Az Egyesült Államok legvéresebb történelmi összecsapása bizony nem a világháborúk között keresendő, hanem az 1860-as években, amikor Észak és Dél egymásnak esett. A máig sokat vitatott szembenállással kapcsolatban igyekszik ez a rész sok kérdést megválaszolni, beleértve, hogy a rabszolgaság intézménye volt-e a tényleges oka a polgárháborúnak, hogy utóbbi kifejezés egyáltalán alkalmazható-e, illetve, hogy mikor is dőlt el ez a véres szembenállás. Ebben segítségünkre a Rubicon Intézet főigazgatója, és kedves visszajáró történész vendégünk, Hahner Péter volt!

A két világháború között Shanghai volt Ázsia fővárosa, legnagyobb és legforgalmasabb világvárosa, nyüzsgő metropolisz. A város legikonikusabb épületeit, egyben első magasépületeit pedig nem más tervezte, mint egy magyar menekült, Hugyecz László. Honnan indult? Miért menekült Kínába? Hogyan lett a város meghatározó építésze? És miért nem tudunk róla szinte semmit?

Egy gondolat bánt engemet - Petőfi Sándor

Több, mint húsz éven át dolgozott családorvosként. Meggyőződése, hogy a betegségek és a stressz között szoros a kapcsolat, éppen ezért elkötelezett abban, hogy felhívja a figyelmet az egészségügyi problémák tágabb összefüggéseire. Dr. Máté Gábor 1956-ban költözött családjával Kanadába. Járt a Columbia Egyetemre, dolgozott orvosi koordinátorként, bátran áll a függőségek elleni küzdelem frontvonalába. Világszerte elismerik az ADHD- azaz a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar tárgyában folytatott munkáját.

Harmadik részével jelentkezik az Inno Sapiens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos podcast sorozata. A legújabb epizódban szó lesz az energiaipar jövőjéről, a tárolási lehetőségekről, de kiderül az is, hogy a Műegyetem MVM Smart Power szimulációs laborjában milyen megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatások folynak.

Csenge és Gergő régóta vannak együtt, házasok, két gyerekkel. Bár mindketten azt állítják, együtt akarnak maradni, nagyon nehezen viselik el egymást, rengeteg a konfliktus. Csenge a közös teherviselést, Gergő a nyitott kapcsolatot hiányolja. Ebben az epizódban Sarkadi Bálint megpróbálja kimozdítani őket a szokásos működésükből, hogy kicsit nyissanak egymás fele. Hogy sikerül-e, ez kiderül a műsorból.

“Volt olyan, hogy valaki ezzel kérte meg a lány kezét, vagy a főnöke végre megértette, amit már régóta nem, és volt olyan is, hogy ezért van diplomája. Tehát nagyon sok szeretet-történetet mondtak el.”

Naponta jelenik meg a hírekben, könyvek, dokumentumfilmek, podcastok tucatjai szólnak Vlagyimir Putyinról, miközben a legalapvetőbb dolgokat nem tudjuk róla. A világpolitika egyik legmeghatározóbb figurája, de nem tudni, honnan jött és hogyan került oda, ahol most van. Ebben a részben sorra vesszük a legnagyobb kérdéseket, amik felett a Putyin-életrajzok többsége elegánsan átsiklik, hogy kicsit jobban megértsük a legbefolyásosabb arctalan ember életét és működését.

Magyar vagyok - Petőfi Sándor

Először sportolóként bizonyított. Tizennyolcszoros kupagyőztes és magyar bajnok, négydanos cselgáncsozó. Talán ennek is köszönhető, hogy nem ismer akadályokat, áttöri a gátakat, amit a fejébe vesz, azt tűzön-vízen keresztül viszi. 2003-ban apjától vásárolt egy több százmilliós veszteséggel üzemelő céget, mára a legsikeresebb hazai ásványvízmárka az övé. Kadarkai Endre az élelmiszeripar egyik legnagyobb hazai felforgatójával, Balogh Leventével beszélget.

A modernizáció, a kompjuterizáció csak mostanság költözik be a gyógyszeriparba. Mit jelent mindez a gyakorlatban? Mi a jelentősége a folyamatos, szenzorokkal követett gyógyszergyártásnak? Joós Andrea az iparág innovációiról beszélgetett Nagy Zsombor laborvezetővel, Greiner Istvánnal, a Richter gyógyszergyár kutatási igazgatójával, valamint Marosi Györggyel, a Műegyetem professzorával. A műsor végén bemutatkozik a BME Z10 inkbációs laborjában működő SmartSense startup.

Zsombor és Krisztián másodszorra érkezett konzultációra. Az első alkalom után azt a házifeladatot kapták, hogy írjanak egy-egy levelet édesapjuknak, amit megőrizhetnek maguknak, de az ezzel kapcsolatos gondolataikat hangjegyzetben kellett rögzíteniük. Ebből a részből kiderül, milyen érzések jöttek fel bennük a feladat kapcsán, és arról is szó lesz, miért alakult ki ellenállás bennük a konzultációval kapcsolatban.

Folytatódik a beszélgetés a BTK Történettudományi Intézetének munkatársaival, Zeidler Miklóssal és Bartha Ákossal, amelyben feltárjuk a huszadik század első felének antiszemitizmusa körüli mozgalmakat, főszereplőket, és hogy a jelenség hogyan alakult át a második világháború kitöréséig. Ebben a részben az 1920-as Numerus Clausustól indulva a favédő egyesületeken és a 20-as évek végén beütő gazdasági világválságon át egészen az olyan antiszemita erőkig jutunk, akik Németországgal nem is feltétlenül szimpatizáltak.

Ahhoz, hogy a fizikai világban néha becsapnak minket, már hozzászoktunk. Az új digitális világban azonban egész másképp néznek ki a csalások. Jó példa erre a kriptó, a szerencsejáték, ami milliókat beszippant világszerte. Ebben az epizódban kriptovilág eddigi legnagyobb csalójáról, Sam Bankman Friedről lesz szó, aki már kora huszonévesen a világ egyik leggazdagabb embere lett, majd a világtörténélem eddigi legnagyobb bukását szenvedte el, gyakorlatilag pár napon belül elveszítette teljes vagyonát. Ma pedig már börtönben ül, vaszínűleg élete végéig. De nézzük meg, hogyan ejthette át a teljes kriptovilágot!

Ő volt az első magyar nő, akire stand-uposként felfigyelt a szakma, aztán a közönség is. Beszélgetésünkben mesélt konfliktusokról, lázadásról és az önmagában lévő kettősségről is. Hogyan forgatta fel a Dumaszínház életét és miként látja önmagát nőként, anyaként és humoristaként? Kadarkai Endre kérdezett, Anett pedig könyörtelen őszintességel válaszolt.

Mikorra terjedhet el jobban az elektromos közlekedés? Az autókon kívül a repülők is lehetnek elektromosak, vagy hibridek? Sok más mellett ezekről a témákról fogunk beszélgeti a Budapesti Műszaki és Gadaságtudomány Egyetem hajtáslaborjában és a stúdióban. Joós Andrea műsorvezető kérdéseire a stúdióban Becker Péter, a BME Villamos Energetika Tanszék tudományos munkatársa és Zeitler Balázs, a Rolls-Royce Hungary ügyvezetője, a laborban pedig Balogh Attila, a BME docense és Balázs Gergely, a Rolls-Royce Hungary vezetőségi tagja válaszoltak, a műsor végén pedig bemutatjuk a BME Z10 inkubációs központban dolgozó Rollin Technologies startup csapatot is.

Szilágyi Áron, az egyik legeredményesebb magyar sportoló az elsők között állt ki és mondta, a mentális felkészülés ugyanolyan fontos, mint a fizikai edzés. Mikor tudatosult benne a tehetsége? Mitől olyan fegyelmezett? Milyen taktikával készült az egyes olimpiákra? Erről mesél Epres Panninak. Majd L. Stipkovits Erika pszichoterapeuta arról beszél, hogy mi kell ahhoz, hogy kiegyensúlyozottnak érezzük magunkat.

Elég kevés hegymászó feleség van, úgyhogy nem nehéz az összeset ismernem. Kemény csajok. Sok mindent kibírnak és a legtöbbjük szintén mászik. Csak így lehet megérteni teljesen a másik felet, hogyha te is a szenvedélyének a részese vagy.

Ivett és Feri feszülten érkezett a második konzultációra, egy látszólag apróságon vesztek össze, de ez felszínre hozott számos mélyen szunnyadó konfliktust. Aztán Feri felolvasta a saját magának írt levelet, ami új szakaszt nyithat kettejük között.

Lee Kwan Yew Szingapúr teljhatalmú ura volt hosszú évtizedeken keresztül. Autoriter vezetése alatt a kis városállam az emberi történelem valószínűleg leggyorsabb fejlődését élte át, cáfolva azt a tézist, mely szerint demokrácia vagy korrupciómentesség szükségeltetik a gyors gazdasági fejlődéshez. De akkor mi kell hozzá? Erről szól a sikeres diktátorról szóló adás.

Ganz József a zsenialitásának köszönhette, hogy nem mindennapi karrierje olyan korán kerékbe tört. Volt olyan időszak, amikor még a nevét sem volt szabad leírni, találmányait pedig rendszeresen másokénak tulajdonították.

Európa csendes, újra csendes - Petőfi Sándor

Szilágyi János a magyar rádiózás egyik legnagyobb harcosa. Először kirúgták, aztán visszavették a Magyar Rádióba, nem volt hajlandó lakatot tenni a szájára, ezért egy ország követte műsorait. A Felforgatók heti adásából kiderül, hogy szerencsére Szilágyi János jellegzetes orgánuma, csillapíthatatlan kíváncsisága és humorérzéke az elmúlt húsz évben semmit sem változott.

Az huszadik századi antiszemitizmusról leginkább Hitler és a Holokauszt juthat eszünkbe, pedig a század első felében is jelen volt egész Európában, és még azon túl is. Az évek során pedig bizonyos események hatására erősödött. Ennek megyünk utána ebben a dupla-részben, az első etapban a magyar Numerus Claususig eljutva, a két vendég, Zeidler Miklós és Bartha Ákos, a BTK Történettudományi Intézetének munkatársai pedig pont egy friss kutatásból jönnek a témában, így volt bőven mondanivalójuk!