A török 150 évig kihasította hazánk egyharmadát, és ismerjük a csatákat, a visszafoglalási kísérleteket, és a tröténelemkönyvben szerepel az is, hogy Buda 1541-től egészen 1686-ig oszmán fennhatóság alatt állt. Arról viszont keveset tudunk, hogy milyen is volt az élet a török hódoltságban! Hogy változtak a szabályok, a szokások, a városképek? Milyen volt az élet a faluban? Mit jelentett a front és akik ott laktak, min mentek keresztül? Miként alakult át Buda, a főváros? Ezekről a kérdésekről, és még rengeteg másról egy nem rég kiadott könyv apropóján dr. Sudár Balázzsal beszélgettünk!

Ünnepelve a századik adásunkat, podcastünk társszerkesztőjével, a Nemezti Levéltár Országos Levéltárának munkatársával, Katona Csabával válaszolunk az elmúlt hetekben érkezett kérdésekre. Jó szórakozást!

Kevés olyan magyar van, akinek a neve mindannyiunk számára mond valamit, de Petőfi Sándor mindenképpen az egyik ilyen. Ugyanakkor jóval több volt ő, mint népi költő, aki elszavalta híres versét 1948 március 15-én. Rengeteget kutatták az életét, és most már tudjuk, hogy a magyar romantika egyik megtestesítője hogy nőtt fel, miként találta meg számításait, hogyan került a pesti forgatagba és vált nemzeti ikonná. Ezt a folyamatot ebben az adásban a BTK Történettudományi intézet munkatársa, Gyimesi Emese világítja meg nekünk!

A biológia nem befolyásolja az apaságot.

A múltunkban fellelhető pontok összekötve egy vektort adnak ki, amiket meghosszabítva a jövőképünket is meghatározhatjuk.

Bill Gatesről gondolják a leggyakrabban, hogy ő a "jó milliárdos", Ahogy azonban ebben az adásban bemutatjuk, már a vagyona is monopóliumként jött létre, az utóbbi években kifejtett "jótékonykodási" tevékenysége pedig inkább nevezhető reputáció vásárlásnak, befolyásszerzésnek, sőt, néha kifejezetten nyereséget hozó üzleti tevékenységnek és adóelkerülésnek. Közeli barátsága a pedofilhálózatot működtető Jeffrey Epsteinnel pedig kimagyarázatlan maradt. Jó oligarcha nincs. Gates sem az.

A történelem viharai nem kíméltét a több ezer éves múlttal rendelkező Írország lakóit, azonban ők mégis, minden megpróbáltatás dacára túléltek. Sokat elmondta az ír történelemről, hogy a szigeten ma is egy kettészakított országot láthatunk a térképen. Vajon milyen hányattatásokon ment keresztül a gael nyelvet még ma is őrző Szent Patrik népe? Hogyan kerültek többször idegen uralom alá, hogyan élték túl a vészeket és miképp éleződtek ki a vallási ellentétek? Minderre, és még sok minden másra is választ ad nekünk ebben az adásban Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ történész főmunkatársa!

A munkahelyi közösségekben egy vezető akkor működik jól, ha folyamatosan sztoriban van az emberekkel, közösen gondolkodnak és cselekszenek. Végül ezek a közös történetek lesznek, amiket a vezető hátrahagy, azaz az ő saját legacy-ja.

A PayPal alapítója, a Facebook finanszírozója, a Szilícium-völgy ideológusa, akinek a világnézete nagy hatással volt az összes techno-oligarchára. Libertariánus, de szerinte a monopólium az egyetlen működőképes üzleti modell, a szabad piac pedig mítosz. Utálja az államot, de megfigyelőszoftvert készít nekik jó pénzért. Melegellenes, de maga is meleg. A nők szerinte nem összeegyeztethetők a demokráciával. Peter Thiel igencsak ellentmondásos figura.

Ebben a záró epizódban a világháború utáni szerepvállalásáról lesz szó, egészen a haláláig, hiszen Winston igen hosszú politikai karrierje koránt sem ért véget ’45-ben. Sőt, még egyszer miniszterelnök lesz. Végül: mit üzen Churchill élete a mának, a mai ismét csak háborús korunknak? Miért lett tulajdonképpen ikon ő?

"Odaálltam anya mellé, és mondtam neki: anya, ha úgy érzed, hogy elfáradtál, menjél. És eltelt négy óra, és hívtak a kórházból, hogy na most menjünk és köszönjünk el tőle.

Hogyan tudunk olyan döntéseket hozni ma, amire egy jövőbeli generáció is büszke lenne, vagy legalább megértené azokat?

A sorozat első epizódjában felvázoltuk Winston Churchill életpályájának második világháború előtti szakaszát. Ebben a középső epizódban a háborús vezetői szerepéről lesz szó, arról, hogy mitől vált ő valójában ikonná.

Winston Churchill egy valódi ikon. Ezt a kifejezést olyasvalakire szoktuk használni, aki a hétköznapi emberek fölé tornyosul tettei miatt. Ugyanakkor az ikonok kétdimenziósak, merevek, akár csak a bizánci szentek ikonjai, ahonnan ez a modern szóhasználat ered. Csak a kiemelendő dolgokat tudjuk róluk, eszméket képviselnek nevükkel, életük többi részéről nem is illik beszélni, mert ezzel mintha visszarángatnánk őket a földre. Nos, most ebben az epizódban pontosan ezt kíséreljük meg Winston Churchillel, akiről a legtöbben csak azt tudják, hogy megnyerte a második világháborút Hitlerrel szemben. Miközben egy olyan életút az övé, ami a viktoriánius korból az atomkorszakba ível, és közben olyan kalandokat élt meg, amire méltán mondhatjuk, hogy Winston Hatalmas Arc volt. (Első rész.)

Innovatívak csak úgy tudunk maradni, ha folyamatosan használjuk, és megtanuljuk az új technológiákat, amik nem csak céges szinten, de magánemberként is több mint hasznos.