Richter Gedeon a magyar nagyüzemi gyógyszeripar kalandos életű és tragikus sorsú megteremtője. Igazi „homo novus”, azaz „self made man”, aki pusztán a tehetségével és a szorgalmával küzdötte fel magát a társadalom szellemi-és anyagi elitjébe.

Vak embereknek segít visszaadni a látásukat, de nem csupán ezért érdekes személyiség Roska Botond neurobiológus, egyetemi tanár, a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel igazgatója.

Az emberek szeretnek sikeresnek látszani. de a lényeg az, hogy az ember boldog legyen. Ha nem kaptam volna semmilyen díjat, én akkor is tudtam volna, hogy amit csinálok az jó, mások használják, és ahhoz én is hozzátettem valamit. Ez engem boldoggá tesz.

Kossuth Lajos nem csupán a magyar történelem kiemelkedő alakja, hanem a nemzeti emlékezet egyik legnagyobb bálványa.

Pulitzer József világraszóló leleplezésekről, eget rengető botrányokról, milliós példányszámról és hatalmas sajtóbirodalomról ábrándozott, amely akár még a kormánnyal is dacolhat.

Családja hülyének és lustának tartotta Szent-Györgyi Albertet a C-vitamin feltalálóját, a Nóbel-díjas magyar James Bondot.

Már az első találkozójuk alkalmával kivívta Steve Jobs megkülönböztető figyelmét, aki annyira hitt Gábor fejlesztésében, hogy átadta neki a cége legfejlettebb számítógépeit, hogy dolgozzon azokon.

Zsenialitása Thomas Edisonét is felülmúlta, nagyvonalúsága példaértékű, s noha nem túlzás azt állítani, hogy naponta milliók életét teszi biztonságosabbá, Magyarországon mégis csupán nagyon kevesek ismerik a nevét. Barényi Béla viszont a nemzetközi autós berkekben nagyon is népszerű, munkássága pedig az egész világon alapmű.

Fenyő Márta szegény családban nőtt fel, mégsem gazdagságra vágyott. Beteg embereken akart segíteni. A világhírnevet a polarizált fényterápia kifejlesztésével szerzett. Kezdetben persze sokan kinevették, de makacsul hitt a felfedezésében, mára pedig nemzetközi díjak sokasága fémjelzi, hogy igaza volt!

Egy külvárosi szegény család gyerekeként, Fehér Gyula gyerekként nagy dolgokról álmodott. Nyakába vette a lábát, és elindult szerencsét próbálni. Milliárdos akart lenni. Az is lett. Még 30 éves kora előtt, miután társaival eladta a Ustream-et.

Semmelweis Ignác nemcsak szülészorvosként, sebészként is kiváló tevékenységet folytatott, hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és császármetszést is. Ma már büszkén viseli nevét az orvosi egyetemünk és az ország egyik legelismertebb kórháza is, pedig a 19. században nemcsak a teljes orvosi szakma, de még a családja is elfordult tőle. Hogyan jött rá a világmegváltó felismerésére? Miért nem tudta meggyőzni a kortársait? Ebben az epizódban Semmelweis Ignácról beszélgetünk Gárdos Péterrel, aki könyvet írt a legnagyobb hazai orvosról.

Barabási Albert László hálózatkutató azt mondja, hogy mindannyian adatok vagyunk, de sokáig nem tudtuk ezeket mérni, és nem is figyeltünk így magunkat, pedig világmegváltó dolgok rejlenek bennünk.

Eredményeit senki sem vonja kétségbe, de a tudomány világában a vallásos hozzáállás nem annyira elfogadott téma. Márpedig Csókay András világhírű idegsebész életében a hit központi szereppel bír. Hogyan gondolkodik a sikerekről és a világról?

Elsőként Einstein gondolkolkozott a gravitációs hullámokon.. Létezésüket pedig pontosan száz évvel később egy magyar kutatónak, Frei Zsoltnak és csapatának sikerült mérésekkel igazolni. Hogyan lett a tudatos fiatalból majdnem dzsúdózó olimpikon, és mit ad a sikerhez az asztalos mesterség és a gyaloglás?

Mindig úgy ült be a repülőgépbe, hogy tökéletesen tisztában volt azzal, hogy hol vannak a határai, hogy mire képes. Kortársaihoz képest sokszor többet tudott gyakorolni, mert neki sosem fájt a feje, sosem volt hányingere, így hihetetlen rutinra tett szert. Mindemellett hihetetlen makacs, kitartó, elszánt, higgadt és szerencsés férfi, aki igazából nem is szeret versenyezni. Besenyei Péter mesél arról, hogy milyen is az „Égvilágom”.

Kik azok, akik képesek hatni az emberiség életére? És miért pont ők?