Tóth Krisztián dzsúdósra hatalmas terhet helyezett az olimpikonokkal szembeni társadalmi elvárás. Hogyan lehet megfelelni ezeknek? Hogyan lehet nem feladni, amikor a külvilágból csupa negatív visszajelzés érkezik? Sok más mellett ezekről is beszélgettünk, aztán a műsor második részében L. Stipkovits Erika pszichoterapeuta mondja el, hogyan lehet megküzdeni a külső elvárásokkal és számonkérésekkel.

Az Oscar-díjas színész, producer, vállalkozó és aktivista rámutat az igazságtalanságra is, és tesz is ellene. Női vezetőként Hollywoodban és azon kívül is nem csak beszél, de cselekszik is.

Fahidi Éva 97 éves, holokauszttúlélő. Élete java részét a XX. században élte le, Magyarországon, olyan rendszerekben, amelyek saját állampolgáraik szabadságára és életére törtek. Éva az élete során többször is megtapasztalta, hogy milyen az, amikor az ember szabadságát korlátozzák vagy akár teljesen megpróbálják elvenni. De közben azt is tudja, hogy mit jelent a teljes szabadság érzése.

Az emberi természet két fő mozgatórugója az önös érdek és a másokkal való törődés gyakran káros egy szervezet működésében, ám ha egy cégvezető mélységében méri fel a dolgozók mentalitását és motivációit, könnyebben tud harmóniát teremteni az adakozó és a haszonleső kollégák között.

Kevesen tudják Adáról, a népszerű műsorvezetőről, hogy milyen mélypontok és milyen harcok állnak a mosolyai mögött.

Szükségtelennek gondolja a tankönyveket, diákjait pedig magolás helyett valódi gondolkodás irányába próbálja elmozdítani. Emellett drámákat ír, Zrínyit kutat, és extrém osztálykirándulásokat szervez. A Felforgatók epizódjának vendége Nényei Pál, a irodalomoktatás felforgatója.

Bosszantó vagy épp viccces taxis története mindenkinek van. Tapasztó Orsinak és Jocó bácsinak is. De belegondoltunk-e már, hogy mit érez az, aki a munkája miatt ül a volán mögé?

Ivan Chrenko azért dolgozik, hogy a világ jobb hely legyen. Szerinte az oktatásban értékrendet kell átadni, ami szerint minden ember egyaránt fontos.

Sokszor halljuk hazánkban, hogy érdemes lenne követni a finn modellt, vagy céként kitűzni a skandináv demokrácia vívmányait. De miről is beszélünk tulajdonképpen. Hogyan alakultak ki az északi országok jóléti államai, és mennyire követhető, ami ott történt? Hogyan tudta majdnem utolérni Finnország nyersanyagokban jóval gazdagabb szomszédait? Ezen kérdésekben Welker Árpád törénész siet a segítségünkre ebben az adásban!

Folytatódik a beszélgetés dr. Szabó Lajos történésszel, a Magyar Olimpia- és sporttörténeti múezeum nyugalmazott igazgatójával az olimpiákról. Ebben a részben érkeznek a bojkottok, a merényletek és a dopping, és még az is szóba kerül, hogy lehetséges-e úgy olimpiát rendezni, hogy nem megy bele tönkre az adott ország!

A vállalkozásban, a profitban is a kulcs az átláthatóság, az emberbarát munkahely, a közösségi szerepvállalás és a környezettudatos működés.

Lehet-e jó oldala, ha a gyerek náthás? Vagy ha megy a hasa? Vagy ha egyfolytában sír? Minderre választ kapunk Gyerekes gondolatok című könyvből, ami nem bölcs intelmeket osztogat, inkább együttgondolkodásra hív. A szerzővel, Herner Dorka pszichológus-coach-csal beszélgetek a gyereknevelésről, vagyis inkább ahogy ő hívja, a gyerekek terelgetéséről.

Götz Werner szerint a jövedelemre az embernek azért van szüksége, hogy éljen, hogy megéljen. A munkára viszont azért, hogy kibontakozzon és fejlődjön.

Balogh Levente az egyik legsikeresebb hazai vállalkozó, jelentős vagyonnal és tévés szerepléseinek köszönhetően jelentős ismertséggel. Hogyan gondolkodik az ember a szabadságról, ha elvileg mindent megengedhet magának? Mit tekint feladatának? Megkörnyékezte-e valaha a politika? Erről is beszélgettünk ebben az epizódban.

Ben Horowitz olyan csúcsmenedzser, aki tudja, milyen, amikor az érzelmek nem követik az üzleti logikát, amikor egyszerre kell figyelni az emberekre, a termékre és a profitra is, és egyáltalán nem mindegy, milyen sorrendben.

Prohászka Andrea 2019-ben vette át édesapjától a Tutti, élelmiszeripari cég vezetését. Azóta B2B kereskedelemből nyitottak a B2C felé, négy webshopot üzemeltetnek, a bevételük is közel a duplája lett. Egy nem könnyű átadási folyamatról, női vezetői szerepről, a csapat fontosságáról lesz szó, és arról is, hogy vajon mást jelent-e a hosszútávban való gondolkodás egy 100 százalékban családi kézben lévő cég életében, mint úgy általában?

Aaron Hurst azzal foglalkozik, hogy az emberek hogyan érezhetnék jobbnak, hasznosabbnak, elégedettebbnek magukat a munkahelyükön úgy, hogy egy ügyért dolgoznak.

Hisz, abban hogy a születés egy szent pillanat, ezért a háborítatlansága mindennél fontosabb. Mert változtatni a szülészet kőbe vésett szabályain. Az ő nevéhez fűződik az apás szülés és az otthonszülés is. 22 év alatt - részben törvényi háttér nélkül - 3500 otthonszülést kísért. A 3500 újszülöttből három baba oxigénhiányos károsodást szenvedett, egy pedig vállelakadásban meghalt. Ezek miatt a bíróság elítélte, börtönbe, majd szigorú házi őrizetbe került. A Felforgató vendége: Geréb Ágnes.

Végiggondoljuk, hogy valósak-e azok a kritikák a focistákkal, fotósokkal, előadókkal szemben, hogy az nem munka, ahhoz bárki ért.

Marc Benioff: A világ üzleti vezetői helyezzék a profit elé az értelmet, mert ez az egyetlen módja annak, hogy a világban kialakult elképesztő egyenlőtlenségekkel kezdeni lehessen valamit.

Ezúttal Katona Csaba, a podcast segédszerkesztője kalauzol el minket az alkoholfogyasztási kultúránk történetének elmúlt 250-300 évébe. Természetesen nem futunk el az alkoholizmus kérdése elől sem, és emellett kiderül végre, hogy most akkor sörös vagy boros nemzet vagyunk, illetve, hogy miért van pechünk és hogyan kerül a csizma az asztalra!

Dan Pallotta: a civilek is képesek üzleti értéket teremteni, miközben egy jó ügyet szolgálnak, és persze fordítva is.

Az olimpiák gigantikus sportünneppé váltak és a legtöbb sportágban a csúcsok csúcsát jelentik. De hogyan indult újra útjára az olimpiai mozgalom? Mit vitt tovább az ókori rendezvényekből? Hány olimpia maradt el, és mikor fejlődött a mai, grandiózus eseménnyé? Mik az elmúlt 130 év legfontosabb és legérdekesebb sztorijai? Ezen kérdésekre és még sokkal többre is választ kapunk dr. Szabó Lajos történésztől, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum nyugalmazott igazgatójától!