Mitől lesz egy cég zöld? Elég-e ha egy üzleti szereplő környezettudatos, vagy ennél több kell? Erről faggatja Szűcs-Winkler Róbert fenntarthatósági specialistát Pistyur Veronika.

Milyen tudásra van szükség a sikerhez? Van-e lehetősége és mi lehet az alapja a megújuló kapitalizmusnak? Pistyur Vera erről beszélget Simó Györggyel, a Day One Capital ügyvezetőjével.

Győztesen vagy elégedetten tér haza a nap végén egy jó vezető? A felelős irányítás ismérveiről Gauder Milánnal, a Mastercard globális kártyaelfogadásért felelős vezetőjével beszélgetünk, majd Bárdos András egykori tévés, jelenleg könyvkiadóvezető árulja el, ő miért döntött úgy, hogy változtat munkamódszerén.

Hogyan vonuljon vissza egy tulajdonos? Hogyan kezlje a helyzetet az utód? Erről beszélgetünk a Gerbaud két ügyvezetőjével, anyával és a lányával, Pintér Katalinnal és Niszkács Annával. A műsor második vendége Radisics Milán díjnyertes fotós, művész, grafikus, aki élete fordulópontjairól mesél.

Hogyan képzeli a vállalkozás jövőjét egy fiatal üzletember? Hogyan kezd vállalat fel- vagy átépítésébe? Pistyur Veronika Schiller Márkkal beszélget, aki háromgenerációs családi vállalkozásként édesapjával és nagyapjával közösen vezeti a Schiller Autóházat. A műsor második felében Bogár Márk, a Sárréti Chilifarm marketingvezetője mesél fordulópontjairól.

Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy tényleg megéri máshogy csinálni. Hogy a profitszerzés mellett megfér a társadalmi felelősségvállalás is. Vendégünk Kürti Gábor, a Hajtás Pajtás ügyvezetője. A műsor második vendége Tóth Diána, a Farmer lánya blog alapítója, aki elmeséli neki mit jelent a változtatás.

Ebben a részben a munkavállalói jóllétről lesz szó. Mit nyer azzal az üzlet, ha azt mondjuk, a dolgozó nem nekem, hanem értem dolgozik. Erről beszélgetünk Prohászka Ottóval, a Tutti Élelmiszeripari Kft. tulajdonosával, aztán Hampuk Richárd, a Betone Studio egyik alapítója mesél arról, nála mikor és miért jött el a változtatás igénye.

Hogyan közelít a profithoz az emberközpontú gazdaság? Mit ad a pénz, a profit a cégeknek? A témáról Baritz Sarolta Laura közgazdásszal, domonkos rendi nővérrel beszélgetünk, majd Köves Alexandra, a Corvinus docense mesél a nem növekedés modelljéről.

Mennyire kell egy cégnek transzparensnek lenni, és nem abban az értelemben, hogy mindenki tudja, ki a vállalkozás tulajdonosa. Hanem, hogy mennyire érdemes bevonni a munkavállalókat a döntésekbe. Vendégünk Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary ügyvezetője, majd Tomán Szabina meséli el élete fordulópontját.

Lehet-e igazi közösséget építeni egy olyan szektorban, ahol mindenki a túlélésért küzd? Erről beszélgetünk Bánhalmi Katával, a felelős gasztronómiai vállalkozásokat segítő Piqniq Budapest társalapítójával. A műsor második vendége pedig Gál-Berey Tünde, a Villámfordítás alapítója, aki a felvilágosodása pillanatát idézi fel.

Nem mindegy milyen iparágban tevékenykedünk, vagy hogyan szerezzünk profitot. Arról hogy miként lehetnek az üzleti vállalkozások a pozitív társadalmi változások eszközei, Deák Györggyel, a B-Corporation minősítéső Biofilter vezetőjével beszélgetünk. Pozsonyi Gábor pedig elmeséli, miért döntött úgy bankárként, hogy megmutatja, a társadalom számára hasznos módon is lehet pénzt befektetni.

Előbb-utóbb mindenkiben kialakul az a látásmód, hogy vissza kell adni az elért üzleti sikerekből a társadalomnak - vallja Jaksity György. A Concorde Értékpapír elnökével az üzleti vízióról, etikus működésről beszélgettünk, majd Tóth Guszti, az Igazi Oliva alapítója mesélte el, miért döntött egy fenntartható üzleti működés mellett.

Az üzleti siker nemcsak a pénzről szól, a verseny nem azt jelenti, hogy mindenáron le kell győzni a többieket, a kapitalizmus pedig nem szükségszerűen kizsákmányoló. Pistyur Veronika vezetésével a Re-Business podcastban megmutatjuk, hogyan érdemes felelősen és vállalhatóan sikerre vinni cégeket, hogy az közben a társadalom és a könyezet számára is hasznot hozzon.

Milyen hatással volt a járvány a fenntarthatóságra, a környezettudatosságra, egyéni, vállalati és globális szinten? A kérdésre Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, a Kormányközi Éghajlatvédelmi Testület alelnöke, Litkai Gergely, a Dumaszínház alapítója, és Károlyi Zsuzsanna, az E.ON márka és marketingvezetője válaszolt.

A To-do-list kilencedik epizódja a cégvezetők nehéz napjairól szól, amikor súlyos morális ügyben kell jól dönteniük. A cég vagy a dolgozók érdekei a fontosabbak? Hosszú távú vagy a rövidebb távú célokat tartják szem előtt? Beszélgettünk a Vodafone-t 13 évig irányító Beck Györggyel és a Shiwaforce digitális transzformációval foglalkozó cég vezérigazgatójával, Kovách Antonnal. A műsor Újítók rovatában pedig a Pánik Instant céges rendezvényügynökség vezetője, Ureczky Balázs meséli el, hogyan alakították át a covid miatt összeomló üzleti stratégiájukat.

Hogyan kezeljük, ha hibáznak az alkalmazottaink és hogyan tekintsünk a saját hibáinkra? Feladatunk, hogy minden lehetséges hibától megóvjuk a cégünket? Balogh Péterrel, a Cápák között tévéműsor egyik befektetőjével beszélgettünk, akinek első négy cége becsődölt. Második vendégünk Tóth Gergely, a nemzetközi Fuckupnight rendezvénysorozat hazai szervezője, a rugalmas és kreatív vállalkozásokat bemutató sorozatunkban pedig Péter Annamária prémium ingkészítőt kérdezzük.

Hogyan jelenik meg az üzleti életben a kreativitás? Hogyan hasznosíthatjuk kreativitásunkat az IT vagy a pénzügyi piacon? Mit leshetünk el a stratupok attitüdjéből? Venégünk Pistyur Veronika, a Bridge Budapest, a Startup Hungary és az Oktogon Ventures alapítója.

A kipróbált úton menjünk-e tovább vagy keressünk újat? Hogyan legyünk képesek újra és újra megtalálni azt, amit élvezünk és amiben sikeresek lehetünk. Krizsó Szilvia tévés műsorvezető, coach mesélt saját karrierútjáról, Szabó Bálint, a Budapest School egyik mentor tanárát pedig arról kérdeztünk, hogyan lehet már gimnazista korban elültetni a gyerekekben a rugalmasságot és, hogy hogyan ismerhetjük fel, hogy miben vagyunk a legjobbak.

Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezetője személyesen tapasztalta meg, milyen az, amikor teljes egészében a kollégákra kell támaszkodni, egy évvel ezelőtt ugyanis rákos megbetegedést diagnosztizáltak nála. Hogyan éli meg azt egy vezető, ha teljes egészében a kollégáira kell támaszkodnia? Hogyan kell cégkultúrát építeni, hogy beleférjen a segítség kérése és elfogadása? Ahhoz, hogy mindezt megválaszoljuk Gazsi Zoltán mellett Nagy Józsa Dorottya szervezet- és vezető fejlesztő coachot is megkérdeztük. A műsor Újítók rovatának vendége a Creator Budapest formáció, akik nem közösségi irodát, hanem közösség műhelyt indítottak, barkácsolni vágyó, de hellyel nem rendelkező fővárosiaknak.

Az nem kérdés, hogy az ingatlanpiacot jelentősen átalakítja a koronavírus járvány gazdasági hatása, de mi lesz az irodaházakkal, hotelekkel, és a nagyobb kereskedelmi céllal használt ingatlanokkal? Ebben az epizódban Szöllősi Györgyi Borbély Gábort, a CBRE üzletfejlesztési és kutatási igazgatójával beszélgetett.

Kevesek kiváltsága, vagy mindenki elfeledett képessége a kreativitás? Mitől függ, hogy megszületik-e az ötlet az agyunkban vagy csak rágódunk egy problémán? Miért van az, hogy válsághelyzetben kreatívabbak leszünk? Hogy minderre választ adjuk, művészekkel, alkalmazott kreatívokkal és egy kreativitást oktató trénerrel is beszélgettünk.

A TO-DO-LIST negyedik epizódjában a gazdasági válságok egy gyakori következményeiről a céges leépítésekről lesz szó. Lehet-e emberségesen felmondani valakinek? Hogyan készüljünk fel egy ilyen lépésre? Hogyan fogadjuk el, ha a cég, ahol dolgoztunk nem tart igényt a továbbiakban a munkánkra?

Tudjuk, hogy a koronavírus gazdasági hatása még sokáig meghatározza az életünket, de egyelőre ködös, hogy melyik szektorra hat majd a leginkább, hol várható a legnagyobb visszaesés, az meg végképp, hogy melyik kezelési stratégia működhet? A legrosszabbra számítsunk? Vagy lehet, hogy megússzuk? Hai Thanh Le Pounggal, a Concorde Értékpapír elemzési vezetőjével Szöllősi Györgyi beszélgetett.

Simonyi Balázs ultramaratonista futó, az Ultra című film főszereplője élete során többször is átélt már súlyos kríziseket, mielőtt futó lett. A sport hozta ki a mélypontról, de később a 200 km feletti távok teljesítése során minden alkalommal megéli a lenteket és a fenteket. Czeczeli Tamás a Deichmann ügyvezetője volt, amikor egy nehéz időszak után kirúgták az állásából, aztán árufeltöltő és munkakereső lett. A két főszereplőnk életében a legfontosabb párhuzam, hogy nem akarnak senkit sem meggyőzni. Azért csinálják azt, amit választottak, mert így érzik jól magukat.

A Loffice egy testvérpár történetével indult 2009-ben, akik egy Magyarországon akkor teljesen új, megosztáson alapuló közösségi irodát hoztak létre és vittek sikerre. Mi volt az alapötletük és hogyan reagálnak a mostani krízisre?