Folytatódik a beszélgetés dr. Szabó Lajos történésszel, a Magyar Olimpia- és sporttörténeti múezeum nyugalmazott igazgatójával az olimpiákról. Ebben a részben érkeznek a bojkottok, a merényletek és a dopping, és még az is szóba kerül, hogy lehetséges-e úgy olimpiát rendezni, hogy nem megy bele tönkre az adott ország!

A vállalkozásban, a profitban is a kulcs az átláthatóság, az emberbarát munkahely, a közösségi szerepvállalás és a környezettudatos működés.

Lehet-e jó oldala, ha a gyerek náthás? Vagy ha megy a hasa? Vagy ha egyfolytában sír? Minderre választ kapunk Gyerekes gondolatok című könyvből, ami nem bölcs intelmeket osztogat, inkább együttgondolkodásra hív. A szerzővel, Herner Dorka pszichológus-coach-csal beszélgetek a gyereknevelésről, vagyis inkább ahogy ő hívja, a gyerekek terelgetéséről.

Götz Werner szerint a jövedelemre az embernek azért van szüksége, hogy éljen, hogy megéljen. A munkára viszont azért, hogy kibontakozzon és fejlődjön.

Balogh Levente az egyik legsikeresebb hazai vállalkozó, jelentős vagyonnal és tévés szerepléseinek köszönhetően jelentős ismertséggel. Hogyan gondolkodik az ember a szabadságról, ha elvileg mindent megengedhet magának? Mit tekint feladatának? Megkörnyékezte-e valaha a politika? Erről is beszélgettünk ebben az epizódban.

Ben Horowitz olyan csúcsmenedzser, aki tudja, milyen, amikor az érzelmek nem követik az üzleti logikát, amikor egyszerre kell figyelni az emberekre, a termékre és a profitra is, és egyáltalán nem mindegy, milyen sorrendben.

Prohászka Andrea 2019-ben vette át édesapjától a Tutti, élelmiszeripari cég vezetését. Azóta B2B kereskedelemből nyitottak a B2C felé, négy webshopot üzemeltetnek, a bevételük is közel a duplája lett. Egy nem könnyű átadási folyamatról, női vezetői szerepről, a csapat fontosságáról lesz szó, és arról is, hogy vajon mást jelent-e a hosszútávban való gondolkodás egy 100 százalékban családi kézben lévő cég életében, mint úgy általában?

Aaron Hurst azzal foglalkozik, hogy az emberek hogyan érezhetnék jobbnak, hasznosabbnak, elégedettebbnek magukat a munkahelyükön úgy, hogy egy ügyért dolgoznak.

Hisz, abban hogy a születés egy szent pillanat, ezért a háborítatlansága mindennél fontosabb. Mert változtatni a szülészet kőbe vésett szabályain. Az ő nevéhez fűződik az apás szülés és az otthonszülés is. 22 év alatt - részben törvényi háttér nélkül - 3500 otthonszülést kísért. A 3500 újszülöttből három baba oxigénhiányos károsodást szenvedett, egy pedig vállelakadásban meghalt. Ezek miatt a bíróság elítélte, börtönbe, majd szigorú házi őrizetbe került. A Felforgató vendége: Geréb Ágnes.

Végiggondoljuk, hogy valósak-e azok a kritikák a focistákkal, fotósokkal, előadókkal szemben, hogy az nem munka, ahhoz bárki ért.

Marc Benioff: A világ üzleti vezetői helyezzék a profit elé az értelmet, mert ez az egyetlen módja annak, hogy a világban kialakult elképesztő egyenlőtlenségekkel kezdeni lehessen valamit.

Ezúttal Katona Csaba, a podcast segédszerkesztője kalauzol el minket az alkoholfogyasztási kultúránk történetének elmúlt 250-300 évébe. Természetesen nem futunk el az alkoholizmus kérdése elől sem, és emellett kiderül végre, hogy most akkor sörös vagy boros nemzet vagyunk, illetve, hogy miért van pechünk és hogyan kerül a csizma az asztalra!

Az olimpiák gigantikus sportünneppé váltak és a legtöbb sportágban a csúcsok csúcsát jelentik. De hogyan indult újra útjára az olimpiai mozgalom? Mit vitt tovább az ókori rendezvényekből? Hány olimpia maradt el, és mikor fejlődött a mai, grandiózus eseménnyé? Mik az elmúlt 130 év legfontosabb és legérdekesebb sztorijai? Ezen kérdésekre és még sokkal többre is választ kapunk dr. Szabó Lajos történésztől, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum nyugalmazott igazgatójától!

Dan Pallotta: a civilek is képesek üzleti értéket teremteni, miközben egy jó ügyet szolgálnak, és persze fordítva is.

Én is gyakran felteszem ezt a kérdést magamnak. L. Stipkovits Erika szakpszichológus Szeretettel sebezve című könyve segíthet eldönteni, hogy milyen szülők vagyunk, és változtathatunk-e azon, amit otthonról hoztunk.

A Netflixnél nem tartják számon a szabadnapokat, és az alkalmazottak külön jóváhagyás nélkül, ésszerűen költhetnek. Az alapító, Reed Hastings szerint így a dolgozók felelősségteljesebbek lesznek.

Monica Lindstedt a legnagyobb svéd médiavállalat vezérigazgatói székéből egy takarító cég élére váltott, és a nemek közti egyenlőtlenségekre világít rá.

Tilesch György kutató az életét arra tette fel, hogy a mesterséges intelligencia felelős felhasználása mellett érveljen, és erről győzze meg a politikusokat és a világ vezető üzletembereit. Mennyire vagyunk szabadok egy olyan világban, amikor párhuzamosan rengeteg valóság létezik és algoritmusok határozzák meg, milyen információkhoz jutunk hozzá?

Hat tanulással töltött külföldi év után bár kézenfekvőnek tűnhetett volna, hogy a nemzetközi üzleti életben teljesedik ki, úgy döntött haza költözik. Langár Bence ma már a TLF Capital hazai alapítású family office, azaz a családja vagyonkezelő cégének első embere. Korábban édesapja invitálására a Frei Café felsővezetőjeként is dolgozott, míg nem angyalbefektetőként el nem kezdett nyitni a startupok felé. Jelenleg 23 cég tartozik a holding alá, amely úgy növekszik, hogy közben az időtállóságra, az érvényességre épít. Langár Bencével beszélgetünk.

Melanie Perkins, a Canva ausztrál alapítója 30 éves korára 3,2 milliárdos üzletet épített fel, a jegygyűrűje mégis csak átszámítva 10 ezer forintba került.

Mindenki ismeri a magyar médiában, pedig se tévében, se rádióban és kiadónál sem dolgozik. Ő szervezi viszont a magyar média legfontosabb szakmai eseményeit. Évente több alkalommal képes rávenni kétezer médiást, hogy félretéve a versenyt, a politikai határvonalakat, együtt töltsenek néhány napot Siófokon. Kadarkai Endre Csermely Ákossal beszélget sikerről, motivációról, bukásról, munkaalkoholizmusról.

Megpróbáljuk megfejteni, miért nem lehet szerelőt találni. Vagy ha igen, miért olyan drága. De szó lesz még Jocó melyik szomszéd-típustól fél leginkább.

A nagysikerű' mit eszik és mit evett a magyar' témakör uán most egy kicsit specifikusabb kérdést járunk körbe: pontosan milyen is volt a magyar konyha, mielőtt a reformkor kitalálta, hogy akkor onnantól mit is hívunk magyaros ételeknek? Mit tartottak egészségesnek és mit kevésbé? Mit vettünk át a törököktől és ők átvettek-e bármit tőlunk? Banai Zsófia és Berta András, a témát jó ideje kutató mávelődéstörténész-duó mindent megválaszol!