosul tettei miatt. Ugyanakkor az ikonok kétdimenziósak, merevek, akár csak a bizánci szentek ikonjai, ahonnan ez a modern szóhasználat ered. Csak a kiemelendő dolgokat tudjuk róluk, eszméket képviselnek nevükkel, életük többi részéről nem is illik beszélni, mert ezzel mintha visszarángatnánk őket a földre. Nos, most ebben az epizódban pontosan ezt kíséreljük meg Winston Churchillel, akiről a legtöbben csak azt tudják, hogy megnyerte a második világháborút Hitlerrel szemben. Miközben egy olyan életút az övé, ami a viktoriánius korból az atomkorszakba ível, és közben olyan kalandokat élt meg, amire méltán mondhatjuk, hogy Winston Hatalmas Arc volt. (Első rész.)

Innovatívak csak úgy tudunk maradni, ha folyamatosan használjuk, és megtanuljuk az új technológiákat, amik nem csak céges szinten, de magánemberként is több mint hasznos.

Folytatjuk beszélgetésünket az Egyiptomi Óbirodalomról az ELTE Egyiptológiai tanszékének docensével, dr. Bács Tamással. Ebben a részben kiderül, mitől volt minden idők egyik legnagyobb egyiptomi uralkodója II. Ramszesz, valamint hogy miként ért véget a huszadik dinasztiával az Újbirodalom. Ezen kívül szóba kerül még a mindennapi élet, a nők helyzete és a korát megelőző civilizáció kérdése is!

Bár a mai napig rendkívüli mennyiségű kutatás zajlik az Ókori Egyiptommal kapcsolatban, valahogy a huszadik század lelkesedése már nem ragadt át a huszonegyedikre a világkultúra egyik bölcsője iránt. Pedig milyen jó elmerülni egy ennyire fejlett civilizáció egykori világába, és megismerni a mindennapkat, a háborúskodást vagy épp a vallási viszályokat és gazdasági kihívásokra adott válaszokat. Erre az utazásra most Bács Tamás, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének docense kalauzol el minket egy duplarész keretei között!

Mi a szerepe az üzletpoltikában, a külföldi terjeszkedésben az ITnak és a marketingnek?

A sales visszautasításokkal teli. A jutalom az, amikor valakinek szimpatikus vagy.

Nincstelen görög menekült, aki hajó- és ingatlanmágnás lesz, megveszi a görög légitársaságot, majd saját szigetén veszi feleségül a lelőtt JFK özvegyét. De milyen csalásokat és gazságokat kellett ahhoz elkövetnie, hogy a neve egy időben ugyanúgy szinonímája legyen a gazdagságnak, mint a Rotschildoké, vagy manapság Elon Muské és Jeff Bezosé?

A podcast média / legyen az videós vagy audió / akkor tud közönséget építeni, ha sok epizódot készítesz és azokat rendszeresen publikálod,. Mi számít soknak? Mondjuk évi, minimum 20 rész.

Olaszországban 1922-től a második világháború közepéig Mussolini és a fasiszta párt irányította a mindennapokat. Érdekes, hogy a ma már csak szitokszóként felbukkanó fasizmusnak a harmincas évek közepéig bizony elég jó sajtója volt a nyugati világban, és hiába volt diktatúra, az olasz nép sem lázongott. Miért és mitől működött ez a rendszer ilyen sokáig? Ezt vesszük végig ebben az adásban Andreides Gábor történésszel!

Néha a mindennapjainkban fel sem tűnik, milyen káros társadalmi berögződések szerint élünk.

Agatha Christie nagyon sokan valamifajta konzervatív Miss Marple típusnak képzelik el. Valójában egy talpraesett, önálló, lázadó nő volt, saját karrierrel, saját megélhetéssel, aki bátorkodott összeházasodni egy nálánál 14 évvel fiatalabb férfival, világkörüli útra menni, szörfözni Hawaiion és ásatásokon dolgozni a turbulens Közel-Keleten. Ismerjük meg a valódi Agatha Christiet is, ne csak a könyveit!

"A megoldás ott van a természetben, csak nyitott szemmel és elmével kell járni."

A vállalatvezetők világítótorony szerepet töltenek be. Ez jelenthet mindenkinek mást, de irányt mindenképpen ők mutatnak.

Amikor a skandináv modellről szóló előadásaimon megkérem a hallgatóságot, hogy mondjanak híres skandináv politikusokat, néma csönd fogadja a kérésem. Aztán valaki mindig bedobja: „Olof Palme?” „Őróla mit tud?” – szoktam ilyenkor kérdezni. „Hogy lelőtték?” – válaszolja az illető. „Ezen kívül?” „Nem sokat.” Ez a rövidke teszt a legjobb példa arra, hogy az igazán sikeres társadalmaknak nem nagyon van ismert nemzetvezetője. Nem véletlenül nem tud ugyanis senki megnevezni híres skandináv vagy mondjuk japán politikust: ezekben az országokban ugyanis nincs szükség ilyenekre. A sikert a nemzeti közösség, a nép egésze produkálja, sokak együttműködésének kiérlelt mechanizmusai, az nem függ egyetlen személytől, aki adott esetben meg is halhat, és akkor mi lesz velünk azután? Viszont tényleg, ki is volt ez az Olof Palme, akit mindenki csak arról ismer, hogy lelőtték? És miért lőtték le, mikor köztudott, hogy Skandinávia egy nagyon békés része a világnak, ahol szemben Olaszországgal vagy mondjuk a Közel-Kelettel egyáltalán nem jellemző a politikai gyilkosság. Erről szól ez az adás.

Folytatódik a beszélgetés történelmünk egyik, ha nem a legnagyobb tragédiájáról. Ebben a részben Dr. Kovács Tamás történésszel végigmegyünk a náci halálgyár borzalmas működésén és a Holokauszt következményein. Nem véletlen a 18-as besorolás, ugyanakkor a podcast alapvető koncepciója, hogy vagy alaposan körbejárunk egy témát, vagy sehogy. Emlékezzünk közösen, hogy ez soha többet ne fordulhasson elő! Nyugodjanak békében!

A világtörténelem egyik legnagyobb tragédiáját nagyon nehéz feldolgozni, hiszen a második világháború alatt talán csak a német vezetés tudhatott a részletekről. 1945-ben azonban megindult a történelmi események feltárása, és ma már tudjuk, hogyan működött a náci halálgyár. Ebben a duplaepizódban az RTK Rendészetelméleti és történeti tanszékének tanszékvezető adjunktusa, a podcat visszatérő vendége, Kovács Tamás segít végigmenni azon a sokszor horrorisztikus folyamaton, amelynek keretében Európa zsidóságának több mint a felét kiírtotta az ipari szintre emelt hitleri népirtó-gépezet.

Az innováció pont az ilyen beszélgetésekből jön, amikben más szemléletű, más tapasztalatokkal rendelkező emberekkel osztjuk meg a problémáinkat, az elakadásainkat.

A Hatalmas Arcok sorozatban nem csak békés, produktív, jóindulatú, kreatív, hasznos emberek életútját mutatjuk be, hanem néha bizony hatalmas életutat bejáró csalók, zsiványok, svihákok, vagy egyenesen bűnözők kerülnek terítékre. Most talán minden élő bűnözők legnagyobbikáról lesz szó, a politikai kapcsolatai révén a magyar sajtóban is gyakran szereplő Szimeon Mogiljevicsről, az ukrán-orosz szervezett alvilág vezetőjéről. Az Európai Unió és az FBI szerint az utóbbi évtizedekben ő volt a világ legnagyobb hatalmú maffiavezére. Ha olasz lenne, azt mondanánk, a capo di tutti capi. De nem olasz, ukránul pedig nem hangzik olyan jól.