Nincstelen görög menekült, aki hajó- és ingatlanmágnás lesz, megveszi a görög légitársaságot, majd saját szigetén veszi feleségül a lelőtt JFK özvegyét. De milyen csalásokat és gazságokat kellett ahhoz elkövetnie, hogy a neve egy időben ugyanúgy szinonímája legyen a gazdagságnak, mint a Rotschildoké, vagy manapság Elon Muské és Jeff Bezosé?

A podcast média / legyen az videós vagy audió / akkor tud közönséget építeni, ha sok epizódot készítesz és azokat rendszeresen publikálod,. Mi számít soknak? Mondjuk évi, minimum 20 rész.

Olaszországban 1922-től a második világháború közepéig Mussolini és a fasiszta párt irányította a mindennapokat. Érdekes, hogy a ma már csak szitokszóként felbukkanó fasizmusnak a harmincas évek közepéig bizony elég jó sajtója volt a nyugati világban, és hiába volt diktatúra, az olasz nép sem lázongott. Miért és mitől működött ez a rendszer ilyen sokáig? Ezt vesszük végig ebben az adásban Andreides Gábor történésszel!

Néha a mindennapjainkban fel sem tűnik, milyen káros társadalmi berögződések szerint élünk.

Agatha Christie nagyon sokan valamifajta konzervatív Miss Marple típusnak képzelik el. Valójában egy talpraesett, önálló, lázadó nő volt, saját karrierrel, saját megélhetéssel, aki bátorkodott összeházasodni egy nálánál 14 évvel fiatalabb férfival, világkörüli útra menni, szörfözni Hawaiion és ásatásokon dolgozni a turbulens Közel-Keleten. Ismerjük meg a valódi Agatha Christiet is, ne csak a könyveit!

"A megoldás ott van a természetben, csak nyitott szemmel és elmével kell járni."

A vállalatvezetők világítótorony szerepet töltenek be. Ez jelenthet mindenkinek mást, de irányt mindenképpen ők mutatnak.

Amikor a skandináv modellről szóló előadásaimon megkérem a hallgatóságot, hogy mondjanak híres skandináv politikusokat, néma csönd fogadja a kérésem. Aztán valaki mindig bedobja: „Olof Palme?” „Őróla mit tud?” – szoktam ilyenkor kérdezni. „Hogy lelőtték?” – válaszolja az illető. „Ezen kívül?” „Nem sokat.” Ez a rövidke teszt a legjobb példa arra, hogy az igazán sikeres társadalmaknak nem nagyon van ismert nemzetvezetője. Nem véletlenül nem tud ugyanis senki megnevezni híres skandináv vagy mondjuk japán politikust: ezekben az országokban ugyanis nincs szükség ilyenekre. A sikert a nemzeti közösség, a nép egésze produkálja, sokak együttműködésének kiérlelt mechanizmusai, az nem függ egyetlen személytől, aki adott esetben meg is halhat, és akkor mi lesz velünk azután? Viszont tényleg, ki is volt ez az Olof Palme, akit mindenki csak arról ismer, hogy lelőtték? És miért lőtték le, mikor köztudott, hogy Skandinávia egy nagyon békés része a világnak, ahol szemben Olaszországgal vagy mondjuk a Közel-Kelettel egyáltalán nem jellemző a politikai gyilkosság. Erről szól ez az adás.

Folytatódik a beszélgetés történelmünk egyik, ha nem a legnagyobb tragédiájáról. Ebben a részben Dr. Kovács Tamás történésszel végigmegyünk a náci halálgyár borzalmas működésén és a Holokauszt következményein. Nem véletlen a 18-as besorolás, ugyanakkor a podcast alapvető koncepciója, hogy vagy alaposan körbejárunk egy témát, vagy sehogy. Emlékezzünk közösen, hogy ez soha többet ne fordulhasson elő! Nyugodjanak békében!

A világtörténelem egyik legnagyobb tragédiáját nagyon nehéz feldolgozni, hiszen a második világháború alatt talán csak a német vezetés tudhatott a részletekről. 1945-ben azonban megindult a történelmi események feltárása, és ma már tudjuk, hogyan működött a náci halálgyár. Ebben a duplaepizódban az RTK Rendészetelméleti és történeti tanszékének tanszékvezető adjunktusa, a podcat visszatérő vendége, Kovács Tamás segít végigmenni azon a sokszor horrorisztikus folyamaton, amelynek keretében Európa zsidóságának több mint a felét kiírtotta az ipari szintre emelt hitleri népirtó-gépezet.

Az innováció pont az ilyen beszélgetésekből jön, amikben más szemléletű, más tapasztalatokkal rendelkező emberekkel osztjuk meg a problémáinkat, az elakadásainkat.

A Hatalmas Arcok sorozatban nem csak békés, produktív, jóindulatú, kreatív, hasznos emberek életútját mutatjuk be, hanem néha bizony hatalmas életutat bejáró csalók, zsiványok, svihákok, vagy egyenesen bűnözők kerülnek terítékre. Most talán minden élő bűnözők legnagyobbikáról lesz szó, a politikai kapcsolatai révén a magyar sajtóban is gyakran szereplő Szimeon Mogiljevicsről, az ukrán-orosz szervezett alvilág vezetőjéről. Az Európai Unió és az FBI szerint az utóbbi évtizedekben ő volt a világ legnagyobb hatalmú maffiavezére. Ha olasz lenne, azt mondanánk, a capo di tutti capi. De nem olasz, ukránul pedig nem hangzik olyan jól.

Receptre felírnám az önismeretet mindenkinek. Ne engedjük meg maguknak azt a luxust, hogy az életüket csak túléljük, Éljük meg azt a maga gazdagságában.

Vezetőként frusztráló lehet, ha a közösség nem értékeli annyira a wellbeing kezdeményezéseket, mivel a jóhoz könnyű hozzászokni, és alapvetésként kezelni.

Marylin Monroe mindenekelőtt egy arc. Egy olyan arc, amit a világon mindenki ismer. Olyannyira hatalmas, hogy betölt teljes mozivásznakat és plakátokat. Ám ha jobban belegondolunk, ez az arc meglehetősen üres. Érzékinek szánt nézésén kívül nehéz megmondani, hogy mi jár a fejében vagy a szívében. Ebben az epizódban ennek igyekszünk utánajárni. Ki volt valójában Marylin Monroe?

Milyen volt... - Juhász Gyula

Egyáltalán nem pusztítóan unalmas autóval foglalkozni Bazsó Gábor szerint, akinek bár az élete nem az autózás bűvöletében telt, a Totalcar műsorral mégis új műfajt teremtettek. Kadarkai Endrének mesélt az iskolás évekről, a félelmeiről, és hogy milyen volt a munkakapcsolata Winkler Róberttel.

Mit jelent a gyártó cégeknek, ha élőben követni tudják a folyamatokat? Milyen anyagi és szervezeti igénye van az ipar 4.0 átállásnak? Az Inno Sapiens hetedik epizódjában a gyártástechnológia digitalizációjával foglalkozunk. Vendégeink: Jeránek Tamás, a Siemens Digital Industry igazgatója, Lengyel László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának igazgatója, Vityi Péter, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének alelnöke és Kovács László, a BME Ipar 4.0 Technológiai Központjának vezetője.

Ahogy a podcastet követők már megszokhatták, most is visszanéztünk a mögöttünk hagyott esztendő nagyobb történelmi felfedezéseire, és válogattunk belőlük itt-ott kmmentálva azokat a MNL Országos Levéltárának munkatársával, a műsor ezermester történész társszerkesztőjével, Katona Csabával!

A Tisza - Petőfi Sándor

Vannak dolgok, amiket nem lehet kinőni. A WWF Magyarország igazgatója szerint ilyen, hogy 20 év után is hisz abban, hogy fontos a Föld védelméért dolgozni. Nem tartja magát lázadónak, de nem félt szembe menni az állami szervek bürokráciájával és hivatalnokaival akkor sem, amikor épp ott dolgozott. Diplomatikus, de mindenek felett célvezérelt. Kadarkai Endre Sipos Katalinnal beszélgetett.

Mit jelent a digitális technológia az építészetben? Hogyan változtatja meg a tervezés, az építkezés és később az üzemeltetés folyamatát az, hogy minden modellezhető digitálisan? Ebben az epizódban Lovas Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építőmérnöki Karának oktatási dékánhelyettese, Ritter Ádám a Moratus műszaki igazgatója és Joó Attila, a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékének docense beszélget Joós Andreával.

Amikor ott voltam, akkor nagyon aktív is voltam, mert az én bundás kenyeremet nagyon szerették a gyerekek, de sokat nem voltam, és ez rosszul tud esni egy feleségnek, egy anyának és egy nőnek. Hogy miért nem vagyok aktívabb is és jobban jelen a család életében.

Nem tudhatom - Radnóti Miklós

Dr. Csókay András szerint a tudomány és a hit kéz a kézben jár, amikor pedig elhalkul a szakértelem hangja, felerősödik Istené. Az ország legismertebb idegsebésze tisztában van vele, hogy sokan nem értenek egyet az általa képviselt vallásos szemléletű orvoslással, mégis amikor csak teheti hirdeti az igét. Őszintén beszél fia haláláról, Isten és a tudomány kapcsolatáról, a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásáról, illetve hogy mit gondol az ateistákról. Az epizód egyesek számára felkavaró lehet.